Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-25 / 303. szám

1955 december 25, vasárnap

ft É P L A I»

Téessfejlesztő Muri Júlia

(Látogatás a tiszaeszlári Vörös Csillag TSZ-ben)

Az irodában Kulcsár Imre kihelyezett agronómus foglalatoskodott: Arról beszélgettünk: hogyan várják a tagok az ünnepet.

Vidám a hangulat: Jól Bikerült a zárás, több, mint 42 forint egy munkaegység értéke. Tavaly meg csak 18 forint volt: Felsorolt egy

csomó számot, hogy mit erősödött a szövetkezet egy év alatt gazdaságilag is, meg számbelileg is. Tavaly 30 család 52 tagja ünnepelt a közös fenyőfa körül. Ma 39 család 74 tagja sokkal vidámabban készült az ünnepre:

Mi a titka a Vörös Csillag gazdasági és számbeli fejlődésének ?

Kulcsár elvtárs elővette a tagnévsort és abból mutogatta, ki, mennyi munkaegységre mi mindent vitt haza, kik a régi tagok és kik az újak?

— Itt van például a Sán- dor-család. Hárman dolgoztak a közösben, 627 munkaegységet szereztek. 24 mázsa búzát, 3.30 mázsa rizsát, 68 mázsa krumplit és még sok más egyebet kaptak jó munkájuk után. A háztáji is szépen termett. De bármelyik családot nézzük is, hasonló a helyzet. Különösen kitűnnek a nők nagy szorgalmukkal. Nézzünk néhányat válogatás nélkül; Hell Jánosné 293,

Kiss Margit Csizm

Hogy milyen vátartiak a vöröscsillagbeli lányok, érré valamennyi régi tsz- lány például szolgálhat. Oláh Erzsi és Melegh Piros például a burgonyaszedésnél dolgoztak az őszön. A tányasi fiúk az egyik esős délután egy kicsit szórakozni akartak, s hívták a tsz- lányokat is. A két lány azonban azt mondta: — Amíg a burgonya fel nem lesz szedve, nincs szórakozás!

Persze, a többi lányok köztük Sándor Ica is a barátnőjével együtt a krumpliszedés mellett döntöttek. De még jellemzőbb a Kiss Margit esete, aki könyvelő volt akkor is lánykorában, mint most asszonykorában. Odajárt a téesz földjére dolgozni Csizmarek Mihály traktoros, aki akkor legényember volt. Szó, ami szó, kölcsönösen megtetGreskó Mihályné 230, Kiss Jánosné 528. (Igaz, ennek a kisfia is segített aratás óta, olyan 14—15 éves korú), id. Libkovics Jánosné 223, Hell Lászlóné 225, Oláh Erzsébet 225. Melegh Piroska, 194, Muri Julis 233 és így tovább ... még jócskán lehetne sorolni.

A téesz fejlesztésében, a kívülállók meggyőzésében a legfőbb szerepet szintén a nők vitték. A dolgoskezű, jószavű asszonyok és lányok. De hogyan? Milyen módszereket alkalmaztak? Érdemes ezt tudni és követni sok más termelőszövetkezet asszonyainak és leányainak is,

arek Mihályné lett

szettek egymásnak, hiszen takaros fiatal volt mindkettő, A fiú megkérte a lányt, aki azt a föltételt szabta, hogy hozzámegy, ha tsz-tag lesz. Ö már régen ezt fogadta magában, hogy csakis tsz-taghoz megy feleségül. A fiú szülei még ma is egyénileg gazdálkodnak. Nem szívesen vették Csizmarek elvtárs belépési szándékát. A szülőkkel való vitázás eredményeként ott is hagyta a gépállomást és egyideig egyéni úton próbált dolgozni, de nagyon elszállt a vidámsága. Végül is a szülők engedtek. így aztán Kiss Margit Csizmarek Mihályné lett, a férje pedig a Vörös Csillag szorgalmas, vidám tagja.

