Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

O'daQ p'roleta^al 'é$#&suliel£ f XII. évfolyam, 258. szám Ál?A 50 FILLER 1955 november 2, szerda A mai számban : Jubileumi taggyűlést tartottak a megyei tanács párt­szervezetének kommunistái (2.'oldal.) V. M. Molotov nyilatkozata (3. oldal.) Asszonyoknak — lányoknak (4. oldal.) A silózás helyes megszerv ezése (5. oldal.) Sport (6. oldal.) A jólét alapja a közös vagyon A termelőszövetkezetek e napokban a zárszámadá­sokra készülnek, amellett, hogy végzik a scronlévő őszi munkák A zárszámadással kapcsolatban min­den termelőszövetkezetben szó esik a közös vagyonról, mint a jólét, a termelőszövetkezet további fejlődésének és megerősödésének az alapjáról. Sokféle tapasztalat van megyeszerte ezzel kapcsolatban*A legjobb terme­lőszövetkezetek tagsága legfontosabb kötelességnek tartja most — amikor felmérik a tsz évi munkája után született jövedelmet —, hogy a közös vagyon az alap­szabályzatban előírt arányban ebben az évben is nö­vekedjék. Tudja, hogy az idei siker alapja lényegében a szorgalmas munka mellett az volt, hogy már az elő­ző esztendőkben nem osztották szét teljes egészében a jövedelmet, hanem annak egy részét a tsz fejlődésé­nek, gyarapoJ." ának, a jövőnek adták: ni' -Iték a kö­zös vagyont. Ezekben a tsz-ekben most is gondolnak kczös ve.- on növelésére. S:ái olyan termelőszö­vetkezet van, ahol új épületek és egész zor új és a gaz­dálkodáshoz szükséges létesítmény, kiegészítő üzemág született ebben az esztenckjb--n az elmúlt évben bent­hagyott, a szövetkezet közösvagyonát gyarapító javak­ból. Ezekben a tsz-ekben gondolnak a közös vagyon növelésére. így van ez a zajtai Dózsa Termelőszövet­kezetben is, ahol pl. az idén termett kukoricát nem osztják szét, hanem bent hagyják, sertéseket hizlal­nak vele. A-sertéshizlalás jövedelméből majd a tavasz- szal előleget osztanak — nem kell máshonnan ven­ni ezt a pénzt — és gépkocsit vásárolnák, hogy a szál­lítási munkák önköltsége kisebb, a jövedelem nagyobb legyen. A nemrégen alakult rohodi Üj Éleí’.-:i a tagok úgy növelik a közös vagyont, hogy kukoricaszárat ad­nak össze és abból kései -nek silótakarmányt, hogy á tavasszal beállítandó törzsállomány takarmányozása biztosítva legyen, ne kelljen a tsz-nek drága takar­mányt vásárolni. A csengeri járásban 11 termelőszö­vetkezet tagsága döntött úgy, hogy nem osztanak ku­koricát, hanem hizlalással gyarapítják a tsz jövedel-' mét és a közös vagyont. Vannak azonban olyan tapasztala' .. is. hogy _y- némely termelőszövetkezetben a tagok csak a saját pillanatnyi érdeküket nézik és a szövetkezet közös va­gyonának a nőve’' ' hogy nem gondolnak, hanem ellenzik azt. A nyííagyházi Ságvári Termelő­szövetkezetben is vannak olyan tagok, akik azt tart­ják: Mindent osszunk szét, mert csak az a mienk, amit hazrviszünk. A „„lácsi két termelőszövetkezetben is akadnak olyanok, akik az exportálásra is kelendő, gazdag diótermést „a ..tolsó dióig szít akarják osztat­ni. Szamosbecsen a termelőszövetkezet egynéhány tag­ja 1 holdas gyümölcsös háztáji gazdaságot követel magának. A—. a tagok, úgy gondolkoznak, hogy „cnk az a miénk, amit hazaviszünk“ tévednek. A kö­zös vagyon — mint a nevében is benne van — a kö­zösségé. Szét nem osztható, mert az a szövetkezet fej­lődő gazdálkodásának, megerősödésének és ezen ke­resztül a tagság jólétének az alapja. Bizonyos d-log minden józan gondolkozású ember előtt, hogy az, amit a szövetkezeti tag hazavisz nem lehet ak. ; ■> a közös gazdálkodás fejlesztésének, hiszen a család személyes szükségletének biztosítására kell évről, évre. A közös \ agyon, ami különböző alapok formáját ............i meg, alap és biztosíték arra, hogy a következő esztendőben még nagyobb jövedelmet szere.