Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-27 / 279. szám
N E P L A P 1955 november 27, vasárnap Emeljük ipari termelésünk színvonalát, növeljük (Folytatás az l, oldalról.) gyátásáhűz rendszeresen új munkamódszereket vezetnek be, s ma már az a helyzet, hogy ezt a gyártmányt szinte el se lehetne venni a vállalattól. Hiba, hogy egyes új gyártmányok bevezetésénél a minisztériumok nem adnak megfelelő segítséget a vállalatnak. A tiszaberceli téglagyárban például komoly lehetőség van arra, hogy tetőcserepet gyártsanak (amire nagy szükség van) mégis a minisztérium több mint egy év után foglalkozik csak megfelelően ezzel a kérdéssel. A Nyírbogdányi Kőolajipari Valahainál a fiatal műszakiak eredményesen kísérleteztek a gyógyvaze- lin hazai gyártásának megoldásán, azonban a minisztérium megfelelő segít- Bége nélkül még ma sem sikerült eredményesen megoldani a gyógyvazelin nagyüzemi termelését. Vállalataink vezetői keressék továbbra is azokat a lehetőségeket, amellyel új gyártmányokat, ipari termékeket tudnak előállítani. Az új termékek gyártása természetesen új technológiát és a műszaki fejlesztés magas színvonalát követeli meg. Munkásosztályunkban, műszaki értelmiségünkben megvan az erő és a tehetség ahhoz, hogy az adódó nehézségeket leküzdjék és hozzájáruljanak az ipari termelés növeléséhez. Helyesen teszi a tiszavasvári Alkaloida, amikor új gyógyszerek gyártásával kísérletezik és arra törekszik, hogy olyan termékeket gyártson, amely népgazdaságunknak jelentős export áruk, s amellyel nemcsak a népi demokraitkus államokban, hanem a kapitalista országok piacain is eredményesen vesszük fel a versenyt más országok termékeivel. Javítsuh meg as ipari veseiést A beszámoló ismertette az ipari vezetésben még- lévő fogyatékosságokat. Elmondotta, hogy több helyen tapasztalható az igazgatók és műszaki vezetők bizonytalan intézkedése, mely elsősorban abból ered, hogy nem ismerik alaposan feladatukat, jogaikat. Kevés gondot fordítanak az állandó szakmai és politikai képzésre. A megyei Építőipari Vállalat vezetősége elhatározta ugyan, hogy az építésvezetők részére szakmai továbbképzést fog szervezni, azonban ez csak terv maradt. Az üzemi pártszervezet és szakszervezet sem látta eléggé a szakmai és politikai képzés fontosságát. Pártszervezeteink és szakszervezeteink kellő felvilágosító munkával győzzék meg a termelés felső és alsóbb parancsnokait a tanulás fontosságáról, annak népgazdasági és egyéni jelentőségéről. Támogassák jobban a műszakiak és munkások szakmai továbbképzését, segítsék őket a tervek végrehajtásában. — Támogassák ésszerű kezdea gazdaságos termelési ményezésciket, melyek a műszaki fejlesztést, a termelést segítik elő, hogy érezzék méginkább munkájuk közben a párt segítő erejét és megbecsülését. EGY EV MERLEGE a Kemecsei A Hatni Gazdaságban készüljünk fel alaposan as 1956. évi tervre A beszámoló foglalkozott az országgyűlés legutóbbi ülésével, mely többek között ismertette az 1956. évi tervfeladatokat is. E terv- feladatok sokkal nagyobbak, mint az 1955. éviek voltak. Különösen a nehézipar nagyarányú fejlődése, — melyre 10.1 százalékos termésnövekedést irányoztunk elő, — magával vonja egyes iparágak, villamosenergia termelés, vegyipar, gépipar, stb. még eredményesebb munkáját. Ezért a termelés növekedése és a vele kapcsolatos teendő minden kommunista vezetőnek és dolgozónak szívügye kell, hogy legyen. A KV novemberi határozata lendítse új harcba a párt katonáit, a termelés minden harcosát Szakszervezeteink fogyatékossága, hogy nem foglalkoznak megfelelően azokkal a dolgozókkal, akik még nem eléggé szilárdak, nem látják a munkafegyelem fontosságát olyan döntően, mint a régi Szakmunkásaink; a törzsgárda. A fegyelem lazasága következtében a harmadik negyedévben magas volt az önkényesen kilépett dolgozók száma vállalatainknál. A munkaerő hullámzása több, mint 20 százalékot tett ki. Igazolatlanul, mulasztott napok miatt a termelésből több, mint 300 ezer forint termelési érték esett ki. Ezek a számok figyelmeztessék a vállalatok vezetőit. Fordítsunk nagyobb gondot az önköltség csökkentésére Eredményeink biztatóak az önköltség csökkentése terén, azonban nem lehetünk elégedettek ezekkel az eredményekkel. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani az anyaggal való tar karékosságra, annál is inkább, mert az anyag önköltsége megyénkben a termelési . összegnek több, mint háromnegyed részét teszi ki. Megyénk minisztériumi ipara, ha csak 1 százalékkal is csökkenti az anyagfelhasználást, ■abban az esetben egy év alatt közel 3 millió forinttal tudja csökkenteni az önköltséget. A vállalatok jó vagy rossz munkáján múlik a sokszor 3 millió forint sorsa. A Gépjavító Vállalatnál például nemrég rádöbbentek arra, hogy a szijtárcsaöntvények öntési súlya átlagosan 96 kg. mely megmunkálás után 36 kg- ra csökken, ami nemcsak az öntvénykészítésnél, hanem' a megmunkálásban is pazarlást jelent. A tiszavasvári zsilip építkezésnél a gondatlan anyagtárolás miatt, több mint 3 ezer mázsa cement 5—10 százalékos romlást szenvedett. Ezt a nagyfokú gondatlanságot a minisztérium is hisszú ideig elnézte és későn vonta felelősségre az építkezés vezetőjét. Gondolkozzanak azon vállalataink vezetői és dolgozói, hogy nincsen-e üzemükben, munkájukban pazarlás. Megyénk ipara számára minden lehetőség meg van ahhoz, hogy tovább javítsuk takarékossági eredményeinket és az önköltség- csökkentésben túlteljesítsük a KV határozatában megjelölt irányszámokat. Pártsserve&eteink váljanak a műszaki fejlesztés motorjává Üzemi pártszervezeteink mozgósítsanak minden dolgozót a gazdaságosabb termelésre. Igyekezzenek megismerni a vállalat tervét, tanulmányozzák a termelési mutatószámokat, és a köztük lévő összefüggést, mert enélkül nem végezhetnek jó felvilágosító munkát. A termelési mutatók helyes ismerete önmagában is adja a segítséget a politikai munkához. A pártszervezet jó munkájának eredménye a termelési siker. A munkaversenyek szervezése több helyen bürokratikus, formális. Ilyen az Építő-és Szerelő Vállalatnál, ahol az éves felajánlást a dolgozók bevonása nélkül, lelketlenül készítették el. Ennek . .vetkezmé- nye, hogy a vália.at az éves terv teljesítésében tett vállalásának alig van olyan pontja, amit megfelelően, határidőre teljesítettek. A munkaversenynek és felajánlásoknak ilyen semmitmondó szervezése a verseny lebecsülését bizonyítja. A dolgozókban él a versenykedv, csak helyesen kell őket irányítani. Ipari üzemeinkben eredményesen fejlődött az elmúlt hónapokban az újítómozgalom. Számos olyan újítás született, mely a termelékenységet jelentősen emelni, mely a több, jobb, gyorsabb és olcsóbb termelést elősegíti. Az újítások és ésszerűsítések növelik a gépek és berendezések jobb kihasználását, a teljesítmény növelését, s ezen keresztül növelik a dolgozók anyagi érdekeltségét Is. Hiba, hogy üzemeinkben a műszaki vezetők nem vesznek részt kielégítően az újító mozgalomban. Műszaki dolgozóink segítsék jobban a munkásokat az újítások kidolgozásában, az újítások megvalósításában a műszaki fejlesztésben. — Pártszervezeteink erélye sen lépjenek fel az újító mozgalmat akadályozó huza-vona, bürokratizmu. ellen. Aki szereti üzemét, szereti a munkát, aki jobban akar élni, — az nem késlekedik erejével, tudásával, segíteni akarásával, hanem tevékenyen résvt vesz minden nan a KV novemberi határozatainak sikeres megvalósításában. országunk további erősítésében, jólétünk emeléséért folyó nagy harcban — fejezte os beszámolóját: Kollonai Béla elvtárs. (A hozzászólások ismertetésére később visszatérünk.) Hat esztendeje annak,! hogy a Kemecsei Állami Gazdaság megalakult. Az első öt éven át kezdeti ne-j hézségekkel küzdött. Népgazdaságunk iránti termelési kötelezettségeit nem tudta maradéktalanul teljesíteni. Termelvényeinek mennyisége és minősége nem érté el a tervben kitűzött követelményeket- Kevesebbet termelt, de emellett drágán is. Ennek legfőbb okai a régi rendszer mulasztásaiban gyökereznek. Nem állt rendelkezésre korszerű istálló, kevés és elavult volt a gépi felszerelés, elhanygoltak, trá- gyázatlanok voltak a földek. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a gyenge terméseredmények miatt a dolgozók keresete is gyengébb volt. Még a kisebb összegű prémiumok is ritkaságszámba mentek. Ennélfogva a munkafegyelemben sem sikerült tartós és gyökeres javulást elérni. 1953-tól némi javulás mutatkozott a kalászos és a kapásnövények termelésében, de a jobboldali elhajlásból eredő általános közhangulat fékezte a javuló gazdasági lehetőségek jobb kihasználását. A márciusi határozat után döntő fordulat állt be A Központi Vezetőség márciusi határozata ugrás-1 szerű javulást eredménye-1 zett a gazdaság életében. Március 21-e utáni napon a gazdaság dolgozói összegyűltek a határozatból adódó feladatok megbeszélésére. Ennek kapcsán feltárult minden súlyos hiba: a lehetőségektől elmaradt eredmények, a laza munkafegyelem, a kommunisták szájtátisága, stb. Ez a gyűlés sokáig emlékezetes marad minden dolgozó számára. Az elhajlásból eredő veszélyek mélyen megdöbbentettek minden dolgozót. Megható felszólalások és fogadalmak hangzottak el, amelyek mind arra irányultak, hogy kijavítják a hibákat, jobban fognak takarékoskodni, tanulni fognak, politikailag és szakmailag képezik magukat. Egymás után álltak fel a dolgozók és mondták el, hogy munkaterületükön mit, s hogyan, mikorra fognak elvégezni. Megfontolt számítások alapján olyan felajánlások születtek, amelyek tükrözték, hogy a dolgozók nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni akarják a terveket. A tehenészek közül például ki egy, ki fél liter-1 rel több tej fejesét vállalta tehenenként és naponta. AI gyümölcstermelő munkacsapatok 100—200 mázsa almatermést vállaltak terven felül. Az exportminőség tervét 10—15 százalékkal kívánták túlteljesíteni. Minden termelési ágban a terv túlteljesítésére irányultak a vállalások, amik pénzre átszámítva, 1,240-000 forintot tettek ki. Egyesek nem is vették komolyan a dolgozók önkéntes tervmódosítását. Lebecsülték a dolgozók kezdeményező erejét. A kommunisták azonban hittek a dolgozók lelkesedésében, mert ismerték munkatársaikat. Azt is tudták, hegy még sok rejtett tartalék van a gazdaságban. Bíztak abban is, hogy saját példa- mutatásuk ösztönző hatású lesz a pártonkívüli dolgozókra a nehézségek leküzdésében. És csakugyan: a kommunistáknak lett igazuk. A szavakat rövidesen tettek követték. Minden dolgozónál érezhetővé vált a munkafegyelem javulása. A teljesítmények fokozatosan I emelekdetek. Legelőször az állattenyésztésben mutatkozott meg a vállalások hatása. Először az egyedi takarmányozást vezették be. A szálastakarmányokat laboratóriumban megvizsgáltatták és megállapították azok tápanyag tartalmát. A takarmányszabványokat ennek alapján állították össze. Egyidejűleg rendet és tisztaságot valósítottak meg; Ennek eredményeképpen egy hónap leforgása alatt több, mint 8000 forint értékű takarmányt takarítottak meg. Áprilisban, a téli takarmányozás utolsó hónapjában a szakszerűbb takarmányozás és jobb gondozás következtében 0.8 literrel nőtt az istállóátlag. Ilyen eredményre a gazdaságban még sohasem volt példa. Az elmúlt években márciusban és áprilisban mindig csökkent a fe- jés átlaga. A növénytermelés átszervezésében is értek el ered-; menyeket. Tervbevették például, hogy az állattenyésztés előmozdítására 160 kát. holdat legelővé alakítanak át. Az erre szánt területből már a tavasszal 60 holdat zabosbükkönnyel vetettek be. Ilyen módon 6000 mázsa zöldtakarmányhoz jutottak terven felük Utána csalamádét vetettek s csak ennek letakarítása : után vetették be fűmaggal; Ezen a 60 holdon termett takarmány igen sokat segített abban, hogy a gazdaság' |bő takarmánykészlettel indulhat a télnek. Volt azonban az idén egy, jelentős hiba is, amely még tavalyról származott. Az anyajuhokat a kisbárányok leválasztása után — ’ téli takarmány hiányában — le kellett apasztani. Ez hozzávetőleg 10.000 forint liter juhtej elvesztését jelenti; Sajtnak feldolgozva, mintegy 80.000 forint bevételt nyerhetett volna a gazdaság. Okultak ebből. A nyár- végén repcét vetettekj amely jó téli legelőt fogj szolgáltatni a juhoknak ésj a fejés zavartalanul foly-l hat. A márciusi felajánlások próbaköve volt az aratás Júliusban kezdődött meg az aratás. Ennél a munkánál látszott meg igazán, hogy a dolgozók milyen komolyan vették felajánlásaik teljesítését. A munka gyorsan és szervezetten haladt. Július 23-ra befejezte a gazdaság az aratást. A szem- j veszteség csökkentése céljából a szekérről való csép- lést valósították meg. Mondanunk sem kell, hogy nagy munkafegyelemre és jó szervezettségre volt szükség, hogy semmi fennakadás ne legyen a cséplésben. A gazdaság fogatos brigádja kitett magáért. A behordás egy órás kiesést sem okozott. Augusztus 8-ra be-, fejeződött a cséplés. Búzád ból 16.5, őszi árpából pedig! 17.5 mázsa termett átlago-’ san holdanként. Az aratásnak azonban volt egy hibája: ez abban) . állt, hogy a gépi aratás nemi . érte el a 80 százalékos gid pesítési fokot sem. Ezen jö-) vőre változtatni akár , .aj gazdaság, mert a kézi ará-j, tás drága és amelett fa-1 radságos munka. Gép elegendő áll rendelkezésre; j csak azok kihasználását! j kell a jövőben szervezet-!; tebbé tenni. November 7-én éliizem lett a gazdaság Azok az eredmények, amelyeket a gazdaság elért, fényesen igazolják, hogy érdemes volt a dolgozók kezdeményezésére építeni. Az öntözéses zöldségben zöldpaprikából 85 mázsa, paradicsomból 120 mázsa termett holdankint. Cukorrépából 35 hold átlagában 200 mázsa volt az eredmény, kukoricából 50 holdról 1700 mázsát takarítottak be. Almából olyan termés volt, amilyenre senki sem emlékezett. 100 vagonnal - termett több a tervezettnél?1" Az előirányzott 40 százalék export helyett 70 százalék lett elsőrendű minőségű. A gazdaság mintegy" 5,000.000 forinttal teljes!-' tette túl állam iránti kötelezettségeit, amiért november 7-én megkapta az éla üzem kitüntető címet és aa ezzel járó jutalmakat. Á dolgozókat ez arra kötelezi* hogy a jövőben még jobban dolgozzanak és hogy pótoí-j ják az, állammal szembeni az előző évek mulasztásait;! Valóság íett: „Termelj többet, jobban élsz!“ A jó eredmények folytán, lehetőség nyílott arra, hogy a gazdaság dolgozóinak éle-j tét szebbé, kényelmesebbé tegyék. Már elkészítették egy új kultúrház tervét, amelynek építését tavasszal kezdik meg. Űj üzemi konyha épül és sor kerül újabb lakóházak „építésére. Mindez elősegíti, hogy rövidesen megszűnjön a tanyai dolgozók kulturális elmaradottsága, hogy eltűnjenek a volt földbirtokosoktól megmaradt közös konyhával ellátott egyszobás „cselédlakások“. A jó munka eredményével együtt járó jutalmak, a dolgozók javát szolgáló beruházások, jóléti intézkedések bizonyítják, hogy államunkban nemcsak szólam a „Termelj többet, jobban élsz!“ jelszó, hanem élő valóság is. A kővetkező években a gazdaságnak az idei ólon kell tovább haladnia. Különösen a munka minőségének és szakszerűbbé tételé-, nek vannak komoly teendői. Mindennek a feltételé a gazdaságban biztosítva van. A gazdaság élén gazdag tapasztalattal rendelkező szakemberek állanáit. A pártszervezet élére pedig pártmunkára -jelentkezett a megye bizottságtól falusi pártmunkára jelentkezett Gedő elvtárs került, akinek vezetésével a pártszervezet, az újabb, fokozott követelményeket is képes lesz megvalósítani; «>
