Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

ISSä november 17, csütörtök K É P L A P a A* országgyűlés ülésszaka (Folytatás « 2. oldalról.) rint volt a vesztesége. A jó és rossz eredmények oka mindenekelőtt á vezetésben van a gépállomásoknál is és más vállalatoknál is. A kör­mendi gépállomás Kossuth- díjas igazgatója, Benitz Zsigmond elvtárs, 1948 óta, a gépállomás megalakulása óta dolgozik jelenlegi be­osztásában. Ismeri a gépál­lomás körzetét, a talajvi­szonyokat, jói ismeri mun­katársait és a rendelkezésé­re álló gépeket. A putnoki gépállomáson viszont éven­te változik nemcsak az igaz­gató, de a gépállomás szinte valamennyi vezetője. A Központi Vezetőség multheti ülésének határo­zata megállapítja, hogy minden minisztérium, ipar­igazgatóság egyik legfőbb feladata az élenjáró tapasz­talatoknak szívós, sokoldalú szervezőmunkával való ter­jesztése. Különösen fontos az önköltségcsökkentés te­rén elért kimagasló ered­mények népszerűsítése, szé­leskörű ismertetése. Ezt a munkájukat ma még elég fogyatékosán végzik mi- nisztériumaink.A jó vezető a minisrterh»1 tettes. az ina- riigazgató a vállalati igazga­tó, a főmérnök nagy gond­dal és szeretettel figyeli és seeíti az pleniárp módszere­ket és erőfeszítéseinek javát a módszerek széleskörű el­terjesztésére fordítja. A pazarlás elleni küzde­lemben fontos feladatunk, hogy megszüntessük egyes gazdasági vezetők nemtörő­dömségét és felelőtlenségét. Egyes felelőtlen, át nem gondolt intézkedések eseten- kint jelentős felesleges ki­adásokat okoznak. így pél­dául az állami gazdaságok minis7tów,imának gépesítési igazgatója, az igazgatóság vezetője elrendelte, hogy az állami gazdaságok birtoká­ban lévő valamennyi trali- tort kék színűre kell feste­ni. így az új traktorokat is kékre festették. Csupán ez a felesleges intézkedés nyolc kilogramm festéket emésztett meg traktoron­ként Gerfi Ernő: Ügy látszik, szimpatikus neki a kék szín: Szalai Béla: Sajnos, sok­ba került ez a „bogara“; — Gyakori még egyes t'nócsszerveknel is a feles­leges költekezés. Például Homyák Mihály, a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bízott- gának volt elnökhe­lyettese ez év januárjában hétezer forintért két autó­rádiót rendelt, mert So­mogybán ő nem tud autó­rádió nélkül utazni. Tékoz­ló emberek, akik felelőtle­nül kezelik az állam pénzét, nem valók vezető helyre. Az állami eszközökkel va­ló legszigorúbb takarékos­ság nélkül nem tudjuk meg­oldani az előttünk álló nagy feladatokat. Fel kell szá­molni tehát minden felelőt­lenséget és pazarlást. Fele­lősségre kell vonni azokat a vezetőket, akik ismételt figyelmeztetések ellenére hanyagul gazdálkodnak a rájuk bízott anyagi eszkö­zökkel. Tisztelt országgyűlés! Né­pi demokratikus rendsze­rünk felszabadította a _ nép hatalmas alkotó energiáját és a dolgozók mind nagyobb jelentőségű kezdeménvty’é- seit váltja ki. A néptö­megek alkotó ke?ríeir'' vTe- zése társadalmunk fejlő­désének egyik legfőbb moz­gató ereje. Pártunk által az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztésére kidolgozott nagy­szabású célkitűzések meg­valósítása megköveteli, hogy gyors változás legyen a dol­gozók kezdeményezéseinek felkarolásában. A tanácsok munkáját vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy egyes községi és vá­rosi tanácsoknál nemcsak, hogy nem valósítják meg a dolgozók indítványait, de nem is válaszolnak azokra. Egészen más a helyzet, ahol hallgatnak a tanácstagokra. Paszab ezerötszáz lakosú község Szabolcs megyében. A f"”äcs jó munkája követ­keztében a községben no­vember 7-ére befejezték az őszi vetést, téliesítettek ter­vüket. Az éves begyűjtési tervet már közel száz száza­lékra teljesítették. A köz­ségben ebben az évben már több százezer forint értékű társadalmi munkát végez­tek. Tisztelt képviselő elvtór- sak! A munkás-paraszt szövet­ség pártunk politikájának és népi demokratikus álla­munk hatalmának alapja volt és marad, hosv a mun­kás-paraszt szövetséget to­vább erősíthessük és a vá­rosi lakosság fokozódó élel­miszerszükségletét kielégít­hessük, ahhoz a mezőgazda- sági termelés további jelen­tős növelésére van szükség. Az idei terméseredmények biztatóak. A jó közepes ter­més — a megfelelő időjá­rás mellett — mindenekelőtt a párt hatalmas szervező munkájának és a dolgozó parasztság munkakedvének, munkaszeretetének a követ­kezménye. A jövőben is minden erővel arra kell tö­rekedni, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom fej­lesztése és termelési szín­vonalának gyors emelése mellett az egyénileg dolgo­zó parasztok földjeinek át­lagtermését, termelési ered­ményeit is segítsük növelni. A Minisztertanács elnö­ke aláhúzta, — s ez teljes mértékben megfelel a Ma­gyar Dolgozók Pártja poli­tikai irányvonalának —, hogy Népköztársaságunk kormánya következetesen megvalósítja a Szovjetunió­val, valamint a népi demo­kratikus országokkal a leg­szorosabb, őszinte barátság, a sokoldalú gazdasági, műsza­ki, tudományos és kulturá­lis együttműködés politiká­ját; A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének je­lenléte a teremben nagysze­rű bizonyítéka annak, hogy a hatalmas Szovjetunióval most még jobban elmélyül­nek kapcsolataink, amelyek eddig is őszinték, barátiak voltak. Hegedűs elvtárs a Mi­nisztertanács beszámolójá­ban érintette Jugoszláviához való viszonyunkat. Azzal, amit erről a kérdésről mon­dott teljes mértékben egyet­értek, ez a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Veze­tőségének álláspontja. A legnagyobb jóindulattal mindent el fogunk követni, hogy tovább javítsuk kap­csolatainkat a népi Jugo­szláviával. A többi államokkal is jó viszonyt akarunk a kölcsö­nösség alapján. Hívei va­gyunk a nemzetközi keres­kedelem útjába álló akadá­lyok elhárításának. Ez is a haladás és a béke ügyét szolgálja. A magyar nép saját or­szágát építi — ehhez béke kell! Mi béke pártiak va­gyunk. Külpolitikánk né­pünk és az összes népek ér­dekeit tartia s^emoiőft He vannak még a békének el­lenségei is. Ezekkel szem­ben a népek éberségére van szükség Nőnünk soha töb­bé nem hajtja fejét az urak igájába, megszerzett sza­badságai :oz és függetlensé­géhez úgy ragaszkodik, mint szeme világához. (Nagy taps.) annak megteremtésével és fejlesztésével igyekeznének a tagok jövedelmét emelni. Termelőszövetkezeteink — folytatta — most készítik az idei zárszámadásukat és az eddigi adatok alapján sok az olyan szövetkezet, ahol 50—60 forintot vagy ennél is többet osztanak egy-egy munkaegységre. Megfelelő felvilágosító munkával nagy­részt sikerült elérni, hogy a jövő gazdálkodási évre félretett üzemi és beruhá­zási tartalékok sokkal ma­gasabbak lesznek, mint ed­dig bármikor. Azonban nem lehet szó nélkül hagyni azt a káros jelenséget sem, hogy egyes szövetkezetek az idei jobb termés ellenére sem gon­doskodnak megfelelő tarta­lékok képzéséről, gazdasági alapjuk állandó erősítésé­ről, ami az egyedüli bizto­sítéka a tagok még nagyobb jövedelmének. Sajnos, hogy sokszor a sajtó és rádió is népszerűsíti az olyan szö­vetkezeteket, amelyek ma felélik a holnapjukat. Anél­kül, hogy megnéznék, ho­gyan biztosította egy szö­vetkezet a jövőjét, csalt a kiosztott forintértéket ve­szik figyelembe. (Gerő Ernő: Teljesen igaza van!) A Szabad Nép az utóbbi időben ezen már változta­tott, de vidéki lapjaink nem nagyon. összefoglalva: nyugodtan megállapíthatjuk, — mon­dotta beszéde végén, — hogy szövetkezeteink sokat erősödtek gazdaságilag, tag­jaik öntudata sokat nőtt, különösen ez cv márciusa óta. A felsorolt eredmé­nyek annak a helyes poli­tikának a következtében jöttek létre, amelyet a kor­mány a Magyar Dolgozóit Pártja vezetésével folytat a ■•.ép jólétének emeléséért. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejleszté­sére hozott határozatok — különösen a márciusi hatá­rozat — növelték a terme­lőszövetkezeti tagok akti­vitását, a közös munka iránti érdeklődését és ez hozta magával a nagyobb terméseredményeket, a na­gyobb jövedelmet. Az állam sokoldalú se­gítsége megmutatkozik ab­ban is, hogy rna már a kö­zepes és a jobb tsz-ek tag­jainak az életszínvonala meghaladta a középparasz­tok életszínvonalát. Nagy segítség volt a szö­vetkezeti mozgalmunk fej­lesztésében, gazdaságunk megerősítésében a Szovjet­unió sokoldalú f; ■ « különösen az, hogy lehetővé tették szauit.ii.vi,. a pa­rasztküldöttségeit tanul­mányútjait. Magam is két ízben jártam a Szovjet­unióban tanulmányúton és úgy érzem: az olt szerzett tapasztalatok nagy mér­tékben hozzájárultak ah­hoz, hogy szövetkezetünk jelenleg az ország legjobb­jai között van. Engedjék meg, — fejezte be szavait — hogy mind­ezért a segítségért szövet­kezetünk tagjai nevében is hálás köszönetemet fejez­zem ki a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa itt jelenlévő küldöttségének. (Nagy taps.) Mihályfi Ernő képviselő hozzászólása Mihályfi Ernő képviselő, népművelési miniszterhe­lyettes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára arról beszélt, hogyan igyekezett segíteni a Ha­zafias Népfront a párt és a kormány legfőbb célkitű­zéseinek megvalósítását. Mihályfi Ernő rámutatott arra, hogy a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa na­ponta megkapja a híreket újabb és újabb népfrontbi­zottsági tagok belépéséről termelőszövetkezetbe és népfront bizottságokról, amelyek termelőszövetke­zeti előkészítő bizottságokat alakítottak. Bizonyosak vagyunk ab­ban, —- mondotta többek között, — hogy a paraszti élet egyetlen tartós felemel­kedését jelentő szövetkezeti mozgalom újabb és még na­gyobb sikereiben mindig ott lesz továbbra is a ha­zafias népfront-mozgalom munkája és napról-napra több népfrontbizottsági tag lép be a termelőszövetkeze­tekbe. Harcos mozgalom a ha­zafias népfront, amely ke­ményen áll a falusi osztály, harcban a szocializmus ol­dalán, az ellenséggel szem­ben. Mihályfi Ernő ezután rá­tért a népművelési munka, a tömegkulturális és mű­vészi munka kérdéseire; majd a nemzetközi kultu­rális kapcsolataink fejlődé­séről beszélt. A délelőtti ülésen felszó­laltak még: Kókai Józseffé, Nagy Kálmán, Bognár Re­zső, Galló Ernő, Nagy Má­ria, Pioker Ignác, Beresz- tóczy Miklós képviselők. A délutáni ülésen, — amely három órakor kez­dődött — Béréi Andor elv­társ, a Tervhivatal etoöVp tartotta meg beszámolóját. Béréi elvfárs beszéde Az 1956. évi terv a má-'kenysége és csökken a ter­se dik ötéves terv első évére melés önköltsége, terjed ki, az első lépést je-1 1956. évi népgazdasági lenti új ötéves tervünk: tervünk