Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-03 / 284. szám

o ml NÉPLAP 1955 december 3, szombat A kulák igazi area Következtetések és tanulságok (3) Az ismertetett tények és vélemények azt igazolják, hogy a levélírónak igaza van sok mindenben. Ma- czinkó Mihály agyafúrt kó­lák, aki évről-évre változ­tatta földterületét, aszerint, hogy milyen szelek fújtak. 1954 őszén ismét kulák mert lenni a Nagy Imre- féle jobboldali elhajlás kedvező légkörében. — Egyik községből ment a másikba, hogy ne ismer­jék fel, mint kulákot. Csak­hogy a vér nem válik víz­zé. A kulák kulák marad földdel, vagy anélkül is. Kihasználja a megszorult kisembereket. Harmadosait becsapja, üzérkedik, földet ad el, házat vesz, cserél­geti a juhokat, hogy ne tudják megállapítani: vol­taképpen mennyi azoknak a száma. „Társ”-nak nevezi ki a cselédet, ha úgy tet­szik, csakhogy ne kelljen az SZTK-t fizetni. Szerző­déses dohányt termeszt, amit a fiának ad ki feles művelésre s a végén magá­nak akarja az egész jöve­delmet. Az ilyen fondorlatos ku- lákra mondja Molnár párt­titkár elvtárs, hogy „ren­des ember”, hogy „nincs vele semmi baj”? Aki üzér­kedései, kizsákmányoltjai hasznából a lajbizsebéből játszva kifizeti az adót, teljesíti a beadást. Port Print az emberek szemébe. A Jó állampolgár” álarca mögé rejtőzik. .A falu másik kulákjase sokkal különb. Lövőpetri- ben mindenki tudja, hogy A. M.-nek, a régi cseléd­lány gyermekének L. Mol­nár Miklós az apja. Persze ő ezt nem hajlandó elis­merni, mert tartásdíjat kel­lene adni a gyermeknek, sőt talán jussot is. Azt mondják: „a gyermek ki­köpött az apja.“ (A. M. is azt vallja.) A párttitkár elvtárs azonban ebben az esetben sem a gyermek és az anya ügye mellé áll, ha­nem a kulák véleményét tiszteli. Molnár elvtárs párttitkár pedig látja a faluban fo­lyó osztályharc egyes tüne­teit. Azt mondta, hogy „ju­hászok irigysége.” A nagy juhász veri a kicsit. A ki­csik áhitozzák a nagy ju­hász gazdagságát. Valójában kulákmester- ség ez. És a lövőpeíri dol­gozók nem képesek meg­látni jövőjüket. 7 év óta a termelőszövetkezeti mozga­lom nem jutott tovább a 7 tagú előkészítő bizott­ságnál. Nincs termelőszö­vetkezet, amely a távlati képet, a vonzót jelentené a község dolgozó parasztjai­nak. Pedig Pusztai Gusz­távból nagyszerű tsz-juhász lehetne. Halász Istvánnak nem kellene a kuláknál ri- mánkodni harmados földért. A kulák régi cselédje is találna munkát ott. És má­sok is, minden becsületes dolgozó paraszt. Miért nem lépnek erre az útra a dolgozó parasz­tok? Ebben a község veze­tőit is felelősség terheli. Azt várják, hogy a veze­tők mutassanak példát. Ezt bizonyítja Batári István pártonkívüli tanácstag ki­jelentése, amit a múltkor tett egy tanácsgyűlésen: „Molnár elvtárs, ha te be­lépsz, én és még sokan kö­vetünk.” De Molnár elvtárs még habozik. A legjobb gazdák elhatározására vár. (Talán csak nem Maczinkó Mihályra és L. Molnár Miklósra gondol?!) A bajok orvoslásának ez a legelső módja: Szakítani kell a kulákot simogató politikával. Könyörtelenül le kell csapni a spekuláló, a törvényt kijátszó, a kis­embereket szipolyozó au­lákra. Minél előbb meg kell alakítani a felemelkedést jelentő termelőszövetkeze­tet a vezetők példamutatá­sával és a dolgozó pariisz­tok meggyőzésével, A felsőbb szervek sürgő­sen adjanak hathatós se­gítséget ennek a — mond­hatjuk — elmaradt köz­ségnek, hogy dolgozó pa­rasztjai miélőbb rátérhesse­nek a szövetkezeti útra.