Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-20 / 273. szám
Oiláty firoleta^iai egyejülielek f NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A műi számbiin : A Központi Vezetőség határozata a vezetőségek beszámolási kötelezettségéről és újjáválasztásáról (2—3. oldal) Vélemények a genfi értekezletről (3. oldal) A pártoktatás néhány tapasztalata a vásárosnaményi járásban (4. oldal) Megyei újítási kiállítás lesz Nyíregyházán (5. oldal) XII. évfolyam, 213. szám ARA 50 FILLÉR 1955 november 20, vasárnap Dolgozó parasztok a könyvek mellett „A magyar paraszt nem könyvből tanult gazdálkodni.“ így hallottuk ezt a felszabadulás előtt a köz- igazgatás „vezetőitől“, sunyi kulákoktól, városi és falusi „uraktól“. Azt igyekeztek ezzel elhitetni, hogy a mezőgazdasági szaktudás, üzemszervezés veleszületett tulajdonsága a magyar embernek... Hiába tanulnak könyvből gazdálkodni más országok parasztjai, csak a magyar búza a legjobb a világon, mint ahogyan a magyar paraszt a legjobb és legkeresettebb dolgos ember. így ámították a falu szegényeit, így próbálták elidegeníteni az iskolától, a tanulástól, A nagybirtokosok viszont tanult gazdatiszteket, jószágigazgatókat, ispánokat tartottak, jeles bizonyítvánnyal rendelkező kertészeket alkalmaztak birtokaikon. A kulákok fiaikat gazdasági iskolába járatták, a téli napokon pedig tanfolyamokon tanultak maguk is, hogy rohamosabban gazdagodjanak. így volt. Emlékezhetünk, hogy a téli falusi tanfolyamok hallgatóinak többsége kulák gazda, kulákfattyú volt. Ezek pöffeszkedtek az első sorokban, kényelmesen, ellátva mindennel, ami a tanuláshoz szükséges, — volt miből megvenniök — hátul pedig a szegény emberek kucorogtak füzet és könyv nélkül, mert annyi pénzük egy télen sem volt, hogy füzetet és tankönyvet vásároljanak maguknak. A napokban megyénk több községében megkezdődnek, vagy már több helyen meg is nyíltak az ezüstkalászos tanfolyamok. Körülbelül 1000 dolgozó paraszt használja átéli es éket ismeretszerzésre, tanulásra, hogy a mezőgazdasági tudományok legújabb vívmányait, tapasztalatait és módszereit megismerve többet termelhessen és ezután többet is adjon az ország ellátására. Megyénkben negyvenhét tanfolyam működik a tél folyamán. 23 első éves és 22 második éves fokon. Ezek a tanfolyamok nemcsak abban különböznek a régi, hasonló nevű tanfolyamoktól, hogy dolgozó parasztok a hallgatói, hanem abban is, hogy tantervűk az új, a legkorszerűbb, a többtermelés alapjait szolgáló szakismeretek oktatását tartalmazza. Célja olyan ismeretek nyújtása, amelyek nélkül lehetetlen a terméshozamok jelentősebb emelése, a gazdálkodás jövedelmének fokozása. Az oktatás módszereinek egyik fő jellegzetessége pedig az, hogy az ismertetett módszerek, eljárások gyakorlati alkalmazására is megtanítja a dolgozókat. Emellett a maradi nézeteket leleplezi és szétzúzza, hogy azok ne akadályozzák tovább mezőgazdasági termelésünk előrehaladását A dolgozó parasztság körében igen népszerűek és látogatottak minden esztendőben ezek a tanfolyamok. Több községből — például a napokban Tiszakó- ródról — többször kérték a járási, majd a megyei tanácsot, hogy náluk is indítson ilyen tanfolyamot. Akik feltudják mérni a tanfolyamok hasznát, érdeklődnek utána és vágynak résztvenni benne. A községi tanácsok legtöbbje, mint például a szakolyi, tiszaszalkaí tanács lelkiismeretesen szervezte és segíti a tanfolyamokat. Szakolyban, Tiszaszalkán, Nagyhalászban 25—25 fővel indulnak e napokban a tanfolyamok. Vannak azonban tanácsok, ahol nem is gondolnak rá. Például a kemecsei tanács. Kemecsén a tanfolyam megnyitására 5 dolgozó paraszt ment el, mert sem szervező, sem felvilágosító munkát a tanács nem végzett. Hogyan akarja segíteni a kemecsei tanács a Köz önti Vezetőség határozatának megvalósítását, ha a tanfolyamot nem szervezi, nem segíti?! A tanácsok ellenőrizzék, hogy a tanfolyamokon milyen körülmények közt folyik a tanítás és a tanulás: van-e jól