Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-23 / 301. szám

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának közös nyilatkozata 783 Elégedetlenek Phenjanban december 21-én aláírták a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának közös nyilatko­zatát. A nyilatkozat, elítéli mind Korea, mind Németország kettészakítottságának fenn­tartását és az Egyesült Ál­lamok vezető köreinek azon próbálkozásait, hogy Dél- Koreát és Nyugat-Német- országot agresszív támasz­ponttá változtassák. Mind­két kormány — állapítja meg a nyilatkozat — ki­jelenti, hogy azoknak az államoknak, amelyeknek csapatai Korea és Német­ország területén tartózkod­nak, sürgősen meg kell tenniök a szükséges intéz­kedéseket csapataik egy­idejű kivonására Korea, il­letve Németország területé­ről. Korea egyesítése és Németország egyesítése el­sősorban a koreai, illetve a német nép ügye. Korea, il­letve Németország egyesí­tésének békés úton, de­mokratikus alapon kel] végbemennie. A két kormány szüksé­gesnek tartja, hogy mielőbb nemzetközi étrekezletet hív­janak össze, amely a kér­désbet» érdekelt valameny' nyi állam részvételével, í kor eai nép érdekeinek ás a béke érdekeinek megfe­lelően megoldaná a koreai kérdést. A nyilatkozat elítéli az Egyesült Államoknak Nyu- gat-Németország újraíel- fegyverzésére irányuló po­litikáját. A két kormány úgy véli — hangzik a nyi­latkozat, — hogy Európá­ban meg kell teremteni a kollektív biztonsági rend­szert, fel kell számolni a katonai csoportosulásokat, meg kell szüntetni a mo­nopoltőkések és a junkerek uralmát Nyugat-Németor- szágban és ezáltal meg kell nyitni az utat Németország demokratikus alapokon tör­ténő békés egyesítése felé. ii agy nyeremény a* év utolsó sorsolásán December 30-án délutáni 5 és 7 óra között kerül sorj az év utolsó sorsolására, j Ekkor húzzák ki a Harma-j dik Békekölcsön ötödik sor-] solásának nyereményeit a | Székesfehérvári Városi j Színházban. Ezúttal 783 nagynyerert mény talál gazdára. Az év utolsó napján meg­jelenő sorsolási gyorslista 187.850 nyereménnyel ki­húzott kötvény számát tar­talmazza maid. arrvú'- v -k j tulajdonosai 59,613.400 fo­rint értékben válthatják be í kötvényeiket. A Magyar ENSZ Társa­ság Intézőbizottsága csü­törtökön délelőtt ünnepi ülést tartott abból az alka­lomból, hogy hazánkat fel­vették az Egyesült Nemze­tek Szervezete tagjainak sorába. Mihályfi Ernő el­nöki megnyitója után Galló Ernő, a Társaság alelnöke mondott beszédet. Galló Ernő beszámolójá­hoz számos hozzászólás hangzott el. A felszólalások után az intézőbizottság megbízta az elnökséget, hogy a beérke­zett javaslatoknak megfe­lelően a tömegszervezetek támogatásával egész né­pünk körében indítson szé­leskörű ismeretterjesztő munkát az ENSZ tevé­kenységének, szervezetének A Magyar EHSZ Társaság Intézőbizottságának ünnepi ülése be való angol beavatko­zásra. Mégis gondolniok kellett volna a szerkesztő uraknak arra, hogy nem a XVIII. és nem is XIX. szá­zadban élünk, s a népi de­mokratikus országok nem angol gyarmatok, hanem független államok. Egyébként nemcsak az Angol Központi Tájékoz­tató Iroda vezetői vannak hiján a valóságérzéknek. A New York World Tele^ gram and Sun című ame­rikai lap szintén elégedet­len a2 ENSZ-nek az új ta­gok felvételére vonatkozó döntésével, s nem is tit­kolja afeletti ingerültségét, hogy Albánia, Bulgária. Magyarország és Románia bekerült az ENSZ-be. Egyes amerikai és angol lapok tudósítói mind a 16 állam felvételének hírére lázas sietséggel kezdték szá­molgatni az „új erőviszonyt' az ENSZ-ben, hogy megál­lapítsák, mennyiben befo­lyásolhatja az az „erőpoli­tika” folytatásának kilátá­sait. Régesrég nem tetszik nekik, hogy az ENSZ-ben szaporodnak a békés együtt­működés hívei. „Ázsia sza­va, amely az ENSZ meg­alakulásakor még alig volt hallható — nyugtalankodik például a New York Times — hangosabb lesz, mint bármelyik kontinensé”. A lap elégedetlen amiatt, hogy „csökken az elsőnek iparosodott országok befo­lyása”, s hogy „most egyre nagyobb jelentőségre tesz­nek szert a kolonializmus, a gazdasági fejlődés és a szociális ■ ellátás kérdései ’. Hozzáteszi, különösen ag­gódó hangon, hogy ezekben a kérdésekben az ázsiai és afrikai, valamint a latin­amerikai országok .rendkí­vüli érdekeltek és számít­hatnak a Szovjetunió tá­mogatására. Lám hát ez bántja azo­kat, akik elégedetlenek a 16 állam felvételével. A nem­zetközi együttműködés szov­jet politikájának sikerei ag­gasztják őket. Nem tudnak belenyugodni abba, hogy az „erőpolitika”' újabb kudar­cot vallott, ezúttal az ENSZ-ben. Á tények ellen azonban nem lehet tenni semmit. A nemzetközi együttműködés ellenségei nem találnak együttérzésre a világ közvéleményénél. Jacques Duclos sajtóértekezlete a választási hadjáratról Jacques Duclos a francia és a külföldi sajtó igen sok képviselőjének részvételé­vel sajtóértekezletet tar­tott a választási hadjárat­ról. Hangsúlyozta: a Fran­cia Kommunista Párt a vá­lasztási hadjáratban azért harcol, hogy véget vesse­nek a listakapcsolások csa­lárd rendszeréből született nemzetgyűlés 1951 óta kö­vetett politikájának. Az 1951-ben kezdődött törvényhozási időszakot akárcsak az előzőt, az indo­kínai háború folytatása jel­lemezte. Most a döntő prob­léma az északafrikai kér­dés. A tárgyalások mellett vagyunk Algériában — hangsúlyozta Duclos —. ami lehetővé tenné Fran­ciaországnak az Algériában háborút viselő katonák hazahozatalát. A jobboldali szocialista párt álláspontjával foglal­INémet gyerekek hazaszállítása a Német Demokratikus Köztársaságba S. Schwab, a Német De-|gyelembe véve, minden tá- mokratikus Köztársaság bu- mogatást megad ahhoz, dapesti rendkívüli és meg- hogy a gyermekek szüleik­hatalmazott nagykövete azlhez kerüljenek, elmúlt napokban kormánya megbízásából megbeszélé­seket folytatott a Magyar Népköztársaság kormányá­nak képviselőivel az NDK- ban élő szülők Magyaror­szágon maradt gyermekei­nek átadása ügyében. A megbeszélések értel­mében a Magyar Népköz- társaság kormánya az em­beriesség szempontjait fi­A Magyar Vöröskereszt és a Német Demokratikus Köztársaság Vöröskereszt Szervezete megállapodtak azokban a gyakorlati ten­nivalókban, amelyek a gyermekeknek a Német Demokratikus Köztársaság­ban élő szüleikhez való hazaszállításához szüksé­gesek. vau agy lel cl xjiAtuiiöa>í,i .itt­nácsnak 16 állam egyidejű felvételére vonatkozó ja- ; vaslatáí. Ez a natározat. ! amely a Szovjetunió kez- j deményezéséneK eredmé­nyeként született meg, fon- | tos esemény az ENSZ. éle- i tében. A világközvélemény i mély megelégedéssel fogad- i ta a 16 új ENSZ-íagállam j felvételét. Kiszélesedett az | ENSZ-ben a nemzetközi I együttműködés alapja. A 16 állam felvétele újra megerősíti a különböző tár­sadalmi berendezkedésű ál-' lamok egymás mellett élé­sének elvét. Ilyen körülmények kö- j zöt azt hinnők, hogy a 16 j állam felvételét illetően | nincs helye más vélemény- ! nek. Ám kiderül, hogy a határozat egyeseknek nincs [ ínyére. Az Egyesült Álla- J mákban és Angliában, va- j lamint egyes más orszá- ! gokban vannak, akiket elé- | gedetlenséggel tölt el, hogy ! megoldódott az új ENSZ- j j tagállamok problémája, s; ! különösen az nem tetszik ! j nekik, hogy négy népi de- j mokratikus államot is fel- í vettek az ENSZ-be. ! December 15-én az An- ! goi Központi Tájékoztató j Iroda diplomáciai tudósí­tója adott hangot ennek az elégedetlenségnek. A józan ész s az ENSZ-tagállamok i túlnyomó többségének vilá- 1 gosan kifejezésre juttatott véleménye ellenére kétség­be vonja, hogy célszerű ' volna a népi demokratikus országok részvétele az • ENSZ munkájában. : Vajon mivel indokolja i ezt? Semmivel. Egyszerűen azért ragadtatja magát ilyen kijelentésekre, mert j nem tetszik neki a mi tár­sadalmi és gazdasági ren- ; dünk, nem tetszik neki, • hogy nálunk a nép tartja . kezében a hatalmat. Az Angol Központi Tájékozta­tási Irodánál úgylátszik el- ‘ elfelejtették, hogy egy or- : szag belső rendje magá­nak a népnek az ügye, j ebbe senkinek sincs joga r j beavatkozni. j Az Angol Központi Tá- : J jékcztatási Iroda szerkesz­ti tői valószínűlég az . angol -! jogból indulnak ki, amely- t j ben, mint tudjuk, nagy sze- . I repet játszanak az úgyne­- i vezett. precedensek. Az- már igaz, hogy éppen elég- í precedens volt a történe­lemben más országok ügyei­Beszélgetés egy mintagazdával A nagy tanyaudvar ho­mályba borult. A magtár felől beszélgetés, meg a kukoricamorzsoló zümmö­gése hallatszott. Hrenkó Ist­ván gazda és két szomszéd­ja kukoricát morzsolt, a nagylány a jószágok körül dolgozott, Hrenkóné pedig a konyhában szorgoskodott. Oda mentünk be egy kis estéli beszélgetésre. Hrenkó bácsi arról be­szélt, hogy ez az év is meghozta azt, amit várt tőle. Mert szép eredmény az, hogy búzából 13 mázsa 33 kilót takarított be. Ku­koricáját, burgonyáját pe­dig megcsodálta az egész környék. Egy-egy száron úgy csüngtek a jól megter­mett kukoricacsövek, mint szőlőtőkén a fürtök. Arról beszélgettünk, hogyan tudta egész évi beadását, a ke­nyérgabona kivételével, az első negyedévben teljesí­teni? — Ügy, — mondta Hren­kó István, — hogy minden évben jól terem a földem. Hosszú évekig a Westsik- féle tangazdaság . mellett laktam. Ettől a híres ku­tatótól tanultam meg a jó termelés minden csinját- binját. Elsőnek vetett a környék­ben négyzetesen, heterózis kukoricát. A vetőmag is első osztályú volt. így az­tán mi csodálkozni való van azon, hogy kétszerannyit termett az idén is a földje, mint a szomszédos egyéni parasztoké. — A burgonyát fészekbe ültettük — folytatta Hren­kó, s elmondta, hogy 17 holdas gazdaságában hét fajta burgonyával kísérlete­zik. — Legjobban az ackerzé- gen vált be — mondta. Jól gazdálkodik Hrenkó István. Meg is becsüli ál­lamunk.. ti/54-oeii nuntd- gazda kitüntetéssel jutal­mazta. Megérdemelte. Eb­ben az évben második dí­jat nyert búzája a nyíregy­házi kiállításon, kukoricája, dohánya pedig első díjat. A környékben úgy ismerik, mint igyekvő embert. Min­dig az újat, a jobbat ke­resi. Mintagazda — mond­ják — sokat lehet tanulni] tőle. A termelőszövetkezet is: szóba került. Arról beszél, j tünk, milyen jó volna, ha 1 gazdálkodási módszerét, ér- I tékes tapasztalatait széle- j sebb körben alkalmazhatná. I Termelőszövetkezetben. — | Látszott rajta, amint el- j gondolkozott, szeretné a nagy parcellán megmutat­ni, mit tud. De keveset be­széltek még eddig a csa­ládban róla, s főleg arról keveset, milyen szép jöve­delmük volt ebben az év­ben is a környékbeli tsz-ek- nek. — Sokat keli dolgozni, nagyon sokat. Reggel pél­dául megeteti a jószágot, elkészíti a reggelit, utána rohanni a mezőre, kapálni, s ami sorba jön. Délben ebédet főzni, délután ismét mezei munka, este pedig a jószág, a házi dolgok.... Bizony az ilyen hajsza ki­meríti az embert. De dol­gozni kell, mert csak hár­man vgnnak a 17 holdhoz. Géppel keveset dolgoztat-, inak, pedig az megkönnyí­tené a munkájukat. A küz-j delmes robottól pedig meg- i mentené őket a nagyüzemi gazdálkodás. Olt is dolgoz­ni kell, de nem olyan kö­rülmények köpött, mint így. Nem. kell botorkálni a barázdában, hiszen traktor szánt. S így van ez min­den munkával. Hrenkó István belátja ezt. Ügy nyilatkozott, hogy ő bemenne, ha valaki meg- . kezdené. Mert ő nem akar első, de Utolsó sem lenni. Elmondtuk, sokkal jobb lenne, ha ő volna a kezde­ményező. Tekintélye van a tanyavilágban, hallgatnak rá. Sokan, nagyon sokan követnék példáját, ha első­nek választaná a termelő­szövetkezeti gazdálkodás útját, Azt mondanák „Hrenkó István tudja, mit csinál. Kövessük őt. biztos jó útra vezet.” Attól pedig ne