Ebben az évben októbertől mostanig 22 belépő volt a Vörös Csillagban. Ennek nagyrésze a Muri család nevéhez fűződik. Az új belépők javarésze a téesz másik simítójában: az Újtelepen dolgozott a látogatás napján. Többek között ott csomóztak a Muri család tagjai is. Közülük Julis — amolyan 19 év körüli helyre leány — már három éves tsz tag. A két szülő csak közvetlenül a zárszámadás előtt lépett be. A simítózók apránkinti beszélgetéséből így rajzolódik ki ennek a története. Muri Mihály 9.5 holdas középparaszt, az Újtelepen szaktekintély. Józan paraszt, aki számol, mielőtt tesz valamit. A család na"Wétszá- mú, 6 munkaerő dolgozott otthon. Mihály bácsi már az első termelőszövetkezetek alakulásánál megmondotta az újtelepieknek:

— Meglássátok, ezé a jövő. :: De azért várjuk csak meg, mire megy a dolog... Egyik lányát, Annát beküldte a Vörös Csillagba, akkor .mindjárt. Ezt csak azért tette, hogy a lányán keresztül belásson a téesz belső ügyeibe is, mert hiába, az a hiteles, amit a család valamelyik tagja tanúsít. A kisebbik lány: Julis, már akkor vágyott a téeszbe a fiatalság közé. De ő még fiatal volt akkor, nem vették fel. Ezért esett Annára a választás. Három év elteltével azonban Julis elérte a követelményt és felváltotta Annát. Mihály bácsi pedig minden esztendőben kettős zárszámadást csinált. Kiszámította, évről- évre, hogy melyik az erősebb: a Vörös Csillag-e, vagy az ő kisgazdasága. Négy éven át Mihály bácsi így tolmácsolta az újtelepieknek: a mérlegelés eredményét:

— Ha ez így megy, akkor én sosem leszek a Vörös Csillag tagja ..:

Tavaly meg ezt mondta:

— Hm, mutatkozik valami, de korai még erről komolyan beszélni..:

Ebben az évben október végén egyik este Julis így szólt az apjához:

— Na, édesapám számoljunk! Mihály bácsi elővette az irkát, amelyben már

IDIIIItlMMiniMllttHIMnMWIIkliMlilIXIIKIinaMIIICtilttltíMdliriiMlllllllllllllllllllllIflIli]

11111111111111111111111111 III II III II HU Mini

Mit kapnak 1956-ban a megye dolgozói?

Évről, évre szépül, gazdagodik megyénk. Új üzemekkel, lakóházakkal, utakkal, hidakkal, szociális és kulturális létesítményekkel lettünk gazdagabbak 1955-ben. A jövő esztendőben tovább folytatjuk az építő munkát.

Pillantást vetettünk egykét vállalat 1956. évi tervébe. A jövő évi terv többet igér, mint amennyit az 1955. évi adott. A Megyei Építőipari Vállalat például 7.5 százalékkal magasabb tervet kapott 1956-ra, mint amilyen 1855-ben volt.

A vállalat 1956-ban közel 300 lakást épít, s ebből többek között Nyíregyháza város 40 lakást kap a Hatodik Békekölcsön visszatérülő forintjaiból.

12 lakás fog épülni Nyír- bogdányban, négy Nyírbátorban, nyolc Mándokon, három Barabáson, tizenhat Tiszavasváriban és még a megye más helyein, mint Mátészalkán, Nagykállóban stb.

A vállalat mintegy 60 j százalékkal több lakást épít jövőre, mint ameny- nyit 1955-ben építette ^

Befejezik a Mátészalkai Baromfikeltető Állomás építkezését, ugyanott sütőüzemet építenek, a Tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti gyárban extrakciós üzemépületet és gépházat építenek. Kisvárdán bővítik a Kórház Nőgyógyászati Osztályát,

Csengerben szülőotthont építenek, befejezik a nyírbátori gimnázium építkezését, a fehért

gyarmati kultúrházét, s többek között Nyíregyházán mintegy 8 millió forint költséggel kapcsoló- és trafóházat építenek.

A megye területén 23 új kútat fúrnak. Üi kutat kay többek között Nyíregyháza, Eperjeske, Tiszakóród, Ti- szakerécseny, Balkány, Vit- ka, Biri, Nyírvasvári, Sza- mossályi, Nagyvarsány, Gergelyiugornya stb. Egy-egy törpe vízmüvet kap Mátészalka és Nyírbátor,

Felújítják, illetve korszerűsítik a nyíregyházi Dózsa mozit, az újfehértói, a csen- geri és mátészalkai mozikat:

Üj iskolát kap Cégénydányád. Érpatak, Pa- nyola, Ópályi, Nagyszekeres, Aranyosapáti, Tiszabezdéd,

Cégénydányád 60 férőhelyes gyermekotthont kap. Pátroha és Hodász tanítói lakást kap. Felújítják, illetve korszerűsítik a tiszta-; bereki, csengeti, tiszabecsi, fehérgyarmati, eperjeskei, komorói, nagyeesedi, ger- gelyiugornyai és gemzsei iskolákat,

Orvosi rendelőt és orvosi lakást kapnak Záhony, Mátészalka és Ti- szászaikat

A mérkvállaji szociális otthon felújítására mintegy "00 ezer forintot foriítanak: Mátészalkán és Kisvárdán korszerűsítik a fürdőt. Nyíregyházán 78 épületen végeznek felújító, illetve, tatarozó munkát, mintegy három millió forint értékben» Állami lakóházak kezelésére és felújítására több, mint 3 millió forintot fordítanak.

Utak és hidak felújítására 3.5 millió forintot, a város közvilágítására, közkutakra, fürdőre és parkosításra, mintegy 6.5 millió forintot fordítanak 1956-banj

öt esztendő sommája volt lerögzítve.- — Na Juliskám, előbb a család jövedelmét számoljuk ki. Oda gyűlt kö- réjük a család apraja, nagyja. Egyik szorzott, a másik osztott az iskolások közül, Muri néni meg ellenőrizte, hogy ne maradjon ki az ő piaci haszna se. Kétszer is átszámolták, végül Mihály bácsi diadalmasan fordult Julishoz:

— Harmincezer-e, já- nyom .., Meg jobb, mint a tavalyi.

De Julis nem tágított:

— Hatan dolgoztak itthon apámék. Egy főre esik ötezer. Na, de most számoljuk az enyémet: 233 munkaegységem van, 42 forint egy munkaegység értéke. Ez 9.789 forint. Ez majdnem kétszerese az itthoni jövedelemnek. Hátha még apám is bent dolgozna! 360

munkaegységet biztosan szerezne. Aztán háztájit is kapnánk. Háromszorosát érhetnénk el a mostani jövedelmünknek.

Mihály bácsi hátratolta a kalapját és, így szólt a család színe előtt:

— Igazad van. Julis! Na, becsukjuk a botot. Hónap megyek az elnökhöz. El is ment. Rendezett minden kötelességét és hazavitte a belépési nyilatkozatokat kitöltés végett. Utána végigjárta gazdatársait és ekép- pen búcsúzott tőlük.

— Kívánok további jó gazdálkodást, nekem ebbül elég vót. Mátul bent vagyunk az egész családommal . : ;

— Hohó! Nem addig van a — mondták Bodóék, Szo- láthék, meg a többiek. Eddig is szomszédok vótunk, ezután meg társak: Téesz- tagtársak., 3

így kerültünk Itt ősz* sze a fenyőfaünnepre —, tette hozzá Muri Mihály csendesen, Hell Lászlóné évődve fordult Muri Julishoz;

— Na, megvan az örömöd, te téeszfejlesztő

jól jövedelmezett a dohány

1 Bégányi Sándor nyírgyula ji dohánytermelő nem .bánta meg,hogy 1192négyszögölön dohányt termelt,: ÍErről a területről 21.626 [forint készpénz)övedelcmre tett szert, ezen túlmenően kapott még 21.902 darao cigarettát is,

mi nini ni •* min Hinni iiiniimiiiiiiuiiiiiiiJi

11111 iiiiii um itiit um mii • m 11*111

és igaz családi történet

Egyszerű

1 1943.1

f— Lesz kalács az ünnepre?

— Miért ne lenne szaki, éppen karácsonyra ne? Nagy, fehér, tejes kalácsot sütünk, olyat, mint egy öt kilós kenyér, hogy ne csak a gyerekeknek jusson, hanem a feleségemnek és nekem is, Aztán húslevest is főzünk egy nagy fazékkal,

•—1 Hát karácsonyfa lesz-e?

—< Négy gyermekem van, nagyon várják, szaki! Legalább egy galyacskát, hogy beteljen jó szagával a szoba, Ä gyerekek megőrizték és kisimogatták a tavalyi szaloncukor papírjait. Kockacukrot csomagolunk bele. Ebben a műrostos, háborús világban az is megfelel a célnak, igaz-e szaki? Lajosnak kabát kellene, Ernőnek cipő, Róbertnak in- gecskét veszünk.., csak kapjam meg a munkabért.

* — Mennyi jár magának?

— Decemberben egy hetet nem fizetett a mester. Ha jól összeszámolom, jár tőle vagy 150—160 pengő az e hetivel.

— Hogyhogy, hát magának is tartozik? Engem sem

fizetett ki, azt mondta, hogy nincs pénze. Kölcsönpénzből élünk. Csak jönne már a hét vége, hogy kapnánk meg a pénzünket, amiért megdolgoztunk.

Cseke Lajos jól emlékszik erre a beszélgetésre. 1943- ban Soós András szabóságában dolgozott. Nagyon várták a karácsonyt, nem annyira az ünneplés miatt, mint a mesternél visszatartott pénzért. Szerettek volna jót enni, a munka árából bevásárolni a piacon és a boltban karácsonyra azt, ami nagyon szükséges volt a családnak. Ügy tervezték, hogy az ünnep előtti szombaton délre befejezik a varrást és elszámolás után elmennek a feleségükkel bevásárolni.

Cseke Lajos felesége is ott ácsorgott a szabóság közelében a többi szakmunkás feleségével. Vártak a pénzre. Szinte a markukban érezték a kalácsra, a húsra, a ruhára és a fe- nyőgalyra valót.

Szombatra virradóra egész éjjel dolgoztai-:, de a mester telhetetlenkedett, hogy még ezt, még azt a munkát be kellene fejezni. Mikora munkások látták, hogy estig sem lesznek meg a varrással, kérték, a mester ad.

jón nekik a munkabérből, mert a feleségük vásárolni szeretne.

— Mit, mit?... Hogy előre?... Nem tudok. Jobb lesz majd egyszerre, meg aztán nem fizették ki a ruhákat .., Egyszóval nincs pénz.

Elmúlt a piac s az asz- szonyok üres kosárral mentek haza.

— Menj csak feleségem, hagyd itt a papírt, amire a bevásárolni való van írva, majd én megveszem a boltban, addig készüljetek elő otthon a főzéshez, a sütéshez.

így biztatta és küldte haza feleségét Cseke. Sötét este lett. A fűszeresek becsukták a boltot, mire „fáj- rontot” csináltak. A munkabér elszámolásakor a mester nem akart fizetni. Arra hivatkozott, hogy majd karácsony után elszámolja bérüket. Öt-öt pengővel elégítette ki őket.