kidolgozásánál megvalósításához A máso-1 ezekből a határozatokból dik ötéves terv szilárd meg­alapozása, arányainak elem­zése, összefüggéseinek ki­dolgozása széleskörű, elmé­lyült munkálatokat igényel. Ezeket a munkálatokat tel­jes erőből folytatjuk, de még nem zárultak le. Ezért jelenleg még nincs mó­dunkban a második ötéves tervet az országgyűlés elé terjeszteni. Ugyanakkor a népgazdaság, az egész or­szág érdekei azt követelik, logy az 1956. évi népgazda­sági terv minden késede- em nélkül elkészüljön; Elsöízben sikerült dér­iünk, hogy már november­ien a Minisztertanács által jóváhagyott tervvel rendel­kezünk. December elején ninden vállalat és intéz- nény már összes részletei­ben ismerni fogja jövő évi tervét. Az 1956. évi népgazdasági terv irányelveit a Magyal Dolgozók Pártja III. kong­resszusán, valamint Köz­ponti Vezetősége márciusi is azt követő ülésein ho­zott határozatok szabják meg. Ezek a történelmi je­lentőségű határozatok le­leplezték és elítélték azokat az antimarxista, jobboldali, opportunista felfogásokat, amelyek a nehézipar fej­lesztéséről és a kollektivi­zálásról való lemondást hirdették. A párt határo­zatai világosan leszögezik, hogy hazánkra vonatkozóan is teljes mértékben érvé­nyes a marxi zmus-leniniz- musnak az a tanítása, amely szerint a szocializ­mus eredményes építése csak a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása útján le­hetséges. Pártunk határo­zatai szétzúzták azt a jobb­oldali álláspontot is, amely az életszínvonal emelését elválasztotta ennek szükség- szerű előfeltételeitől. Meg­állapították, hogy a dolgo­zók szükségleteinek maxi­mális kielégítése, az élet­színvonal fokozatos emelé­se, amely a szocializmus alaptörvényéből kötelezően következik, csak akkor va­lósítható meg, ha a terme­lés szakadatlanul emelke­dik, ha a korszerű techni­ka alkalmazásának ered­ményeképpen állandóan nö­vekszik a munka termelé­indultunk ki. A második ötéves terv első évében mindenekelőtt a szocializ­mus építésének ügyét kell előre vinnünk, és ezt csak úgy érhetjük el, ha tovább növeljük a szocialista ipar súlyát a népgazdaságban, ha megerősítjük és kiszéle­sítjük az állami és a szö­vetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodást a mezőgazdaság­ban. Ez a legfontosabb fel­tétele mezőgazdasági terme­lésünk fejlesztésének is, 1956-ban további előre­haladást kell elérnünk a dolgozók életszínvonalának emelésében, de ezt csak úgy tudjuk szilárdan meg­alapozni, ha jelentősen nő az előállított termékek mennyisége, emelkedik az egy munkásra eső termelés értéke és csökkennek a kü­lönböző termékek előállítá­sára fordított költségek. 1956. évi népgazdasági tervünk tehát az új tech­nika elterjesztésének, a munka termelékenysége emelésének, az önköltség további csökkentésének -je­gyében áll. A Magyar Dol­gozók Pártjának határoza­tai élesen elítélték azokat, akik liberális módon eltűr­ték a lazaságot, a liberaliz­mus, a fegyelmezetlenség, a pazarlás jelenségeit, vagy egyenesen bátorították eze­ket. és leszögezik, hogy a szocialista építőmunkát csak a magasfokú fegyelem és a minden téren való takaré­kosság teheti eredményessé. 