-en a t-grág és még többet fordíthasson személyes szükségletei kielégíté­sére. A termelőszövetkezetek zzetőinek, az ellenőrző­bizottságnak, a pártszervezetnek, a kommunista tsz- tagoknak kötelessége őrködni a közös vagyon felett. Különösen pártszervezetekre hárul a tagságnak a kö­zös vagyon becsülésére, gondos gyarapítására való nevelése. Különösen ezekben a napokban kell haté­kony felvilágosító munkát végezni azokkal a tagokkal szemben, akik a pillanatnyi egyéni érdeküket a közös­ség érdeke fölé szeretnék helyezni. A kommunisták világosítsák fel ezeket az embereket arról, hogy a kö­zös vagyon gyarapítása a tagság egyéni jóléte növelé­sének is alapja. 1 % őszi mesőguxdusúgi inunkák hírei A kállósemjéni „tiszta határ“ mozgalom nyomában A kállósemjéni dolgozó parasztok által kezdemé­nyezett „tiszta határ“ moz­galom nagymértékig előse­gítette megyénkben a beta­karítási, szántás-vetési munkák gyors befejezését. Dolgozó parasztjaink nap­nap után csatlakoztak a mozgalomhoz. Felébredt bennük a versenyszellem, és kemény munkával, kitar­tó szorgalommal dolgoznak. A helyi tanács állandóan ellenőrzi a dolgozókat az őszi munkák végzésében. Munkában vannak a terme­lőszövetkezetek mezőgazdá­szai is. Az agronómusok naponként ellenőrzik a ve­tési terv teljesítését. Meg is látszik az eredményen, rö- • videsen végeznek a kenyér- gab -a elvetésével és a be­takarítással. Kell is igye­kezniük, hiszen olyan köz­ségek csatlakoznak a ver­senyhez, amelyek napokon belül befejezik az őszi me­zőgazdasági munkákat. Kállósemjén nyomában van Kék Figyelemre méltó veíély- társ az elmúlt napokban csatlakozó Kék község. Ed­dig nem adott hírt magá­ról. Most csatlakozott a mozgalomhoz. S nem is akármilyen eredménnyel. A burgonya szedést a 27-i értékelés szerint 95 száza­lékra elvégezték, a napra- forgócséplést 97, a kukori­catörést 85 százalékra befe­jezték. Ugyanakkor jól h ladnak a vetési terv telje­sítésével is. A rozs elveté­sét 95, a búzát pedig 90 százalékra elvégezték. A mai telefonjelentés alapján befejezték a kenyérmagvak elvetését, most pedig a be­takarítás gyors befejezésére összpontosítják minden ere­jüket. Hyírgeise állta szavát A nyírgelsei dolgozó pa­rasztok is a napokban csat­lakoztak a versenyfelhí­váshoz. Vállalták, hogy ga­bonavetési tervüket október 30-ra teljesítik, a burgonya betakarítást október 28-ra, a kukoricatörést 30-ra, az őszi mélyszántás 20 száza- zalékát pedig november 20- ra elvégzik. A beadási kö­telezettség teljesítését bur­gonyából 29-re, kukoricából ugyanekkorra végrehajtják. Ezek a vállalások nem ma­radtak pusztába kiáltott szónak, a község dolgozói eleget is tettek ígéretüknek. Tiborszállás sem marad el Tiborszállás nemrégiben még úgy szerepelt, mint ta­nya. Keveset lehetett róla hallani, szerényen húzódott meg a határ mentén. Ebben az évben azonban kis köz­séggé alakult, s azóta já- rásszeríe ismertebbé vált. A betakarítási munkák gyors befejezése érdekében „békevédelmi“ mozgalmat