Fogcsikorgatva, ökölbe szorított kézzel, üres kosárral, szomorú arccal bandukolt haza Cseke Lajos a családjához azon a karácsonyelőtti estén. Se kalács, se húsleves, se fenyőgally, se kockacukor szaloncukor helyett a gyerekeknek ..,

i 1955. I

A gyerekek megnőttek, férjhezmentek, vagy meg- hózasedtak. Ibolya pedagógus lett. A férje is tanít. Két gyerekük van. Lajos bányász Komlón. Ott él a családjával. Ernő Gyöngyösön bányászkodik. Öle is boldogan élnek. A Róbert esze is nősülésen jár az utóbbi időben. Ö a villanytelepen dolgozik. ÜB elnök.

A legkísebbik gyerek Jolika, most ötéves. Az apja kedvence. Ott érzi jól magát „apuka” ölében, s örül neki, mikor este hazajön a gyárból és még jobban, amikor a vadászatról tér haza fácánnal, vagy lőtt nyúllak Ugyanis va- árnaponként szabadidejében vadászni jár a megöregedett „szabósegéd”. Túl van már az 50 éven. Barna haja megderesedett.

Csekééknél nagy készülődés volt karácsonyra. Már péntek este nagyjában el volt készítve az ünnepre való. A gondos anya ott szorgoskodott a konyhában, a kalács tésztáját dagasztotta, A kislány diót tört, hogy legyen a tésztában,— s mikor apja betoppant a házba, futott az ölébe és nem hagyta szóhoz jutni, míg csókjaival el nem halmozta.

— Már csak egyet alszunk és karácsony lesz! — ez volt a legfontosabb mondanivalója.

Amíg édesapa letette a kabátot, a kislány eldicsekedett vele, hogy már megvették a nagy kakast az ünnepre, kész a csigatészta, bevásárolták a süteményekhez való holmit, és azt is elmondta, hogy anyukája titokzatos, nagy csomagokat hozott, amit becsukott a szekrénybe. Nem tudni mi lehet benne.

Édesanyja nevetett a csacsogó kislányon.

— Mi lenne a csomagban? Ruha van benne.

— Hogyisne! Ajándék, ami majd a karácsonyfa alá kerül.

— Honnan tudod, kis huncut? — kérdezte apja.

— A szomszéd gyerekek mondták, hogy igy szokott

lenni.

— Hej, azok a gyerekek, hogy mi mindent ki nem találnak! — méltatlankodott a mama — ha tudni akarod megmondom, a csomagokban az unokák ajándékai vannak, Anikónak,

1 Marikának, Zolikának*

Editkének, Katikának: Zso, zsikának és Emmikének,

,— És nekem? *— pityer, regni kezdett a kislány*' hogy apja megsajnálta,

!—, Ne büäulj, te is kapsz.

A kislány kivárta, míg' apja leül, aztán odakucoro- dott az ölébe,

— Karácsonyfa, szalon-, cukor, gyertya, csillagszóro,| alma, aranydió, baba, ródliJ mackó főzőjáték ,«« .—1 sorolta a sok kívánságot és be nem áll a szája,

— Áldott jó erűben? j ezt szokta mondani Cse-' kéné a férjéről, ha valaki, felőle kérdez. •— Rendesen] hazaadja a fizetését, amitj az üzemben kap, ott főszabász. Szereti, becsüli a családot.

Megérdemli az ajándékot,; amit abból a pénzből vett neki a felesége, amit ai piacon takarított meg aj nyár óta. Hadd lássa azj „apus”, hogy a gyerekekés; az unokák mellett róla sémi feledkezett el, — vett neki egy pár ünneplő fekete ,ci- pőt.

Cselre Lajos elmosol?»^ dott magában amint ő is s dió tisztításához kezdett. Hej, hogy meg fog lepődni1 a „mama”, amikor megtudja, hogy mi mindent vásárolt a 630 forint pwé- miumból, — amit a napáikban kapott az üzemt51!|*

' Orosz Aiuhws.

.>