Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-26 / 278. szám
2 NÉP LA P 1955 november 26, szombat A Központi Vezetőség határozata 4 jobb munkára szólítja kisipari termelőszö vet kezelőink ct A Központi Vezetőség november 12-i határozatának valamennyi pontja szövetkezeteink életében is fordulatot jelent. A határozat nyilvánosságra hozatal után a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége is foglalkozott a határozottal és megtárgyalta azokat a hiányosságokat, amelyek fellelhet 3k szövetkezeteinknél. Különösen sokat foglalkozott a jó tervteljesítés mellett — a béralap laza felhasználásával, A harmadik negyedévben szövetkezeteink iparszintcu termelési tervüket 103 százalékra, bérfelhasználásukat pedig 101 százalékra teljesítették, ami azt jelenti, hogy országos versenyben egyébként Jó eredményt értünk el, viszont az 1 százalékos termelői bcralaptúllépés elég volt ahhoz, hogy elessünk a jó helyezéstől. A laza béralap felhasználás ellen tett intézkedésünknek, illetve vállalásainknak eredményéi már mutatkoznak, mert olyan szövetkezet is, minta Nagykállói Cipész Ktsz, amely terve teljesítésében állandóan lemaradt, az itolsó 10 napban tervét téliesítetté és béralap megta- laritást is ért el, A határozat nyilvános- tágra hozatala után szóvet- sezeteink vezetősége és az újonnan megválasztott városi és . községi szövetkezeti bizottságok is tárgyaltak a határozatról, Megállapítottuk, sok még a tennivaló szövetkezeteinknél az önköltség csökkentés területén, legjobban az építőipari szövetkezeteknél, különösen az anyagfelhasználás, anyagkezelés és anyagszállítás terén. Az építkezéseknél az anyag felhasználatlanul, az építkezések befejezése után a munkahelyen marad, az napról-napra fogy és amikor érte mennek csak a helyét találják. Ugyanez áll a fuvarozásokra is. Például a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezetnél 3 saját lófogatú fuvar van és emellett mégis 28 ezer forint idegen fuvart használtak fel a harmadik negyedév végéig. Drágítják az építkezéseket az úgynevezett kereszt munkák. Például a nyíregyházi Festő Szövetkezet Nagykállóban végez munkát, a nagykállói festők pedig Nyíregyházán dolgoznak. Ezeket jó szervezéssel el lehetne kerülni, és tekintélyes fuvar, illetve utazási és kiszállási költséget lehet megtakarítani. A műszaki színvonal és termelékenység emelésének számos kiaknázatlan tartaléka van szövetkezeteinknél. A gépek kapacitásának a kihasználása nagyban függ műszaki vezetőjeink képzettségétől, ezért nagy gondot kell fordítanunk az oktatás további színvonalának emelésére. Ez sajnos, a Központi Vezetőség határozata előtt nagyon lazán ment és nem vették komolyan szövetkezeteink elnökei és műszaki vezetői. Nagyon hanyagul vettek részt az oktatáson Gorzó István, a Kisvárdai Építőipari Ktsz. és Kozák János, a Vencsel- lői Cipész Ktsz. elnoísei, hogy csak a legkiemelkedőbbeket mondjuk. Ez sajnos, a szövetkezetek életében is meglátszik. A ven- csellői Cipész Ktsz. például a folyó év narmadik negyedévében veszteségessé is vált. A Központi Vezetőség határozata után már itt is fordulat állt be, mert a kisvárdai Építőipari Ktsz. elnökének, Gorzó elvtársnak kivételével valameny- nyien jelen voltak az elnöki továbbképző iskolán. Szövetkezeteink előtt irányjelzőként áll a Központi Vezetőség határozata, mely világosan mutatja az utat, hogy mit kell tenniük a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítése érdekében, mik azok a hiányosságok, melyek fellelhetők valamennyi munkaterületen. Rajtunk a sor, hogy a Központi Vezetőség határozatát minél eredményesebben hajtsuk végre. Szabó Sándor ICISZÖV elnök. Jó barátunk a gépállomás • • • A nyírbátori Vörös Csillag Termelőszövetkezet dolgozói az őszi munkák utolsó mozzanataival foglalatoskodtak. Válogatták a kukoricát, hordták a káposztát, a kukoricaszárat. Olyan zajos volt az udvar, mintha lakodalomra készültek volna. — Az is lesz a napokban, — mondta az elnökhelyettes, Tóth János. — Mégpedig milyen? Olyan hozománynyal, melyhez hasonló eddig még nem volt . .. A zárszámadásra gondolt. De addig sok még a tennivaló. Néhány fuvar kukori- caszár, napraforgókon) kint van még a határban. Epéikül nem teljes a betakarítás. Nomeg egyet, s mást el kell intézni. A jövő évi tervet kidolgozni. Ezt pedig csak együttesen lehet. Hiszen egy gazdasági évről van szó, a jövőről. Ezen is sok múlik, hogyan megy jövőre a munka. Mert egy ilyen nagy családban, mint a Vörös Csillag, amely jelenleg 175 tagot számlál, több mint ezer hóid főiddel, bizony tervszerű gazdálkodást kell folytatni. — Jól meg kell fontolni, mit miért csinálunk és hogyan. Ezen van inkább a hangsúly. Tavaly például sokat töprengtünk azon, hogy fogunk megbirkózni ezzel a teméntelen sok földdel. Csupán kukoricából 83 holdat vetettünk. Nem beszélve a burgonyáról, cukorrépáról, káposztáról, dohányról __ Segített a gépállomás Azt mondta Tóth elvtárs, —- fázósan gondoltak erre az évre. Azelőtt nem használták úgy ki a gépállomás nyújtotta segítséget, így hát nem is értékelték a gép hatalmas segítő erejét. — Egyszerűen nem bíztunk benne, — mondta. — Az idén azonban rászorultunk, mert nem bírtunk volna a földdel. Már a tavaszi szántásban, vetésben nagyon sokat segítettek rajtunk. így aztán egyre többet hívtuk őket. Kapálni, áratni, hordani. Az őszi vetés nagyrészét géppel végeztük. 250 holdból alig vetettünk 20 holdat fogattal. Miért? A gép sokkal szaporábban és praktikusabban elvégezte. — A gépet nem lehet helyettesíteni semmivel. Azt mondják, a keresztsorosan vetett kukorica meghaladta a holdanként! 30 mázsás termésátlagot. Nagy szó ez, ha a nyírbátori járásban ennyi kukoricát terem egy hold. MEGJELENT a „Pártépítés” novemberi száma, tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Németh Károly: Konkrétan, operatíven vezessük a pártszervezeteket! Lankadatlanul javítsuk az ifjúság nevelését! lőrincz József: Fejlesz- szük élenjáró mezőgazdasági nagyüzemekké az állami gazdaságokat. Vándor Béla: Emeljük a verseny színvonalát a budapesti üzemekben. Horváth János: Nagy erő a pártszervezet új termelő- szövetkezeteinkben. Steiner Tibor: A pártoktatási év megkezdése Komárom megyében. Igaz, hogy háromszor kapálták, meg jól megtárcsázták. Jövőre jobban igénybe veszik a gépet Ebben az évben 22 holdat vetettek keresztsorosan. — Jövőre azonban ilyen módszerrel akarják vetni a kukorica nagyrészét. Többet is terem, könnyebb a kapálása is. Hát nem kifizető dolog? Ügy tervezik, hogy kora tavasszal két-három gépet kérnek a gépállomástól és korán elvetik a takarmányféléket. A csillagfürtöt, zabosbükkönyt, siló-csalamá- dét. Ugyanakkor a talajmunka 90 százalékát gépekkel fogják végezni. Már a vetést is, hogy a kapálásban sokkal többet segíthessen, mint ebben az évben. A kukoricát, burgonyát, sőt még a dohányt is Zetorral akarják kapáltatni. így számíthatnak arra, hogy legalább négyszer megkapálhatják a tavasziakat. Milyen nehezen mentebben az évben az aratás! Alig győzték levágni, máris hordani kellett, csépelni és a terményt szállítani. Kimerültek az emberek is, az állatok is. Most azonban a vetés ideje alatt gondoskodtak arról, hogy ne kelljen ennyit gürcölni. 80 hold búzát, 55 hold ősziárpát keresztsorosan vetettek. Kombájnnal fogják learattatni. A sima vetésűt pedig aratógéppel. így nem kell kapkodni, ezer felé szaladni. A Zetor, amely állandóan náluk dolgozik, nyugodtan behordja a terményt. A lófogatokkal pedig idejében beszállítják a takarmányt. Nem less probléma a takarmány biztosítás sem Jelenleg 130 darab szarvas- marhájuk, 24 lovuk van, s 400 juhuk. Szálastakarmánnyal nem tudják biztosítani eltartásukat. Az idén 900 köbméter silótakarmányt terveztek, ebből azonban alig készítettek el 450 köbmétert. Későn kezdték meg a silóanyag beszállítását, nomeg a gépállomás sem tudott minden alkalommal gépet biztosítani. Jövőre ez i3 másként lesz. Sokkal több zöldtakarmányt vetnek tavasszal, és a nyáron; hogy már augusztusban megkezdhessék a silózást. Sokkal többet silóznak, mint ebben az évben, mivel jövőre a tejelő szarvasmarhák számát növelni akarják. Ugyancsak növelik a sertésállományt is. Megbecsülik a traktorosokat A gépállomáson dolgozó Kónya János és Nagy Lajos traktorosok tagjai a termelőszövetkezetnek. Így állandóan a Vörös Csillagban dplgoznak. Nagyon szeretik őket a tsz. dolgozói. A legjobb barátot, segítőtársat látják bennük. Ki is érdemlik jó munkájukkal ezt a megbecsülést. Éjjelnappal dolgoznak. Kónya elvtárs 720 munkaegységet szerzett. 50 mázsánál több terményt vitt haza. Szeret a tsz-ben dolgozni. Nemcsak a nagyobb jövedelem, a segíteni akarás, a megerősödött baráti kapcsolatok szálai vonzzák a Vörös Csillaghoz. Soha olyan megbecsülésben nem volt része, mint ebben a nagy családban Ez pedig mindennél többet jelent... M. J. Egy középparaszt évi mérlege in. Hogyan fejlődött Puskás Miklós gazdálkodása? Ha évekre visszamenőleg vizsgáljuk Puskás Miklós egyéni gazdálkodásának terméshozamát, azt kell megállapítani, hogy az fokozatos fejlődést mutat. Még a saját becslése szerint is 1950 óta 30—35 százalékkal emelkedett termésátlaga. Ez pedig azt jelenti, hogy az 50-es években például búzából csak 7—3 mázsás, kukoricából pedig 12—13 mázsás holdankénti átlagtermése volt. Még jobb azonban a helyzete jelenlegi terméseredményeinél, ha azt a felszabadulás előtti időkhöz viszonyítjuk. (Hiszen akkor gyermekei is kicsik voltak, s a szükség kubik munkára űzte és nem munkálhatta földjét kedve szerint.) Persze, terméshozamát még jobban lehetett volna fokozni gépekkel, műtrágyával, fejlett agrotechnikai módszerekkel, de amint már szó volt róla: a kisüzem mindennek túl szűk határt szab. Nagy előrehaladást Jelent gazdálkodásában a szerződéses termelés. Az a véleménye róla: „Jól megfizetik ezt és biztos ára van. Ha a tervet túlterrhelem, rendes áron felül prémiumot is kapok. Mint az idén is a cukorrépa után.“ Hogyan akar a következő évben többet termelni ? Mint minden igyekvő gazdálkodó ember, Puskás Miklós sincs megelégedve termelésének mostani állásával. A következő évben magasabb terméshozamot akar. Hogyan? Maga is belátja, hogy istállótrágyája nincs elegendő, azaz nem jut időben mindenüvé, hogy földje az utolsó négyszögölig megfelelő táperőben legyen. Mindenekelőtt mér most számításba vette, hogy a következe évben több marsa mű-1 trágyát fog venni, illetve felhasználni főleg a búzára, kukoricára, és cukorrépára — fej trágyának. Eltökélt szándéka, hogy még fokozottabb súlyt helyez a gyomtalanításra. Ezzel kapcsolatban most, e gazdasági év végével őszintén beismeri: ha az idén kukoricájában a kétszeri kapálás után elvégezte volna a gazolókapálást is, most 5—6 mázsával több lenne kukoricatermésé. A burgonya termelésénél külön gondja lesz arra a részre, ahol vetőgumót akar termelni. Innen még virágzás előtt eltávolítja a gyenge, satnya töveket. Nem vet ezután mogyoró, s dió nagyságú gumót, mint az a sza- mosszegi egyénieknél szokás. (Ugyanis sajnálják a nagyobbakat „visszatenrii“ a földbe, ami persze rontja a termésátlagot, és nem ad a másik évre sem megfelelő vetőgumót.) „Jövőre még több állatot tartok“ Minden hozzáértő ember tudja, hogy az a gazdálkodás ér valamit, — akár egyéni is — ahol meg van a földterülethez szükséges állatállomány. Hogy jelenleg mint van ez Puskás Miklósnál, már ismerjük. Itt is nagy fejlődés mutatkozik az előző évekhez képest. 1950-ben csak 2 lova, 1 fejőstehene, és egy hízója volt Puskás Miklósnak. Az itt elért eredmény szép is, szükséges is. De hogy lesz jövőre? Puskás Miklós azt feleli erre: „Jövőre még több állatot tartok.“ Ügy tervezi, hogy szerződésileg nevelt s a majd leadott bika árából egy másik kisebbet vesz és azt újra leszerződi. Ügy neveli. Sertésállományát 2 darab Yorkshire-fajta hússertés anyakocával szándékszik növelni. 0 tervek gondjait nincs kive! megosztani így hát még a jövő gazdasági évre is egyéni tervei vannak Puskás Miklósnak. És ehhez rnkMiárt hozzá kell tenni: minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Puskás Miklósnak tehát mindenütt ott kell majd lenni, mindent végeznie a kezdettől, befejezésig. Miért mondjuk ezt így? Eljön megint a tavasz, s ahhoz soká lesz újra ősz. Mennyi nap sürgeti, követeli a munkát?! Megállni nem lehet. Hajnalban felkel Puskás Miklós, megy az istállóba. Etet, trágyát hord, aljaz, mire tisztázná a jószágokat, süt a nap. Már fogni kellene, de még itatva sincs... Míg a kukoricát veti, vagy a répát kapálja: vajon hogy van a gyümölcsös? Oda is menni kellene, de ugyanakkor a lucerna is várja a kaszát. És milyen hamar eltelik egy nap! Néha a vásárra is menni kell, vagy hivatalos ügyben a tanácsházára, hivatalokba. Az idő pedig megy, s amikor újra mérleget lehet csinálni, rosszul esik a beismerés: ebből, vagy abból nem lett meg, ahogy tervezte. Nem lehetett ott mindenütt egyszerre, ahol éppen kellett volna s a termelés eredményein mutatkozik meg a kár. Az új kiadások pedig addigra újra jelentkeznek, s valami megint elmarad. Mintahogy az idén is elmaradt a sertéséi csi- náltatás. A felesége azt mondja: elég neki tartani a rendet a ház körül, van elég baja az apró jószágokkal, boltba 'szaladgálni, de a kenyér se fogyjon ki, s a vacsora is: meglegyen. A kisebbik fiú katona. A. többi gyerekek „elkerültek“ a háztól. De ha mind otthon lenne is, segítene-e ez? Míg: 'otthon voltak, akkor is így. volt. Amennyivel könnyebb volt a munka, annak arányában nőtt a szükség es a ; gond. Aztán csak elmentek egyszer. A lányok férjhez. Miklós meg ' állatorvos lett... Akik már előbbre vannak, mint Puskás Miklós A Dózsa Termelőszövetkezetben is most készítik az évi mérleget. (December 2- án ünnepük a tsz tagok a zárszámadást.) Ott mar előbbre vannak a dolgozó parasztok, mint Puskas Miklós. Másképp terveznek, nagyobban, merészebben. Hiszen nem egy emb.-.r vállára nehezedik annak gondja, baja. Okosan osztják el egymásközölt a munkát, hogy mindenüvé jusr,on dolgos, alkotó kéz. A termelőszövetkezetben korlátlan lehetőség van a nagy istállókban, nagy tábla földeken, gépekkel, fejlett módszerekkel, miáltal fokozatosait nő a termelés, szaporodik a jövedelem. Kiss Ernő fogatos a Dózsa TSZ-ben. Egymaga az idén 444 munkaegységei, szerzett, amire több mint 23 ezer forint jövedelem esik. (Egy munkaegység 55—G0 forint.) És ehhez jön még a háztáji haszna. De nemcsak Kiss Ernő van így. Sokan, akik már megtalálták a jobbik élet útját. Puskás Miklós — és minden hozzá hasonló becsületes. szorgalmas dolgozó paraszt — előtt is nyitva áll az út, hogy gazdag életbéli tudása, munkálkodó akarata, minden vonatkozásban érvényesülhessen. Hogy tervei közös tervekké, gondjai megkönnyebbített gondokká váljanak.- A. 3 — 1
