Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-17 / 270. szám
I NÉPLAP 1955 november 17, csütörtök P A R T l í P l T É S ür A pártoktatás néhány tapasztalata a vásárosnaményi járásban i. Látogatás a Barabási Állami Gazdaságban Az elmúlt pártoktatási években nem tanultak rendszeresen az állami gazdaság vezetői és dolgozói. A pártszervezet sem sokat törődött a dologgal. Hiszen a pártoktatásba bevont hallgatók egy része a községi alapszervezetnél tanult, másik része máshol, s így — mivel nem volt az áilami gazdaságban szervezett oktatás — az elvtársak elhanyagolták saját maguk képzését. Az 1952—53-as pártoktatási évben az SZKP örténet I. évfolyamán alig 5-6 hallgató jelent meg egy- egy foglalkozáson a 14 közül. A múlt esztendőben pedig a propagandisták változatták egymást, ennek az lett az eredménye, hogy sem a tanulók, sem a propagandisták nem vették komolyan a tanulást. Az új pártoktatási évben gyökeresen megváltozott a helyzet. Igen örvendetes, hogy most a pártoktatást az állami gazdaságban külön szervezték meg. így a pártszervezet jobban ellenőrizheti az elvtársak tanulását, felkészülését. „A marxizmus-leninizmus alapjai“ tanfolyamnak a vezetője Szép Dezső elvtárs az állami gazdaság igazgatója. Erre a tanfolyamra járnak az állami gazdaság vezető beosztású dolgozói a pártszervezet vezetőségének tagjai és a pártcsoport bizalmiak. Bár egy-két évvel ezelőtt talán furcsán érezte volna magát Szép elvtárs, ha azt kérdezték volna tőle: mutassa meg szemináriumi jegyzeteit és vázlatát. Most nem érintette váratlanul a kérdés. Meggyőződtünk róla, hogy a propagandista rendszeresen felkészül a foglalkozásokra, az előadásokra. A szemináriumon vezetett naplója arról tanúskodik, hogy a tanfolyam hallgatóit tanulócsoportokba osztották, s így tanulnak. ICucsera Margit elvtársnő az állami gazdaság egyik dolgozója elmondotta, hogy a járási pártbizottság igen helyesen cselekedett, amikor a tanfolyam vezetőjének Szép elvtársat javasolta. Az igazgató elvtárs jobban ismeri az embereket, azok meg őt. No, meg egy kis „drukk“ is van, hisz mindenki azon igyekszik, hogy mennél jobban felkészüljön, nem akarnak egymás előtt szégyenkezni. Igen jó propagandista erény az, hogy Szép elvtárs nem csak akkor nézi meg ki hogyan készült a foglalkozásra, amikor a szemináriumra kerül a sor, hanem már sokkal előbb. Időközben is beszélget hallgatóival, megnézi jegyzeteiket, ellenőrzi azok tanulását. Kucsera elvtársnő mondotta el, hogy az Igazgató KEPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A. Agapov, a kutaiszi autógyár esztergályosa (Grúz SzSzK) az ötödik ötéves terv kezdete óta 19 évi normát teljesített. Kiváló eredményét az élenjáró munkamódszerek alkalmazásának köszönheti, elsősorban a gyorsforgácsolás alkalmazásának. A képen: (jobbról-balra) A. Agapov esztergályos átadja munkamódszerét a fiatal G. Dzsingaradzenak és I. Inzsojánnak. Mindkét fiatal esztergályos idén végezte el az iparitanuló iskolát. (Foto P. Luceiik'' A képen: A novo-arbatszki híd építése a Moszkva folyón. (Foto A. Szergejev) elvtárs mindenkitől megköveteli az alapos felkészülést. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGBAN „A MARXIZMUS-LENINIZMUS ALAPJAI“ TANFOLYAMNAK 24 HALLGATÓJA VAN Már most kell figyelmeztetnünk egy hibára: bár a hiányzás elenyésző ugyan, de az a baj, hogy a mulasztó elvtársaknak nagyrésze a műszaki vezetők és a pártcsoport bizalmiak közül adódik. Egyáltalán nem válik dicséretére Balázsi Sándor pártcsoport bizalminak, hogy a három foglalkozásból egyiken sem jelent meg. Az állami gazdaságok megyei igazgatóságán sem vették figyelembe, hogy általában kedden van minden üzemben a pártoktatás. Mégis ezen a napon rendelték be Petneházi Lajos vezető bérelszámolót. Kardacs Mihály hasonlóan „szolgálati ügy“ miatt maradt távol. Egyáltalán nem elnézhető, hogy Fazekas János gépcsoportvezető és Bácskái Bertalan gépkocsivezető már háromszor hiányzott. Maraffai József szerelő pedig egyszerűen „elfelejtett“ részt venni a harmadik foglalkozáson. A propagandistának nem szabad elnézni a lazaságot. Szép elvtárs nyugodtan felhívhatta volna telefonon az igazgatóságot és megmondhatta volna, hogy nem mehetnek be az elvtársak, mert pártoktatási nap van. Megérti ezt az igazgatóság is. A következőkben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania Szép elvtársnak arra, hogy a szakvezetők ne maradjanak el a szemináriumokról, hisz nekik legalább olyan szükségük van erre, mint a párt többi tagjainak. A szeminárium vezetőnek ügyelni keli arra is, hogy a foglalkozásokon ne térjenek el szükségtelenül a tárgytól. Például az ősközösségi társadalmi forma tárgyalásánál olyan kérdést vetett fel az egyik hallgató, amelyik nem található a tananyagban. A vadság és a barbárság időszakáról, azok különbözőségéről beszéltek hosszan, holott más fontos kérdést nem értettek a hallgatók. Ez csak nehezítette a többi elvtárs tanulását. A kezdeti eredmények biztatóak. A pártszervezet vezetőségének most az a feladata, hogy a propagandistával együttesen alaposan elemezzék az elmúlt szemináriumok tapasztalatait. Ne engedjék meg a legkisebb lazaságot sem. Az állami gazdaság vezető beosztású dolgozói és a párt- szervezet vezetői mutassanak példát a tanulásban, segítsék a hallgatókat, akik nem úgy mint a múlt évben, most becsületesen tanulnak, szorgalmasan jegyzetelik a kötelező irodalmat. így a kölcsönös bizalom és segítés alapján tovább fog gyarapodni a hallgatók és a vezetők elméleti felkészültsége, melynek fejlesztését pártunk szervezeti szabályzata kötelezően írja elő minden kommunista számára. A jó gazda télen is talál munkát Piricsétől két homokbaráz davonulat választja el Kacsavárat. Nem tudni pontosan, miért éppen Kacsavárnak nevezik-e kis települést. A régi öregek ajkáról fennmaradt ugyan néhány dolog, amely alapján a szóösszetétel elülső tagja indokolt. Azt mondják ugyanis, hogy a régi világban, — több emberöltőn visszamenőleg hatalmas mocsaras terület tarkította a községnek ezt a részét. Ide jártak halászni a piricsiek, a gyerekek pedig fürödni és kora tavasszal kacsatojást keresni. Akkortájt nem a szérűben nevelték fel az aprómarhát, hanem kicsapták az utcára. Az meg a kacsavárba járt le. Főleg a kacsa. Innen hát az elülső név. . . Várat azonban nehéz feltételezni, ha ugyan a török világ idejében, vagy a későbbiek folyamán nem állítottak valami várszerű építményt. A népmesében is találkozunk kacsalábon forgó, várral, de bizonyosan a mesében nem erről a Kacsavárról van szó. Kacsavár élete — és erről is lehetne regét írni — megváltozott az utóbbi időben, amióta a Békeszerető Termelőszövetkezet megalakult, s 350 hold földön csodákat művelt a 40 szorgalmas, munkában is igyekvő dolgozó. Különösen az utóbbi években mutatnak fel olyan eredményeket, amelyek a gondos gazdálkodásról, a szívvel-lélekkel végzett munkáról beszélnek.:; Télen is van mivel focjlalaioskoiiní A tsz. rendezett udvarán már a korareggeli órákban nagy a sürgés-forgás. Egy fiatal suhanó szekeret készít elő a kukoricaszár hordáshoz, lesz még vagy két kocsival. Berettyón Lajos bácsi, a jókedvéért, a szorgalmáért közkedvelt juhász a juhokat tereli ki a ködös határba. Egy télisapkás férfi a malacok körül szorgal- matoskodik. Néha rájuk szól: „Várjatok mindjárt hozom a moslékot.; “ Végeztek a betakarítással, igy egyre népesebb lesz a tsz. udvara. Felszabadulnak a munkaerők, több idő jut otthonuk, a tsz porta csinosítására. A burgonyát is leföldelték már, a kukorica szintén jó helyen várja a telet. A gondos gazda azonban mindig talál munkái Ott van például az idén épített magtár. Rendelleie- sének ilyen állapotban is megfelel, belül betonos, kőre rakták az egész építményt. De miért ne legyen az szép, /tetszetős? Hófehérre meszelik. Jövőre 50 darab sertéssel akarják szaporítani a meglévő állományt, j Ehhez tágasabb ól kell. Meg j fiaztató. Megkezdik hát az előkészületeket most. Ki-\ hordják a követ, a faanyagot. Tavasszal ezzel sem kell az időt vesztegetni. A gazdasági felszereléseket sem árt egy kissé rendbehozni. Néhány szekér_ kerekén megkopott a ráf, ki kell cserélni. Lesz mit dolgoznia a télen Lőkös Istvánnak. Ö végzi az ilyen munkákat, mivel egybevág mesterségével. A tsz kovácsa már hosszú idő óta. Szívesen dolgozik, mint minden ember, ha életkörülményei összehasonlíthatatlanul megjavultak a korábbihoz viszonyítva. Gondosan megvizsgálja az ekéket, boronákat. Kiélezi a laposvasat, a csoroszlyát, egyszóval minden javításra váró dolgot. Lesz munka a dohánnyal Míg a dohánytermést teljesen rendbe nem hozzák, addig nincs megállás, munkába áll öreg-fiatal. Nemrég kezdték meg a csomózást, de sok van még hátra, his??n alig tudlak vele meg* birkózni, annyid termetű Mostmár azonban ezzel is jobban haladnak. Hosszú es* téken vidám tréfálkozás mellett, jól befűtött szobá* ban öröm lesz dolgozni a; dohánnyal. Ügy tervezik, decemberre az utolsó leve- let is beszállítják a nyírbátori dohánybeváltóba. Ha pedig a kukorica kissé megszárad a góréban, megkezdik a morzsolást. Géppel, kézierővel, ahogy sorba jön. Nem beszélve arról, hogy a napraforgót is meg kell tisztítani... Egyszóval ezer és ezer munka várja a Békeszeretö Termelőszövetkezet dolgozóit a téli időben. Tudja ezt Szilágyi László, az elnök, s tudja Kontrács Péter és a többi tag. Nem kell munkára nógatni senkit, hiszen a közösségi élet szeretete any- nyira összehozta őket, hogy télen sem tudnak munka nélkül élni. NAGY L—MISKA J. Gépállomásaink rangsora A megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának értékelése szerint gépállomásaink rangsora az 1955. szeptember 1-től november 10-ig végzett őszi szántás, vetés és éves traktormunka alapján a következő: őszi szántás: Vetés: Eves trakto<"mi Balkány 5 1 8 Csaholc 2 15 5 Demecser 17 5 13 Encsencs 10 9 1 Fehérgyarmat 12 23 iff Kisléta 21 20 12 Kisvárd a 22 21 20 Kölese 8 7 15 Mándok 19 18 21 Mátészalka 15 14 10 Nagyecsed 23 10 22 Nagyhalász 9 11 17 Nagykálló 4 6 9 Nagyvarsány iJ 17 23 Nyírbátor 20 16 11 Nyírmada 6 3 St Nyírtelek 3 4 6 Ófehértó 13 8 7 Tiszaszalka 1« 22 19 Tiszavasvá: 1 11 13 14 Tyúkod 14 19 18 Üjfehértó 7 2 2 Vencsello 1 12 3 December 20-ra be fejesei 1955. évi tervét a Tiszaberceli Téglagyár 1955. évi nyerstégla gyártási tervüket november 1-ig 118 százalékra teljesítették a Tiszaberceli Téglagyár dolgozói. A szép siker elérésében nagy része van Roma Jánosnak és brigádjának. A nyers téglagyártás befejezésével hozzákezdhettek a téli nagyjavítási munkákhoz. Spisák Vilmos karbantartó brigádja vállalta, hogy legalább két héttel előbb befejezik a téli nagf- javítási tervet. A téglák égetésével is jól állnak. Zsíros Mihály és brigádja egyéve teljesíti a sztahanovista szintet. Ha ebben a hónapban is jól teljesítenek, megkapják a „Szakma Kiváló Dolgozója“ kitüntetést és a jó munka eredményeképen december 20-ra befejezik a téglagyár 1955. évi téglaégetési tervét is. A forradalmi műszaknak köszönhetjük... November 5-én a gépállomás vezetősége, az Üttörö és a Remény Termelőszövetkezetek vezetősége összeültünk és arról tanácskoztunk: miképpen lehetne meggyorsítani a vetést? A gépállomás párttitkárának javaslatára elhatároztuk, hogy forradalmi műszakot tartunk. Az Úttörőben az agronomics és a növénytermelési brigádvezető felajánlották, hogy maguk lesznek a ,,farosok“ az ünnepi műszakban. László István és Nagy Béla traktorosokkal együtt nagy lelkesedéssel fogtak munkához, hogy a vetéstervet teljesítsék. Ez sikerrel járt. László István, — aki éves tervét már október ívre teljesítette — november 6-án 10.6 holdat, 7-én pedig 5 holdat szántott a vetés alá. 12 holdat vedig bevetett. Nagy Béla 7-én 12 hold vetőszántással 45 köbméter silózással járult hozzá az ünnepi műszak sikeréhez. A gépállomásiak és a isz- tagok közös akaratával sikerült 7-én este 5 órára elvégezni a vetést, amelyet 4 holddal túl is teljesítettünk. Az idei 19.02 mázsás búzatermésünknél bevált módszereket alkalmaztuk mostani vetéseinknél is. Holdanként 120 kiló szuperf ősz ja- tot és 30 kiló pétisót adagoltunk. 50 holdat kereszt- sorosán vetettünk. A talajt kétszer szántottuk fel, vetés előtt dupla tárcsával tömörítettük a talajt. Korábbi vetésein1: igen szépen és egyenletesen ki vannak fejlődve. TOMASKOVICS JÓZSEF tsz elnök SCHNEIDER JÓZSEF agrovómvs
