Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

NÉPLAP 1955 november £, szerda PÁR T II PlTÉS Jubileumi taggyűlési tartottak a megyei tanács pártszervezetének kommunistái Elüzem a Nyíregyházi Dohánybeválté és Fermentáló Vállalat Október 27 én tartotta a megyei tanács pártszerve­zete jubileumi taggyűlését. Pontosan öt esztendővel azelőtt plakult meg a ta­nács egységes pártvezetősé­ge. Ünnepi hangulatban gyülekeztek a pártszervezet kommunistái, és este 6 órakor kezdetét vette a ta­nácskozás. A pártvezetőség beszá­molóját Béke Albert elv­társ, titkár mondotta ej. — Emlékeztette a párttagokat az elmúlt öt esztendő sike­resen megoldott felada­taira. — A pártszervezet hozzá­járult ahhoz, — mondotta Béke elvtárs, — hogy a megyei tanács hivatali ap-v parátusa valóban a nép forradalmi intézménye le­gyen. Kiűztük sorainkból a régi úri közigazgatás ma­radványait. Béke elvtárs emlékezte­tett az 1919-es falusi taná­csokra és példákkal muta­tott rá azok forradalmi sze­repére, tevékenységére. Ar­ra lelkesítette a párttago­kat, hogy legyenek méltó' folytatói az 1919-es taná­csok örökségének. A beszámoló részletesen foglalkozott a pártmunka, pártépítés kérdésével. Meg­állapította, hogy növeke­dett a párttagok és tagje­löltek aktivitása, élénkült a pártcsoport élet, egyre töb­ben tanulmányozzák a marxizmus-leninizmust. A hibákról sem feledkezett meg. Elsősorban a pártve­zetőség egyes tagjait bírál­ta azért, mert nem végez­nek rendszeres pártmunkát, dísztagságnak tekintik a pártvezető tisztséget. A feladatokról szólva el­sősorban a pártoktatással foglalkozott a beszámoló. Felhívta a párttagok és tagjelöltek figyelmét a ta­nulás fontosságára. „Két­szeresen lelkiismeretesen kell tanulni, hiszen a mun­ka jó vagy rossz végzése kihat a megye dolgozóira.” Értékelő, bíráló felszólalások A pártvezetőség beszá­molójához többen szóltak hozzá. Orosz Ferenc elvtárs felszólalása elején a bürok­ráciamentes munkára hív­ta fel a figyelmet. Elmon­dotta: „Sokszor úgy gon­doljuk, hogy a papírmun­kával minden el ván in­tézve, elegendő az, ha va­laki papírral 1’edi magát. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani az intézkedé­sek. ellenőrzésére, a gya­korlatban kell megvizsgálni azok helyességét.” Ezután rámutatott arra, hogy a hivatali munka csak úgy javul meg, ha a pártcsopor­tok még jobban dolgoznak és a taggyűlések útmutatá­sait aprópénzre váltják a maguk hatáskörében. — Orosz elvtárs ezután azt ja­vasolta, hogy a pártszerve­zetben alakuljanak tanuló­körök a tanulás megköny- nyítésére. Aszalós Sándor elvtárs arról beszélt, hogy a marxizmus-leninizmus ta­nulmányozása nemcsak a ma munkája számára hasz­nos, hanem " megmutatja a jövőt. Kocsis László elv­társ mindenekelőtt a tanu­lás fontosságáról beszélt. Arról, hogy ahol a község vezetői jól fel vannak vér­tezve tudással, ott nincse­nek különösebb bajok a be­gyűjtéssel, a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesz­tésével. S ellenkezőleg, - ahol nem tanulnák a - vezetők, ott van a legtöbb törvény­sértés, szabálysértés, elhaj­lás. Ezekután . figyelmez­tette a megyei tanács párt­tagjait arra, hogy vegyék komolyabban az idei okta­tási évet. Elmondotta, hogy az első alkalommal öt sze­mináriumnál a párttagok 60—70 százaléka hiányzott. Bartos elvtárs szemináriu­mának új hallgatói közül mindössze nyolcán jelentek meg. Kocsis elvtárs rámuta­tott, hogy ezért a megyei ta­nács valamennyi párttagja, különösen a vezetőbeosztá- súak a felelősek. Javasla­tot tett arra, hogy alakul­jon egy oktatási bizottság, amelyik egyrészt az elmé­leti tanácsadó szerepét tölti be, másrészt segít a tanulási fegyelem megszi­lárdításában. Tóth János elvtárs arról beszélt, hogy az elvtársaknak törődniük kell egymással, segíteniük kell