Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-23 / 301. szám
NÉPLAP 1955 december 23, péntek Néhány tapasztalat as MNDSZ megyei elnökségének üléséről Hogyan szervezi a dolgozók munkaversenyét a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat üzemi bizottsága? Az elnökség beszámolójához csaknem valamennyi elnökségi tag hozzászólt. Weisz Ignácné, a Balkánj községi MNDSZ titkára a következőket mondotta: — Nekünk, akik a falun élünk, igen sok a tennivalónk. Sokkal többet kell foglalkoznunk a termelőszövetkezeti asszonyok problémáival, mint eddig. A balkányi Kossuth Termelő- szövetkezet megszületésében, de további fejlődésében is sokat köszönhet a nőknek. S bizony mégis bosz- szantó, hogy a zárszámadáskor a beszámolóban egy szót sem mondottak arról, hogy a termelőszövetkezeti asszonyok milyen munkát végeztek ebben az esztendőben. Tudom, hogy ebben a termelőszövetkezetben is igen sok olyan asz- szony van, aki több mint 300 munkaegységet is teljesített. Az, nogy elfeledkeztek az .asszonyokról, nem kismértékben igazolja azt, hogy még mindig hiba van a nők elismerését illetően. — Hogy az asszonyok milyen jó munkát végeztek nálunk, mi sem bizonyítja jobban, mint a békeköi- csön-jegyzés. Az utóbbi időben a népnevelők a békekölcsön befizetését szorgalmazzák. Ebben a munkában a legnagyobb részt az asszonyok vállalták. Hernádi Ferencné, Nyíregyháza MNDSZ-szer- vezetének a ti’kára: — Egyik legdöntőbb hibának látom, hogy az üzemi pártszervezetek vezetői sem foglalkoznak megfelelően az MNDSZ-szet vezetékkel. Pedig a nyíregyházi dohányfermentáló példája igazolja, hogy érdemes az asszonyokkal foglalkozni. Itt az asszony- dolgozók kezdeményezték a „ne taDoss zöld dohányra” mozgalmat. Igen szép eredményeket értek el. E gyár dolgozóinak . tnajdcs ik 30 százaléka nő. Ennek ellenére sem foglalkozik úgy a pártszervezet a nőkkel, mint ahogy az szükséges volna. Eltelik három-négy hónap, míg a pártszervezet vezetősége behívatja az MNDSZ-szervezet titkárét, hogy beszéljen vele a problémákról. De az a veszély is észlelhető itt, hogy a pártszervezet a szakszervezetre akarja hárítani teljesen a nőkkel való foglalkozást. A Ruhagyárban megszervezett ünnepi műszak, — mely a március 8-i Nemzetközi Nőnap méltó megünneplésére Indult, azért nem vert gyökeret, mert a pártszervezet nem segítette eléggé. Ezek a példák igazolják, hogy ahol a pártszervezet nem foglalkozik megfelelően a nőkkel, nem segíti az MNDSZ-t, ott komoly hibák vannak és a nők között végzett munka nem megfelelő. Ezért javaslom, hogy a párt a nők között végzett munkáról szóló határozatát tűzzük napirendre és javítanánk ott, ahol arra szükség van. Kovács Sándor elvtárs, a párt megyei végrehajtó bizottsága ágit. prop. osztályának vezetője ezeket mondta: — Nagyon örültem, hogy részt vehettem ezen a fontos tanácskozáson, mert sok problémával ismerkedtem meg. Az itt elhangzottak arra engednek következtetni, hogy úgy a megyei, mint a járási pártbizottságok ágit. prop. osztályainak sokkal többet kell foglalkozni az MNDSZ-szerveze- tekkel, hogy alapos, megfelelő segítséget tudjanak adni a pártnak a nők között végzett politikai munka megjavításáról szóló határozata végrehajtásához. A felszólalók jogosan bírálták azokat a pártszervezeteket, amelyek nem adnak megfelelő segítséget az MNDSZ-nek. A nők, az asszonyok munkája a szocializmus építésében nélkülözhetetlen. Erre hívja fel a figyelmünket a határozat akkor, amikor megállapítja, hogy társadalmunk több mint ötven százaléka nő, s ezek nélkül a szocializmus építése lehetetlen. Éppen ezért a megyei elnökségnek komoly feladatai vannak. A megyei elnökség minden tagjának a megye szemszögéből kell vizsgálni a ' elyze- tet, mert csak így adhatnak megfelelő segítséget a szervezeteknek. Ezért alaposan tanulmányozni kell a pártnak a nők körében végzett politikai munkáról Szóló határozatát, hogy azt a megye minden becsületes nő dolgozójával, háziasszonyával ismertetni tudják. A párt határozata hangsúlyozza, hogy az üzemekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozó nőkkel sokkal jobban kell foglalkozni, mint eddig. Az MNDSZ megyei elnökségének háromhónapos munkaterve azt igazolja, hogy a párt határozatát nem vették kellő mértékben figyelembe. A megyében csaknem négyszáz termelőszövetkezet van, s csupán 56-ban van MNDSZ-szervezet. Ez is mutatja az elnökség hiányos munkáját. El kell érnünk, hogy ahol annak a feltétele biztosítva van, megalakuljon az MNDSZ, mert csak így tud befolyást gyakorolni a kívülálló asszonyokra is. Harcolni kell azért, hogy a nőket a termelőszövetkezetekben is bevonják a vezetésbe. Sajnos, a megyei elnökség nem tud arról, hogy ki az az öt asszony7, aki elnöki funkciót tölt be a megye termelőszövetkezeteiben. Ez hiba. A nők szervezete az MNDSZ. Neki kell harcolnia azért, hogy a különböző szervekben megbecsüljék és vezetőül válasszák a nőket. . — Gyökeresen javulást kell elérnünk a nők között végzendő agitációban is. — Meg kell mondani őszintén, hogy a mi MNDSZszervezeteink vezetői nem agitálnak elégge a,nők, azí asszonyok jogai biztosítása j érdekében hozott törvényekkel. így az anya és a csecsemővédelem törvényével sem. Leveleken ebben az évben 176 ezer forint értékű kelengyét adtak ki. Az agitációs érvek világosan bizonyítják, hogy nálunk más a helyzete a dolgozó nőnek, mint a kapitalista országokban. Nem • árt erre emlékeztetni a mi asz- szonyainkat. A járási pártbizottságok ágit. prop. osztályaira nagy felelősség hárul abbán, hogy a pártnak a nők között végzendő politikai munka megjavításáról szóló határozatát maradéktalanul végrehajtsák. Szabó Károlyné. a nyírpazonyi MNDSZ- szervezet gazdasági felelőse a többi között a következőkkel foglalkozott: — Néhányszor i-észt vettem már községünkben a Gerő TSZ vezetőségi ülésén. Többször hiányoltam, hogy egyetlen nő sincsen a vezetőségben. Pedig tudom, hogy vannak itt olyan asz- szonyok, akik dicsérő oklevelet is kaptak jó munkájukért. Amikor ezt elmondottam az elnöknek, a vezetőség többi tagjainak, azt válaszolták, hogy a nők nem akarnak vezető beosztásban dolgozni. , Én kétségbe vontam ezt. Hiszem azt, ha a dolgozó asszonyokkal megértetik, hogy mit jelent a termelőszövetkezet vezetésében részt venni, örömest vállalják a felelősséget, csak az a hiba, hogy ezt nem teszik a vezetők, lebecsülik a nőket. Igen sok a tennivaló, hogy a vezetőkkel a nők vezetésbe való bevonását megértessük. Az MNDSZ megyei elnöksége a beszámoló és a felszólalások alapján a párt határozatát figyelembe véve, megfelelő határoza tokát fogadott el a nők között végzett politikai munka további megjavítása érdekében. (F. K.) A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál is megtartották a műszaki értekezletet, mely az 1956. évi terv ismertetésével és a feladatok megvitatásával foglalkozott. Az értekezleten a műszakiakon kívül az üzemi pártszervezet vezetősége, a DISZ-titkár és az üzemi bizottság tagjai is részt vettek. Értékelték 1955. évi .munkájukat, mely szép termelési sikereket hozott. A vállalatnál a KV. márciusi határozata után különösen sokat tettek a technika fejlesztéséért, a műszaki színvonal emeléséért, a dolgozók munkakedvének és lelkesedésének növeléséért. Sok újítást és műszaki fejlesztési intézkedést megvalósítottak. Ennek eredménye az 1955. évi tervük túlteljesítésében is megmutatkozik, de a jövő esztendőben még jobban hasznukra fog válni. Közel negyven olyan javaslat hangzott el az értekezleten, mely a jó munkát és a