fűtött, világos, tiszta helyiség?, a hallgatók számára vannak-e kényelmes ülőhelyek és szükséges eszközök? A községi pártszervezetek is támogassák, segítsék e tanfolyamokat, buzdítsák azok zavartalan működését. A tanfolyamok hallgatói pedig fokozott szorgalommal használjanak ki minden időt a tanulásra, jegyzeteljenek és készüljenek minden foglalkozásra lelkiismeretesen, hogy önmaguk, családjuk és népünk már a ránkjövő esztendőben terméshozamok emelésében hasznát lássa e tanfolyamokon tanultaknak. A legfőbb építőipari brigádon Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága értékelte megyénk építőipari brigádjainak október havi munkáját, s a versenyben az alábbi sorrendet állapította meg: A legjobb kőműves brigád Bertók József brigádja, (Építő és Szerelő Vállalat) 294 százalékos ha.vi átlagteljesítménnyel. Második ugyanennél a vállalatnál Vitái Mihály brigádja 212 százalékkal. Harmadik Kuti István brigádja (23. Ép. Ip. Váll.) 188 százalékkal. A kubikosok versenyében az első, második és harmadik helyet a Tlszalöki Erőműnél dolgozó Táncos, Ko- leszár és Sipos brigád- biztosította 201—240 százalékos átlagteljesítménnyel. A legjobb segédmunkás brigád Nagy János brigádja (180 százalék), az Építő és Szerelő Vállalatnál dolgozik. Ennél a vállalatnál Katona Péter brigádja 166 százalékos teljesítménnyel harmadik lett, második pedig 1 százalékkal jobb eredménnyel a 23. Építőipari Válla’atnál dolgozó Sztankó brigád. ZÁRSZÁMADÁSI HÍREK Tiszta lappal, adósság nélkül kezdik az új évet... Az encsencsi Ifjúság Termelőszövetkezet jó eredményeket ért el ebben az esztendőben. Most a zárszámadás idején első dolguk, hogy rendezzék minden tartozásukat. Becsületbeli kötelességüknek tartják, hogy az államnak visszafizessék a kölcsön esedékes részletét és a gépállomásnak kifizessék a gépi munkadíjakat. Jól tudják, hogy az állam segítsége nélkül nem építkezhettek volna. A jó termésátlagokat sem érhették volna el a gépállomás segítsége nélkül. Az államnak járó adót, beadást már rendezték nagyrészben. A hosszú- és rövidlejáratú állami hitelek tör- lexztésére 40 ezer forintot fordítanak, a gépállomás részére 1954 november 1-től közel 70 ezer forintot, különböző vállalatoknak összesen 40 ezer forintot utalnak át tartozásaik törlesztésére. Az idei jó termés lehetővé tette, hogy a kötelezettségek teljesítése után jelentősen növeljék a közös vagyont és a tagok részesedésére munkaegységenként 40 forint összegű terményt és készpénzt osztanak. 45 forintot várnak munkaegységenként a kállósemjéni Uj Élet TSZ-ben Termelőszövetkezetünk a vetést még október 25-én befejezte. A betakarítással Is idejében végeztünk. Termelési tervünket a kapásokból is túlteljesítettük, amint ezt előre vártuk is. Kukoricából 31, burgonyából 110, cukorrépából 180, napraforgóból 9 mázsás termésátlagot értünk el. Jelenleg a zárszámadással vagyunk elfoglalva. A számadások menete már mutatja, hogy szépen gyarapodott a közős vagyon és jut bőven osztásra is. Előreláthatólag 45 forint körül lesz egy munkaegység értéke. Benke László mezőgazdász. Gazdagodnak a iunyogmatolcsi termelőszövetkezet tagjai nak, ismerőseiknek, hogy; érdemes volt a szövetkezetbe lépni. A faluban a dolgozó parasztság közt nagy az érdeklődés szövetkezetünk iránt és talán még jobban várjál^ a zárszámadást, mint mC akiknek számolnak. Mikes Barna, Kocsis Sándor és Fedák Bálint családjukkal együtt már be is léptek. Szeretettel várjuk azekat is, akik ezután szánják rá magukat. Kiss Béláné Tunyogmatolcs. Botos bácsi megnyugoiioit... Botos István — 5 éve tagja már a kántorjáiwsi Béke Termelőszövetkezetnek — most 75 éves. Még ebben az esztendőben is szorgalmasan dolgozott a növénytermelési brigádban, de néhány hét óta gyen- gebbnek érzi magát, fogyni érzi erejét. Ez nem is csoda, hiszen 30 esztendőn át kulákok cselédje volt, akik űzték, hajtották szüntelenül. A minap szomorúan jelentette a vezetőségnek, hogy nem tud már munkát váltani, szédülés fogja el ha lehajlik és verejtékezik a teste. — Ne busuljék, Botos bácsi! — vigasztalta az elr.ök. — Van a szövetkezetnek szociális alapja, amiből kap annyit, hogy nyugodtan eléldegél feleségével együtt. Ka gyógyszer kell, arra se legyen gondja. Amikor könnyebben érzi magát, találhat itt könnyebb munkát, amit könnyen végezhet ... Tudjuk, úgy sem bírná ki, hogy felénk se nézzen... Botos bácsi erre megnyugodott. Gondterhelt arca felderült. — Jól van, fiaim! Hát ükkor minden jót... Kifordult az ajtón és gondolatban még számolgatta: — Most nyolcezret kapok, lövőre meg majd csak gondol rám a „család". Igen■ A „család“, a szö- :etkezet gondoskodni fog '3otos bácsiról. Reméljük, 7rég jó néhány esztendeig... (Halmai.) A KV határozata nagyobb felelősséggel végzett, jobb munkára kötelezi o Kisvárdai Vulkán dolgozóit j tés és a munkások között I Tervünk nem teljesítésétől | adódnak az olyan hibák, , hogy béralapunkat gyak- í ran túllépjük, önköltségi és | termelési költségvetésünk ! hasonló sorsra jut. Műszaki dolgozóink több esetben j nem rendelkeznek' kellő j szakmai tudással, de ugyan- ; akkor nem is tesznek meg j mindent annak érdekében, ; hogy megszerezzék a szük- 1 séges ismereteket. Harcolunk a selejtcsök- kentésért. A harmadik negyedév végére az első negyedévi 23 százalékról 18 százalékra csökkentettük a | selejtet, de még mindig so- j kálijuk. — A még jobb ; munka végzése érdekében ' szükség van további átcsoportosításra, átszervezésre. Mindent e követünk azért, hogy még képzettebb műszaki dolgozók segítsék a vállalat munkáját. Sokat beszéltünk, de keveset tettünk a műszaki fejlesztés érdekében. Már ez év folyamán, mintegy Í50 ezer forint értékű önköltségben megtérülő beruházást valósítottunk meg, Termelőszövetkezetünk 1 tagjai ebben az évben sokat gyarapodtak. Vas István, Jakó István, Vadon Bálint és Kisgyörgy Lajos házat építettek. Már bele is költöztek. Mások rádiót, kerékpárt, ruhaneműt és edényt vásároltak. Kállai I Sándorák szobabútort vettek Nyíregyházán. Pedig még meg sem volt a zárszámadásuk. Az almát ugyanis még nem száll!-.üák el. De már minden tsz-tag tudja, hogy 50 forintot ér egy munkaegység. A tsz. tagjai ennek nagyon örülnek s elmondják egyénileg gazdálkodó szomszédaikA KV nemrég megjelent határozata, — ha nem is személyhez szólóan, de bírálta a Kisvárdai Vulkán Vasöntöde dolgozóit. Bizony, sok olyan hibával foglalkozott a Központi Vezetőség, ami vállalatunknál is megtalálható. Első! háromnegyedévé.? tervelő- ! irányzatunkat mindössze1 88,4 százalékban teljesítettük. Októberi eredményünk! 111.3 százalékos volt, de ez még mindig nem biztosíték arra, hogy most már minden rendben fog menni. Gondolkoztunk, mi az oka annak, hogy a Kisvárdai Vulkán Vasöntöde nem tudja felvenni a versenyt a! többi gépipari vállalattal. I Elhatároztuk, hogy alapo-, san megvizsgáljuk termelésünket, és a hibák kiköszö-, rülásével az élenjáró vállalatok sorába küzdjük ma ■ gunkat. Vállalatunknál évek óta megoldatlan kérdés a profil kialakulása. Sok esetben beletörődtünk tervünk tel- jesíthetetlenségébe. s nem tudtunk kellő kapcsolatot teremteni a műszaki veze1 de hiba. hogy ezt a beruhá- | zást még nem hasznosítottuk. Nagyobb gondot fogunk fordítani a műszaki fejlesztésre. A közszükségleti cikkek gyártásának n^egjavítása érdekében nik- l'eiező berendezést állítunk üzembe. A temperöntödé- ben a jövőben infravörös szárítással kívánjuk biztosítani az öntödei magok jobb minőségét. amive) i egyben tüzelőanyagot is1 megtakarítunk, í Üzemi pártbizottságunk-! nak és üzembizottságunknak is az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a vállalat dolgozóinak mozgós- tására, a technika fejlesz- [ lésére, a termelés megjavítására. A felvilágosító munka mellett tettekre van szükség. | Tervbe vettük, hogy a KV. határozatát a dolgo- j j zók bevonásával megvitatjuk, és harcot indítunk a c~ bai foglalt felada-j tok sikeres megvalósításáért. RÜLL SÁNDOR igazgató. I