egymás munkáját. — Lőrincz Lajos elvtárs azt javasolta, hogy a pártcso­portok legalább havonta egyszer* vitassák meg az oktatás helyzetét, özv. Ju­hász Istvánná a Különös ismertetőjel című> nagysze­rű magyar filmre' emlékez­tette a taggyűlés résztve­vőit Azoknak az elvtársak­nak a példáját idézte, akik az illegalitás nehéz napjai­ban életveszély közepette tanultak. Elmondotta: mi kényelmesen tanulhatunk, és semmi nem menti azo­kat a párttagokat, és tag­jelölteket, akik elhanya­golják a tanulást. A tanu­lás öntudat és fegyelem kérdése. A szervezeti sza­bályzatban lefektetett kö­telesség, amely. valamennyi párttagra és tagjelöltre vo­natkozik. Juhász elvtársnő ezután felajánlotta, hogy más hallgatóknak elvtársi segítséget nyújt a tanulás­ban. — Ezen a taggyűlésen a pártvezetőség megjutalmaz­ta azokat a párttagokat és tagjelölteket, akik az elmúlt években jó pártmunkát vé­geztek, 25 elvtárs kapott könyvjutalmat, A megyei tanács pártszer­vezetének jubileumi tag­gyűlése erőforrást jelentett a további munkához. A kemecsei járás népnevelőinek tapasztalatcseréje ..Értesítjük az elvtársa­kat, hogy a III. negyedév­ben végzett jó munkájuk, jó eredményük alapján a vállalat elüzem lett” — hangzik a távirat, melyet az EDOSZ termelési osz­tálya küldött a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermen­táló Vállalatnak. Amióta az üzemi rádió közölte a dolgozókkal az örömhírt, még lelkesebben dolgoznak a forradalmi műszakban. A forradalmi műszakban vál­lalták, hogy a 2 százalékos anyagtakarékosságot és *1.5 százalékos energiatakaré­kosságot érnek el, továbbá azt is, hogy . minden nap legalább 105 százalékra tel­jesítik a vállalat tervét. A vállalat dolgozói becsü­lettel teljesítik felajánlá­saikat. — Zajác/, Mária 20 százalékos norma túltel­jesítést vállalt és* hétfőn 156.3 százalékot teljesített. Karakkó Júlia DISZ-tag a szombati 136.7 százalék­ról 175.2 százalékra növelte teljesítményét. Marinka Já­nosné 50 év körüli asszony is büszke volt,* mikor 126.3 százalékos teljesítményt ért el. Máskor is jól dolgoznak a dohánygyári munkások, de ezekben a napokban kü- • lönösen meglátszik a lelke­sedésük. „A forradalmi mű­szakban forradalmi lendü­lettel termelünk” — mond­ta Géczi László elvtárs, aki műszakjával élenjár a mű­szakok közötti versenyben. A gépi fermentálóban Bakó Józsefné brigádja jár élen 125 százalékos átlag­teljesítménnyel. Kiszely Ilona és Sulek Piroska 8—3 tagú brigádja 90 százalék­ról 103, illetve 102 száza­lékra növelte hétfőn a norma teljesítését. A vállalat a tegnapi na­pig esedékes tervét" 109.7 százalékra teljesítette. A forradalmi műszakban újabb munkasikerekkel ün­nepük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 3B. évfordulóját és egyben az élüzem cím elnyeréséi. A kemecsei járás nyolc­van legjobb ' népnevelője vett részt nemrégiben égy járási tapasztalatcserén. — Ezen a tanácskozáson Ja­kab elvtárs a végrehajtó bizottság első titkára szó­lott a népnevelőkhöz. Be­számolójában megdicsérte a kölcsön jegy zés ideje alatt jól dolgozó népnevelőket, pártszervezeteket. -Felhívta a figyelmet arra, hogy folyjék a felvilágosító munka tovább, serkentsék a népnevelők a dolgozókat a lejegyzett összeg befize­tésére. Jakab elvtárs rész­letesen foglalkozott a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztését segítő népnevelő munkával. Fontos feladat­nak szabta meg, hogy a pártszervezetek agitátorai keressék fel rendszeresen a középparasztokat. Ezt a felvilágosító munkát hasz­nálják fel arra is, hogy gyorsítsák az őszi mező- gazdasági munkát. Ezután a beszámoló _ részleteiben | beszélt az egyes munkaié- J rületek agitációs feladatai­ról, útmutatást nyújtva az üzemi, termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállo­mási és falusi népnevelők­nek. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek, amelyek azt árulták el. hogy a keme­csei járás népnevelői te­hetségesen, lelkes akarat­tal dolgoznak. Elmondották, hogy nagy bizakodással te­kintenek az zárszámadások elé, és minden módot fel­használnak arra, hogy a zárszámadások eredményei­vel megismertessék a dol­gozó parasztokat. Eddig hi­bát követtek el, mert keve­set törődtek a földdel ren­delkező dolgozó parasztok meggyőzésével — mint pél­dául a sényői Kossuth Ter­melőszövetkezet népneve­lői, akik szinte egyáltalán nem végeztek, felvilágosító munkát. Az elmúlt hiten kezdtek csak hozzá, és máris öt család lépett be. A felszólaló népnevelők vala­mennyien hangoztatták, hogy elsősorban a termelő- szövetkezetek népnevelői­nek kell szövetkezeti felvi­lágosító munkát végezni. A népnevelők bírálták a pártszervezeteket, és a já­rási pártbizottságot, mert hiányoznak a rendszeres népnevelői értekezietek, a pártszervek nem segítik az agitátorokat kellőképpen. Ritka az olyan népnevelő, aki például alaposan is­merné a párthatározatokat és a kormány határozato­kat. Azt is elmondották a népnevelők, hogy nem he­lyes állandóan változiatni népnevelők területi beosz­tását. Azt is kifogásolták a népnevelők, hogy Dc-me- cserben, Gegényben nincse­nek kisgyűlések, rendsze­res pártnapok. A tapasztalatcsere érte­kezlet ) hibája az volt, hogy kevés szó esett az osztály- ellenség elleni harcról, és ha valaki beszélt is róla, az csak általánosságban tette. Nem kerültek szóba a nemzetközi kérdések sem. A népnevei ők megtekin­tették a járási pártbizott­ság agitációs kiállítását. — E^yes termelőszövetkezetek eredményei voltak feldol­gozva, grafikonokon, fény­képes mutatókon, s mel­lette 15 termelőszövetkezet különböző termelvényei js ott voltak a kiállításon. .— Hatásos kulák leleplező karikatúrák is voltak a ki­állításon. Volt még nulla, faliújság, röplap, brosúra, népnevelő füzet. A , nép­nevelők örömmel tekintet­ték meg ezt a kiállítást, amely segítséget nyújtott a községi szemléltető agitá­ció fellendítésére. A tapasz­talatcserén egyébként 55 népnevelő kapott emlék­lapot, a kölcsönjegyzési jó munkáért, . tizen pedig könyvjutalomban részesül­tek. Végezetül a Különös ismertetőjel című új ma­gyar filmet nézték meg a kemecsei járás legjobb, agitátorai. A NAGY OKTÓBER ÖRÖKSÉGÉ A szovjet emberek s ve­lük együtt a világ dolgo­zói barmincnyolcadszor em­lékeznek meg a világ első szocialista forradalmáról, amely a nép győzelmével végződött. A szovjetország a békéért és a haladásért folytatott küzdelemben el­ért óriási győzelmekkel fo­gadja ezt a nevezetes dá­tumot. Az ötödik ötéves tervet az ipari termelésben 1955 május elsejére telje­sítették, azaz 4 év. és 4 hó­nap alatt. Az első ötéves tervtől kezdődően a Szov­jetunióban mindig határ­idő előtt teljesítették a tervfeladatokat. Amikor majd 1956 februárjában az SZKP XX. kongresszusa jóváhagyja az új, a hatodik ötéves tervet, csupán ezzel az egy ténnyel ismét ki­emeli a szovjet emberek békeakaratát. , Az utóbbi esztendő bő­velkedik azokban a fényes példákban, amelyek a szov­jetország hatalmának meg- erősödéiről tanúskodnak-.. Az ország eredményes iparosítása hatalmas fel­adatok teljesítését tette le­hetővé. A' szovjet nép két esztendő alatt sokmiliió hektárnyi szűzföldet tett termővé, sokszázezer trak­tort és kombájnt küldött az új telepesek segítségére. — Rövid idő alatt óriási ered­ményeket ért el az atom­energia békés f elhaszná­lása terén. A szovjet nép nagy szolgálatot tett az emberiségnek azzal, hogy felépítette a világ első atomerőművét és az egész világnak gyakorlati példát mutatott az atomenergia bé­kés felhasználására. A béke hívei remény­kedve fordítják tekintetü­ket a szovjetország felé. Szovjetunió és a békesze­rető népek erőfeszítései a háború óta eltelt tíz eszten­dő során először vezettek a nemzetközi helyzet- meg- javulásához. Ezt segítette a Szovjetuniónak, a Kínai Népköztársaságnak és min­den békeszerető államén' a koreai és az indokín háború megszüntetése <' deliében folytatott lank' datlan .erőfeszítése, ezt se­gítette a szovjetállam kez­deményezése, amely av osztrák, államszerződés i:U.g­A béke fáklyája kötését és a megszálló csa­patok kivonását eredmé­nyezte. A szovjet és a ju­goszláv kormányküldöttsé­gek belgrádi tárgyalásá­nak eredményeképpen lel­számolták az egyenetlensé­get a Szovjetunió és Jugo­szlávia között. A szovjet kormány kezdeményezésére Moszkvában tartott tárgya­lások a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtését eredményezték. Ugyancsak a moszkvai tárgyalások se­gítették elő a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barátságának és testvéri együttműködésének további fejlesztését, a szov­jetállam és Finnország kö­zötti baráti kapcsolatok megszilárdítását. A szovjet nép felmérhe­tetlenül sokat tett a lesze­relés érdekében. A május 10-i és a július 2l-i szovjet javaslatok a fegyverkezés csökkentéséről, az atom­fegyver betiltásáról, és az új háború veszélyének ki­küszöböléséről közelebb hozták a Szovjetunió és a nyugati hatalmak állás­pontját, reális utat jelöltek meg korunk e legfontosabb problémájának megoldásá­ra. A Szovjetunió május MIHAIL ISZAKOVSZKIJ: Kihajt a mező zsenge zöldje Kihajt a mező zsenge zöldje, érezni Fényt és meleget a kitárt ablakok közt vonul !>•■ .1. Faluba a kikelet. Még alig hallhatóan csobogva a patak dalba fog nekünk,- fehér gallyával int a meggyfa: ..Növünk, elv-társaim, növünk.” I Vas István fordítósa. 10-i javasiaiaioan liatáro- f zottan felvetette a nagy­hatalmak között fennálló bizalmatlanság felszámolá­sának szükségességét. — A Szovjetunió minden állam­nak példát mutatott, ami­kor 1955-ben határozatot hozott, miszerint 640.000 emberrel csökkentik a szovjet fegyveres er ok lét­számát. A Szovjetunió ezekkel az intézkedésekkel előnyös helyzetet teremtett a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének megoldására. A szovjetország hatalmát és befolyását a béke ügyé­nek szolgálatába állítja. Az 1955-ös esztendő bő­velkedett az olyan tények­ben, amelyek a Szovjet­unió és a külföldi országok közötti kapcsolatok fejlődé­séről tanúskodnak. A szov­jet kormány elősegítette, hogy a szovjetállam veze­tői és számos ország ál- lamférfiai személyes érint­kezésbe lépjenek. A Szov­jetunió kezdeményezésére parlamenti küldöttségek, kulturális, tudományos, gazdasági, sport és egyéb küldöttségek, valamint tu­ristacsoportok látogattak el különböző országokból a Szovjetunióba, s a Szov- I ietunióból a külföidi álla- ' irtokba. Az 1917 októberében Oroszországban végbement szociális fordulat mély ba­rázdát szántott a'4 emberi­ség történetében. A leniniz- mus nagy eszméi tvről- évre erősebb hatást gye kó­lóinak a népek életére. A különböző országokban élő emberek látják, hogy a szovjetországban a dolgo­zók erős államot teremtet­tek, amely eredményesen építi a kommunizmust, s befolyással van a Világese­mények menetére. A né­pek látják, milyen ragyogó lehetősége«: nyiltak a szov­jetország népei előtt. Az Októberi Forradalom után minden becsületes em­ber sokkal inkább hitt ab­ban, hogy közös erőfeszí­téssel megőrizhetik és meg­szilárdíthatják a békét a világon. Ez a meggyőző­dés abból fakad, hogy az 1917 októberében született hatalmas állam a többi békeszerető országgal, a. sokmiliió békeszerető em­berrel együtt legyőzhetet­len erő. Ez az erő elűzi a népeket fenyegető háborús kísérteiét és megszilárdítja a békét az egész . világon. (J. MirovJ 2

Next

/
Thumbnails
Contents