Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-25 / 303. szám

NÉPLAP 1955 december 25. vasárnap « A MEGYEI IRODALMI ESTEK TANULSÁGAI A Szabolcs-Szatmár me­gyei írók Munkaközössé­ge a közelmúltban me­gyénk több községében tartott szerzői esteket. E szerzői esteken felolvas­tak néhány elbeszélést, verset, vagy regény rész­letet. A Munkaközösség tagjai ilymódon műveik­kel mutatkoztak be hall­gatóságuknak. A bemutatkozások szin­te kivétel nélkül sikeresek voltak. Külön ki kell emelni a Nagvkállóban tartott szerzői estet. Itt oly élénk vita alakult ki, hogy ehhez foghatót még NyíreCTvhávín sem tapasz­taltunk; A résztvevők: ta­nárok, tanítók, a tanács dolgozói és a könyvtár ol­vasói voltak. Valamennyi­en érdeklődéssel hallgat­ták a felolvasott műve­ket. Eltérően az addig és azóta kialakult gyakorlat­tól, itt minden mű után megindult a vita. Értékes segítséget nyújtottak ez­zel a hallgatók a jelenlé­vő íróknak. Különösen Haraszti József versei arattak sikert, úgyannyi- ra, hogy azóta már meg­ismerték a gimnázium ta­nulói is az ott felolvasott verseket. Haraszty József ritmusos, dallamos versei megérdemelt sikert arat­tak, Ibrányban és Űjfe­hértón is. E két község volt újabb állomása a Munkp^^^össég bemutat­kozó estjeinek. Nagykál- lóban igen jó volt a kö­zönségszervezés. A hely- ? beli könyvtáros szívügyé­nek tekintette ezt a fel­adatot. De ugyanezt nem mondhatjuk el Ibrányról, de Üjfehértóról sem. Ib­rányban főleg pedagógu­sok voltak jelen. Érdeklő­dő, vitatkozó emberek. A felolvasott művek után csak a végén alakult ki vita, de ez igen hasznos volt. Bár itt már „mű­helytitkok“ után nem ér­deklődnek a hallgatók. Pedig az érdekességét a nagykállói esetnek főleg ez adta. Űjfehértón igen gyenge volt a közönség- szervezés. Ezért csak né­hány pedagógus és a' DISZ nagylétszámú kul- túrcsonorl iának. tagjai. voltak jelen: Vita csak igen kevésbé alakulhatott ki. Néhány szót a Nyíregy­házán tartott irodalmi est tanulságáról. A TTIT Bessenyei klubjában meg­rendezett est az első volt ebben a sorozatban. Ta­pasztalatlanok voltak a műsor összeállítói, az est súlyos volt. Vita alig akart kialakulni. Ezen okulva a további műsort máskén állítják össze. Sokkal röviaev.}-). és köny- nyebb elbeszéléseket, rész-1 leteket vittek vidékre, a csoport tagjai. Sőt költők műveivel is megtoldották és érdekessé tették az es­teket. A legteljesebb műsor Ibrányban volt. Itt Ha­raszty József, Bori Zsolt versein kívül, Szabó György két elbeszélése és H. Szabó József két elbe­szélése szerepelt. Szeren­csés volt az elbeszélések összeválogatása, mert egy történelmi mese, egy nép­mese feldolgozás, és két életünket, közelebbről a faluk életével foglalkozó elbeszélés szerepelt. Ezt a nívót Űjfehértón a cso­port nem tudta tartani. Itt egy kicsit túlságosan a fiatalók számára állítot­tak össze műsort, s ezért az elbeszélések többsége, ha a falu életéből is vette témáját, túlzott mérték­ben a szerelemről beszélt. Beszélni kell még a fel­olvasásokról: Az írói munkaközösségnek még nincsenek kiforrott, állan­dó felolvasói. Sárdy Béla, Lucái Béla, alkalomsze­rűen, előzetes, komolyabb felkészülés nélkül mentek ki a két, három íróval. Ez természetesen annyit je­lent, hogy a részletes ki­dolgozás hiánya meglát­szik a felolvasáson. A fent említett hibákon okulva, januárban egy egészebb, szebb műsorral és jól felkészült olvasók­kal kezdi meg újra a munkaközösség a községek látogatását. Előrelátható­lag Kisvárdára, Ófehér- tóra, Nyírbátorba, Máté­szalkára, és még néhány községbe látogatnak el a tél és a tavasz folyamán. Fenyőfa ünnepség az „Építőkő-óvodában Eljött a karácsony. t Hej, milyen lázas izgalommal várták már a gyerekek. Sokat álmodoztak a feldíszí­tett,'pompás fenyőfáról, a csillogó-villogó csecsebe­csékről, játékokról, ajándékokról. Számolgatták, há­nyat kell még aludni az örömnapig. Van is boldogság, örömujjongás a kisgyermek szivekben a gazdagon dí­szített fenyőfák alatt , s( A Széchenyi utcai „Épí­tők” óvodában is ünnepelnek az óvodások, a kőművesek, ácsok, szerelők, segédmun­kások és alkalmazottak gyermekei, A gyerekek csendben, szívszorongva várnak, lesik a csengetést, mely jelezni fogja, hogy a szomszéd szobába megérke­zett a várva-várt, feldíszí­tett fenyőfa. Vajon milyen lesz? — er­re gondolnak a nagyobbak. Az els ő éves óvodások még el sem tudják képzelni. Ott vannak az építőipari vál­lalatok igazgatói is. Eljöt­tek az ünnepségre. Megszólal a csengettyű, egyszer., .kétszer.... három­szor... nyílik az ajtó, s a gyerekek meglátják a má­sik szobában csillogó, ra­gyogó szép fenyőfát. Fürgék a ■ nagyobbacskák, és bátortalanok a kicsik, a három éveseit, ahogy betó- dulnak a szopabá. Ámulva, bámulva állják körül a fe­nyőfát. Pirul az arcocská­juk, csillog a szemük, mint a brilliáns a fényben. Egy ötéves kislány lép középre' és verset mond. könyv egy egész baba szá­zad és kitudja felsorolni, mi minden. Megjelent a Propagandista decemberi száma Az új szám első helyen „Az ipar műszaki színvo­nalának emeléséért” cím­mel a Központi Vezetőség­nek a teenhikai fejlesztésre vonatkozó novemberi hatá­rozatával foglalkozik, A Propagandista munká­jához című rovatban Nagy László: A párizsi kommün — a proletárdiktatúra első állama című cikkében ösz- szefoglaló képet nyújt a kommün létrejöttéről, leg­fontosabb intézkedéseiről s a bukás okairól. Markos György: Az ipar fejlesztésének természeti feltételei hazánkban cím­mel hazánk természeti kin­cseiről ír. A népgazdaság időszerű kérdései rovatban Beck Béla: Az importanyagokkal való takarékosság jelentő­ségéről írt cikket; Győrffy Béla írása azt vizsgálja, hogyan jelentkezik a ter­melőszövetkezetek fölénye a fejlett agrotechnika al­kalmazása terén. Nemzetközi kérdések cí­mű rovatban India politi­kájának néhány problémá­járól Félix Pál cikkét közli a folyóirat. E rovatban je­lenik még meg G. E.: Az egyiptomi kérdésről írt cikke. Válasz a propagandista kérdéseire című rovatban Ripp Géza: A szocialista forradalom marxista elmé­lete és a reformista néze­tek című írásában a marxiz­mus és a reformizmus har­cával, a reformizmus osz­tálygyökerével s a szocia­lista forradalom általános érvényességét tagadó külön­böző reformista nézetekkel foglalkozik. ...Szép városokban, falvakban, tanyákon, mennyi láng lobog fel a szép fenyőfákon! Fény füröszti kedves fenyőfáink ágát Ünnepük a gyerekek a szeretet napját... Hallgatták a verset, néz- ,ék a fenyőfát és a sok ajándékot a fenyőfa alatt. Egy hároméves kisfiú is el­mondott , egy versikét, amit Szentidai Klárika, Jarov- csák Miki, Palotai Pista és ,ii Pityuka is tudnak. Erdőn ilyen fenyőfa nem volt soha még. Havas ágain tündököl sok ajándék. Szánon hozta két gyerek, Sietett vele, Itt hirtelen abbahagyta, a verset és gyorsan meg­kérdezte: — Övónéhi, ez mind a miénk? Nevettek a gyerekek, de örültek, amikor megtudták, hogy övék a szép fenyőfa és a sok ajándék. Volt ott minden. Ródli, hintaló, mackó, repülő, autó, tar­gonca, építőkocka, kifestő­Tanácsháza épül Magyon Tizenegy évv'el ezelőtt még uradalmi birtok volt az egész falu. Akkor Magy még nem is számí­tott a községek közé. Nem volt önálló közigaz­gatása. A tanácsválasz­tásig Levelekhez tartozott. S ha valami ügyes bajos dolguk volt a dolgozók­nak, 6 kilómétert kellett gyalogolni az elintézés végett. Öt éve, amióta- a tanács megalakult, sok minden épült Magyon is és most a jövő évben újabb épü­lettel gazdagszik a köz­ség. Tanácsháza épül 240.000 forintos költség­gel. Az új tanácsházát még 1956-ban átadják rendeltetésének* Csütörtökön kezdték meg vetíteni a nyíregyházi Béke moziban a „Vihar Itália fe­lett“ című filmet. E film a szovjet filmgyártás egyik remeke. Ethel Vojnich an­gol írónő Bögöly című re­gényének filmváltozata. Olaszország történetének a multszázad elején és szá­zadközepén fellángoló füg­getlenségi és egységesítési harca időszakából mutat be e film egy részletet. A film ismertetőjét csü­törtöki számunkban már közöltük. Ezért nem tart­juk szükségesnek mégegy- szer ezt tenni. A film em­berábrázolásról kell be­szélni. Arról a néhány tí­pusról, akit e filmen ke­lresztül megismertünk, A színészi játék magassága embersége, majdnem min­den szereplőnél szinte le­nyűgöző ebben a filmben. A film az olasz lelkületet is visszaadta, de itt még sem volt olyan mély, mint az egyéni emberábrázolás területén. A film főszereplője Ar­túr, akit már diákkorában megismerünk, de kibonta- I kozni csak később látunk. I Az ő belső vívódása, az a I harc, mely egy vallásos fia­talember lelket összetöri, s helyébe céltudatos, követ­kezetes antiklerikális for­radalmár lelket kovácsol, kristály tisztán érezhető a filmen. E férfi mozdulatai még csak a szemvillanása is oly tökéletes, és olyan jól fényképezett. hogy mély nyomot hagy a nézőben. Montanelli lelkész, ké­sőbb püspök Artur termé­szetes apja egy olyan pa­pot állít elénk, akiből oly sokat ismerünk, mégis ta­lán kevéssé ismerjük őket, mert csak a film pergése közben döbbenünk rá arra, hogy mennyire ilyenek, hogy mennyire ravaszul, minden hájjal megkent, ke­netteljes, szemforgató, sa­ját magukat szolgáló „isten szolgái“ az ilyen papok. Montanelli hosszúidéig fél­revezeti saját fiát, és tehe­tetlennek, az egyháznak hí­ven engedelmeskedőnek akarja nevelni. Az ifjú lé­lek, amely oly érzékeny, mint a finom membrán, csak önmagával vívott hosszú harc után tudja le­küzdeni annak a hazug, szemforgató világnak hatá­sát, melyet Montanelli atya képvisel. Sorra vehetnénk a film minden jelenetét és min­den szereplőjét. Mert a je­lenetek mind egy-egy állo­mását jelentik az ember­ábrázolás nagyságának. S ugyanígy a szereplők csak­nem valamennyien művészi tolmácsolásukkal emléket vésnek gondolataikba. Kü­lön ki kell emelnünk Mon­tanelli és Artur utolsó ta­lálkozását. Az apa és fia találkozását, az egyház és a forradalom találkozását. S azt a nagy emberi győzel­met, mellyel Artur porrá- zúzza a saját apját. Mindent összevetve, nagyszerű film tolmácsolja a kiváló regény mondani­valóját. A film a szovjet­filmgyártás remeke, hosz- szú időre élmény a néző számára. H. Sz J.: Kitüntetett építőipari dolgozók » Pénteken befejezték 1955. évi tervüket a Szaboles- megyei Építőipari Vállalat 4. sz. Segédipari Főépítés- vezetőségének dolgozói. Ez alkalommal a vállalat öt dolgozója: Kovács I. János, Kovács Árpád, Dócs Sándor, Balogh Gyula és Tanyik Tivadar lakatosok át­vették a „Szakma Kiváló Dolgozója” kitüntetést, a velejáró egyhavi átlagfizetéssel. lilll Í05S. december 35, vasárnap Karácsony ügyeletes gyógyszertári szolgálat: Dózsa Gy,-út S, ügyeletes orvosi szolgálat: Luther-utca 13. A nyíregyházi mozik mai műsora: Béke (délelőtt): Traktorista lány, (délután): Vihar Itália felett, — Ma­tiné: Kivételes törvény. Gorkij: Volt egyszer egy ki­rály, , A nyíregyházi Jósa András-múzeum régészeti és kínai fametszet kiállítása 10 órától 1-ig van nyitva, A nyírbátori Báthori István múzeum látogatási ideje délelőtt 10 órától este 7-ig tart, Az Űttörőház vezetősége és háztanácsa ma délután 4 órakor karácsonyi estet rendez. A műsoros tarka­barka est után táncmulat­ság lesz a pajtásoknak. # Hétfőn este 7 ólakor a József Attila kultúrházban a Csokonai Színház művé­szei vendégszel epeinek. — Előadják Machiaveli: Man- dagora című művéből írt 3 lelvonásos vígjátékot, ' ■* A „Nagy magyar írók” so­rozatban megjelent Julow Viktor életrajzi tanulmá­nya razeáas imhaiyroi. — Bástyái Lóránt „Vaumadár- ból — vadászmadár” című könyve a természetbaráto­kat érdeklő, szép kiállítású mű. Ma este a Sagvári-teleperi a pártszervezet helyisegé­ben karácsonyi ünnepexyt rendez a Magyar-Szovjet Társaság a gyermekek ré­szére. Ez alkalommal me­sefilmet is vetítenek,-X A József Attila kultúr- náz bábtermében bábelő­adás lesz ma délelőtt 10 órakor.. A kuitúrház bábo­sai a „Jóbarátok” es „Tél­apó Igazságot tesz” című mesejátékot mutatják be. A paposi általános isko­lában ma délután tartják a karácsonyfa-ünnepséget. — Ezen az ünnepségen ajándé­kokat osztanak ki, melye­det a szülői munkaközös­ség vásárolt a gyerekeknek, # Nagy sikere van a ma­gyar filmeknek külföldön. Montevideoban például az Ecseri lakodalmas bemuta­tása után az „El Pais” cí­mű lap megállapítja, hogy a film „olyan kis medaillon- hoz hasonlít, amelyben egy friss, jókedvű nép arcát le­het találni.” Ugyancsak Montevideoban mutatták be a Liliomfit, amelyről az „El Diario” így írt: „Dar­vas Iván, a magyar Gerard Philipe, de ábrázolása ta­lán még a francia művészé­nél is elmélyültebb.” A fehérgyarmati földmű­vesszövetkezet kétmillió fo­rintos forgalmat bonyolí­tott le a téli vásárlások so­rán. A jövő év első évnegye­dében több nagy érdeklő­déssel várt film kerül a mozilátogató közönség elé, így például a. „Három start” című lengyel, a „Vá­laszúton” c. bolgár, a „Fából épült falu”, az „Ar­gentínától Mexikóig” és a „Buksi megkerül” c. cseh- szolvák filmek. * Császár Márton. levelek! egyénileg dolgozó paraszt az idén ezer négyszögöl te­rületen termelt dohányt. Az erről a területről termelt dohányért 20.600 forintot és 11.000 darab cigarettát kapott, ■& A jövő évben jelenik meg a magyar zenetörténet két kimagasló alakjának Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak életrajza. Az előbbinek Demény János, az utóbbinak Eősze László a szerzője. # Hete község 41.000 forint állami támogatást kapott kultúrotthon építésére. Épí­tettek is egy 150 személyt befogadó kultúrotthont. A községben már önálló szín­játszó csoport is működik, A múlt héten kezdtek hozzá a nagykállói Dózsa- telep külső villamoshálózatá­nak elkészítéséhez. Hetven­öt lakásban már befejeződ­tek a belső szerelési mun­kák és még ebben az év­ben kigyullad- a villany ezekben a lakásokban. * A kisvárdai • járásbíróság Miczák István többszörösen büntetett dombrádi kispa- rasztot, aki Főczén Mihály szintén büntetett előéletű dombrádi lakossal együtt több borjút vágott le, megfelelő mellékbüntetés mellett 2 évi 6 hónapi,' il­letve 2 évi börtönbüntetés­re ítélte. * A szülőotthon a múltban szinte ismeretlen fogalom veit. A megyében 1948-ban Nyírbátorban nyílt meg az első szülőotthon, akkor még 16 - .1. Azóta két modern szülőotthont adtak át rendeltetésének. 1953- ban Vásárosnaményban, most az idén Tiszalökön épült szülőotthon. A kcmc- csei 15 ágyas szülőotthon építése is folyamatban van. A szülőotthonok befogadó- képessége az épülő keme- csci szülőotthonnal együtt 78 lesz. Az emberábrázolás magaslatán A Vihar Itália felett című filmről

Next

/
Thumbnails
Contents