Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

\ G P L A P

1955 november 20, vasárnap

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok űjjáválaszlásáról 1956. jjamiár 1 és április 23 között

Illetve pártértekezletek előtt.

Január 1-től február 20- ig az alapszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat; március 10—április 5-e között a városi, a kerületi, a járási bizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5— április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat.

Az alapszervezetekben a | ségek újjáválaszt.ása a kp- beszámoló és a pártvezető- I vetkezőképpen történjék.

A)

A taggyűlés és a beszámoló

1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell. megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőség- választó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon., a pártszervezetekben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben a beszá- moló-vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, úgy a taggyűlést meg kell ismételni.

4. Szavazati joguk van: A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál nem hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a

tagsági járulék fizetésével. b) A felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb pártérte- keiletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok; b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, > kik bár valamely üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak; c) Pártértekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A pártszervezet vezetőségének beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat elfogadása, b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletekre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

B)

A jelölés és a választás az alapszervezet taggyűléséit

1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tizen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagA jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a . felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben1 ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen harmincon alul van, nem kell jelölő- bizottságot választani).

d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan megválasztja:

a) az alapszervezet vezetőségét;

b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekezletre.

A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőséget — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban a megválasztott új . vezetőség dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozaii javaslat elfogadása urán történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszarv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártértekezleíra hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet rolépő vezetősége jelölt-névsort nem terjeszthet be.

6. A jelölés módja

a) Azokban az alapszer- vezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizottság -a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feietti vita. lezárása és a jatáro- zati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától iüggetlenül joga van minden jelenlévő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket.

b) Azokban az alapszer- vezetekbe'n, ahol az összes párttagok és lagjeiöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozatai javaslat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alap- szérvezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket.

c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell . választani.

7. A jelöltek névsorának összeállítása:

A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután ez elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt- jelölésének elutasítását. A jelöltnek á párttagok; illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a féltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta a jelölését.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a iag- gyűlés nyilt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hegy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megállapítani:

A szavazólapra először a jelölőbizottság által beterjesztett’ és a tagság által jóváhagyott jelölteket kell felvenni.

Ezt követőleg kell a párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapstí szavazatok sorrendjében r szavazólapra felvenni.

Azokban a 30 párttagon aluli párt alapszervezetekben, ahol- nem választanak jelölőbizottságot, a kapott szavazatok arányában keil a jelöltek sorrendjét megállapítani.

8. A vezetőségi tagak jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan es azonos módon kell javaslatot tenni a felaóob pártszerv partériekézletén részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal p.ró küldöttek jelölésere is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy, névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet* rendel el.

y. a szavazás nádja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés roiy- tatja munkáját. A szava- zatszedö bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal b.ro párttagoknak, s az ei- nök ismerteti a tagsággal a szavazas módját!

A szavazás ügy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon ■ annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevét pedig áthúzza. Ha a párttag tus,is szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy keli tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében Havazta meg a kellő számú jelöltet.

Emellett mindén párttagnak joga van .< szavazólapra új jelölt, vagy jelűitek nevét beírni s helyettük májekét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, : a ját kezűleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a’ág- gyűlés helyiségében esek a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb.párt- szervek megbízottai lekéin nek jelen.

10. A szavazatok' cssze- számlálásának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a szav'a- zetszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok osszeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak száljaik A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb c-ái’t- szerv értekezletén részvevő teljes, i’let ve szavazati joggal bTó küldötteknek azok tekinthetők akik a legtöbb szavazatot kapták,

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután n. ‘aggyfOés elnöke rövid zárszót tart, s a tag«vűHit bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a tizet nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és íit- kárhelvcttast választ.

13. A szavazás eredmé nyét a jegyző jegyzőkönyv

be foglalja úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedi) bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell megküldeni, másodpéldányát pedig, mint bizalmas okmányt az alapszervezet vezetősége megőrzi.

14. A megválasztott pártvezetőségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást

követő két héten belül hagyja jóvá, indokolt esetben újabb választást tűzhet ki.

15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100-nál kevesebb és kettő, vagy ennél több alapszervezet van, községi pártvezetőséget kell választani. Ezeken a helyeken először külön-külön választják meg az alapszervezetek vezetőségeit; majd Utána összevont taggyűlésen a községi pártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket.

1. A pártbizottság és a' revíziós bizottság beszámolója és újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten töténik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben. a megyékben, a járásokban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intézmé- nyekben, ahol a párttagság száma meghaladja a 300-at, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervetekben együttvéve meghaladja a 100-at.

2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket az alapszervezeti taggyűléseken, illetve a pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s kúldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken tanácskozási joggal megválasztottak és azoknak, akiket a pártbizottságok a pártértekezletre meghívnak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, várok: pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével — 103 —300-nál ne legyen töb’d; a községi pártértekezletek részvevőinek száma általában 100-nál, a megyei pártértekezleten részvevő küldöttek száma 200—600-nál, a budapesti pártértekezleten részvevő küldöttek száma 600—900 küldöttnél ne legyen több. Ezen belül a tanácskozási jogú küldöttek arányát a tagjelöltek

számának figyelembevételével kell meghatározni.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási jogú küldöttek számát a közvetlen. felsőbb pártszerv határozza meg.

4. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek a budapesti kerületekben, a városokban, a járásokban, a megyékben és Budapesten három napirendi pontja legyen.

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai:

b) A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról;

c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletekre. (A budapesti és a megyei pártértekezletek küldötteket nem választanak.)

5. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja legyen:

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezett további feladatai;

b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

6. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság ülésén előzetesen tárgyalják, meg; ha valamelyik pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági tagnak a pártbizottsági, illetve revíziós ti-: zottsági ülésen kifejtett álláspontját a pártbizottság,: ilietve a revíziós bizottság! elutasítja és ő véleményét1 továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti,

1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják:

a) Az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—45 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt.

b) Az 5-td tagú jelölőbizottságot a pártbizottságba választandó tagok, póttagok és a revíziós bizottságba választandó tagok, továbbá a felsőbb párt értekezletre vá-*

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, a községi pprtve- zetőségeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti pártbizottságokat, továbbá a budapesti kerület, a városi, a járási, a megyei, a budapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően számoljanak be végzett munkájukról a párt taggyűlések.

I.

II.

AI

A pártértekezlet és a beszámoló

B)

A jelölés és a szavazás a páríéetekezleten

lasztandó küldöttek jelölé—

[sére;

c) Az 5-6 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására.

d) Az 5—7 tagú szavazat. i szedő bizottságot a szavazatok összeszámlálására.

2. A pártértekezleten tit- (Folytatása a 3. oldalon)