Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-23 / 301. szám

Oil ág 'proletárral ~c$&R3Ültetck T r A műi számhiiH : Néhány tapasztalat az MNDSZ megyei elnökségének üléséről (2. oldal) Beszélgetés egy mintagazdával (3. oldal) A Magyar ENSZ Társaság Intézőbizottságának ülése (3. oldal) XII. évfolyam, 301. szám ARA 5«* FILLÉR 1955 december 23, péntek A műszaki haladásért A műszaki dolgozók szívvel-lélekkel és minden tudásukkal igyekeznek megfelelően előkészíteni az 1956. évi tervfeladatok sikeres elvégzését. Mérnökök, tervezők, technikusok, üzemvezetők és műhelymes- terek hallatják szavukat a műszaki tanácskozásokon és a tervismertető értekezleteken. Nap, mint nap harcolnak azért, hogy jövőre tovább fokozzák a termelékenységet, a takarékos és jó minőségű ter­melést. Nem egy helyen, mint például az Alkaloida Vegyészeti Gyárban, a Kőolajipari Vállalatnál, a dohányfermentálóban, a Kisvárdai Vulkánban és más vállalatoknál is a jövő évi terv sikeres teljesí­téséért indított harc élére álltak a műszakiak. A KV szavára pártszervezeteink is jobban be­kapcsolódtak a műszaki haladásért folyó küzdelembe. Segítik a műszaki fejlesztést, az újító és ésszerűsítő mozgalmat. Felvilágosító és iránytmutató szavuk ter­mékeny talajra talált nemcsak a munkásoknál, ha­nem a műszakiak körében is. — Pártszervezeteinken nagyon sok múlik a harc sikerét illetően! A KV határozatának alapos tanulmányozásával és a hatá­rozatok megmagyarázásával pártszervezeteinknek si­került a műszaki tehetségeket kibontakoztatni. A műszakiak megértették, hogy népünk jóléte tovább emelésében mennyire fontos szerepe van a műszaki haladásnak. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár­ban például megmutatkozik a műszakiak lelkese­dése abban is, hogy öntevékenyen hat új gyógyszer gyártását kezdik meg. Törekvésük nagy értéket je­lent államunknak. A Kisvárdai Vulkán műszaki dolgozói is megértették fontos hivatásukat a műszaki haladásért indított harcban. Az utóbbi három hó­napban és különösen decemberben sokat javítottak a munkafegyelmen, a tervteljesítésen, a minőségen is. Negyedik negyedévi tervüket előreláthatólag 7 százalékkal túlteljesítik. Búza Barna mérnök, Tóth Pál és Bertók István öntödei művezetők az elmúlt két dekádban a korábbi 30 százalékról átla­gosan 16 százalékra, sőt egyes alkalmakkor 12 szá­zalékra is le tudták csökkenteni az öntödei selejtet. Ezt elsősorban az élenjáró technika bevezetésével, a technológiái, és a munkafegyelem megszilárdításá­val érték eL Nem minden művezetőnek egyforma a szervező- képessége és jó munkamódszere. Ezért is van nagy szükség szakmai színvonaluk emelésére és a jó mű­szaki tapasztalatok átadására. E téren széleskörű mozgalom van kibontakozóban vállalatainknál. A műszaki továbbképzés és a tapasztalat-átadás előre- lendítője a műszaki haladásnak, az újító mozga­lomnak, az élenjáró munkamódszerek elterjesztésé­nek és az egyre gazdaságosabb munkavégzésnek. Felfrissült a mérnökök, technikusok és más műszaki dolgozók új iránti vágya. Egyre jobban ki­bontakoztatják tevékenységüket az új technika be­vezetésében. Egyes szakmákban kialakítják a mű­szaki baráti köröket, ahol kicserélik műszaki tapasz­talataikat és a termelésről vallott nézeteiket. Ezen a téren több segítséget érdemelnek műszakiaink az SZMT elnökségétől is. Elsősorban arra van szük­ség, hogy az SZMT elnöksége teljesítse régi vágyu­kat, és a szakszervezeti székházban biztosítson ré­szükre megfelelő helyiséget, ahol elmélyíthetik ba­ráti kapcsolataikat. Emellett arra is szükség van, hogy normalizálják az egyes szakmákban támasz­tott túlzott követelményeket, a „kiváló műszaki dolgozó” szintek megállapításában. A műszakiakkal való fokozottabb törődés, mun­kájuk nagyobb figyelemmel kísésére, eredményeik értékelése, a róluk történő nagyobb gondoskodás olyan ösztönző erővé válhat, mely minden bizony­nyal elősegíti, hogy a műszakiak magukkal ragadják a munkások tömegeit a tervek teljesítésében, a mű­szaki haladásért folyó harcban. Egy év alatt 13 millió forinttal nőtt a csengeri járás termelőszövetkezeteinek vagyona 10 hold gyümölcsöst telepít a tiszavasvári VII TSZ A tiszavasvári VIT TSZ- ben még nem volt meg a zárszámadás, de azért már tudja az egész tagság, sőt a környező egyénileg dol­gozó parasztok is, hogy 32 forintot ér egy mun­kaegység. De érméi többet is tudnak. Régóta figyelték a terme­lőszövetkezet munkáját e's tanúi annak a fejlődésnek, amelyet a VIT évről-évre elért. Ezen az őszön a na­gyobb mérvű belépések azt bizonyítják, hogy győz a VIT TSZ is a környező kis- parcellák jövedelmezőségé­vel szemben. 35 belépő volt az idén. Legutóbb például Vajkó Jó­zsef 9 holdas középparaszt másodmagával, Kábái Béla és L. Papp Antal ugyan­csak másódmagával lépett be. Az új tagokkal gyarapo­dott termelőszövetkezet tag­sága elhatározta, hogy gondoskodik a tagság téli foglallzoztatásáról olyan módon, hogy dróthá­lót szőnek a közös gazda­ság és a háztáji gazdaságok szükségleteire, rendberak- jók a majort és 10 hold gyümölcsöst telepítenek. Ahhoz ugyanis, hogy még nagyobb legyen a fejlődés a következő esztendőkben, szükséges a növénytermesz­tés és az állattenyésztés, valamint a kertészeti üzem­ágak mellett a gyümölcsös is. Eddig 140 darab csemete érkezett, amelynek elülte­tését megkezdték. Befejezték évi tervüket A Faipari Vállalat ve­zetői táviratban jelentették a Néplapnak, hogy szerdán délelőtt befejezték évi ter­vüket. * A Nyírbátori Növényolaj­ipari Vállalat december 18-án befejezte cvl tervét. A csengeri járás 27 ter­melőszövetkezetének összes vagyona az elmúlt gazda­sági évben 55 millió forint volt. A mostani zárás 68 millió forint értékű tsz- vagyont mutat ki. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 13 millió- ved nőtt a termelőszö­vetkezeti összvagyon ér­téke. A fel nem osztható szövet­kezeti alap 8,955.000 forint­ról 11,671.000 forintra emel­kedett. Az egy munkaegy­ségre kiosztott jövedelem értéke a tavalyi 22.70 fo­rinttal szemben az idén 30.38 forint átlagosan szá­molva. A termésátlagok a nap­raforgó kivételével minden növényféleségnél emelked­tek. Néhány példa: a búza 5.6 mázsáról 6.5-re, az árpa 7.2 mázsáról 8 mázsára, a burgonya 23.8-ről 42-re, a cukorrépa 75.5 mázsáról 109 mázsára emelkedett. A fejlett agrotechnikai eljárá­sokat a járás termelőszö­vetkezetei szinte kivétel nélkül alkalmazták. A mű­trágyából kétszer annyit, istállótrágyából 32 száza­lékkal többet használtak fel a múlt évinél. A fejési átlag 33 száza­lékkal, a fialási átlag 7.2 százalékkal jobb a tavalyinál. A hízlalási arány is javult. Alig van olyan termelőszö­vetkezet a járás területén, amelyik ne kötött volna hízlalási szerződést. A csengeri járás ter­melőszövetkezeteiben a premizálásra fordí- tott összeg a tavalyi 15.000 forintról 84.592 forintra, a földjáradék összege 82.000 forintról 201.718 forintra emelke­dett. Ugyanakkor, amikor a csengeri járás termelőszö­vetkezetei ilyen szép fejlő­dést értek el gazdaságilag, elmaradtak a számbeli és a területi fejlődéssel. A hetenként belépők száma általában nem kielégítő. Például az elmúlt héten is mindössze 9 család 13 tag­ja 15 hold földdel lépett a járás termelőszövetkezetei­be. A járási tanács sokkal jobb szervező és nevelő-fel­A megye gépállomásai december 20-ig csak 61.4 százalékra teljesítették a silózási tervet. A 23 gép­állomás közül mindössze a balkányi, a demecseri, a fehérgyarmati, a kislétai, a nyírbátori, a nyírmadai és az ófehértói gépállomás tel­jesítette a silózási tervét. Az a tapasztalat, hogy az elmúlt dekádban csak ö gépállomás silózott és ezek közül 6 gépállomás teljesí­tette a tervet, vagy közel áll hozzá. Ez azt mutatja, hogy a silózás terén elma­radt legtöbb gépállomás az elmúlt dekádban nem hasz­nálta ki a lehetőségeket a silózásra. Ezek a gépállomások szem elől tévesztik azt, hogy a termelőszövetkeze­tek gazdasági megszilárdí­tásának egyik legfontosabb Kálmán Sámuel, a tisza- szalkai általános iskola igazgató helyettese levelé­ben arról számolt be, hogy a vásárosnaményi járás fia­tal nevelői a közelmúltban tanácskozásra gyűltek ösz- sze, megbeszélték, miben világosító munkát végezzen az eddiginél, hogy a ter­melőszövetkezetek fejlődé­se a párt júniusi határoza­tának megfelelően történ­jék, amely a termelés fej­lesztését a számbeli fej­lesztéssel elválaszthatatlan egységben tűzte ki felada­tul. alapjáról van szó. Tudva­lévő, hogy termelőszövetke­zeteink gazdasági fellendí­tésének egyik legfontosabb feltétele a szarvasmarhate­nyésztés, a tejtermelés fo­kozása. A tejtermelés foko­zásának legfontosabb alap­ja pedig a bőséges és jó- minőségű silótakarmány; A gépállomásvezetők, a gépállomási pártszervezetek és különösen a kihelyezett agronómusok tegyenek meg mindent azért, hogy meg­felelőbben segítsék a ter­melőszövetkezetek, s egy­ben a gépállomások siló­zási tervének teljesítését is. Különösen nagy elmaradás mutatkozik a mátészalkai gépállomásnál, amely csak 18-6, a tyukodi gépállomás­nál, amely csak 25.9 száza­lékban teljesítette eddig silózási tervét. segítsenek a DlSZ-szerve- zeteknek a község nevel 5i. A fiatal nevelők tanács­kozásán sok probléma, az ifjúság nevelésével kapcso­latos számos időszerű kér­dés merült fel. Többek kö­zött szó volt arról is, hogy a nevelő munkája nem ér­het véget az iskola padjai­ban, hanem tovább kell, hogy folytatódjon a társa­dalmi munkában, a DISZ- szervezetben végzendő mun­kában. Kálmán elvtárs így foly­tatja levelét: „A tanácsko­ALMÁT SZÁLLÍTUNK Csehszlovákiának, Finnországnak, Ny ugat-Némctországnak... Használjanak ki gépállomásaink minden lehetőségei a silózásra A vásárosnaményi járás fiatal nevelői a DISZ-sserveaetek munkájának megjavításáról tanácskoztak Szekerek és gépkocsik hosszú sora szállítja az íz­letes jonathán almákat a vajai körzeti földműves­szövetkezet átvevő helyé­re. Pircsarcú, kendőbe bugyolált parasztasszonyok és pipázó férfiak ülnek a kocsin. Gazdag almatermés volt ebben az esztendőben a szabolcs-szatmári gyümöl­csösökben. A vajai kör­zeti földművesszövetkezet terve 40 vagon volt, ezzel szemben több mint 120 vagonnal gyűjtöttek be ég vásároltak fel. A begyűj­tött és szabadon felvásá­rolt almamennyiségnek, mintegy 85 százaléka ex­port minőségű. A raktárban több, mint 100 mázsa alma van ösz- szegyűjtve ládákban. Szor­goskezű lányok válogat­ják, osztályozzák. Orosz Zuzsánna, Kun Klára, Nyavádi Hona a leg­ügyesebb köztük. Láng Elek ügyvezető dicsérte őket. Nagyon vigyáznak arra, hogy egyetlen hibás alma se kerüljön az ex­port szállítmányba. — A napokban küld­tünk Csehszlovákiába több, mint negyven vagon al­mát — mondta az ügyve­zető. — Finnországba, és többek között Nyugat-Né- metországba is exportá­lunk. Hallottuk, hogy mi­lyen jó hírneve van ezek­ben az országokban és másutt is a mi almánk­nak. Nem feledkezünk meg Budapest dolgozóiról sem, még karácsonyig ne­kik is küldünk 300 má­zsát. Az ügyvezető elmondot­ta, hogy a napokban ér­kezik hozzájuk az alma­válogató gép, mely na­gyon megkönnyíti mun­kájukat és meggyorsítja a küldemények elszállítását. Felkészültek a tél meg­felelő fogadására is, biz­tosították, hogy 6—7 fo­kos hidegben fűteni le­hessen a raktárban.Igye­keznek a munkával és drága értékként kezelik a gyümölcsöt, záson megbeszéltük, hogy minden DISZ-szervezetnél az eddigieknél jobban .se­gítünk a kultúrfeleiősnek a színjátszás megszervezésé­ben, a szerepek tanulásá­ban, a műsorok összeállítá­sában. Ezenkívül a Dísz­ben munkaegységszámítási összejöveteleket szerve­zünk. Falulátogatásokat is tervezünk. Színes, rajzos, képes formában rendsze­rint feldolgozzuk a tsz. és a falu eredményeit. Kis előadásokat, természettu­dományi ankétokat, dia- filmvetítéseket rendezünk a falvakban a babonák és a téves néphit eloszlatá­sára,”

Next

/
Thumbnails
Contents