féljenek, hogy öregek már. A tsz- ben van nekik való munka is. Sokkal könnyebben és biztosabb körülmények kö­zött megélnének ott. Mert akárhogy csürtük-csavar- tuk, akárhogy számoltunk, jövedelme mindenképpen alatta maradt a .tsz-tagoké­nál. Pedig ő nagyon jól [ gazdálkodik. — Nem jobb lenne Hrenkó bácsi, ha egy hatal­mas táblán valósíthatná meg kísérletezéseit, amelyet Westsik Vilmostól is ta­nult? Higyje el, nagyobb. lehetőségek vannak tervei megvalósítására a tsz-ben, ( mint a gondokkal terhelt j kisüzemi gazdaságban. S i ezzel egy nagyobb közös- ség, talán az égész tanya- j bokor munkáját könnyítené! meg, tenné jövedelmezővé... j Az este feketébe vonta az j egész határt, s mint apró j szentjánosbogarak világítót-: tak a közeli tanyaházakbólj ltiszüremlő fényfoltok. Hazafelé indultunk, s az úton arról beszélgettünk, milyen jó volna, ha az ilyen becsületes, jel gaz­dálkodó középparasztok mi­előbb megtalálnák a szá­mukra leghelyesebb, leg­biztosabb utat. Ha nem morfondíroznának azon, hogy „sem elsők, sem utol­sók” nem akarnak lenni. Majd ha meggyőződnek ar­ról, hogy a bátraké a. jövő, könnyebben határoznak, bátrabban lépnek azok so­rába. akik várják őket... 7,s. M. Államtitkok megsértői felett ítélkezett a bíróság A Fővárosi Bíróság a közelmúltban tárgyalta Tardy Lajos és társai ügyét, akik bűnös módon megsértették az államtitkot és folyamatosan bércsalást követtek el. A nyomozati eljárás során és a megtar­tott tárgyaláson valameny- nyi vádlott bűnössége bizo­nyítást nyert. A bíróság első fokon Tardy Lajost. Thegze La­jost' és Krammer Rezsőt egyenként két év és 8 hó­napi, Kovay Györgyöt egy év és négy hónapi bör­tönre ítélte. Hyolcszínü szövetnyomás Az 1954 évi lipcsei vásá­ron nagy feltűnést keltett szakkörökben az NDK zit- taui textilgépgyárában ké­szült korszerű hatszínű szö­vetnyomógép. A nagytelje­sítményű gépből soka: szállit az NDK a Szovjet­unióba, a Csehszlovák Köz­társaságba, Törökországba. Franciaországba és más or­szágokba. Az 1956. évi ta­vaszi vásáron ennek a gép­nek új változatát, egy nyolcszínű szövetnyomó gé­pet mutatnak be, 1955 december 33. péntek NÉPLAP ______3 A nyilatkozat kifejezésre juttatja a két kormány megingathatatlan szándé­kát, hogy megvédik népük nemzeti önrendelkezési jo­gát, meghiúsítanak minden kísérletet a belügyeikbe való beavatkozásra és min­den országgal kapcsolatot létesítenek egymás szuve- rénitásának kölcsönös tisz­teletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyösség 1 kozva rámutatott arra, hogy j a szocialista pártvezetőség megtagadta az egységakciót a kommunistákkal és ez az egész jobboldalon osztatlan Örömet keltett. Emlékeztetett ezután Maurice Thoreznek a Köz­ponti Bizottság ülésén tett nyilatkozatára, amely hang­súlyozta: „A magunk ré­széről ünnepélyesen kije­lentjük: készek vagyunk megegyezni a választások másnapján a szocialista párttal, hogy közösen olyan politikát folytassunk, amely megfelel a nép akaratának s az ország érdekeinek, s hogy olyan kormányt ad­junk az országnak, amilyei : vár. Készek vagyunk a I megegyezésre más pártok­kal és csoportokkal is, ame- i Ivek ugyanebben az irány- ■ ban orientálódnak.“ gát, hogy hazánk képvise­letet nyerjen az ENSZ-ben — hangzik a táviratban — köszönetüket fejezik ki ön­nek, valamint a Biztonsági Tanács és a közgyűlés el­nökének a felvételünk ér­dekében kifejtett tevékeny­ségéért. Köszönetét monda­nak továbbá mindazoknak a küldötteknek, akik jogos igényünket elismerve, mel­lettünk szavaztak. bemutatására, hazánk fel-1 vétele jelentőségének is- j mertetésére. Az ülés részvevői távira­tot küldtek Dag Hammarsk- j jöldnek, az ENSZ főtitkárt rának. Az ülés részvevői a több- j milliós tagság nevében, — mely az elmúlt hetekben ! társaságunkhoz intézeti j táviratok ezreiben juttatta j kifejezésre azt a kívánsá-l

Next

/
Thumbnails
Contents