1956. évi népgazdasági tervünk ezekre a követel­ményekre épül fel. Elő­irányzatai arra irányulnak, hogy kiküszöböljék a gaz­dasági és állami élet kü­lönböző területein még megmutatkozó pazarlást, hogy biztosítsák a munka­erővel és az anyaggal való fokozott takarékosságot, az állami és a munkafegyelem szigorú betartását, hogy az eddiginél nagyobb össz­hangba hozzuk a nemzeti jövedelem terme1 ését és el­osztását és így minél következetesebben vált­suk valóra az „addig nyúj­tózkodjunk, ameddig a 1a- karó ér“ elvét. (Béréi elvtárs beszédének hátralevő részét holnap Kö­zöljük.) hozzászólt a Minisztertanács elnöke beszédének a terme­lőszövetkezetekkel foglalko­zó részéhez. Rámutatott arra, hogy az országban több mint 4.800 termelőszövetkezet van, a tsz-be lépett családok szá­ma megközelíti a kétszáz­negyvenezret, a tagoké pe­dig meghaladja a három- százezret. Ez azt mutatja, hogy nem megfelelően alakult a családtagok és a tagok számának aránya, kevés családtag dolgozik a szövetkezetekben. Sok kára származhat a termelőszö­vetkezeti mozgalomnak, ha sürgősen nem változtatunk ezen az állapoton — hang­súlyozta, majd így foly­tatta: A nagyobbarányú belépé­seket elősegítette az a tény is, hogy szövetkeze­teink az idén a termelés minden területén megha­ladták az egyénileg gazdál­kodók terméseredményeit — mondotta. Búzából 1.6 má­zsával, rozsból 1.8 mázsá­val többet takarítanak be egy-egy kataszlrális hold­ról mint az egyéniek. Ha az ország egész kenyérgabona vetésterületén ennyivel több termett volna, akkor mint­egy 5.5 millió mázsával több a kenyérgabonánk. A közepes és jó szövetkeze­teinknél még nagyobb az eredmény és nekünk az. a célunk, hogy minden szö­vetkezetünk jó legyen. Er­re csak.egy példát szeretnék i felhozni. A mi szövetkeze- j tünknél értek el jobb ga­bonatermést is az idén. Ne­künk 530 katasztrális hold búzavetés területünkön 14.80 mázsa, és 162 hold ka­tasztrális hold ősziárpa ve­tésterületünkön 18.5 mázsa termett átlagosan. Ugyan­akkor Barcs község egyé­nileg dolgozó parasztjainak a búza termésátlaga 10.50 mázsa volt, ősziárpájuk pe­dig 11.2 mázsa holdanként. A burgonya, a cukorrépa és a kukorica termésünk is duplája az egyéniek termé­sének. Erre azt mondják egyesek, könnyű a barcsi Vörös Csillagnak, mert jó földjei vannak. Persze ezek vagy nem tudják — vagy nem akarják azt tud­ni, — hogy a hét év alatt a növénytermelésünk hoza­ma ötven százalékkal n5ií és egyes növényeknél, mini a burgonya vagy cukorré­pa megkétszereztük a ter­mést. Pedig semmi csodát nem csináltunk, csak igye­keztünk minden istállótrá­gyát időben kihordani, nem sajnáltuk a pénzt a műtrá­gyára és növénvvédőszerek. re, na meg hát szívesen használtuk, a gépállomás gépeit is munkánk meg­könnyítésére és a termés­eredmények növelésére. Elmondta, hogy nagy gon_ j dot fordítanak az állatte­nyésztés fejlesztésére Is. Az állattenyésztés igen jól jö­vedelmez, ezért jó lenne, ha minden szövetkezetben felismernék a közös állat- tenyésztés jelentőségét, s A Magyar Dolgozók Párt­jának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dol­gozó nép szolgálata vezérli. A második ötéves terv első évére, 1956-ra a párt és a kormány nagyszabású célki­tűzéseket dolgozott ki az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztésére és terjeszt meg­valósításra a dolgozó nép elé. A kormány és a T. or­szággyűlés bizton számíthat arra. hogy e nagyszerű fel­adatok megvalositasaert az első sorokban fognak küz­deni a kommunisták, akik a jövőben sem kímélik erejü­ket és mindenütt ott lesz­nek, ahol a dolgozók ügyét j kell szolgálni, élenjárnak a hazánk felemelkedéséért, a{ szocialista társadalmi rend j győzelméért folyó harcban,! — fejezte be nagy tapssal j fogadott hozzászólását Sza­lai Béla elvtárs. kosonczi Pál képviselő, a Szocialista Munka Hőse

Next

/
Thumbnails
Contents