Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

1955 Oktober 30, vasárnap NÉPLAP 3 A Szovjetunió küldöttségének tervezete az európai általános kollektív biztonsági szerződésről A genfi külügyminiszteri értekezlet második ülése Alapelvek: A béke és biztonság biz­tosításának és az európai államok bármelyike ellen irányuló agresszió megaka­dályozásának céljából: abból a célból, bogy meg­szilárdítsák a nemzetközi együttműködést az államok függetlensége és szuveréni- tása tiszteletbéntartása, va­lamint a belügyeikbe való be nem avatkozás elveinek megfelelően: valamennyi európai ál­lam ama erőfeszítéseinek összeegyeztetését óhajtva, amelyek arra irányulnak, hogy megőrizzék az euró­pai kollektív biztonságot ahelyett, hogy egymással farkasszemet néző csoporto­kat alakítanának az euró­pai államokból, ami csak nehézségeket cs feszültsé­get teremt az országok kö­zötti kapcsolatokban és nö­veli a kölcsönös bizalmat­lanságot; tekintettel arra, hogy egy biztonsági rendszer létre­hozása Európában hozzájá­rulna a német probléma gyors megoldásához, Né­metország békés és demok­ratikus alapon való egyesí­tő*« útján; az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaitól és szellemétől át­hatva; az európai államok álta­lános európai kollektív biz­tonsági szerződést kötnek, amely a következő elveken alapul: 1 A szerződésben részt • vehet valamennyi európai állam — tekintet nélkül társadalmi rendsze­rére —, amely elismeri a szerződésben leszögezett cé­lokat, és vállalja a szerző­désben foglalt kötelezettsé­geket, valamint az Ameri­kai Egyesült Államok, A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenlő jogú részvevői kell hogy legyenek e szerződés­nek, amíg létre nem hoz­zák az egységes, békés cs demokratikus német álla­mot, azzal, hogy Németor­szág egyesítése után az egy­séges német állam tagja lehet a szerződésnek, a szer­ződés .általános feltételei­nek megfelelően. Az európai kollektív biz­tonsági szerződés megkö­tése nem csorbítja » négy hatalomnak: a Szovjetunió­nak, az Egyesült Államok­nak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak illetékes­ségét a német problémával kapcsolatban, melynek ren­dezése teljes mértékben a frntnevezett hatalmak ál­tal megállapított rendelke­zések keretei közölt kell, hogy megtörténjek. ey A szerződésben rész- vevő áLlarook kötele­zik magukat, hogy kölcsö­nösen tartózkodnak minden agressziótól, s nemzetközi kapcsolataikban tartózkod­nak attól, hogy kényszerí­téshez vagy erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamod­janak. Kötelezik magukat továbbá arra, hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően békés eszközök­kel rendeznek műiden olyan viszályt, amely közöttük felmerülhet, hogy ne ve­szélyeztethessek a nemzet­közi békét, és az európai biztonságot, 3 A szerződésben rész- * vevő államok tanács­kozni fognak minden egyes alkalommal, amikor bár­melyikük úgy véli, hogy a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen fegy­veres agresszió veszélye alakul ki Európában, hogy így hathatós intézkedéseket tegyenek e veszély elhárí­tására és az európai bizton­ság megőrzésére. 4, Egy európai fegyve­res agressziót, ame­lyet bármely állam vagy állam csoport követ el a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen, úgy tekintik, mint a szerződés­ben részvevő összes álla­mok ellen elkövetett agresz- szíót. Ilyen agresszió ese­tén valamennyi szerződő fél — élve az egyéni vagy kollektív védelemre vonat­kozó törvényes jogával — minden hatalmában lévő eszközzel, beleértve a fegy­veres erőhöz való folyamo­dást is — segítséget nyújt az ilyen agresszió áldozatá­vá vált államnak vagy álla­moknak, hogy helyreállítsa és fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot Euró­pában. 5. A szerződésben rész­vevő államok kötele­zik magukat, hogy a legrö­videbb időn belül közösen tanulmányozni fognak és létrehoznak egy olyan sza­bályzatot, mely meghatá­rozza azokat a módozato­kat, amelyek alapján a szerződésben részvevő álla­mok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, ne­vezetesen fegyveres segítsé­get abban az esetben, ha a helyzet úgy alakulna Euró­pában, hogy kollektív erő­feszítéseket követelne meg a béke helyreállítása és fenn­tartása érdekében. fa A szerződésben n'sz- •vevő államok az ENSZ alapokmánya rendelkezései­nek megfelelően ismertetni fogják az Egyesült Nemze­tek Szervezete Biztonsági Tanácsával azokat az intéz­kedéseket. amelyeket törvé­nyes védelmi jogukat al­kalmazva, vagy az európai béke és biztonság fenntar­tása érdekében tettek vagy vettek tervbe. 7#A szerződésben rész­vevő államok kötele­zik magukat, hogy nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban vagy s&c- vétségben és nem kötnek semmiféle olyan megegye­zést, amelynek célja ellen­tétes lenne az európai kol­lektív biztonsági szerződés céljával. íí á szerződésben rész­vevő államok kötele­zik magukat, hogy hozzá­járulnák az egymás kö­zötti, valamint más álla­mokkal való széleskörű gazdasági és kulturális együttműködéshez, a keres­kedelem és más gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kulturális kapcsolatok ’ ki­szélesítésé utján, az ilyen együttműködést akadályozó mindennemű megkülönböz­tetés és korlátozás kizárá­sával. O A szerződésben rcsz- * vevő államok között a szerződés által előirt ta­nácskozások, és az európai biztonság biztosítására vo­natkozó kérdések megvizs­gálása érdekében tervbe vesznek: a) időszaki értekezleteket cs szükség esetén rendkí­vüli értekezleteket, ame­lyeken minden egyes álla­mot kormányának egyik tagja, vagy egy külön erre a célra kijelölt megbízottja fog képviselni; b) egy állandó tanácskozó bizottság felállítását, amely­nek az lesz a feladata, hogy megfelelő ajánlásokat ké­szítsen elő a szerződésben részvevő államok kormá­nyai számára; "I A Elismerve az Lgye- sült Nemzetek Szer­vezete Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak különle­ges felelősségét a nemzet- j közi béke és biztonság fenn­tartása terén, a szerződés­ben részvevő államok meg fogják hívni a Kínai Nép- köztársaság kormányát, hogy küldjön megfigyelő­ket, a szerződés értelmében létrehozott szervekbe. j A jelen szerződés semmiképpen nem hatálytalanítja azokat a kötelezettségeket. amelyek az európai államok között kötött olyan nemzetközi szerződésekből származnak, amelyeknek elvei és céljai megfelelnek a jelen szerző­dés elveinek és céljainak. I O A szerződésben rész­■*-“* vevő államok meg­állapodnak. hogy az euró­pai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vo­natkozó intézkedések meg­valósításának két vagy há­rom évig tartó kezdeti idő­szakában nem mentesülnek az érvényben lévő szerződé­sek és megállapodások ér­telmében vállalt kötelezett­ségeik alól. Ugyanaltkor az érvényben lévő katonai kö­telezettségeket tartalmazó szerződésekben részvevő ál­lamok tartózkodni fognak a fegyveres erőhöz való fo­lyamodástól és békés esz­közökkel fognak rendezni minden közöttük netán fel­merülő viszályt. Az illető szerződésekben és egyezmé­nyekben részvevő államok között tanácskozásra kerül majd sor minden olyan né­zeteltérés és viszály esetén, amely veszélyeztetheti az európai béke fenntartását. 1 Q Addig is, amíg szer- ződést nem kötnek a fegyverzetek csökkentésé­re, az atomfegyverek be­tiltására, és a külföldi csa­patoknak az európai orszá­gok területeiről való visz- szavonasára. a szerződés­ben részvevő államok köte­lezik magukat, hogy nem tesznek olyan újabb intéz­kedéseket, amelyek előző­leg kötött szerződések vagy megállapodások értelmében egy másik európai állam területén levő fegyveres erőik növelését célozzák. 1 4 A szerződésben rész- * vevő államok meg­állapodnak, hogy a jelen­legi szerződés életbelépteté­sétől számított meghatáro­zott időszak elteltével az 1955. május 14-én kötött varsói szerződés, az 1954. október 23-án kötött párizsi egyezmények és az 1949. április 4-én kötött észak­atlanti szerződés érvényü­ket vesztik, ”1 EJ A szerződés érvé­L * nyességéneb időtar­tama: öt ven év. Genf, (MTI). A genfi négyhatalmi külügyminisz­teri értekezlet október 28-i második ülésén a külügy­miniszterek megkezdték az első napirendi pont — az európai biztonság és Né­metország — tárgyalását. Az első felszólaló Mac­millan angol külügyminisz­ter volt. Felszólalása végén beterjesztette a három nyu­gati hatalom közös memo­randumát, amely szerződés- tervezetet tartalmaz a Né­metország újaregyesítésével kapcsolatos garanciákról és tartalmazza Németország nírapefVPQÍfpopnplr fprvpf a? úgynevezett Eden-tervet. Utána az ülésen Molotov szovjet külügyminiszter szó­lalt fel. A szovjet küldött­ség vezetője az értekezlet elé terjesztette megvitatás végett azt a javaslatot, hogy kössenek általános európai kollektív biztonsági szerződést és megfelelő szerződés-tervezetet nyúj­tott be. Az ülésen felszólalt Finay francia és Dulles amerikai külügyminiszter is. A következő ülés szom­baton délután 15 órakor kezdődött. Megkezdődött a genfi külügyminiszteri értekezlet harmadik ülése Genf, (MTI). Október 29-én délután, tizenöt óra­kor megkezdődött a genfi külügyminiszteri értekezlet harmadik ülése. Az ülésen V. M. Molotov elnökölt. A külügyminiszte­rek folytatták az első napi­rendi pont — az európai biztonság és Németország kérdése — megvitatását. Befejeződött u külügyminiszterek szombati ülése Magyar—finn árucsere förga lm i megállapodás Helsinki, (MTI). Helsin-1 január 1-től december 31-ig kiben a magyar és finn érvényes. Az Osztrák Szövetségi Tanár* elfogadta a semlegesség i törvényt kormány megbízottai 1955. október 27-én árucserefor­galmi megállapodást írtak alá. A megállapodás 1956­A két ország közötti meg­állapodás 1955-höz viszo­nyítva lényeges forgalom- növekedést irányoz elő. Becs, (MTI). Á Szövetségi Tanács az osztrák parla­ment felsőháza, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szo­cialista Párt szavazataival elfogadta a semlegességről szóló törvényjavaslatot. A semlegességi törvényjavas­lat ellen a függetlenek szövetsége szavazott (a Szö­vetségi Tanácsban a kom­munisták nincsenek képvi­selve). Megalakult az ú\ saarvidéki kormány Berlin, (MTI). Hírügy-1 sehet, a saarvidéki biztosító nökségi jelentések szerint a | hivatal elnökét választotta saarvidéki tartományi gyű-jmeg az új, ideiglenes saar- lés szombaton a kora reg-; vidéki kormány miniszter- geli órákban Heinrich Wel-! elnökévé. Megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Porkkala—Udd területéről Helsinki, (TASZSZ). An­nak a szovjet-finn egyez­ménynek értelmében, amely szerint a Szovjetunió le­mondott Porkkala-Udd te­rületének haditengerészeti I támaszpontként való fel­használási jogáról, megkez­dődött a szovjet fegyveres erők kivonása erről a terü­letről. Pasila vasúti állomáson nagy tömeg búcsúztatta a hazatérő szovjet katonák első szerelvényét. Amikor a vonat a peronhoz ért, a szovjet katonáknak virág­csokrokat nyújtottak át. KÉPEK A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL A képen: A magrnyitogorszki kohókombinát I-es számú lemczhemrerló izemében. (Foto V, Georgtev) UcningTáóban befejezéshez közeledik a földalatti vasút első részlegének építése. A kénen: a HarvszJutja-megálló. (Foto A Míhajlov) Genf, (MTI). A külügy­miniszterek értekezletének ülése szombaton 18 óra 55 perckor ért véget. A leg­közelebbi ülés hétfőn lesz;

Next

/
Thumbnails
Contents