technika tovább fejlődését segíti elő. Csáki József, a paraffinüzem művezetője például a présolaj-kihozatal fokozására, valamint a paraffincsomagolás tökéletesítésére tett javaslatot. Papp Gábor újítási javaslatot terjesztett be, mely a nyersolaj-lefejtésnél a munka meggyorsítása mellett gőzenergiatakarékosságot is jélent. Az értekezlet kijelölte a legsürgősebb műszaki intézkedéseket. A műszint- tervből kijelölték azokat a feladatokat, amelyeket januárban, az első negyedévben és a továbbiakban végeztek el. Még ebben az évben mintegy 10 javas’a- tot megvalósítanak. Ezek között szerepel többek között a vertikális csőkemence építése és három tároló tartály beépítése. Már most hozzákészülnek a gyógyvazelin nagyüzemi gyártásához, hogy ebből az új gyártmányból rendszeresen teljesíthessék exporttervüket. Ezenkívül ötféle különböző olaj gyártását kezdik meg, (mint például a T-l fino- mítványt Kína részére). Az üzemi bizottság jól látta, hogy elsősorban a műszakiak körében kell tettekre buzdítani, felvilágosító munkát végezni. | A sikerült műszaki érte- ! kéziét után az üb-aktivis- ták a dolgozók körében folytatják a tervismertető értekezleteket előkészítő, felvilágosító, mozgósító munkát. Márkus József üb-elnök azzal is elősegíti a terv-t ismertető értekezletek sikerét, hogy tanácskozásra hívja össze a szakszervezeti bizalmiakat és a termelésben élenjáró dolgozókat, . Az a céljuk, hogy a terv* ismertető értekezleten elsősorban a bizalmiak és a termelésben élenjáró dolgozók mutassanak jó példát azzal, hogy felajánlást tesznek olyan munka elvégzésére, ami a tervteljesítésben problémát jelent, továbbá felajánlást tesznek újításokra, munkamódszerük átadására, élenjáró módszerek bevezetésére és többek között az anyaggal és energiával való takarékosságra is. Azt is elmondják a dolgozóknak, hogy milyen segítséget fognak kapni munkájukhoz és hogyan fog tovább javulni szociális és kulturális életük. Az üb tervbe vette, hogy a bizalmiak részére esti bizalmi tanfolyamot rendez január 1-től kezdve. Ugyanakkor külön a műszakiak,, és külön az üzemrészek szakmunkásai részére szakmai továbbképző tanfolyá- mot indítanak. „A MI FIUNK“ (Egr agronőmus tapasztalatai) A nyírteleki Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjaitól hallottam ezt a kifejezést. Fel is jegyeztem rögtön. Ilyen szeretettel, melegséggel ritkán hallottam még embereket nyilatkozni, mint a Vörös Csillag tagjai a „mi fiunkról“, a fiatal agronómusról. —S hol lehet a maguk agronómuséval beszélni? — kéx-deztem érdeklődve, mivel annyi szépet mondtak róla. — Pártiskolán, háromhő- napos pártiskolán van, Nyíregyházán — mondta egy idősebb ember. — De gyakran hazajár. Különösen a vetés ideje alatt, meg a betakarításkor. Majdnem minden vasárnap hazajött. — Nem tud nyugodtan lenni egy percig se, hogy ne tudja, mi van itthon. — És mikor ment el az iskolára? — Betakarításkor. Sok munka volt, de azt mondta, tanulni kell, hogy még jobban gazdálkodhassunk. Hosszabb idő telt el a beszélgetés óta. Nagyon vártam az alkalmat, hogy megismerkedhessek Vigvárj Lászlóval, a Vörös Csillag agronómusával. A pártiskolán találkoztunk, a nagy tanuló szobában. Apró termetű, 22 év körüli legényember. Szép magas homloka van, nagy kerek szemekkel, melyek élénken mozognak, ha beszél. KEZDETI LÉPESEK — Hol is kezdjem? — mondta mosolyogva. — Nehéz az én munkámat ilyen rövid idő alatt sorjába szedni. Regényt lehetne írni arról — s nevetett hozzá. — Nagyon kellemetlenül kezdődött az én pályafutásom. — elgondolkozva lehajtotta fejét. — Nagy tervekkel indultam útnak, Tisza telek felé. Elképzeltem magamban egy takaros kis gazdaságot, legalább olyat, mint az apáméké, a sóstóhegyi Vörös Csillag. Barátságos embereket, rendezett portát, szép állatállományt, gazdasági felszereléseket. Bizony nem ezt találtam. Az irodahelyiség és a magtár egyazon helyen, a portán elég nagy összevisszaság. Kedvetlen emberek, adósság ... Tervszerű tie nül építkeztek, ötven férőhelyes tehénistállót építettek (rossz, vizenyős telepre) az állam költségén. Nem ezzel kellett volna sietni. A telekkönyvben — mint később kiderült — 1200 hold volt a tsz. nevére beírva, holott 800 volt meg a valóságban. Addig minden évben passzívan zártak. Alacsony volt a jövedelmük. Az emberek ilyenkor hajlottak az elkedvet- lenedásre. Én magam is az voltam az első napokban. Nevetett, mintha régi kényelmetlen álma jutott volna eszébe. Majd elgondolkozva folytatja. — Még az is szokatlan volt, hogy egy hétig a gabonán aludtam a magtárban. Nem volt lakásom. Az emberek azt mondták, nem kell nekik agronőmus. Megélnek ők nélküle is. Már ott tartottam, hogy felmondok. Aztán mégis maradtam. MUNKÁBAN Volt tennivaló bőven Egyedül nem is tudta volna elvégezni. Minden időt megragadott arra, hogy beszélgessen az emberekkel. Sokmindent megtudott, egyéni problémáikat, bajaikat megismerte. Soknak tudott is segíteni. így elérte, hogy lassan engedtek bizalmatlanságukból. bői közel 15 mázsát termeltünk holdanként. — Az állatállomány változott-e? — Sokat. A fejési átlag például a duplájára növekedett. 53 gyönyörű, sertést hizlaltunk meg. Sokat jelentett az is, hogy új könyvelőt kaptunk. Kezdetben ez ellen is tiltakoztak az emberek, de rájöttek, hogy csak jó az, ha egy gyufaszálat is pontosan nyilvántartanak. — Korábban nem érdekelte őket a tsz. irányítása. A tervkészítésekben például soha nem vettek részt. Azt mondták „csinálják a vezetők“. Nem is törték a fejüket, hogy lehetne jobban gazdálkodni. A területet nem osztották fel egymás között, így nem érezték eléggé a munka felelősségét. Kevés kalászost vetettek, annál több kapósnövényt. Ezeket a dolgokat közösen megbeszéltük, s úgy terveztük, hogy változtatunk rajtuk. A tervkészítésnél már arra is gondoltunk, hogy a gépállomás segítségét jobban igénybe vesszük. Több kalászost terveztünk, a területeket felosztottuk. Meg is lett az eredménye. Cukorrépából 185, burgonyából 32. búzá— Az őszön kihordtuk a trágyát. Addig szana-szét hevert talán öt éve is. A megyei pártbizottság is arra bíztatott, hogy ügyeljünk a rendre. Igaza volt, A gazdát a portájáról ítélik meg. A pártiskolások — fiatal párttitkárok, tsz-elnökök — körénk sereglettek. Figyelmesen hallgatták beszélgetésünket. JÖVÖ ÉVI TERVEK — Szép terveink vannak a jövőre vonatkozólag. A növényápolás nagy részét géppel végezzük. Az idei keresztsorosan vetett kukorica két mázsával termett többet a sima vetésűnél. Jövőre mindet így vetjük. Gondoltunk még jövedelmezőbb formákra is. Például 5 holdat zöldségfélével vetünk be, tízet meg keménymaggal. Szőlőművelésre is van jó földünk. 10 hold szőlőt is telepítünk, 9 tervünk van öt hold erdősítésre. Ott van a Tiszax Vétek volna víziszárnyasokat nem tenyészteni. Baromfiállományunkat is kibővíti ük, — villan a szeme, mintha azt mondaná, „ni csak, erről majdnem megfeledkeztem“. Hatszakaszos vetésforgót vezetünk be. Kicseréljük a szarvas- maiTia állományt, a meglévő sertéseket feljavítjuk, s a^angalica anyakoca tenyésztésre térünk át. Jövőre 50 darab hízott sertést akarunk szabadpiacon értékesíteni. Ezen kívül 15 holdon magkendert termelünk ... — És a saját terve? kérdeztem. — Mit mondjak? — . S hosszan eltöprengett. — Azt mondják Nyírteleken, hogy egy odavalósi’ kislány... Zavartan elpirult. — Hát igen, igen; közmondás is azt tartja, azí a fa él soká és terem jól. amely hamar gyökered ereszt..; Ezt már legjobban ő, asj agronőmus tudja! Miska Jánofj u. Mit bizonyítottak a felszólalások ?