indítottak, s olyan vállalá­sokat tettek, mint Szilágyi László egyénileg dolgozó Ipa-ászt: egész évi beadási kötelezettségének október­ben teljesen eleget ^ett, ve­tési tervét is teljesítette, Talabos Mihály s kívüle még sokan teljesítették egész évi beadási kötelezett­ségüket. A békevédelmi bi­zottság a verseny állását ldőnkint a békehíradón közli. Október 30-án a márja- pócsi dolgozók is csatlakoz­tak a veisenj'mozgaipmhcz. A versenyen belül jelentős helyezésre számíthatnak márcsak azért is, mert a burgonya betakarítását ok­tóber 23-ra elvégezték, be­adási kötelezettségüket pe­dig 27-re teljesítették. A kukorica betakarításával 27- én végeztek, s a beadásnak ugyanezen a napon eleget tettek. 31-én pedig a szár- vágáisal is végeztek. Kenyérgabona vetési ter­vüket már teljesítették. A jövő évi kenyér biztosítása érdekében a vetőmagvat gondosan becsávázták, a területet jó! megtrágyázták. Nagyrészt csillagfürt és dohányföldbe vetettek, ami biztosíték a jó termésre. Az őszi mélyszántást no- | vember 20-ig elvégzik, azo­kon a területeken, amelyek­be nem burgonyát számíta­nak vetni tavasszal. S nem feledkeznek meg a jövő évi vetőmagvak gondos kiválo­gatásáról és tárolásáról sem. Jószágállományuk ta­karmánnyal való biztosítá­sa érdekében október 30-ig 400 köbméter silót készítet­tek. November 3-án pedig a verseny értékelése céljá­ból határszemlét akarnak tartani, Kállósemjén, Fócs- petri és Máriapócs küldöt­tei útján. Miska János. Hírek a zárszámadás előkészületeiről A i «zárszámadási előké­születek során nagyon sok term 'őszövetkezeti tag kö­vetelte a vezetőségtől, hogy feltétlenül rendezzék első­oknál fogva nem fizették eddig vissza. A mostani jó esztendő alkalom arra. hogy mindkét lábbal álljanak sa­ját talpukra szövetkeze­teink. Első az állami kötelezettségek teljesítése! sorban az állami kötelezett­ségeiket. Azokra az adós­ságokra is gondolni kell, amelyekét a korábbi évek­ben vettek fel, mint rövid- lejáratú két s valami A Nagy Októberi Szo­cialista forradalom 30. év­fordulójának tiszteletére in­dított munkaversenyben nagy kitüntetés érte a kis- várdai Sütőipari Vállalat dolgozóit. Harmadik ne­gyedévi jó eredményeikkel elnyerték az élüzem címet. Azon a napon, amikor az értesítést megkapták, telje­sítették 1955. évi tervüket. A nyíregyházi MÁV. Pá­lyafenntartási főnökség dol­gozói másodszor nyerték el 'gt élüzem címet. Ebből az alkalomból november 4-én a MÄV. kultjirotthon- ban tartják meg az élüzem ünnepséget. * A Malomipari Egyesülés dolgozói a harmadik ne­gyedévben végzett jó mun­kájukért elnyerték az él­üzem címet. A legtöbb termelőszövet­kezet tüzetesen megvizsgál­ta az állammal szemben fennálló kötelezettségeit és megfelelő intézkedést tett az *k rendezésére. A csen­geri járásban például a kis­Egész évben lakai ékosan dolgoztak, s összesen 200 mázsa kenyérnek való lisz­tet és közel 320 ezer pék­süteményhez elegendő fi­nom lisztet takarítottak meg. A november 7 tiszte­letére indított forradalmi műszakban tovább harcol­nak tervük túlteljesítéséért, újabb munkasikerek eléré­séért. * A Ruhaüzem dolgozói hétfőn 117,2 százalékra tel­jesítették a vállalati ter­vet. A szalagok versenyé­ben a Béke szalag érte el a legjobb eredményt, 138.6 százalékot teljesített. Má­sodik az MÖHOSZ szalag 122.4 százalékkal, harmad dik 104 százalék teljesítés­sel a DISZ szalag, .negye­dik pedig 100 százalékkal az MSZT szalag. hodosi Üj Élet, a garbóid Dózsa, az urai Sztálin, a csengerúj falusi Béke, a lisz- taberki Kossuth, a zajtai Dózsa, a csegöldi Bajc-y- Zsilinszky Termelöszövet- keeetek helyzetüket meg­vizsgálva azt határozták el, hogy adósságuk nagyobb részét már most, kisebb ré­szét pedig decemberben rendezik. A járás többi ter­melőszövetkezete a zárszám­adás napjára tisztázza az államnak járó mindenféle tartozását. Tavaly több ter­melőszövetkezet feltűnően sokat osztott egy-egy ter­ményből, ugyanakkor tete­mes kölcsön-tartozása volt a szövetkezetnek. Ezeknek a szövetkezeteknek tudo­másul kell venniök, hogy az állam készségesen segít szö­vetkezetemének, ha való­ban rászorulnak, de olyan esetnek, mint például Sza- bolcsbákán volt az elmúlt évben, ezután nem szabad megtörténnie. Ebben a köz­ségben a szövetkezet több, mint 20 kiló burgonyát osz­tott munkaegységenkint ta­vai/ s ugyanakkor nagyobb összegű tartozását elmulasz­totta rendezni. Pedig erre módja lett volna, ha 8 kiló­val kevesebbet osztott vol­na. De hasonló volt a hely­zet a fényeslitkei Fürst Sándor TSZ-ben is, meg néhány más szövetkezetben. Befejezte 1955. évi tervét — Eliizem tett a Kisvárdai Sütőipari Vállalat Nyíregyházán van a vándor atomkiállítás November 1-én, kedden j reggel a menetrendszerinti vonattal megérkezett Nyír- j egyházára az atomkiállí- tás. A vasúti kocsit, amely­ben a kiállítást megrendez­ték az állomás előtti mel­lékvágányra állították be. Az érdeklődés már az első órákban is igen nagy volt. A le és feljárati lépcsőn, szinte egymást érték az emberek. Gyakran még vá­rakozni is kellett egy-egy csoportnak, hogy sor kerül­jön á, pedig a kocsiba egyszerre 50—60 ember is elfér. Már a déli órákig több mint ezren nézték meg a kiállítást, amely gazdag képanyagaival, szövegfelírá­saival tájékoztatást ad a látogatóknak az alommal j Kapcsolatos tudnivalókhoz. Az egyszerű emberek is I megismerhetik, hogyan ál­lítják a korszerű techniká­nak ezt a hatalmas alkotá­sát a- szovjet tudósok az emberiség boldogulásának szolgálatába. A bejáratnál borzalmas kép tárul a látogatók szeme elé: Hirosima bombázása. Idősebb bácsik, diáklányok, vasutasok vannak a látoga­tók sorában. Arcukról le lehet olvasni gondolatukat, gyűlöletüket, amelyet érez­nek az emberiség ellen el­követett merénylet miatt. „Miért kellelt elpusztulni 200.000 embernek?“ és erre adnak választ a következő képek, amelyek mulatják, hogyan gazdagodlak meg a háborún a tőkések. Ugyan­akkor képek sorozata mu­tatja be, hogyan emelik fel- a népek világszerte tiltako­zó szavukat az atombomba és más tömegpusztító fegy­verek ellen. Gazdag kép­anyag számol be arról, ho­gyan lehet az atomot békés célokra felhasználni. Képe­ken mutatják a Szovjet­unióban működó atomvil­lany telepet, és azt, hogy ho­gyan használják fel a rá­dióizotópokat az iparban, a mezőgazdaságban, a gyó­gyászatban. A kiállításon látható az atombomba szer­kezetétől az atomerőmű modelljéig mindaz, amit az atomról tudnunk kell. A kiállítás megtekintése igen hasznosi_ élmény. fi? Á ,-pdE. «w? j^K lv IkjV, "ja ~m *«*Bt £ M ü w • n g . M W ~ M lk & fete -.*+■ Sife wBS&Hm a tMá ■ Pi M ■Mhmo :JM| mKmmm lm Jh jBw sSv Aligfi n •. -Mwr mIM IMP «MB *_ KS«« Ki xHi Hi mm mgs i& iL ML Wk- gr u« m n ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents