Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-16 / 269. szám

ÖilaQ.'proletariat e$t/ejiil£elekT XII. évfolyam, 269. szám AKA iS« FILLER 1955 november 16, szerda A aial számban : Megkezdődött az országgyűlés (1—2-—3. oldali Asszonyoknak — Lányoknak (4. oldal) Keresztrejtvény (5. oldal) Hírek (6. oldal) Az új technika Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka élharcosainak iskolája Ma délután megindul az Építőipari Műszaki Sza­badegyetem. Az elmúlt évekhez viszonyítva ez jelen­tős előrehaladás. Mintegy hetven-nyolcvan építőipari dolgozó kap rendszeres oktatást a szabadegyetemen. De megelégedhetűnk-e ennyivel? Az új technika bevezetésének fontosságát és az ehhez szükséges alapvető eszköznek, az építőipari dolgozók szakmai oktatásnak és a műszaki propagan­dának jelentőségét a MDP KV november 12-i hatá­rozata fokozottabban aláhúzta. A szakszervezetek és egyes kulturális szervezetek, bár eddig is foglalkoztak a dolgozók továbbképzésével, ismeretterjesztő előadá­sok formájában, de ezek csak általános jellegűek vol­tak ég így szükségessé vált az építőipari szakma konkrét kérdéseivel való rendszeres foglalkozás: ami­nek következményeképpen Nyíregyházán is létrejött az építők szakszervezete, és a TTIT közreműködésével az építőipari műszaki szabadegyetem magas és mély­építőipari tagozata, mely az új építőipari technika legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozik rendszeresen. Megelégedhetünk-e azzal, hogy az építők szak­szervezete mindent megtett azzal, hogy mozgósította, s kiválasztotta a dolgozókat a szabadegyetem látoga­tására, s az előadók kezébe adta a tematikát? — Igaz az, hogy az előadóktól Is függ a szabadegyetem sikere. Az előadókon múlik, hogy a hallgatókkal meg tud­ják-e kedveltetni az előadásokat. Érthető módon, a hallgatók átlagos színvonalának megfelelően adják elő azt, ami a továbbképzéshez, a szabadegyetem ered­ményes elvégzéséhez szükséges. Az előadóktól is függ, hogy a hallgatók közül senki ne morzsolódjon le, az előadások érdektelensége miatt. Ez mind fokozott fel­készülést, alapos munkát kíván az előadóktól. Olyan oktató-nevelőmunkát, minek az kell legyen az ered­ménye, hogy a szabadegyetemet elvégző szakmunká­sok, brigádvezetők, műszakiak az új technika beveze­tésének, alkalmazásának élharcosai lesznek. Nem elégedhet meg ennyivel a szakszervezet. Fon­tos, hogy a dolgozók megfelelő tudásszomjjal, komoly elhatározással kezdjék el a rendszeres tanulást a sza­badegyetemen. Elengedhetetlen követelmény a dolgo­zókkal megértetni a KV nov. 12.-i határozatát, hogy minden dolgozó világosan lássa, hogy saját munkájá­tól is függ egyéni jóléte, — az egész dolgozó nép jó­léte, — s ehhez elengedhetetlenül szükséges a to­vábbképzés, hogy az új technikát elsajátítsa, és azt munkájában eredményesen alkalmazza. Minden dol­gozóval meg kell értetni, hogy ahhoz, hogy építő­iparunkat a kívánt fokra fejlesszük, elengedhetetlen feltétel, hogy előbb az építőipari dolgozók emelkedje­nek szakszerű munka végzésében arra a magaslatra, hogy az építőipar kívánt méretű fejlesztését létrehoz­hassák és az így fejlesztett ipar törvényszerűen magá­val hozza a dolgozók jólétének szüntelen emelkedését. Vannak még ezenkívül egyéb feladatok is. Bizto­sítani kell a lehetőséget, hogy a kijelölt és érdeklődő hallgatók olyan munkabeosztást kapjanak, hogy a kéthetenként folyamatosan megtartandó szabadegye­temi előadásokon pontosan megjelenhessenek. Az ér­dekelt vállalatok üzemi bizottságai kísérjék figye­lemmel a dolgozók előrehaladását és a nehézségek el­kerülésére adjanak meg minden lehetőséget. Kísérjék figyelemmel, hogy a szabadegyetem tartama alatt a már elméletben megismert új technológiai eljárásokat a dolgozók mennyiben alkalmazzák gyakorlati munká­jukban. Ha arra lehetőség van, a dolgozókat olyan munkahelyre osszák be, ahol az új technikai eljárá­sokat alkalmazva, a tanultakat gyakorlatban is mind­jobban elsajátítják. Ha van lehetőség az új eljárások mind szélesebb körben való elsajátítására, al­kalmazásának bevezetésére szervezzenek gyakorlati munkamódszerátadásokat. Gondoljanak az érdekelt vállalatok vezetői, párt- szervezetei és szakszervezetei arra is, hogy a szabad- egyetemen a lehetőségektől függően a varos építőipari dolgozóinak csak csekély százaléka vehet részt. Ne elégedjenek meg csak ezeknek a rendszeres szakmai továbbképzésével. Mind szélesebb tömegekben szervez­zék a fejlődőképes szakmunkásokat, — tckinteítel a fiatalokra — ez a DISZ-szervezetnek is feladata — adjanak meg minden lehetőséget a továbbképzésre, ismereteik bővítésére, az új építőipari technológia el­sajátítására. Biztosítani kell a szakmunkások meg­felelő színvonalú továbbképzését megyénk építőipari vállalatainknak is, ami alapvető feltétele a mai fej­lett építőipari technika kielégítésének és annak, hogy megyénk építőipari vállalatai az igen szűk munkaerő ellenére is fejlettebb technikával, nagyobb termelé­kenység elérésével teljesíteni tudják azokat a felada­tokat, melyeket pártunk és kormányunk méltán elvár az építőipartól. Az országgyűlés ülésszaka, amelyet a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az Alkotmány tizenkettedik parag­rafusának második bekezdése alapján összehívott, ked­den délelőtt megkezdte munkáját. A keddi ülésre eljöttek a Szovjetunió Legfelső Taná­csának hazánkba érkezeit küldöttei N. M. Pegov a Leg­felső Tanács Elnökségének titkára vezetésével, A szov­jet vendégek röviddel tizenegy óra előtt érkeztek az Országház épületébe, ahol az országgyűlés elnöksége nevében Vass Istvánné és Nagyistók József az ország- gyűlés alelnökei, valamint Darabos Iván a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának titkára fogadta őket. Az országgyűlés ülésén megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla és a Minisztertanács tag­jai. Hatalmas tapssal köszöntötték a képviselők és a megjelentek a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a te­rembe lépő küldöttségét: N. M. Pegovot, a küldöttség vezetőjét, A. Sz. Boriszenkot, J. P. Goncsarovát, G. D. Dzsavahisvilit, G. V. Jenyutyint, P. P. Jermakovot, Aj- P. Zsuravljovot, L. Sz. Matvejevát, P. G. Moszkatovot, A. A. Müriszepet, Z. Sz. Onarovát, N. 1. Szmirnovot és V. N. Titov of a küldöttség tagjait. Jelen volt az országgyűl-sen J. V. Andropov, c Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, s ott voltak a szovjet nagykövetség tagjai. Megjelent a ülésen S. Schivab, a Német Demokra­tikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. S. Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, P. Koci az Albán Népköztár­saság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. S. Cleja a Román Népköztársaság rendkívüli cs meg­hatalmazott nagykövete, B. Manolov, a Bolgár Népköz- társaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao De-cin a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. A. Willmann a Lengyel Népköztár­saság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. C. M. Ravndal, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli kö­vete és meghatalmazott minisztere, D. Soldatic a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, J. Decrovx Svájc Államszö­vetség rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, K. Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, L. A. C. Fry, Nagy- britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság rend­kívüli követe és meghatalmazott minisztere, K. Katz Izrael állam ügyvivője, H. Serif az Egyiptomi Köztár­saság ügyvivője, P. Poulsen a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője, V. Lecocq. a Belga Királyság ideiglenes ügy­vivője, C. Ziyal a Török Köztársaság ideiglenes ügyvi­vője, M. A. Pepe az Argentin Köztársaság ideiglenes ügyvivője. Gróf G. Bonde á Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, O Delean a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője, valamint az Olasz Köztársaság és a Holland Királyság követségének képviselői. Az ülésszakot 11 óra után: meg Rónai Sándor, az or- néhány perccel nyitotta \ szággyűlés elnöke. RóstesI Sásulor elvtárs megjavító Ihesséde A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1955 február 9-én a világ népeihez cs parlamentjeihez intézett felhívása nálunk az egész nép körében meleg vissz­hangra és nagy érdeklődés­re talált — mondotta beve­zetőben. — A Népköztársaság El­nöki Tanácsa és az ország- gyűlés elnöksége, valamint a külügyi bizottság nyilat­kozatban lelkesen üdvözölte a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa felhívását, az ország- gyűlés pedig április 22-i ülésén határozatot hozott, amely kimondja: „Az or­szággyűlés elnöksége már­cius elsejei nyilatkozatán- k szellemében hívja meg ha­zánkba a kormány által ja­vasolt országok parlamenti küldöttségeit, hogy ezzel a maga részéről is hozzájárul­jon a népek és parlament­jeik közötti együttműködés­hez.“ Az országgyűlés el­nökségének meghívására a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság parlamenti küldöttségei mii- látogatást tettek hazánk­ban, ma pedig forró szere­tettel üdvözöljük hazánk­ban, a parlament üléster­mében legkedvesebb bará­tainkat, a Szovjetunió Ler- felső Tanácsának küldött­ségét. (Az országgyűlés <ag- jai felállva, lelkes tapssal üdvözlik a szovjet küldött­séget.) — Szeretettel üdvözlöm a küldöttség vezetőjét, N. M. Pegov elvtársat, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa el­nökségének titkárát. (Nagy taps.) — A küldöttség tagjait.? A. Sz. Boriszsnko elvtársat, a Szövetségi Tanács költ­ségvetési bizottságának tag­ját, a balasovi területi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökét. (Taps.) — J. P. Goncsarova elv­társnőt, a Bjelorussz Szov­jet Szocialista Köztársaság Gomeli-terülct, Molotov kolhozának agronómusát. (Taps.) — G. p. Dzsavahisvili elvtársat, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét.. (Taps.) — G. V. Jenyutyin elvtár- sat, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Kamenszki te­rületi bizottságának első tit­kárát. (Taps.) — P. P. Jermakov elv­társat, a rjazán.vi szerszám- gépgyár igazgatóját. (Taps.) — A. P. Zsuravljov elv­társat, az „Elektrosztál“- gyár acélöntőjét. (Taps.) — L. Sz. Matveieva elv- társnőt. a pedolszki közép­iskola tanárnőjét^ Taps.) — P. G. Moszkatov elv­társat, a Nemzetiségi Ta­nács mandátum bizottságá­nak tagját, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Revíziós Bizottságá­nak elnökét. (Taps.) A. A. Müriszep elvtársat, a Nemzetiségi Tanács man­dátum bizottságának tag­ját, az Észt Szovjet Szocia­lista Köztársaság Miniszter- tanácsának elnökét. (Taps.) — Z. Sz. Omarova elv­társnőt, a Szövetségi Ta­nács elnökhelyettesét, ter­vező főmérnököt, (Tops.) — N. I. Szmirnov elvtár­sat, a Szövetségi Tanács költségvetési bizottságának tagját, a Ieningrádi városi tanács végrehajtó bizottsá. gának elnökét. (Taps.) V. N. Titov elvtársat, az Ukrán Kommunista Párt harkovi területi bizottságá­nak első titkárát. (Taps.) — Kedves elvtársak! Az önök látogatásával megvaló­sul a Szovjetunió Lejfelső Tanácsa és a Magyar Nép­köztársaság országgyűlése közötti közvetlen kapcsolat. Az önök látogatása vala­mennyiünk. egész népünk számára , örömteli esemény és feleleveníti népünkben mindazt, amit felszabadulá­sunknak, a diadalmas szov­jet fegyverek győzelminek köszönhet. — A magyar nép hűen követi a Szovjetunió béke- politikáját. boldog, hogy tagia lehet a csaknem egy­milliárdos hatalmas béke- 1 óbornak. meggyőződéssel vallja, hogy' a szocialista tábor országainak testvéri barátsága hatalmas, leküzd­hetetlen mozgatóerűt jelent a világtörténelemben. Ez a barátság és együttműköd s biztosítja a népek haladá­sát, igazi szabadságát cs függetlenségét. Rónai Sándor ezután be­jelentette. hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa kül­döttségének vezetője, N. Pegov kíván szólni. A kép­viselők hosszantartó, lelkes tapssal köszöntötték a szó­noki emelvényre lépő N. Ríj Pegovot. (Pegov elvtárs beszédéi a holnapi számunkban kö­zöljük.) A szovjet küldöttség ve­zetőjének beszédét a képvi­selők hosszantartó tapssal fogadták. Ezután Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára számolt, be az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés két ülésszaka között végzett tevékenysé­géről. Az országgyűlés egyhan­gúlag tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. Rónai Sándor bejelentet­te: a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa az MDP Köz­ponti Vezetőségének javas­latára — javasolta az or­szággyűlésnek, hogy Erdei Ferenc földművelésügyi mi­nisztert e tisztsége alóli felmentésével a Rliniszterta- nács elnökhelyettesévé és Matolcsi Jánost pedig föld­művelésügyi miniszterré vá­lassza meg. Az országgyűlés a javas­latokat egyhangúlag elfo­gadta és Erdei Ferencet a Minisztertanács elnökhe­lyettesévé, Matolcsi Jánost pedig földművelésügyi mi­niszterré választotta meg. Rónai Sándor elnök meg­emlékezett a közelmúltban elhunyt Szekfü Gyuláról. Az országgyűlés Szekfü Gyula emlékét jegyző­könyvben örökítette meg. Az elnök ezt követőleg bejelentette, hogy a meg­üresedett képviselői helyek­re a budapesti választóke­rületben Suhajda József, a Somogy megyei választóke­rületben dr. Sivó József pótképviselőt hívta be a (Folytatása a 2. oldalon) Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvlársak fogadták a Sxovjeíimió Legfelső Tan ácsának küldöttségét Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első titkára cs Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsé­gét, ameiy N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének titkára vezetésével a Magyar Népköztársaság országzj •íicsénok meghívására érkezett hazánkba és meleghangú, szívélyes beszélgetést foly­tattak a küldöttség tagjaival. A beszélgetésen résztvett Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnök­helyettese és Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke. Jelen volt a beszélgetésen J. V. Andropov, a Szov­jetunió magyarországi rendkívüli cs meghtalmazott nagykövete. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége kedden este a Magyar Állami Operaházban megte­kintette a „Bihari nótája” című balett előadását. Jj||l i|||! jjBBj m; k ■ ■■B B ^

Next

/
Thumbnails
Contents