Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-12 / 240. szám
1955 október IS, szerda NÉPLAP 3 UZEMI OK.I 4 A T Hogyan teljesíti 1955. évi felajánlását a Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat A húsz budapesti ipari vállalat dolgozói által kezdeményezett éves versenyvállalásokhoz csatlakoztak a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói is. Az első félévben áruforgalmi tervüket nem teljesítették és költségtervüket túllépték. A harmadik negyedév első hónapjában megtartott tervismertető és termelési értekezleten foglalkoztak a lemaradásokkal és okaival. Megbeszélték a tennivalókat. Ennek eredménye volt az, hogy az első féléves lemaradásból, — ami az áruforgalomban 5.3 százalékos volt, — a harmadik negyedévben 1.5 százalékot már törlesztettek. A termelékenység terén ugyancsak sikerült 2 százalékkal javítani eredményüket. De ahhoz, hogy éves vállalásukat teljesíteni tudják, szükséges, hogy a hátralévő időben boltjaikat megfelelően lássák el olyan árukkal, amelyeket a dolgozók keresnek. Növelik a kereskedelmi munka kulturáltságát azáltal, hogy a rendszeres szakoktatásba beosztották dolgozóik nagy többségét. Áru- és divatbemutatókat tartanak, továbbá vevőan- kétokat szerveznek így tudják a vásárlók véleményét meghallgatni és igényeiket kielégíteni. Az önköltség állandó csökkentése érdekében naponta figyelik a boltok költségfelhasználását és azonnali operatív intézkedést tesznek a hibák megszüntetésére. A 33. sz. bolt dolgozói javasolták, hogy a vásáriók előrendelést tehessenek. (Ennek lényege az, hogy a dolgozók munkábamenet leadják megrendeléseiket és este munkából, vagy hazamenetkor megkapják áruikat.) Tervszerűbbé teszik az árukiszállítást, ami viszont hozzájárul a szállítási költségek csökkentéséhez, és a boltok idejében kapják meg az árut. Mindezen intézkedések hozzásegítenek ahhoz, hogy a munka eredményes legyen, ki tudják elégíteni az őszi csúcsforgalom idején a vásárlók igényeit. A legjobb reklám a jó munka — esi tartják a Minőségi Textilruházati Vállalat dolgozói Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona utca 6, szám alatt van a Minőségi Textilruházati Vállalat. Az arrajárók megállnak a kirakat előtt, hogy megnézzék a kiállított férfi és női ruhákat, kabátokat. — Nézd azt a citi'om- színü haziszóttes női kabátot, úgy-e, szép? — mondja egy fiatalasszony, és ahogy belekarol férjébe, jobban magához vonja; — Nekem nagyon tetszik! Szépen van varrva. Itt csináltassuk meg, jó? . . . — Ne a szabóval? — veti oda a férfi a kérdést, miközben a szép munkát gusz- táija. — Nem. A kosztümöt is elrontotta, meg aztan sokat kell járni a nyakára, amíg megvarrja... A másik kirakathoz mennek, az egysoros férfi szürke ruhában gyönyörködnek. — Tetszik? — kérdi az asszony. 0— Szép — válaszolja a férj és belének az ajtón. # A szalonban most még a szabászok dolgoznak, mert nincsen kész minden helyiség. Sürgetett a sok felvállalt munka. Nem várhatták meg, amíg elkészítik a sokezer forintos szalon berendezését. Ám egy hónap múlva már megcsrhálhatják, olyan szép lesz ''ez a vállalat. A ruhafogason és a próbababákon különböző fazonú és színű kabátok, Kosztümök és öltönyök vannak. A tükörnél éppen egy női kabátot próbálnak. A megrendelő barátnőjét is elhívta, hogy lássák a próbát. Séra István jóhírű női szabó mér, igazít, és jegyez a próbán. — Csak szépen varrják meg, — mondja a megrendelő, s hozzáteszi, sokan kiváncsiak rá, hogy milyen lesz a kabát. Másnak is ajánlani fogom. Tisza Sándor egy barna kamgarn-öltöny szabásával van elfoglalva. A minta elhelyezésén okoskodik, hogy minél kevesebb anyagból szabja ki a ruhát. Takarékoskodik az állarh és a megrendelő javára. * A munkateremben zümmög a villanyvarrógép. Az ügyeskezű kézimunkások nagy szakértelemmel forgatják szerszámukat, a tüt. Tágas, világos és jó levegőjű a műhely. „Neonfény világít, — dicsekedik vele az egyik idősebb dolgozó, — eleget vakoskodtunk a mesternél,1* Jeles Károly a férfiruha- varrodában bundahuzatot varr. A női varrodában Kosa elvtárs hét társával dolgozik egy brigádban. * — Sok munkánk van, csak győzzük, — mondják a dolgozók és hozzáteszik: úgy igyekszünk, hogy jó legyen a minőség és~szép legyen a ruha! — Tudják, hogy ez a legjobb reklám a vállalatnak. Az „Aranyfóliái“ kínai nyelven A villany sebészet új eredményei Az elektromosság egyre nagyobb teret hódít a sebészetben. Ma már el sem képzelhető egy műtét bonyolult készülékek nélkül. A világítást, az altatást, a vérzés-csillapítást és a sterilizálást villamosság segítségével végzik. Az elektromos készülékek alkalmazása az orvostudományban, évről évre nagyobb teret hódít. Sz. A. Holdin szovjet tudós kidolgozta a gyomor-bélcsatorna műtéteknél a villanysebé- szet módszerét. A Frunze városi kirgiz orvosegyetem sebészei tökéletesítették Holdin módszerét, értékes javításokat végeztek készülékén. Villanysebészet segítségévet hajtottak végre több mint száz gyomorműtétet, rák- és fekély esetében. Az operáció után a betegek állapota lényegesen jobb volt, mint a szokott sebészeti eljárásnál. Egyetlen egyszer sem fordult elő vérzés, hashártya- gyulladás is kevesebb esetben lépett fel. Ma már számos szovjet orvos nagy sikerrel alkalmazza a gyomormütétek- nél a villanysebészetet. Gazdagodik a Csemege Aruház... Már minden nyíregyházi vásárló megszokta, hogy a Csemege Áruház dolgozói új ötlettel, dísszel, színnel kezdenek egy-egy évadot. Most, amikor az őszi szezon kezdetén vagyunk, szintén kedves meglepetéssel várja vevőit a bolt. Ahogyan belépünk a szélesre tárt ajtón, új, ízléses felírás vonja magára a figyelmet. „Naponta friss sütemény kapható csemege- osztályunkon!“ — hirdeti a felirat. De vajon mit takar a felirat? Mi az az új, amit most nyújtani tud a Csemege? Erre is hamar megkapjuk a választ, ha végignézünk az ízlésesen díszített polcokon. Az osztály új munkaerőt kapott Bodó Mária személyében. Bodó Maria a fővárosi testvérüzletből, a Belvárosi Csemegebolt Vállalattól jött a napokban Nyíregyházára dolgozni. Friss ötletekkel megrakodva kezdett tervei megvalósításához. Átrendezte az osztályon található árut. A vásárló már az első pillanatban áttekintheti a polcokon elhelyezett árut, kiválaszthatja a neki legmegfelelőbbet. Különféle tálcákon, üveglapokon helyezte el társaival a marcipános szeleteket, a gusztusos kis- és nagy „burgonyát“, a mandulás kiflit és ki tudná mind felsorolni azt a sok édességet, csemegét, amit ott látni lehet. Annyi bizonyos, hogy itt minden megtalálható, ami szemnek- szájnak ingere. Természetesen az még nem elegendő, hogy milyen a választék ezen az osztályon. Fontos az is, hogy milyen friss az áru. Erről is gondoskodik a vállalat. Naponta egészíti ki készletét és a megrendelt árut repülőgéppel szállítja Budapestről a Csemegetermelő és Szolgáltató Vállalat. A Magyarországon járt kínai kulturális delegáció a Kínai Népköztársaságban való előadás céljára kikérte a Nyirlugosi Állami Gazdaság népi együttesének „Aranyfonál“ című népi mesejátékát. A mesejáték kínai nyelvre való lefordítását már meg is kezdték. A kínai kulturális delegáció a mesejáték előadását Nyírbátorban augusztus hój napban látta. Különösen megragadta figyelmüket, a feldolgozás újszerűsége a mesejáték szocialista mondanivalója. Most, mint a magyar népművészet egyik gyöngyszemét, kikérték az ,,Aranyfonál“ című mesejátékot, hogy elvigyék hazájukba, hogy népünk nagyszerű kultúráját megismertessék a kínai dolgozókkal. Sok inét/ a tetuiwuló... (A Bartók emlékestről) November 7-re elkészül a vajai posta áj berendezése Az egész ország készül november 7-re. Üzemek, termelőszövetkezetek mellett a hivatalok is méltóan akarnak dolgozni a szocialista versenyben. Vaján a posta berendezését újították meg, s ez nagy örömmel tölti el nemcsak az alkalmazottakat, de az egész falut is. Üdvözölni tudjuk ezt a helyes intézkedést, mert megváltoztatta a posta külső és belső képét és korszerű berendezése jó postaforgalmat biztosít. Az új berendezés november 7-re készül el. SÉRA GERGELY, Vaja. 500 férőhely a József At- I lila kultúrházban — 500 ■ meghívó — 138 hallgató, eb- ! böl 63 diák. Ez a képe a szombati Bartók emlékestnek. Igaz, hogy szombat este van, s az is, hogy hideg van. Az októberi szél a még élni akaró levelekkel együtt a ruhát is tépi rajtunk. De mégis! Nyíregyházán Bartókról megemlékezni, Bartók zenéjét hallgatni csak 138 ember jött ! össze? Az egész világ ün- \ nepli a modern muzsika legnagyobb alakját: a magyar Bartók Bélát, s mi „negyedházzal“ fogadtuk? Azokat sajnáljuk, akik nem jöttek el, mert nagyszerű előadásban ismerték volna meg Bartókot, értették volna meg emberi magatartását, muzsikájának lényegét, zongora- és hegedühangon hallhatták volna az általa feldolgozott népdalokat és az ő zenei lángelméjének dallamait. ifztraki Tibor és dr. Mar- schó József áléit, komoly játékkal tolmácsolták műveit. Áginé Bocskai Ibolya énekszámai — mint mindig — most is szépek, kidolgozottak voltak. Utolsó számával megrenditöen éreztette a hazájából kikény- szerített ember sírását; Elindultam szép hazámból, Hires kis Magyarországból, Visszanéztem fél utambul, Szememből a könny kicsordult. S mindezt nagyszerű egységbe állította előadásával Vikár Sándor. Nagyon örültünk a tartalmas dia-filmnek, mely a Bartók életéről hallottakat képekben is bemutatta. Ez az est figyelmeztet bennünket, hogy zenei téren sok még nálunk a tennivaló. Mit tehetünk azért, hogy Bartók muzsikája, életének * példája. tanítása mindenkihez közel kerüljön? Új zenei közízlést kell nevelnünk, az óvodától és az általános iskolától kezdve minden iskolatípuson keresztül, a felnőtt társadalomban, a dolgozók között, hogy a népi dallamnak nyissa meg fülét és lelkét minden ember. S talán megismételhetnénk az egész értékes előadást — jobb szervezéssel. Sztahanovisták és újítók „figyelmébe ! A sztahanovisták és újítók szokásos szombat esti találkozója nem szombaton, hanem ma este fél 6 órakor lesz az SZMT székházában (Zsdánov utca). Pozsonyi. A tiszalöki öntözőrendszer I. Hortobágy, Szabolcs szárazabb vidéke, a Kunság északi s keleti része, a volt bihari Sárrét. E vidéket látja el éltető, friss vízzel a tiszalöki öntözőrendszer. A Tisza árvizei alakították ki hosszú évezredek alatt e tájat. Talaja túlnyomórészt vízbehullott porból, az alföldi löszből alakult. Az árvíz iszapot rakott rá, vagy kiszáradó, leforyásta- lan talajra áradt. így keletkezett — egyéb talajalakító tényezők közreműködésével — a jótermőképességű vályog- és rétiagyag, illetve a korlátozottan termő szikes talaj sok különböző válfaja. * Ennek megfelelően a Hajdú-Bihar megye nyugati felét magában foglaló tiszalöki öntözőrendszer talaja különböző változatokat mutat. Sok helyt sekély termőrétegú, a vizet nem képes hosszabb ideig hasznosan tárolni, így az aszálykárok iránt érzékeny. A terület időjárási viszonyai sajátosak. Tenyészidőben 2—6 fokkal magasabb a hőmérséklet az Alíöldön, mint az ország többi vidékén, és a napfénytartam is mintegy 15 százalékkai több. Ez az adottság kedvező, ha a növénynek van elég vize, de annál hátrányosabb, ha vízhiányban szenved. Márpedig a vízhiány gyakran veszélyezteti a termést. Az évi csapadékátlag a Dunántúlon 600— 850 mm, az Alföldón azonban csak 500—600 mm. Jó vízháztartásu talajon, jó agronómiái módsze rek mellett ennyi csapadék is elég a bő termés elérésére. — Csakhogy a tiszalöki öntözőrendszer talaja túlnyomórészt rossz vízháztartásu, a csapadék pedig az átlagtól nagyfokú eltérése Két is mutat.' Néha az átlagnak 165 százaléka, sokszor meg csak 45 százaléka. Végűi nemcsak mennyiségben, de időben is kedvezőtlen lehet a csapadékeloszlás. Előfordul — mint idén tavasszal is, — hogy öthetes időtartam alatt csak egynéhány milliméter eső esik. A kukorica ilyenkor „furulyái”, a répa apró marad, a here- füvesek nem adnak többszöri kaszálást., a rét kisül, tehát víz kell, mégpedig káros sóktól mentes, sok víz! E vidék talajvizei azonban túlnyomórészt káros sokat tartalmaznak, s így öntözésre alkalmatlanok. A ió talajt is elrontanák. Fej kell tehát használni a közeli tolyók tiszta vizét. A Körösökét a harmincas évektől kezove fokozatosan igéríybeveltük a rizs- és szántóföldi öntözésre, úgy- annyira, hegy ma a Kórosvölgy nyári vízmennyiségei már nem elégíthetik ki biztonságosa i a szükségletet. Ide állandó vízpótlási kell juttatnunk. Marad tehát egyetlen reális megoldásként a Tisza vizének hasznosítása. Századunk elején hazánkban országszerte fellángolt az öntözési kedv. Az öntözőgépeket előállító vállalatok nagy hűhóval reklámozták gyártmányaikat. De a mezőgazdasági követelmények figyelmen kívül hagyása ás egyéb okok következtében általában csalódottság váltotta fel a nagy nekibuzdulást. A nagy aszályok azután ismét előtérbe állították az öntözés kérdését. Néhány terv is felvetődött az öntözővíz beszerzésére és szétosztására. Az egyik azért, hogy gépi emelés nélküli, úgynevezett gravitációs öntözővizet juttasson a Tiszántúl vidékére, a mederbe épített duzzasztóművek segítségével a Tiszát csaknem a nagy árvíz szintjéig duzzasztotta volna — állandó árvízveszéllyel fenyegetve a vidéket. Elvi harcok közepette született meg a tiszalöki öntözőrendszer első terve. Kivitelére 1937- ben pénzügyi fedezetet is biztosítottak. A szerény keretek között megkezdett: munkálatok a háborúig tartottak. Ez id 5 alatt mindössze Hajdúnánás alatt készült el félszélességben a Keleti-főcsatorna kisebb szakasza anélkül, hogy a Tiszát elérte volna! Annál nagyobb erővel fogott hozzá az építkezéshez a felszabadulás után népi demokráciánk. — A Szovjetunió példája íermé- kenyítőleg hatott. Elősegítette az öntözés fejlődését az is, hogy az Alföld a szükséges sok víz biztosítása esetén kiválóan alkalmasnak bizonyult a rizs termelésére. A tiszalöki rendszer, mely a Tisza vizének egy részét hasznosítja, önmagában ia hatalmas vállalkozás, mégis szervesen bele kell illesz-< kednie a Tisza csatornázásának további tervébe.
