Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-16 / 269. szám

NÉPLAP 1935 november If, seer da Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (kolytatás az 1. oldalról.) Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. Hatalmas lelkesedéssel fogadta el az országgyűlés elnökségének azt a javasla­tát, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsában meg­üresedett két helyre Rákosi Mátyást és Gáspár Sán. etert válassza meg. A kép­viselők hosszantartó tapssal köszöntötték a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának új tagjait: Rákosi Mátyást és Gáspár Sándort. A kül­ügyi bizottságban megüre­sedett tagsági helyekre Szá­lai Bélát és Péter Jánost választották meg. A Népköztársaság alkot­mánya 24. paragrafusa új Hegedűs András elvtárs beszéde Hegedűs elvlárs beszéde elején megállapította, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt idősza­kot az ország politikai és gazdasági helyzetének javu­lása jellemzi. Az ipari termelés első háromnegyedéves tervét 104 százalékra teljesítettük. — Hosszú évek óta nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük a munka ter­melékenysége növelésének és. az önköltség csökkenté­sének a tervét. Jelentők előrehaladás tör­tént a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés fej­lesztésében is. Túlteljesítet­tük a mezőgazdasági terme­lés éves tervét, dolgozó pa­rasztságunk túlnyomó több­sége pontosan eleget tett beadási kötelezettségének és jelentősen megjavult az ál­lami szabadfelvásáriás is. Ebben az évben pedig 44 százalékkal több kenyérga­bonát gyűjtöttünk be, mint az egész elmúlt évben. Eb­ben az évben már mintegy 50.000-rel növekedett a termelőszövetkezeti csalá­dok száma. Ezek a számok pártunk egész politikájának igazát bizonyítják. Az elmúlt félév minden tapasztalata azt igazolja, hogy a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határo­zatai helyesek voltak. A jobboldali elhajlás ellen, amely pártunkban és ál­lami életünkben iábraka- pott és az 1954-es évben már haladásunk kerékkötőjévé vált — múlhatatlanul szük­ség volt határozott harcra. Köszönet illeti a Magyar Dolgozók Pártját, ínnak Központi Vezetőségét, amely élén Rákosi Mátyás elv­társsal teljes határozottság­gal és megalkuvás nélkül vezette-és vezeti ezt a har­cot. (Nagy taps.) Eredmé­nyeink elérésében szerepet játszott a Hazafias Nép- fornt, amely mint a népi nemzeti összefogás szerve, a párt irányítása alatt se­gítséget nyújtott az előt­tünk álló feladatok végre­hajtásához. A Hazafias Népfront helyi szervei elő­segítették a kormány cél­kitűzéseinek megvalósításét dolgozó népünk öntevé­kenységének és tehetségé­nek fokozott kibontakozta­tását. A kormány, a megyei, a járási, a városi és a. köz­ségi tanácsok és egyéb ál­lami cs gazdasági .szervek javuló munkája is hozzájá­rult ahhoz, hogy sikerrel kezdtük el a jobboldali el­hajlás okozta károk helyre­hozását. Az elmúlt félév alatt a Minisztertanács egész tevékenységét a Központi Vezetőség márciusi, áprilisi és júniusi határozatainak szellemében folytatta. Az eredményekkel, amelyket elértünk, korántsem lehe­tünk elégedettek, mert las­súbb a fejlődés, mint ami­lyenre lehetőségünk van, főként azért, mert még nem tudtuk felszámolni mindazt a lazaságot és fe­gyelmezetlenséget, amelyet a jobboldali elhajlás oko­zott. Tisztelt képviselő elvtár­sak! Beszámolómban — ál­lami életünk legfelső fóru­ma, az országgyűlés előtt nem egyszerűen a külön­böző területeken mutatkozó eredményekről és hibákról akarok beszélni, hanem el­sősorban azokról a tervek­ről és elgondolásokról, ame­lyeket további előrehaladá­sunk biztosítása érdekében a párt Központi Vezetőségé­nek útmutatása alapján a kormány kidolgozott. A Minisztertanács fontos kö­telességének lát.ia megosz­tani gondját-baját az or­szággyűlés tagjaival és önökön keresztül az egész dolgozó magyar néppel. Hegedűs elvtárs ezután többek között kijelentette: a munkatermelékenység fo­kozása és a népjólét eme­lése egymástól elválasztha­tatlan ! A népjólét emeléséről beszélni anélkül, hogy ne tennénk gyakorlati intézke­déseket a termelékenység növelésére, puszta szócsép- lést jelent, amely a Horthy- rendszer képviselőinek ha­zug frázisaira és Ígérgeté­seire emlékeztet és teljesen idegen a kommunistáktól, a hazájukat szerető dolgozók­tól. Az elmúlt félév során olyan gyakorlati intézkedé­seket valósítottunk meg, ■amelyek elősegítették a termelés jobb megszervezé­sét, megjavították az anyagellátást és csökkentet­téle a gyárak közötti együtt­működés hiányosságai miatt jelentkező kieséseket. Na­gyobb önállóságot biztosí­tottunk az igazgatóknak, intézkedéseket tettünk a munkafegyelem megerősí­tése, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme és az anyagtakarékosság érdeké­ben. Munkásosztályunk, mű­szaki' értelmiségünk meg­értve pártunk 'politikáját, a kormány ezen célkitűzé­seit erőteljesen támogatta. Engedjék meg, hogy a kor­mány nevében ó helyről is köszönetét mondjak orszá­gunk vezetőerejének, dicső munkásosztályunknak az iparban március óla elért eredményeiért, áidózáíkécz munkájáért. (Nagy taps.) A Központi Vezetőség no­vember 9-i . ülése, rámuta­tott, hogy bár az iparban elért sikereink jelentősek, még távolról sem használ­juk ki a munka termelé­kenységének növelésére — a technika jelenlegi színvo­nala mellett — rendelke­zésünkre álló m'r.den lehe­tőséget. Sok üzemünkben és gyárunkban, különösen a szénbányászaiban, a magas és mélyépítésben, korszerű új gépek százait és ezreit nem használjuk ki megfe­lelően. A termelés a koope­ráció rossz megszervezése miatt, különösen a kohó- és gépipari minisztérium vál­lalatainál, értékes munka­termékek iránt jelentkező szükségleteink kielégítésé­nél. A Minisztertanács tevé­kenysége arra irányul, hogy országunk és a szocialista tábor gazdasági fejlődése érdekében adottságainknak megfelelően részt vegyünk ebben a nagyjelentőségű nemzetközi munkamegosz­tásban. Ez a munkamegosz­tás és együttműködés lehe­tővé és egyben kötelessé­günkké teszi, hogy iparunk fejlesztése terén többet ta­nuljunk a baráti országok­tól. elsősorban a Szovjet­uniótól. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk, hogy tapasztalatokat vegyünk át íí fejlett iparral rendelkező lökés országoktól is. Tisztelt országgyűlés! Pártunk III. kongresszusa az 1955-ös feladatokat úgy határozta meg. hogy legyén ez az év a második ötéves terv előkészítésének idősza­ka. Munkásosztályunk, mű­szaki értelmiségünk helyt­állásával, a párt és tömeg­szervezeti munka, valamint a gazdasági vezetés javítá­sával eredményeket értünk el. Fokozott jó munka szük­séges a szénbányászatban, különösen a kokszolható szén, a vegyi-iparban, a műtrágyagyártás és egyes exportkötelezettségeink ma­radéktalan teljesítéséért, az építőiparban, téglagyártás, továbbá a timföldbányászat­ban mutatkozó elmaradások felszámolásáért. Az éves terv teljesítésé­ben nagy jelentősége van a húsz budapesti üzem felhí­vása nyomán a terv határ­idő előtti teljesítésére indí­tott .munkaversenynek. Tisztelt elvtáísak! Minden lehetőség megvan arra, hogy iparunk gyors ütemben fejlődjék és a ter­melékenység és az önkölt­ség színvonala tekintetében ne csak elérjük, hanem túl is haladjuk a legfejlettebb kapitalista országokban el­ért mutatókat. A mi politi­kai, társadalmi és gazdasá­gi rendszerünk fejlettebb, mint a kapitalistáké. Meg­győződésünk, hogy szocialis­ta iparunk, dicső munkás- osztálvunk, műszaki értel­miségünk sikeresen birkózik meg az előttünk álló fel­adatokkal. Mozgósítsunk minden erőt, hogy maradéktalanul teljesítsük a Központi Ve­zetőség november 9—12-i ülésének határozatát, a ma­gyar ipar fejlesztésének ezt a nagyjelentőségű harc! • programját, ('•‘'agy layr.) Tiszteit országgyűléi! Népgazdaságunk vezető ága, az ipar mellett fölöt­tébb nagy jelentősége var hazánkban a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhek. A Központi Vezetőség e év júniusi határozatánál! megfelelően a Miniszterta­nács egyik legfontosabb fel. adatának olyan intézkedé­sek megtételét tekintette amelyek nagymértékben fel. lendítik a mezőgazdaság: termelést és egyben előse­gítik a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. E cé! érdekében tovább fejlesz, tettük gépállomásaink:, t Már ebben az évben nagy területen, mintegy 160.00, kát.. holdon alkalmaztuk £ vegyszeres gyomirtást. Dol­gozó parasztjainkat . bőség­gel elláttuk rézgáliccal, kis: 'évekkel, olyan cikkekkel amelyekben az elmúlt évek­ben nem egyszer hiány volt Mezőgazdaságunk fejlesz, tése érdekében meggyorsí­tottuk kazincbarcikai ú, ■ műtrágyagyárunk építését 1A gyár évente mintegy [ 220 000 tonna nitrogénmű­trágyát fog termelni. E j nitrogénmennyiség felhasz- i nálása révén várható egy évi mezőgazdasági termék-; többlet kenyérgabonaérték­ben kifejezve fővárosunk lakosságának közel két évi kenyér- és lisztszükségletét biztosítja. A kormány intézkedései következtében a dolgozó1 parasztság — termelőszö­vetkezetiek és egyénileg gazdálkodók egyaránt — méginkább érdekeltté vál­tak .termelésük növelése­ben, vagyis abban, hogy jobb munkával, új módsze­rek alkalmazásával többet és olcsóbban termeljenek. Egyre nagyobb azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, — elsősorban a ter­melőszövetkezetekben — akik nagy lelkesedéssel ke­resik az új módszereket, amelyekkel nagyobb tei- mést lehet elérni: Vannak azonban olyanok is, akik elhanyagolják a mezőgaz­dasági munkák időbeni el-: végzését. Sokan például eb­ben az évben is őszi szán­tás helyett tavaszi szán­tásba vetették a kukoricát. Sokan most is lassan vég­zik az őszi betakarítási munkákat, késlekednek a vetéssel és az őszi mély­szántással, ” • A kenyérgabonavetés —a jövő évi kenyerünk bizto­sítása — nem csak aa egyes dolgozó parasztoknak es egyes termelőszövetkeze­teknek az ügye, hanem or­szágos ügy, ezért a Minisz­tertanács felszólít minden dolgozó parasztot, termelő­szövetkezeti tagot a kenyér- gabona vetéstervek mara­déktalan teljesítésére. Bí­zunk abban, hogy az idei rendkívüli ősz ellenére is minden termelő, mindert község maradéktalanul ele­get tesz ennek a kötelezett­ségének. Annál is inkább bízha­tunk ebben, mert a dolgozó parasztság döntő többsége ebben az évben szorgalom­mal és becsülettel tett ele­get a termelésben, a be­adásban és az adózásban ráháruló kötelezettségek­nek. . Engedjék meg, hogy a kormány nevűben köszöne­tét mondjak a termelésben élenjáró, az állampolgári kötelezettségeknek becsüle­tesen teljesítő ■ termelőszö­vetkezetek tagjainak,. egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, az állami gazdaságok és gépállomá­sok kiváló dolgozóinak. (Hosszantartó, lelkes taps.) Tisztelt, országgyűlés! Bár mezőgazdasági ter­melésünk tagadhatatlanul fejlődött, elbizakodottságra semmi okunk nincs, mert a mezőgazdaság fejlődésének üteme elmarad az iparétól ós mert a mezögazdas g még nem tudja megfelelten kielégíteni a mezőgazdasági termékekben mutatkozó nö­vekvő szükségletet. Az ipar jelentősége a mezőgazdasági termelés' fej. lesztésáben — gépesítés eredményeként — e terme-, lesi évben sokkal irkább megmutatkozott, mint ed­dig bármikor. A termelő-, szövetkezetek termésátlaga folyó évben búzából mái 19 százalékkal, rozsból 25.4. százalékká). őszi árpából- 10,2 százalékkal haladta meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termés­átlagait. A gépesítés fölé­nyét és diadalát bizonyítja az a tény is, hogy a géppel, végzett őszi mélyszántásba vetett kukorica idejében beérett ás bő termést adót:, a kedvezőtlen időjárás elle­nére is az egyéni kispa- (Folytatása a 3. oldalon) órák százezrei és milliói es­nek ki a termelésből. A Minisztertanács a Köz­ponti Vezetőség november 9—12-i határozatának meg­felelően a hibák kiküszöbö­lése érdekében mindenek­előtt a ipari termelés veze­tésének ellenőrzését igyek­szik megjavítani, s a veze­tés fő feladatává az ellenőr­zés mellett a termelés gya­korlati megszervezését teszi. ‘Kemény rendet, munka és tervfegyelmet kell. meg­valósítani és jobban kell védenünk a szocialista tu­lajdont, mint eddig. Az ipari vezetés gya­korlativá tétele és maga­sabb. színvonalra emelese érdekében a Központi Ve­zetőség legutóbbi határoza­tának megfelelően, nagyobb jogkört kívánunk adni a termelés irányításában a művezetőknek és főműveze­tőknek és ezzel egyidejűleg rendezni kívánjuk bérezé­süket is. Tisztelt képviselőtársak! Az ipar vezetői, feladatu­kat csak akkor tudják elvé­gezni, ha az üzemek dolgo­zóira, munkásosztályunkra támaszkodnak. Ha felhasz­nálják azt a kimeríthetet­len tartalékot, amely mun­kásosztályunk tehetségében, kezdeményező készségében, munkaszeretetében van, ha támogatják a szocialista munkaversenyt és az újító- mozgalmat, amelyben kife­jezésre jut munkásosztá­lyunk alkotó munkalendü1- lete. Olyan rendszabályokkal, amelyeknek végrehajtása kizárólag csak rajtunk mú­lik — nagyon lényegesen tudjuk emelni a munka termelékenységit és csök­kenteni a termékek önkölt­ségét. Sok adat mutat arra, ! hogy nem járunk messze az ! igazságtól, ha ezt a .ehető-! séget, — amely jelenleg ren-! delkezésünkre áll, de ame­lyet nem használunk ki — a termelésnek mintegy 15 - -0 százalékára becsüljük! j olyan tartalék ez, amelynek egy évre vonatkoztatott összegéből, ha azt lakásépí­tésre fordítanánk, j 50.00b lakást tudnánk építeni, azaz egy év alatt 5 olyan nagy várost, mint Miskolc. — Számunkra ma még a legnagyobb jelentőségű ezeknek a tartalékoknak a feltárása, mégis, ha nem akarnuk elmaradni a szó cialista és kapitalista világ- gazdaság között folyó ver­senyben, akkor az ipart egyre újabb és korszerűbb technikával kell ellátni. — A műszaki színvonal fejlesztése érdekében külö­nösen gondot fordítunk a gépgyártás . fejlesztésére, mert tudjuk, hogy iparunk­nak ez az ága a gazdasági fejlődés motorja. Ezen áll, vagy bukik mind az ipari, mind a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének üte­me. Fzárt r i-ur.k t-v- melését az 