— Segítsenek a spekuláció felszámolásában, a kulák- uralomnak pedig azonnal vessenek véget Lövőpetri- ben! (Za) A Néplap postájából Ifjúsági élet a Nádas és Debrő bokorban Két örvendetes hírt köz­lök: a Nádas-bokorban 21 taggal megalakult a DISZ- szervezet. A Debrő bokori iskola úttörő csapata ped'g megszervezte az úttörők termelőszövetkezetét. Az Új Élet TSZ másfél hold föl­det adott a pajtásoknak. Az úttörők maguk közül vá­lasztottak elnököt, brigád­vezető. Különböző kísér­leteket végeznek rajtuk. Például őszi kalászosokat vetettek istálló- és műtrá­gyával és trágya nélkül. A termést munkaegység után osztják majd el. A jó példát követi: a Nádas bokori és púposhalmi iskola is. Enyedi Károly ált. isk. ig. Nagycserkesz, Kihűlt a fény Jánkmajtison örülnek a jánkmajtisiak, van már villany a faluban, eltűnt a petróleumlámpa és c-lajmécs a házakból. Pálinkás Sándor, a kul­túrotthon igazgatója máris nagyobb könyvmennyiséget rendelt. Megveszik azt — mondta — hiszen alig vár­ták, hogy villany legyen, hogy kényelmesebben ol­vashassanak. Egyetlen nap alatt tizenkét rádiót vásá­roltak a falu dolgozói a föl dmű vessző vetkezetben. Endrész László EMLEKEZETES NAP... Zárszámadás a tiszateleki Béke Termelőszövetkezetben Ezelőtt Telektanya volt a neve. Nagyhalászhoz tarto­zott közigazgatásilag. 8 ki­lométerre jártak a telek­tanyaiak, ha ügyes-bajos dolgaikat kellett elintézni. Az elmúlt év novemberé­ben önálló község lett. — Persze, egy év alatt nem változott meg gyökeresen a külső képe. Ma is hatal­mas tanya . képét idézi fel az emberben, ha körülte­kint a szétszórt telepü­lésen, összefüggő utcái nin­csenek, a vasútállomás 3 kilométerre van tőle, villa­nya sincs még. De az élet- körülmények gyökeres meg­változását hűen ábrázolja az újonnan épült sok lakó­ház, az emberek magatar­tása és derűs hangulata. A régi életet, a cselédvi­lágot új élet váltotta fel, amikor két termelőszövet­kezet alakult a község­ben, Béke és Vörös Csillag néven. Főleg a volt cselé­dekből kerültek ki az la­pító tagok. Az új úton na­gyon kevés alaptőkével in­dultak. De a bátraké a jö­vő. Hat évvel ezelőtt senki nem merte volna azt állí­tani, hogy az 55-ös gazda­sági évben a Béke TSZ alaptőkéje jóval meghalad­ja a másfél millió forintot. 39 dolgozó paraszté ez a vagyon. A Kálló Imréé, és a többi volt cselédemberé, akik egy nyomorult kis házikót sem nevezhettek azelőtt magukénak, okik tízezer forintot soha éle­tükben nem láttak egy csomóban, most 27 ezret kapnak kézhez. Megérkezik a pénz A Béke Termel Iszöveike- zet irodahelyisége már a kora délutáni órákban: olyan népes volt, mint egyj hangyaboly. Három asz-j szony ügyes kezekkel fonta a krepp-papír láncot. Azt a termet igyekeztek széppé, ünnepélyessé tenni, amely­ben a zárszámadási köz­gyűlést tartják. Az ünneplőbe öltözött tsz-tagok nehezen várták a Kemecsére küldött tagot, aki a pénzt hozza a bank­ból. Szilágyi elvtárs, a járási pártbizottság másodtitkára jókedvűen tréfált velük. — Nincs pénz a bankban. — Akkor iszunk vizet — mondták hamiskásan az asszonyok. — Magának meg nem adunk vacsorát — toldotta meg egy élesebb, nyelvű. A tanítás végeztével az úttörők is kijöttek. 20 mo­solyó arcú fiatal. A kislá­nyok kezében virágcsokor. A nagyhalászi földműves­szövetkezet dolgozói nagy igyekezettel állították fel a hosszú sátrat, s kirakták a több mint 100 ezer forint értékű árut. Nagy forga­lomra számítottak. — Meghozták a pénzt! — kiáltotta el magát egy szemfüles legényke. Mindenki az ajtó felé sietett. Valóban. Mennyi teméntelen sok pénz! Egy aktatáska tele százasokkal, tele van az ember zsebe, s minden, ahová csak pénzt lehet tenni. A nagy kava­rodást az úttörők szép éneke csendesítette el. — Szívből, tiszta szívből éne­keltek, táncoltak, szaval­tak. Egy évi munka mérlege Póka Imre, a termelő­szövetkezet elnöke így mondta el az év történetét: — Minden cikkből túl­teljesítettük tervünket. Bú­zából 8 mázsára számítot­tunk, s 12 és fél mázsát termeltünk, rozsból 9 he­lyett 14.70 mázsát arat­tunk. Kukoricából 14 má­zsára számítottunk és 32 mázsás holdsukén ti ter­mésátlagot értünk el. — Ugyancsak túlszárnyaltuk az alma termelési tervet is, 12 vagonra számítottunk, s 35 termett. .. A terv túlteljesítésében nagy szerepe volt a párt- szervezet vezetősége újjá- válaszíásának. A kommu­nisták példamutatása ma­gával ragadta a tagság egészét. Példás munka fe­gyelem alakult ki a cso­portban. Jórészt ennek kö­szönhető, hogy a munka­egység értéiie ebben az évben 71.80 forint, melyből 51 forintot készpénzben (a zárszámadás napján 44 fo­rintot) kapnak meg a tsz. tagjai. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy már a télen megkezdték a munkát. A trágyázást, a gyümölcsfák metszését, a fejtrágyázást. Tavasszal a kukorica egy részét négyzetesen vetették s négyszer meg is kapál­ták. Nehéz volna mindezt el­mondani, amit a beszámoló és a hozzászólók ismertet­tek. Csupán néhány gon­dolatot ragadjunk ki be­lőlük : A közös vagyon védelme A munkafegyelemmel nem volt ugyan semmi baj ebben az évben. S mégis je­lentős helyet foglalt, el a közgyűlésen. Az önfegye­lem kialakítása a legfonto­sabb. Ha ez megvan, nincs semmi baj a termelésben. A fegyelmezett dolgozók megvédik a közösség va­gyonát. Az idén például néhány vendégoldalrúd el­veszett. Nem nagy, élték, a csoport sem ment tönkre, aki elvitte sem gazdago­dott meg. . De elvittek. A közöst, károsították meg ezzel. A mintaalapszabály be­tartása is nagyon fontos feladat. Sőt ez a legfon­tosabb, ahogy a közgyűlé­sen elmondták. Most, hogy több új belépő is van, gondosan megtanulják, megismerik pontosan azt. Törvényt jelent számukra, s ezt a törvényt be is tart­ják. Mindez a csoport bé­kéjét, belső életének meg­szilárdítását segíti elő. Az is, ha politikai oktatáson részt vesznek. Van tennivaló Az elért eredmények nem azt jelentik, hogy a Béke TSZ ezzel a legmagasabb pontra eljutott, nincs olyan dolog, amelyen ne lehetne és ne kellene javítani. Tavasszal például 92 da­rab sertést osztottak ki. Akkor örültek neki. De mit jelentett volna a jö­vedelem növekedésében, ha meghizlalják, s úgy adják el? Belátták ez a hibát, a jövő cvben nem osztják ki. Az elmúlt évben például sok takarmányuk volt.. Ta­vaszra azonban alig ma­radt belőle. Nem tud tali takarékosan bánni vele. Az idén úgy csinálják, hogy egy ember osztja ki majd az egész állomány részére a takarmányt. A közgyűlések nem vol­tak eléggé lendületesek. A következőkben olyan fó­rummá kell változnia, ame­lyen a tagság gazdaként hallatja szavát. Nem tettek meg min­dent a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítése ér­dekében sem. Az idén 9 család 12 taggal lépett be a Béke TSZ-be. Kevés ez olyan helyen, ahol mind­annyiszor ilyen jól zárják az évet. Nem tudatasitot- ták eléggé az elért eredmé­nyeket. Vonzóbbá lehetett volna tenni a szövetkezeti gazdálkodást. „Bánom, hogy nem iavaly léptem lie...“ A zárszámadáson 6 egyé­nileg dolgozó paraszt is je­len volt. Az otthonos han­gulatban jól érezték ma­gukat, s az eredményeK lát­tán, hogy Potor Mihály egymaga 22 ezer forintot kapott csak készpénzben, két dolgozó be is lépett. — Pacsikai Ferenc 3 holdjá­val soha nem választhatna biztosabb életet. Elmond­ták, hogy akkor éreznék legjobban magukat, ha ők is számolhatnának most. Bánják, hogy . nem tavaly léptek be, de remélhető, jövőre még nagyobb lesz a részesedés. Uj lakás Kálló Imre harmadma­gával dolgozott ebben az évben is a termelőszövet­kezetben. Régen cseléd volt, de azok között is a legszegényebb. Új házra, saját házra csak álmában mert gondolni. Az eimúlt évi keresetből pedig gyö­nyört házat vett. 16 ezer forintért.: Az idén csupán búzából 14 mázsánál többet szállí­tott haza, s ki tudja ösz- szeszámolni, mennyi bur­gonyát, cukrot, almát, ár pát. Még a téli tüzelője is megvan. Szerdán este pe­dig 27 ezer- forintot vett fel a zárszámadáson. — Azt kérdik, mit csi­nálok evvel a sok pénzzel — mondta pajkos _ mosol y- lyal. — Mit csinál az, akinek két eladó lánya van? Megveszünk mindent nekik. Szobabútort és ami kell egy lánynak ... „Hagyon brvendek ezeknek az eredményeknek“ Kertész Tibor iskolai igazgató mondta ezeket a szavakat: — Az ifjúság nevelése, a szocialista mezőgazdaság megszerettetése csak úgy lehet eredményes, : ha he­lyi adatokkal tudja az em­ber érzékeltetni azt. Ezek az adatok, a Béke TSZ zárszámadását látva, na­gyon megkönnyítik a pe­dagógusok munkáját is. - - Le is írom a számokat. — Nagy szükség lesz rájuk ... S elmondta, nagyon jó kapcsolat alakult ki a tsz. és az iskola között. Szívó­sén jöttek a gyerekek col- gozni, almát szedni, s ami sorba jött, a tsz. viszont nem egy esetben fogatokat adott az iskolának a szén szállításához. így kell élni, összefogva, egymást támogatva. Az érdekek azonosítása kap­csolja egybe itt a régi szétszórt tanyavilágot, ez teremti meg az egységes nagy és boldog falut! Miska János. Kiváló műszaki dolgozók Gaál Imre főcpílcsve- zeto az Útfenntartó Válla­latnál dolgozik. Vezetésével; elkészült Vencsellőn a> Lónyai-csatornát átívelő, híd, melyet a napokban — másfél hónappal a hat ács idő előtt adtak át rendel­tetésének. Várközi Gyula főépítés- vezető az Útfenntartó Vál­lalat ^dolgozója, Nyírtelekén és Tiszaeszláron iriányítja a tsz-ekhez vezető bekötő utak építését. A műszakiak versenyében élenjár. A fi­zikai dolgozókkal együtt vállalta, hogy a vezetése alatt lévő munkákat a ha­táridő előtt legalább 5 0 nappal befejezik. Molnár János művezető arról ismert a Nyírbogdá- nyi Kőolajipari Vállalatnál, hogy nagy gondot fordít, a dolgozók műszaki fejlesz­tési és újítási javaslatai­nak megvalósítására. ‘ A IV. negyedévben a rtiű- szinttervben szereplő fel­adatokat szorgalmazza. Bálint Pál művezető» a Ivelelmagyarországi Fa­ipari Vállalatnál dolgozik. A vállalat nemrég ünne­pelte az élüzém cím heted­szeri elnyerését. A novem­ber 7.-1 munkaverseny si­kerében a művezető jó munkája is benne van. — Megkapta a „Szakma ki- vál dolgozója” kitüntetést, i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents