Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-05 / 261. szám
2 1955 november 6, vasárnap NÉP LA P . * OKTÓBER Haraszthy József: Tunyogmatolcsi jelentés Zalka Máténak! A Holtszamos széles hídját taposom, alattam a folyó neszét hallgatom ... nem folyik, de csobban pillérje előtt, holtan él meg jelent s őriz holt időt. Holt idők páráját most belehelem és megírom benne rövid levelem Zalka Mátéhoz... írjak, örpgek ti mondjátok tollba falubeliek, diktáljatok nekem: élő s múlt idő.:.. gyermekkorod kezdi: most tűnik elő őszi, híg párából nagy horgászbotod, vélconyka dongájú nyurga alakod. Látom Szabó Ferust együtt úsztatok, clkötöttétek a bérelt csolnakot... Márts új kép villan: könyvet olvasol, Kemény Lászlóról, és így fogadkozol: Fegyverrel kezedben rontasz majd neki annak ki a népet rabláncra veri!.-,. és ez ifjúkori szent, nagy esküvés lett az életedben cél, a küldetés: Törökország földjén Urai csúcsain, spanyol kommunisták barikádjain! Az ellenség hullott, vérzett, menekült, átkozták az anyát ki világra szült! Elnyomottak közül, kicsi és a nagy mcgáldta a Pártot melynek fia vagy! Tisztelték a néped, félték ezreded és megszorította Lenin, kezedet... Zalka Máté elvtárs jelentem Neked hogy amiért adtad ifjú életed: szabadság lett itthon és a múltúnk már, kisérteni is csak néhanapján jár!:. Zalka Máté elvtárs jelentem Neked kivel megosztottad hajdan kenyered: Kiss Bálint, Matolcson nem panaszkodik mint régen.-.i emlékszel? Jól gazdálkodik lermelőcsaportban, s az idei nyár, gazdag terméséből néki is sok jár ..: Kamrája, verme újig sem ürül, úgy él ahogy Lenin hagyta örökül!.. i Emlékszel? az öreg kopott iskola most a fiatalság kultúrotthona. Száz ilyen levélbe sem férne bele, . mit kapott a járás, mit a Vármegye!. , S amit Te is lcüldtél a csemetefát elültettük, megnőtt, nagy lombkoronát nevelt már tíz éve. Szép gyümölcseit őrizgetjük!..-, aki * törné ágait, gyümölcseit lopná, bizony rácsapunk!'.. -. Sokan kételkedtek, elcsüggedtek már hogyha szűkén termett... száraz volt a iyár, de mi tudjuk: ilyen erőteljes fa. ki nem dől, s nem szárad földjéből soha!... Amelyik gyümölcsfát annyi drága vér öntözött, az soká. örökké csak él! Zalka Máté elvtárs jelentem Neked,: nem felejti népünk soha érdemed!!-.-. * FENYEBEN * ELVZEM LETT a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság November 7-e tiszteletére indult versenyszakaszban nagyszerű munkahőstettek születtek gazdaságunkban. A növénytermelésben első helyen állMárovics Lajosné női brigádja, mely 105 százalékos felajánlással szemben 128 százalékban túlteljesítette brigádtervét. Igen kiváló eredményt ért el Riegel Júlia ifjúsági brigádja 125 százalékos tervteljesítéssel. A traktorosok közül első helyet ért el Zajder László, aki október harmadik dekádjában 186.3 és az ifjú traktorosok közül ifjú Pásztor Miklós 145 százalékot teljesített. A növénytermelésben dolgozók jó munkájának, nagyszerű versenyszellemének nagyban köszönhető, hogy gazdaságunk október végére 503 hold kalá- I szost elvetett s ezzel vetéstervünket 100 százalékban teljesítettük. Dicséret illeti Szalanics József és Monda János kocsisokat, akik a vetésben mindvégig résztvettek és kifogástalan munkát végeztek. Urbán Ferenc és Béltecki Mihály szerelők a munkagépek kijavításában — munkaidőn túl is — példamutatóan vették ki részüket. Kuncsák Miklós az állattenyésztésben tűnt ki kiváló munkájával. A november 7-i versenyszakaszban elért ló eredményeknek a következménye elsősorban, hogy gazdaságunk a III. negyedévi sikereiért megkapta az cliizein címet. Gclenyák János Nyírtelek. A termelés forradalmárai Hallgat az' Auróra ágyú_ ja.? Hallgatnak a fegyverek, melyekkel az orosz nép győzelemre vitte a proletár forradalmat. Hősiesén harcoltak a Nagy Honvédő Háborúban is. A Szovjetunió példája nyomán hazánkban is ezrével • születtek forradalmárok, akiket a munka minden frontján ott látnak üzemeinkben, a tervteljesítéséért, a termelékenység növeléséért, . az önköltség csökkentésért, a gazdaságos munkavégzésért vívott harc első soraiban. A munkában helytállásukkal, ésszerű- elgondolásaik megvalósításával, újításokkal, a technika továbbfejlesztésével harcolnak a nép jóléte növelése érdekében. Ebben a harcban fejlődik, erősödik, gazdagodik országunk. Üjabb korszerű gyárak, üzemek létesítmények nőnek ki a földből. Büszkeségünk, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító évek óta élenjár ebben a harcban. 16 kitüntetett dolgozója van: ősz András főművezető, Glovács András esztergályos, Sztahó István, Har- sányi Pál, Sütő Mihály, Kéri Béla, Csatlós József és még mások is, akik forradalmi mozgalmat indítottak a munkanormák túlteljesítéséért. Sikeres harcuk eredménye az let”, hogy évről-évre fejlődött üzemük, negyedévről-ne- gyedévre túlteljesítették terveiket és egymásután tizenegyedszer nyerték el az élüzem címet. öt esztendő után ötször annyi traktor téli nagyjavítását tudják elvégezni, mint kezdetben. A termelékenységet 5-5 százalékkal növelték. Megérdemelten kapták meg a 7.5 millió forint költséggel épített új korszerű üzemet. Az új üzemben nagyüze*. mi termelési módszerrel javítják a traktorokat, kibontakozhat régi kpzde. ményezésük, a szalagrend-* szerű gépjavítás. A régi eljárással szemben változ-* tattak a traktor-alkatrészek javítási technológiáján. A hibás alkatrészeket felújítják, s ahol lehet, megtakarítják az új alkatrészt. A kalapácsos darálók, vízfékpadok és egyéb mezőgazdasági kisgépek gyártását korszerű technológiával fogják végezni: így akarják tovább fejleszteni vállalatukat, gazdagítani, szépíteni életűn, két. Éves tervüket már befejezték és azt a célt tűzték maguk elé, hogy az esztendő végére harmadszor is elnyerik a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, és tizenkettedszer az élüzem címet! : Méltóan a dicső névhez Ünnepi hétköznapok a kótaji Vörös Október Termelőszövetkezetben A két fiatal ember pillanatok alatt teszi fel a három telt zsákot a Zetor „farára“. Azzal az egyik a kormány mellé ugrik, a másik fellép a zsákok mellé s már mennek is. Holtbiztos, hogy vetőmagot visznek. Gyorsabban járnak, mint akármilyen fogat. Németh András magtáros azt mondja: ő nem sokat tud arról, hogy alakult meg Kótajban a Vörös Október Termelőszövetkezet. Csak hallotta annakidején, ötven telén, hogy újra „mozgolódás lett“. Mint amilyen a Lenin TSZ alakulása előtt lett“, ötvenkettő tavaszán ő is belépett. Saját szavaival: „Közéjük álltam. Mintha tegnap lett volna. Úgy megyen az idő. Most megint zárni készülünk egy évet“. Egy ember jön kerékpáron. — Nem az elnök elvtárs jön ott? — Nem. Az valószínű a szeszgyárnál van. Krumplit is szállítunk be..: Az iroda előtt a magas, széles vállú ember lelép a kerékpárról. A megköny- nyebbült masinát a falhoz támasztja s jön fel a lépcsőn. Hegyesen jár, kihúzott derékkal, háttal. Az arca piros s a keze fogása erős, mint a vas. — Mokánszki elvtárs tudja, mint volt itt a kezdet — mondja Németh András. — ö eleitől itt van. Mokánszki Mihály gondolkozik egy kicsit, mit mosollyal fejez be. — Haaj, egy regényt kellene arról írni, ahogy idáig jutottunk. Hogy ötven tavaszán mint adtuk össze a tavasziak vetőmagját. A vállunkon vit- tUk ki a határba. Nem volt akkor még fogatunk. Se más egyéb, itt a közösben. Csak a föld. — Ha nem volt fogatuk, hogy szántottak, vetettek? — Mintha a gyárakban előre tudták volna: mi lesz itt a parasztok életének további útja ... Halászban már volt traktor. Onnat kaptunk. Őszi vetésünk pedig úgy lett, hogy ősszel vetettünk, mint még egyéniek. — Hogy történt a megalakulás? — A „Lenin“ már meg volt. Pár hónappal előbb alakult. Ezzel kapcsolatban érdekes például az apám esete. Elmondjam? — Miért ne? — Ö részt vett Oroszországban a nagy forradalomban. Mint magyar fogoly katona. Amikor hazakerült, sokat emlegette azt a harcot. S persze, ahogy csak lehetett. Nekünk, meg a jó emberei-, nek. Mondta: itt is ügy kellene, szabaddá tenni a dolgos paraszt embert a földdel együtt, mint a szovjetek tették. Nem is várt hát tovább. Negyvenkilenc őszén első volt azok közt, akik a „Lenint“ alakították. Azután meg nem jött át. így mondja azt: ..Nem hagyom cserben Lenin elvtárs nevét“. — De a Vörös Október TSZ megalakulása, Mokánszki elvtárs? . — Épp azt akarom megmagyarázni.. : Nagy község ez a miénk. Majd ezen a részen is erősen kezdtünk beszélgetni egy másik szövetkezet alakításáról. Különösen tette ezt Cifra Sándor, Zajácz István, Kovács Pál, Zsidai Mihály. Én a negyedik beiratkozó voltam. • Meg is lett a szövetkezet, 13 család 29 tagja fogott össze. Most 65-en vagyunk. — Mokánszki elvtárs elhatározásának mi a története? Néhány másodpercre magába mereng. Önmr.gat nézi, vizsgálja így az ember. Azt feleli: — Majdnem az, mint az apámé... A második világháború idején engem is frontra zavartak ar akkori urak. A Szovjei.ur.ió ellen. Fogságba kerültem. Le alig két hónapig voltam így. Kolhozba jelentkeztem dolgozni. Meg is adták. Nem lettem én fogoly tovább. Csak a családom hiányzott... Ha a normát felül teljesítettem, akkor a rendes koszton felül tejet, túrót, vajat, szalonnát kaptam. Mindezek mellett havonta 52 rubelt is fizettek nekem. De az lett a legtöbb, ami nagyon sok igazságot megtanultam én ott. Amikor negyvenhét szeptember elején hazak a- rültem, másnap reggel az volt az első, hogy felvételemet kértem a kommunista pártba. így hát természetes, hogy azonnal határoztam, amikor ez a szövetkezet alakulóban . volt. Mint mondtam a feleségemnek: ez itt van éppen a szánkban. Hogy közel lakunk. Ne gürcöljünk többet egyedül, amikor másképp is lehet. — Mi adta a névválasztást? — Mint mondtam: erős mozgolódás volt itt egy pár nap alatt. Ennek kerestük az okát. Olyan név kellene, ami ráillik arra, hogy így megtudja mozgatni az embereket. Ami meghozta mindezt, lehetővé tette a dolgozó parasztoknak a jobbik életük keresését. így adtuk a mi szövetkezetünknek a Vörös Október nevet. Hiszen valójában onnan indult ki minden. A győzelmétől. — Mire fejlődött szövetkezetük. az elmúlt öt év alatt? Gondolkozik. De hamar megtalálja a szót. Mint általában az olyan ember, aki jó úton tudja a sorsát, ismeri a világ legfontosabb dolgait s benne a maga helyét. — Nagyon sokra. A pontos összeget nem tudom, — most fog készülni az évvégi mérleg —, de az biztos ,mint a mai nap, hogy többszázezer forintot ér közös vagyonunk. Ha nem milliót! Hiszen új istállóink, dohánypajtáink, beton silógödrünk, meg sok más egyéb van itt, ami rengeteg érték. — Hogy fizetett idén a termésük? — Burgonya 110, kukorica 35, cukorrépa 200 mázsát holdanként. Egyebek is meglehetősen jól, — Van még híja az őszi betakarításnak, vetésnek? — Betakarítani való csak kukoricánk van még. Ezzel is végzünk egy-két nap alatt, mint a vetéssel.- Most minden erőnkből ezt csináljuk, —• További terveik, céljaik vannak-e? — Vannak bizony. Még az lenne szép, ha nem lennének. 3 hold gyümölcsösünket 10 holdra akarjuk növelni. Tovább fejlesztjük a szarvasmarha- és sertésállományt is. Az utóbbit a mostani 134 darabról 200 darabra. Ezt én különösen szorgalmazom. Nem lennék jó sertésgondozó, ha nem akarnám ..: Az idén a műn- kaegység értéke duplája a tavalyinak. Jövőre még magasabbra szeretnénk: emelni. Én például most 20 ezer forint tiszta jövedelemre számítok az évi munkám után. De nem ez a legtöbb. Ezért van az, hogy az elmúlt két hét; alatt öt taggal lettünk még erősebbek. ■& Ma nagy ünnepre készül, a kótaji Vörös Október Termelőszövetkezet tagsága, az egész község, ország és világ dolgozóival egyetemben. Az ünnepi felvonuláson magasra emelik november 7 dicsőséges vörös zászlaját. ASZTALOS BÁLINT,,