1953-ca népgaz­dasági javaslat szerint százalékkal akarjuk -emelni. Az elmúlt években 'gén s iparunk sok területén tér tünk rá olyan r yévisnányo . előállítására, amelyek a tu­domány legújabb víVma- • ayain alapúinak. Ugyanak­kor sok olyan gyártmány, technológiai és technikai eljárás van, amely messze elmarad a műszaki tehető­ségektől. Ennek főoka ez, hogy ipari termelésünk ve­zetése és a termelés ellen­őrzése is egyoldalúan, főleg a termelési tervek teljesí­tését kiséi le figyelemmel, s emellett csak harmadrendű szerep jutott a korszerűsí­tésnek, a műszaki színvonal emelésének és ami ezzel együtt jár, a termelékeny­ség növelésének és az ön­költség csökkentésének. — A Minisztertanács az elmúlt félév alatt több in­tézkedést tett, hogy ipa­runkat, közlekedésünket és mezőgazdaságunkat gyor­sabban lássuk el a legújabb technikával és rövidebb idő alatt térjünk rá új, éspedig a legkorszerűbb gyártmá­nyok gyártására. Mindezeknek a felada­toknak megvalósításában nagy szerep vár a műszaki fejlesztési tanácsra, amely mint a Minisztertanács szerve, vezeti a párt- cs kormányhatározatok alap­ján a műszaki színvonal fejlesztéséért folyó nagy munkát. Iparunk fejlesztése érde­kében már ebben az évben megnöveltük beruházásain­kat. A jövő évben az ezévi tervnél 31 százalékkal kívá­nunk többet beruházásra fordítani. Beruházásaink növelésének határt szab a népjólét állandó emelésének követelménye és az a törek­vésünk, hogy az elmúlt években, elsősorban 1954- ben megnövekedett külföldi adósság-állományunkat je­lentős mértékben csökkent­sül,. Igyekeztünk megrövidíte­ni az elmúlt félévben az új üzemek építésének időtarta­mát is és ezzel csökkentet­tük azokat az állami eszkö­zöket, amelyek a megkez­dett, féligkész építkezések­ben tulajdonképpen kihasz­nálatlanul hevernek. Beruházásainkat a jövő évben is elsősorban arra kell fordítanunk, hogy meg­gyorsítsuk a megkezdett és féligkész építkezések befe­jezését. és már 1956-ban el­érjük egyes nagy létesítmé­nyein!,-. iliétyü azok első | részlegeinek üzembe helye-! ■■zését és előkészítsük to-! v.' bi egységei; befejezését j és termelésbe való kapcso- j lását 1957-ben. Már 1936- I ban jelentős mennyiségű kohókokszot termelünk a Sztálin vasmű kokszoló üzemében: még 1950-ban üzembe akarjuk állítani a II. sz. nagyolvasztót. A jö­vő évben üembe kívánjuk helyezni a tiszapaikonyai cs tlszalöki erőművek első gépegységeit. Tisztelt országgyűlés! Ipari termelésünk műsza­ki színvonalúnak gyors fej­lesztését nagymértékben elősegítik széleskörű és egyre hatékonyabb gazda­sági és kereskedelmi kap­csolataink a baráti- orszá­gokkal, e’..: a- t.n a Szov­jetunióval. A baráti orszá­gok között nagyjelentőségű ül emzetközi munkameg­osztás alakul ki a népgazda­sági tervek összehangolása alapján. Ez a munkameg­osztás megfelel minden or­szág érdekének. Egyrészt lehetővé teszi, hogy esősor­ban azokat a termelési illet­ve gyártási ágakat fejles.z- -szük - saját és a baráti or­szágok sziik'égl telnek íi- ■'ml'“vételé''el. ame­lyekre kedvező lehet jséie- ,nk vannak, másrészt biz­tosan szamiihr-rank a ba­ráti > országokra bizonyos termelésünkhöz szükséges 2 szövegének megallapitasa- ról Molnár Erik igazságügy­miniszter terjesztett be törvényjavaslatot. Az or­szággyűlés a törvényjavas­latot előzetes tárgyalás ccl- 1 jából a jogi bizottságnak ;adta ki. Ezután Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke i mondott beszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents