Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-12 / 240. szám

4 NÉPLAP 1355 október 13, szerda Vendéglátó háziasszonyok A varjúlaposi Győzelem Termelőszövetkezet asz- szonytagjai között kedves és dícséretreméltó szokás alakult ki. Meghívják otthonukba az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztasszonyokat szomszédolásra, látogatóba, megmutatják nekik háztájukat, a ruhákkal telt szekrényeket, a bőségtől csorduló kamrákat, az­tán hosszan beszélgetnek. Kedves háziasszonyok a var­júlaposi Győzelem asszonyai. S a vendégjárás nem­csak kellemes szórakozás, hanem hasznos is. Nem egy parasztasszony választotta éppen a vendégjárás óta a szövetkezeti utat! Talán mondani sem kell, hogy milyen nagy jelen­tősége van annak, ha a termelőszövetkezetek asszo­nyai, lányai résztvesznek a szövetkezeti mozgalom fej­lesztéséért folyó felvilágosító munkában. Hiszen ők tudnak a legjobban, a legügyesebben és legszívhez- szólóbban szólni azokhoz az egyéni asszonyokhoz, akik húzódoznak a szövetkezettől és esetleg lérjeiket is visszatartják. Nagy jelentősége van annak, ha a szö­vetkezeti asszonyok baráti kapcsolatokat tartanak fenn az egyénileg gazdálkodó parasztok feleségeivel. Az MND^" szervezetek néhány hónappal ezelőtt igen he­lyesen, közös találkozókat rendeztek a falvakban. Kár, hogy a találkozók elmúltak s utánuk nem ff ly tató lőtt a barátkozás. Lám, a varjúlaposi Győzelem Termelő- szövetkezet asszonyai megmutatták, hogyan kell cse­lekedni. Kövessék példájukat megyénk szövetkezeti nőtag­jai. A barátkozásra most igen jó lehetőség van. Köze­lednek a zárszámadások, a szövetkezeti tagok már szinte pontosan tudják, hogy miből mennyit kapnak. Most már tényekkel, számokkal állhat oda a szövet­kezeti asszony az egyénileg gazdálkodó parasztasszor.y elé: „látod, ennyit és ennyit gyarapodott a család egy év alatt:: Falusi MNDSZ-szervezeteink tekintsék fontos fel­adatuknak azt, hogy tovább mélyítsék a szövetkezeti és egyéni asszonyok közötti barátságot. Serkentsék a termelőszövetkezetek nőtagjait arra, hogy vegyenek részt a felvilágosító munkában. Dolgozzanak úgy a szövetkezeti asszonyok, hogy a vendégekből örökös tagok váljanak! Vándor olvasókör T isza vas vá rihan Jól bevált módszer Tisza- vasváriban a vándor olva­sókör. Hol itt, hol ott talál­koznak az asszonyok. Az idén olyan utcába is elmen­nek olvasókört tartani, ahol ;ddig még nem voltak. így akarnak még több tagot szervezni az MNDSZ-be. Az új oktatási év novem­ber elsején kezdődik. A ti- szavasvári asszonyok vár­ják, hogy újra tanulhassa­nak, kicseréljék taapsztala- laikat. Gyakran megtörté­nik ezekben a napokban, hogy megállítják Szombati­né elvtársnőt az utcán: „Mi­kor lesz már olvasókör újra?” — Segíti munkáju­kat Windinger György elv­társ is, az állami gazdaság gépésze. Szívesen veszi, ha az ő lakásukban is tartanak olvasóköri összejövetelt. — Nagy segítséget nyújt az új olvasókörök szervezésében is. Lelkesen dolgoznak a tiszavasvári asszonyok és bizonvára jól működő ol­vasókörről adnak majd szá­mot a tél folyamán. Recept Magvaváló szilva eltavése nyersen. Megmosott. Trimairvait bercencei szilvát Kélee üvesrb© rakunk úpy. hoíry minden két ujjnyi port iecukrozunk. A te­tejére szalicilt szőrünk, leköti jük és 5—6 na.pie’ tartjuk na­pon. közben felnizosrat.luk. Majd az éléskamrába tesszük. Az így eltett szilva megtartja telje« vitamintartalmát —hús­hoz és erombóchofc használható. Egy — egy forint A Pásztor gyerekek hárman vannak testvérek. Különbség ai:g van köztük; másfél év korban, egy fél fej magasság­ban. különben a pajkosságban egyformák. Most ugyan a két nagy véletlenül csendben van, mert nagy problémával küszköd­nek. Tudniillik három forintot kaptak Zizire, de Ildi elveszí­tett egy forintot a köténye zsebéből, amikor átmászott a kerítésen. Két forintból hogyan lesz három Zizi? — öcsii — rázza meg sző­ke copfját Ildi. miközben az asztal szélét karmolgatia a szorongatástól m3leg kétforin. tossal — most Gabi alszik, nem tudja meg. ha elmegyünk a Ziziért. Kettőt veszünk és az úton megesszük. öcsi nem szól, zavartan pis­log, de ahogy Ildi indul, fel­rántva a lecsúszott zokniszá­rat megy vele. A vasárnap délutáni utca sé­táid nyugalmában — melyben gyermekkocsik úszkálnak, mint kicsi fehér hajók — az embe. reket kerülgetve siet a kát gye. rek. Ildi határoozttan megy két szalagja minden lépésnél ineg- rebben a vállán. — Ne együk meg az úton Ildi... — szél öosi és kisi­mítja haját a homlokából. —- Otthon öntsük ki az asztalra és számoljuk szót három fele. Jő? j A lány leheletnyit elpirul s csak a fejét rántja meg. ami azt is Jelentheti; „nem bánom", í A Béka-cukrászda előtt bele­vesznek a gyerek, és felnőtt-se­regbe. de kis idő múlva újra repked a fehér szalag Ildi vál­lán s cgyki kezében szorongat­va a Ziziket, másik kezévol öcsit húzva maga után. kitör­nek az emberek és gyerekkocsik sűrűjéből. Megállnak a járda mellett épen ott, ahol ráiuk aránylik az őszi napból cgv csomó. Szemben vannak egy. mással. Meet fog összeütközni a két vélemény: megegyük az úton, vagy nem. Ildi maga elé emeli Zizit tartő Jobb kezét, már bontaná a zörgő papírt, mikor felkiált: — Nézd, három zacskó...! kettő össze van ragadva. Három Zizi — két forintért. Első éázése mind a kettőnek öröm; nem kell megmagyarázni a keritésmászást. nem kell az úton megenni, sem elosztani--■1 ke’l az öcsi javaslata sze­rint. Három Zizijük van! Há­rom syereknek — három Zizi. S néz a két gyermek egy- r sic. Nem indulnak, öcsi las­san szétválasztja az bsszera. gadt papírt, megrázza a zacskót és úgy figyeli a kis rózsaszín szemek nyüzsgését. Ildi csavar­gatja a köténye szélét, nézi a kezében tartott sukrot. Hát mi baj van? Nagy küzdelem kezdődik a két kis gyermekben. A könnyű és kellemes megoldás lehetősége küzd a beosülettel. Igen. a be­csülettel. amiről apuka is be­szélt, a tanitónéni js. Arról be­széltek, hogy nem szabad be- csapni senkit. . most becsap­tuk a cukrász nénit... becsü­letesség... de akkor el kell osztani három felé a két Zi­zit . . . nem szabad becsapni senkit . . a harmadik Zizi nem járt nekünk ... — Vigyük vissza — mondja össi. — Visszaviszem — indul Ildi, s bár nehezen lép elsőt, csak megy. A langyos napfényben állva öosi csupa várakozás Már el­felejtette a kísértést, most csak egy érdekli, mit mond a néni Ildinek. Biztosan megdicséri. Azt fogja mondani: „Becsületes gyerek vagy .. . Hogy hívnak? Melyik iskolába Jársz? Van testvéred? Mondd meg anyu­kádnak. hogy ... és hátha még lldmék adja a visszavitt Zizit... nem. ne ad la. elosztják a két- töt... Azt fogja mondani: kö­szönöm. becsületes kislány vagy ... S ez neki is szól. nem­csak Ildinek... ö is becsüle­tes . .. — Na, mit mondott? — csap rá a zavartan közeledő Ildire. — Azt mondta, hogy „ló". — Csak annyit mondott, hoev ,16"? — Csak. S ezen a jó őszi délutánon a sok boldog, nyugodt ember és fehér gyermekkocsi között két csalódott, szomorú gyerek ment hazafelé. Csak annvit mondtak nekik, hogy „jé". Csak így. Mintha semmi sem történt volna. Caosó Lászléné. Felvegyem-e a nadrágot, avagy nem? Bizonyára nem egy asszony és lány kérdi ezt önmagától a borzongató időt mutató ablak előtt áll­va reggelenként. S éppen ezért szólunk néhány szót a nadrágviselésről. Vannak, akik azt mondják: ízléste­len, nem nőnek való a nadrág. Nos, véleményünk szerint ezt nem lehet ilyen kategorikusan megállapí­tani. Ügy gondoljuk: mun­kában, munkahelyen hideg Néhány szó a nadrágvlselésrőí időben nagyon hasznos és egészséges a nadrágviselet. Sőt, csinos is, ha az csino­san van szabva. Természe­tesen idősebb, vagy kövé­rebb nőkön nem mutat va­lami jól. Mindenesetre nem olyan probléma a nadrágviselés, amin sokat kellene rágódni és belőle elvi kérdést fab­rikálni. Ez teljesen egyéni probléma. A társadalmat akkor érinti, ha túlmegy a jó zlés és hasznosság hatá­rán. Vagy nem így van? Tes­sek hozzászólni. Egészségügyi tanácsadó anyáknak A sxainúrhöhögés megelőxése gyógyítása A szamárköhösré« tünetei szerint a beteprBéffek lefolyá­sában három szakaszt, szok­tunk megkülönböztetni. Az első a hurútos pzakisz. Tüne­tei a meghűlést követő álla­potra következtetnek. A betec ^vermek nyűgös inererlékenv. kisebb láza van. gyakran nát­hás. mérsékelten köhög. Egy­két hét elteltével .jelentkezik a betegség második ,pzaka£»zn. Erre a. görcsöe köhögés jel­lemző. A gyermeket heves kö­högési rohamok kínozzák, ar­ca kivörösödik, nyakerei ki­duzzadnak. a rohamok köz­ben mély. eivító hangon szív­ja- be a levegőt — mint mond­ják „húz“ — szívós, üveg- szerű nyálkát ürít gyakran hány, A betegség súlyosságá­tól függően öt-tíz. vagy akár negyven ilyen roham is je­lentkezhet naponta. A roHn- mok száma ép hevewésre kö­rülbelül két hétig fokozódik, majd fokozatosan enyhül. A görcsös köhögés «szakasza há­rom-négy hétig szokott tar­tani. A betegség harmadik szakaszában a köhögés foko­zatosan. két-három hét alatt megszűnik. A ez am árköhögés után vé­dettség marad vise-za. Ismételt megbetegedés ritkán fordul elő. A betegség a hat éven aluli kisgyermekek körében a leggyakoribb megkaphatják azonban csecsemők is. A he, tekig tartó köhögési rohamok, a hányás a gyermeket le­gyengíti. Az étvágytalan, le­gyengült gyermek fogékonnyá válhat máiP fertőzésekkel pzemben. A betegség szövőd­ményei. főleg a tüdőgyulladás, komoly veszélyt jelentenek a reeesemők és kisgyermekek számára. A sxamárleöhögés gyógyításában as utóbbi években nagy előrehaladás történt Gyógy ««erek alkalmazásá­val a betegség lefolyását rö­vidíteni. enyhíteni lehet és a fenyegető szövődmények je­lentkezése ie sokkal ritkább^ A csecsemők gyógyítására ió eredménnyel alkalmazzák a s®a,m ár köhögő« ellen oltott felnőttek véréből készített úgynevezett hyneri mmun savót. Különböző köhögéscsillapító- kon kívül hatásos gyógyté- nyező a friss levegő. Ezért fontos, hogy a beteg télen te sokat tartózkodjék a szabad­ban. de legalább a nyitott ablak mellett tartózkodj on. Jó hatású a rohamok gyen­gítésére a napi egy-két meleg fürdő is. A betegnek — ha szövődmény nincs — nem kell feküdnie. — Kapjon gyak­ran enni. helyes, ha a rohamokat követő hányás után rögtön eszik. Ilyenkor a legtöbb a valószínűsége an­nak. hogy a. következő roha­mig a táplálék fel tud szí­vódni -— anélkül, hogy előbb kihányná. A fertőző betegsé­gek megelőzésében első teendő a fertőző forrásként worenio betegnek az egészségesektől való elkülönítése. A védőoltások jelentősége A evamárköhöeés elleni ve. dekezésben jelentős azerenük van a védőoltásoknak iá A gyermekek egy. két ér hateves korában kötelező védőoltásai ma már n szamárköhöees el­len ig védettséget, adó oltó­anyagot tartalmaznak. A he­tesek környezetében élő gyer­mekeket — ha még nem es­tek át szamárköhöeésen - szintén be kell oltani. A esegüldi MNDSZ-szer- vezet vezetőségi tagjai ala­kuló ülést tartottak, ame­lyen elhatározták, hogy hány olvasó- és gazdasz- szony-kört szerveznek a fa­luban és fogadalmat tettók arra: minél több asszonyt vonnak be a MNDSZ mun­kájába. Nyírcsaholyban a pedagó­gus nap alkalmával Szendi Sándomé tanítónő és Der- csényi Júlia óvónő pénzju­talmat kapott. 500—500 fo­rinttal jutalmazta a tanács lelke.: munkájukat. Az MNDSZ népnevelői részt vettek a kölcsönjcgy- zési felvilágosító munkában. Ibrányban 31 asszony vég­zett ilyen tevékenységet. * Kisvárdán szeptember hó 30-án választották meg az iskoláknál a szülői munka- közösségek elnökeit. A taní­tóképző, leánygimnázium és a gyakorló iskola közösen alakította meg a szülői munkaközösség vezetőségét,! elnöknek Nagy Antalnét, alelnöknek Hetei Gyulánét és pénztárnoknak Sarkadi Istvánnet választották meg. * Rövidesen megalakulnak az MNDSZ-szervezetben a kereskedelmi bizottságok. A bizottságokban kereskedel-j mi alkalmazottak, valamint' háziasszonyok lesznek, akik; az üzletek, piacok forgal­mát. árait ellenőrzik. Ellá­togatnak az üzemi konyhák­ba is társadalmi ellenőr,, zésre. Mostani levelemben az édesanyák legszentebb kö­telességéről, a gyermek- nevelésről kívánok szólni hozzátok. Sok szomorú és intő példát tudnék felhozni arra, hogy az édesanya, vagy a szülők hanyagsá­ga, elfogultsága, káros kö­vetkezménnyel jár a fej­lődő gyermekekre. Éppen a napokban voltam szem­es fültanúja egy megrázó, regénybe illő esetnek a fiatalkorúak bíróságán, amikor a 16 éves gyer­mek szemére vetette édes­anyjának, hogy ö az oka erkölcsi züllésének, az ál­tala elkövetett betörések, lopások sorozatának. Kicsi korától mostohagyermek­ként kezelték, két testvé­rétől megkülönböztették, szeretet helyett ütötték- verték. Amikor elkövette az első botlást, elzavarták a háztól. Még a disznóól­ban sem kopott helyet, mert tetves volt. így lett belőle csavargó, a község réme, aki lopásból tartot­ta fenn magát. Mikor raj­takapták, azt mondotta: szívesebben megy a bör­tönbe, mint haza. Másik eset: amikor ha­sonlókorú leány csavargá­sai közben teljesen elzül- lött, egy másik anya fel- bujtására zsírt, lisztet, szalonnát lopott szüleitől. Nem egyszer lehet halla­ni, amikor édesapák pél­dáját követve, mulatozó, ittas fiatalok minden ok nélkül kést rántanak elő. Mennyivel könnyebb lett volr.a kezdettől fogva jól nevelni ezeket a gyer­mekeket, mint most átne­velni őket. Az átnevelés több erőt, tudást, türelmet igényel s ez nincs meg minden szülőben. Kedves Asszonytársaim! Igyekezzetek úgy nevel­ni gyermekeiteket, hogy később semmit se keil t, javítanotok. Hogyan érhetjük ezt el? Lagelsősorban a szülői példamutatással. Igen fon­tos, hogy minden szülő igényes legyen önmagával szemben, mert csak akkor követelhet gyermekeitől. Gyermekünkkel szemben következetesek legyünk, kitűnő munkát követel­jünk tőle. Fokozatosan vonjuk be a munka terü­leteire, ne nézzük el lus­taságát. Erősítsük csalá­dunkban a közösségi lég­kört, egyik családtag se­gítse a másikat. Éreztes­sük meg minél előbb, mit jelent a pénz értéke. Is­merje a család pénzügyi helyzetét, hogy szükség esetén tudjon lemondani szórakozásról. A kapott pénzzel számoltassuk el. Fejlesszük felelősségért zetét, magyarázzuk meg hanyagságának követhez-* menyeit. Ha valami tár­gyat elront, érezze a gyer­mek, hogy hibás. Tudjuk^ mindig, hogy mit csinál, hol tartózkodik, milyen környezetben van, kik tt barátai, milyen könyveket■ olvas, — még játék köz­ben is figyeljük. Növeljük a sport iránti érdeklődé­süket. Adjunk lehetőséget a helyes szórakozásra. Használjuk ki számukra a film nevelő erejét. Vigyázzunk arra, hogy túlzott babusgatással ön­állóságát el ne veszítse. Kedves Asszonytársakt Sokat lehetne írni erről a. témáról, a szülők felelős* ségéről a gyermek neveié-, seben. Búcsúzóul csak annnyit kérdezek: Tu­dod-e, mivé akarod nevel­ni gyermekeidet? Vess számot önmagaddal, he­lyesen jártál-e el eddig nem csúsztak-e be komo­lyabb hibák a gyermek nevelésébe? Szeretettel köszönt Ben­neteket a viszont írásig: •ASSZONYOKNAK LÁNYOKNAK

Next

/
Thumbnails
Contents