Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-05 / 261. szám

i)tlaß pfi&lelápial étytyuRlielek f AZ MDP SZABOLCS-SZATMflHMECVEI BIZOTTSÁGÁNAK 1 APJA 0 XII. évfolyam, 262. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955 november 6, vasárnap A mai számban : Ünnepi hétköznapok a kótaji Vörös Október Termelőszövetkezetben (2. oldal) A győztes Október országában (3. oldal) A szocializmus útján (4. oldal) Rádióműsor (6. oldal) Élj en a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója! Termelő- szövetkezeteink az első sorokban November 1-én meghajt­juk a győzelem zászlaját az adott szavukat megtartó termelőszövetkezeteink és községeink előtt. A nagykállói Rákosi és Rákóczi, a biri Táncsics, a balkányi' Szabadság és a nemrég alakult Alkotmány Termelőszövetkezetek meg­érdemlik dolgozó népünk üdvözletét, mert tetteikkel bizonyították be, hogy az ígéret szép szó, de csak megtartva jó. Ezek a szö­vetkezetek még novem­ber első napjaiban 100 százalékban elvetették ke­nyérgabonájukat s ezzel fel­ajánlásukat teljesítették. Hogyan állt helyt adott szavának Kállósamjén ? Ez a község szólította versenyre megyénk összes községeit a „Tiszta határ”- mozgalom keretében. Mél­tán megilleti a dicséret, mert a betakarítást a fő növényekből úgy végezték el, hogy az őszi kenyér- gabona vetését azok ne akadályozzák kint a táblán. November 4-én a búzából 101, a rozsból pedig 106 százalékban túlteljesítették vetéstervüket. Erre a napra a kukoricaszár betakarítá­sával is már 99 százaléknál tartottak. Ma valóban tisz­ta határral ünnepük a Nagy Októberi Forradalom évfordulóját. 13 község fejezte be a kenyérgabona vetését November 5-én délig 13 község je­lentette be a megyei tanácsnak, hogy az őszi kenyérgabona vetéstervét teljesítette, vagy túlteljesítette. Ezek között legutóbb Érpatak község jelentette, hogy novem­ber 4-én a vetéstervét 100 százalékban teljesítette a község dolgozó parasztsága. Cégénydányádon forradalmi munkanapot tartanak ma Községünk 4 termelő- szövetkezete: a Dózsa, Rá­kóczi, Haladás és Szabad- iság, valamint a dolgozó parasztok a betakarítási munkákat és 450 hold ve­téstervünket november 5- én teljesítették. Szabó Gyula községi agronómus felvilágosító munkájának hatására azonban közsé­günk dolgozó parasztjai elhat" -tók, hogy mint­egy 8—10 százalékkal túl­teljesítik a kenyérgabona vetéstervét. Ebben a mun­kában élen járnak Balogh István vb. elnök és Ko­vács Miklós, a termelési bizottság elnöke. Van még községünkben néhány dol­gozó paraszt, akik elma­radtak vetéstervük telje­sítésében. A népfront bi­zottság segítsége folytán ezek közt megszerveztük a társadalmi segítségadást. Fogatokat kölcsönöznek azoknak, akik erre rászo­rulnak és vasárnap forra­dalmi munkanapot tar­tunk községünkben. Ilyen módon kötelező vetéster-! vünket mintegy 30—35 hold kenyérgabona elve­tésével túlteljesítjük no, vember 7-e tiszteletére. Demeter László Cégénydányád Ä csahold gépállomás minden erőt mozgósított a vasárnapi munkára . Drobnyák Miklós — a csaholci gépállomás párt­titkára arról számolt be le­velében, hogy a tiszavas- váriak 5 normálholdas napi teljesítményért indított ver­senye nagy lelkesedést vál­tott ki a csaholci traktoro­sok körében. — Traktorosaink — irta Drobnyák elvtárs — a ver­seny beindulása óta min­den erejükkel harcba száll­tak vállalásaik teljesíté­séért. Többek között pél­dául Petrikán Lajos és Tö­rök József traktorosak na­ponta kétszeresen teljesítik vállalásukat. Az októbervégi esőzések miatt egy kis késedelem állt be, főleg Gacsály, Császló és Tisztaberek köz­ségek termelőszövetkezetei­ben. A gépállomás a hátrá­nyok behozása érdeké­ben megszervezte a va­sárnapi kettős műsza­kot és valamennyi dol­gozót, köztük a műhe­lyek dolgozóit is, moz­gósította a földekre a vetés meggyorsítása ér­dekében. Gondjuk van arra is, híj az új és megnövekedetl termelőszövetkezetek maxi­mális segítéget Kapjanak A szövetkezeti községgé lett Vámosorosziban, az ott alakult Béke Termelőszö­vetkezetbe a legjobb trak­toristák mentek ki: Berezi György, a megye els5 bri­gádvezetője és Török Jó­zsef, a megye második leg­jobb traktorosa. Húrom község kapta meg kukoricából a szabadpiaci jogoí Dolgozó parasztjaink no­vember 7-e tiszteletére a begyűjtés mielőbbi teljesí­tése érdekében versenymoz- galmat indítottak. Biri, Ti- szarád, Tiszatelek dolgo­zói voltak a kezdeménye­zők a felhívás megindítá­sában, s napokon belül számos község csatlakozott a mozgalomhoz, amely sze­rint november 7 méltó megünneplése céljából az évi beadási kötelezettséget a községek rendezik. Az éves begyűjtésben Pusztadobos, Vaja és Turricsc községek jár­nak élen. Termelőszövetkezetek kö­zül pedig a nyíregyházi Dó­zsa, a nagykállói Vörös Zászló. Különösen a Dó­zsát kell megemlíteni, amely éves tervét 105.5 százalékra teljesítette. A versenymozgalomnak nagy szerepe volt abban, hogy megyénkben 14 köz­ség kapta meg burgonyából a szabadpiaci értékesítés jogát. Ilyen Dögé, Vasme- gyer, Nábrád ... Kukoricából azonban három község teljesí­tette 100 százalékig az állammal szembeni kö­telezettségét: Xiszamo- gyorós, Tiszatelek, Pocs- petri. Ezek már meg­kapták a szabadpiaci jogot. Vannak olyan községek, amelyekben jól foglalkoz­nak a begyűjtéssel a vei zető szervek, mint Nyírbá) torban, Kemecsén. NagyJ varsányban pedig a ta-j nácstagok járnak elől jd példával a beadás teljes!-! tésében. Jó volna, ha i tyukodi helyi szervezet ve) zetöi is követnék ezt példát. S főleg a koramu] nistáktól várunk fokozotí tabb munkát. Beke Béla, a Megyei Begyűjtési Hivatal előadója. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatása A Magyar Népköztársaság Országgyűlése a ma­gyar nép és a Szovjetunió népei közötti szoros baráti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztése érde­kében meghívta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét baráti látogatásra Magyarországra. eserves évszázadokon keresztül várták az éhező, szenvedő, elnyomott egyszerű dolgozó emberek a választ arra a kérdésre: lesz-e valaha szebb és jobb az életünk? A választ a Nagy Októberi Forradalom adta meg. Harmincnyolc esztendővel ezelőtt az orosz proletariátus megvívta a kapitalizmus ellen a népek első győzelmes felkelését. Ezzel a felkeléssel új kor­szak kezdődött meg az emberiség történetében: a proletárforradalmak kora, a szocializmus megvalósu­lásának dicső korszaka. Lezárult az emberiség előtör­ténete, kezdetét vette a népek igazi története. A válasz így hangzott: igen, a dolgozó embernek joga van a szebb és jobb élethez! A kommunista párt által vezetett proletariátus képes arra, hogy össze­törje az osztálytársadalmat, hogy elűzze a rablókat és kizsákmányolókat és felépítse az osztálynélküli társa­dalom boldog hajlékát. Korunk létkérdése: hogyan éljünk? A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ' vi­lágtörténeti jelentősége, hogy erre az elméleti kérdésre gyakorlati, minden elnyomott számára érthető vá­laszt adott. 1917 októbere óta a népek saját tapaszta­latukból győződnek meg és egyre inkább fognak meg­győződni arról, hogy csak úgy javíthatják meg gyöke­resen az életüket, ha a szocializmus útjára lépnek! U armincnyolc esztendeje él, fejlődik és küzd a vi- lág első szocialista munkás és parasztállama, amelyben a magántulajdon szentségét a termelőeszkö­zök, az ország kincseinek társadalmi tulajdona váltotta fel. Tudjuk azt, hogy e szovjet államnak tőkék kör­nyezetben kellett dolgoznia s még hozzá akkor, amikor a fő tőkés államok még fejlettebb technikával, gazda­sággal rendelkeztek. A szocializmus országa fényesen kiállta a próbát, bebizonyosodott az új élet ereje, a szocializmus legyőzhetetlensége. Ma már a Szovje unió ipari nagyhatalom — ma már a szocializmus világ- rendszerré vált. A szocialista építés útján, haladnak a népi demokratikus országok. A szocialista tábor már a földkerekség területének egynegyedét és lakosságá­nak több, mint egyharmadát, Európa és Ázsia lakossá­gának majdnem felét foglalja magában. S a népi de­mokratikus országok számára a Nagy Október nagy szülötte, a Szovjetunió .világító példakép a szocializ­mus felé vezető úton. lyti magyar dolgozók is Október örökségének, a lenini eszméknek köszönhetjük szabadságunkat s szabad életünk eltelt tíz évének nagy sikereit. A lenini eszmék vérteztek fel bennünket a nép ellenségei ellen folytatott harcban, az ellenséges, jobboldali néze. tek elleni küzdelemben. így teremtett a magyar dol­gozó nép alkotóereje a párt vezetésével az elmaradott mezőgazdasági országból ipari országot, így láthattunk hozzá nagy történelmi feladatunk megvalósításához: a falu szocialista átalakításához. A Szovjetunió me­zőgazdaságában győzelmet aratott és a népgazdaság biztos támasza lett a kolhozrendszer. Lehetővé vált a mezőgazdaság szakadatlan és gyorsütemű fejlődése. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak plénuma kitűzte a feladatot: az elkövetkezendő években a szemestermények össztermelését évi tíz milliárd púdra, a legfőbb állattenyésztési termékek termelését pedig a mostaniak kétszeresére, 2.5-szere- sére kell emelni. Ennek érdekében a fejlődő szocialista ipar»állandóan új technikával látja el a mezőgazdasá­got. 1940 végéig a szovjet mezőgazdaságban 684 ezer traktor volt 15 lóerősre átszámolva, ma már pedig több, mint 1 millió 400 ezer. Jelentősen kibővült a vetésterület, megjavult a vetésterület szerkezete: az alacsonyabb hozamú termények helyett nagyobbhoza- múakat vetnek. A kolhozok termelésének fokozódása útján a kolhoztagok természetbeni és pénzjövedelme jelentősen növekedett. A Szovjetunió mezőgazdaságának új sikerei új erő­forrást és biztatást jelentenek számunkra: nagyobb erővel küzdjünk a magyar falvak szocialista átalakí­tásáért. Bebizonyosodott a kolhozrendszer fölénye — bebizonyosodott már nálunk is a nagyüzemi gazdálko­dás fölénye a kisparcellás kínlódás fölött! Mokánszki Mihály, a kótaji Vörös Október Termelőszövetkezet tagja így mondja el a névválasztás történetét: „Olyan nevet kerestünk, ami kifejezi a dolgozó parasztok jobbik életét.” Igen, a Vörös Október, a Nagy Forra­dalom szülte a mi parasztjaink boldogabb életét is. Az Októberi Forradalom adta ajándékul dolgozó pa­rasztjaink számára a termelőszövétkezeti mozgalmat! Erősítsük ezt a mozgalmat szívvel-lélekkel forradalmi tettekkel, mindenekelőtt a napirenden lévő őszi mun­kák, a vetés gyors elvégzésével! Fogadjuk meg e nagy ünnepen, hogy győzelemre visszük itt Szabolcs-Szat- piárban is a szocializmus dicső ügyét! 1917 október 24-én éjjel, a felkelés előestéjén V. I. Lenin a Szmolnijba ment és közvetlenül kéz­bevette a felkelés irányítását. A képen: J. V. Sztálin 1917 október 21-én éjjel fogadja a Szmolnijba érkező Lenint. (F. Kibrik rajza) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége értesí­tette a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének el­nökét, hogy a meghívásnak örömmel tesz eleget cs közölte, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának kük döttsége november 14-cn érkezik hazánkba.

Next

/
Thumbnails
Contents