Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-29 / 255. szám

NEPtáP 1955 október 29, szombat «* Uj életet kezdtek a cégénydányádi Nagy-tanyaiak . A cégénydányádi Nagy­tanyán 26 család él. Haj­dan báró Kende György cselédei voltak. Hajnaltól késő éjszakáig dolgoztatták őket. S mégis éheztek, ron- gyoskodtak. Egy család évi bére 12 mázsa búza és 40 pengő volt. De ezt is kö­nyörgésre kapták meg. Gyakran ez volt a válasz: „Majd megkapod! Nincs!“ 1945. után véget ért az a világ, hogy levett kalappal, vigyázzállásban kelljen be­szélniük az urakkal. 164 hold földet osztottak ki a tanyaiak között, Megválto­zott az életük. A hajdani cselédeknek a jó gazdálko­dás következtében olyan jövedelmük van amiről ré­gen álmodni sem mertek. Pető Józsefnek az elmúlt évben pl. csupán dohányból 35 ezer forint jövedelme volt. Disznót nem igen öl­tek évről évre, ma pedig Agócs bácsinak két hízója van, Lipusz elvtársnak há­rom. A gyerekek saját iskolá­jukba járnak, amelyet 1946- ban építettek az intéző la­kása helyére. Több volt cse­léd fia, lánya magas funk­cióba került. Lupusz bácsi fia például a Zala megyei tanács egyik Vezetője, Fehér Józsefné pedig Fehérgyar­maton tanár. A megváltozott élet hozta magával a múlt hónapban a Dózsa Termelőszövetkezet megalakulását is. Molnár Józsefné volt az első belépő, őt követte férje, és a két fia. Ma már 24 családot és Nincs baj a lakosság téli tüzelő ellátásával A néhány napos erősebb lehűlés és a beállt eső kö­vetkeztében több családban hirtelen sürgőssé vált a téli tüzelő beszerzése. Ezért van az, hogy a Tüzép telepeken többen jelennek meg tüzelő­szükségletük beszerzése vé­gett, mint eddig. Előfordul, hogy már a telep nyitása előtt több órával sort áll­nak, mint ahogy ezt a múlt években kisebb-nagyobb tü­zelőellátási zavarok miatt tették. • A Tüzép okult az előző évek tapasztalataiból. Az idén úgy szervezte meg a város és a megye lakossá­gának tüzelőellátását, hogy ne kelljen sorba állni, s minden család téli tüzelő igényeit idejében ki tudják elégíteni. Sokan már a nyár derekán beszerezték a téli tüzelőjüket. Hivatalok és üzemek dolgozói törleszté- ses tüzelőutalványt kaptak és erre kapták meg a sze­net, a fát: Megnyugtatásul közölhet­jük, hogy nem csak a nyír­egyházi Tüzépen. de a vál­lalat megyében lévő tele­pein is legalább 50 száza­lékkal több szenet és fát tá­rol, mint tavaly ilyenkor. Emellett minden nap több vagon tüzelő érkezik a Tü­zép telepekre. A lakosság az oroszlányi-, a nógrádi szén, a gyöngyö­si lignit és más jóminőségű szenek vásárlása mellett szívesen vásárolja a 3700 kalóriájú pécsi iszapszenet, mely salakmentesen hamuig el ég. Hasonlóan vásárol­ják a lengyel iszapszenet is. Egyesek zúgolódnak miatta, hogy a vásárolt szénmeny- nyiséghez miért csak húsz százalék tűzifát adnak. Nem gondolják, hogy tűzifával nem bőkezűsködhetünk, ta­karékoskodnunk kell vele és lehetőleg csali annyit kell a tüzeléshez használni, ami a tűzrakásához szük- ségés. A fatüzeléses kály­hák tulajdonosai ettől füg­getlenül egyelőre 15 mázsa .tüzelőfát kapnak. A téli tüzelőellátásról te­hát gondoskodott a Tüzép, és a következő hónapokban rendszeresen érkezik a te­lepekre tűzifa és szén. Nem lesz fennakadás a lakosság téli tüzelő ellátásával. 210 hold földet számlál a Dózsa. Jó vezetőséget választot­tak. Az elnökséggel Lipusz Ferencet bízták meg. Azt mondják, nagyon becsületes ember, meg jól érti a gaz­dálkodást. Meg is látszik a tsz munkáján. 23 holdas búza vetésük szépen zöldell. Keresztsorosan vetették. Igaz, a gépállomásnak is nagy szerepe van abban. 14 má..- ' holdankénti termés­re számítanak. Saját trakto­rosaik, a Pató testvérek iga­zán becsületesen dolgoznak. A fsz tagjai pedig éjjel­nappal dolgoznak. A vetés idején éjjel a trágyát hord­ták, nappal pedig vetettek. A tsz életében jelentős fordulat következett be a napokban. Megalakították a pártszervezetet. Szükségét érezték a kommunisták irá­nyító tevékenységének. Tit­kárnak Veres Istvánt vá­lasztották, azt mondják ő a legrátermettebb. Most pe­dig résztvesznek a politikai oktatásban. Szinte hihetet­lennek tűnik számukra, hogy ők, a volt cselédek tanulhatnak .!.. Nehéz lenne mindazt el­mondani, mennyi változás lett a tanyai emberek életé­ben. De ezután fog még tel­jesen megváltozni helyzetük, különösen ha továbbra is jól gazdálkodnak a tsz-ben. Csepclyi Tamás, Fehérgyarmati járási tanács V. B. titkára. Szovjet-Ukrajna hete A Icözeledő Szovjet-Uk­rajna hetében fontos ese­mények játszódnak le a fe­hérgyarmati járásban. Az MSZT szervezésével meg­alakult az „Ukrán hét bi­zottság“, mely programot dolgozott ki az ide érkező ukrán vendégek fogadására. Az előkészület során októ­ber 30-án Mészáros Pálné a járási MDP első titkára Ti- szakóródon tart clmény-bc- számolót Szovjetunióbeli út­járól. A mezőgazdasági osz­tály az ukrán kolhozok éle­téről több községben isme­retterjesztő előadásokon számol be. A járási könyv­tár könyvkiállítást szervez ebből az alkalomból. A DISZ járási bizottsága a Komszornol munkájáról, a komszomolisták életéről tart előadásokat a DISZ fiatalok részére. A fiatalok a nép­művelési osztállyal karölt­ve táncszámokat tanulnak az ünnepi műsorra. Az is­meretterjesztő előadá,sok keretében a pedagógusok közreműködésével Csaj­kovszkijról, Erkel Ferencről zeneirodalmi előadás lesz hanglemezekkel Fehérgyar­maton. Az MSZT az előké­születek munkáját tagtobor­zásra is felhasználja. PETŐ SÁNDOR MSZT járási titkár, Fchgrgyarmat, Kifizetődő az őszi és téli sertéshízlalás Irta : Szkíta József állattenyésztő Mi is kivettük részünket a termelő munkából DISZ taggyűlésen elhatá- rülbelül 200 almaíáról szed­roztuk, hogy az őszi beta­karítási munkákban segít­séget adunk a környék termelőszövetkezeteinek. Ezt a határozatot többnyire tel­jesítettük. A nyírgyulaji tsz- ben egy délután 5 hold ku­koricát törtünk le. A nyir- i bátori Lenin TSZ-ben kö­tük le az almát. Elhatároz­tuk, hogy a tsz fiataljaival szervezeti és kulturális vo­nalon is kapcsolatot terem­tünk. Szeretnénk, ha min­den középiskola követné a .példánkat. Balogh Ilona Óvónőképző, Nyírbátor Vendégek a Ságvári TSZ-foen — Ne vágjuk olyan nagy fába a fejszét, elnök elv­társ — mondták többen, amikpr Gyureskó András azt javasolta, hogy létesít­senek baromfitelepet. — Elég, ha a sertésállományt megtartjuk. Minek az? Csak a baj lesz meg vele. Jöve­delmezni meg nem fog. Különösen a férfiak ide­genkedtek tőle, „Asszony­munka. mit hoz az a ház­hoz, semmit...“ Lenézték- Az elnök azonban nem tá­gított addig, amíg azt nem mondták, jól van, hát csi­náljuk. Egy év leforgása alatt olyan . szép baromfiállo­mányt neveltek, hogy a megye valamennyi termelő- szövetkezete tudomást szer­zett róla. A nyíregyházi Ságvári TSZ tagjai nem gondoltak arra, hogy ba­romfineveléssel is növel­ni lehet a hírnevet és a jö­vedelmet. Az elmúlt napokban meg­látogatták a tsz-ek állatgon­dozói és állattenyésztési fe­lelősei a baromfiállományt és nagyon meg voltak elé­gedve vele. A tíz is nekik önti a pénzt szét) megszerzik. Ügyhogy a korábban kihasználatlanul hagyott vizenyős telep 45 ezer forintot jövedelmezett a tsz-nek. 600 darab kacsát adtak el továbbtenyésztásre 75 forintos darabonkénti árban. Jelenleg 586 darab kacsa úszkál a nádszegé­lyezte tavakban, amelyet majd szintén piacra visz­nek. A látogatók belátták, hogy érdemes kacsatenyésztéssel foglalkozni. Sokan már itt úgy döntöttek, hogy ők is Sokat tanultak a tapasztalatcseréből Ezután a baromfitelepet I nézték meg a látogatók. Kiss József főállattenyésztő' beszélt a csibenevelő beren­dezéséről, amélyet gyakor­latban űs megtekintettek. A modern épületek mindig ragyognak a tisztaságtól, keltetés idején 28—30 fok meleget biztosítanak. A tyú­kok számára külön ólat építettek, s ugyancsak más helyet biztosítottak a csa­pósfészek számára. Sok fáradságot Igényel a ter­méshozam ellenőrzése, mi­vel minden tyúk termésho­zamát külön fel kell je­gyezni. Ez azért szükséges, hogy olyan cüttörzset hagy­janak meg továfcbtenjfész- tésre. amely kifizetőén jö­vedelmez. A látogatók nagyon he­lyeselték azt a tervet, amely szerint kifutót fognak biz­tosítani az apróbaromfi szá­mára. Tavasszal pedig fá­kat ültetnek az udvarra, hogy árnyékot biztosítsanak nagy hőség idején. Ugyan­csak tavasszal lucernával vetik be a jelenlegi kifu­tót, így olcsóbb az eltar­tás. Sok apró dolgot megta­Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogyha a termelőszövetkezetek terv­szerűen es hozzáértéssé! foglalkoznak sertéshizla­lással, olyan időben is je­lentős jövedelemre tehetnek szert, amikor más bevétele a tsz-nek nincsen. Emellett elősegítik, hogy államunk a lehető legjobban Kielégítse a dolgozók hús- és zsirszük- ségletét. A Minisztertanács hatá­rozatban kimondja, hogy a hizlalás kezdeti idő­szakában a takarmány 50 százaléka zöld- és silóta­karmányból, valamint szé- nafélékból álljon, mert a hizlalás meggyorsítása ér­dekében erre szükség van. Már az elválasztás után fo­kozottabban kell takarmá- nyozni a hízóba állított sertést, mert csák így érik cl 10—12 hónapos korban a 130—150 kilós súlyt. Azokat a malacokat, melyeket majd hizlalásra fo­gunk be, ha oda nőnek, már szopós korukban jól kell takarmány ózni: dara­keverék mellett zöld pillan­gósok, (lucerna, lóhere, édes ésillagfürt), télen pe­dig ezekből készült úgyne­vezett sertés-siló etetésére kell rászoktatni. A válasz­tás után ezek etetését fo­kozzuk, hogy a napi táp­anyagszükséglet 50—60 szá­zalékát kitégyék, míg csak a sertések el nem érik a 70, 80 kilós súlyt. Ezután pedig fokozatosan az ele- séget a tömény rápértékű abraktakarmány etetésére váltsuk át. így elérhetjük, hogy annyi takarmánnyal, amivel a Csáki-íéle hizla- lási módszer szerint két sertést hizlalhattunk rneg, hármat tudunk ugyanolyan súlyra hizlalni. Jó eredménnyel járnak a késő őszi és téli hizlalá­sok, ha savót —- naponta állatonként legalább egy, másfél litert — eleiünk ál­latainkkal. • Emellett szük­séges zöld-pillangósok és állati eredetű takarmányok etetése is, mert ezek nem­csak a bennük lévő táp­anyaggal táplálnak, hanem más takarmányok tápláló hatását ■ is növelik. Előnyös a hizlalás akkor is, ha burgonya és répa etetését vezetjük be. Bur­gonyából 8—10 kilogrammot etethetünk naponta. Ezt a | mennyiséget a hizlalás vé- | ge felé csökkenteni kell. A burgonyát párolva, darával, | a répát főzve, abrakfélé- j vei összekeverve etessük, j A hizlalás érdekében | nagy gondot kell fordítani a takarmánymész biztosító- | sára, mert anélkül csonUá- ! gyulás következtében a hí- ; zók már kis súly alatt le­rogynak. A napi abrakta­karmányhoz, ha pillangós zöldet, vagy ennek lisztjét etetjük, 1 százalékot, ha pillangósokat nem etetünk, két százalékot kell biztosí­tani a takrmánymészből.— Takarmánysót is adnunk kell a hízóknak: a takar­mány 1 százalékának meg­felelő mennyiséget a takar­mányba jól belekeverve. Igen fontos a késő őszi és téli hizlalásnál a vitaminok biztosítása a hízók részére. . Készítsünk tágas kifutót; hogy napfényes időben a hízók bőrében lévő ergosz- . térin D-vitaminná alakul­hasson. A D-vitamin az ál- i latok csontfejlődését bizto- i sítja. Vitamin biztosítása . céljából etessünk sárgaré- • pát is. Nem kell sok belőle, 10 kiló súlygyarapodáshoz 1 deka sárgarépa elegendő ] nultak a jelenlévők: a | baromfinak este taná-| I esős szemestakarmányt ad- I ni, napközben lágytakar-j |mány kedvezőbb. Vagy: a csibenevelőben a csirkék! unalmukban gyakran vé- j : resre csipegetik egymást.! Hogy ezt elkerüljük, a föld-1 1 be illesztett hegyes fára | burgonyát szúrunk, így ezt ' csipegetik. ! Utána megbeszélték a lá- , toriakat. Székely József, a I sóstóhegyi Vörös Csillag j Termelőszövetkezet állat- ! gondozója a Ságvári ered­ményei láttán még nagyobb ! kedvet kapott a baromfi tfe- 1 nyésztéshez. A tsz. dolgozói I már korábban beszéltek 1 arról, hogy venni fognak [ egy csibekeltető gépet, így nem kell Sárospatakról. Gö- 1 döllőről, vagy még más he­lyekről szállítani az apró- ! jószágot. j Többen elmondták, hogy ,!a baromfitelep berendezé- : sei egyszerűek, de annál ■ praktikusabbak. S ez arra ! bizonyíték, hogy nem is • olyan sok befektetés szük­• séges a baromfiállomány lé­tesítéséhez. Miska J. vitamint ad az állat szer­vezetének. Soha nem szabad megíe- lejtkezni arról, hogy mm- dig legyen elegendő ivóvíz az állatok részére. Á víz ne legyen se meleg, se jég­hideg, mert egyikből sem tud az állat eleget inni hő­mérséklete miatt. Jó ivóvíz hiányában az állatok étvá­gya megromlik cs ennek következtében a hízás üte­me is csökken. Mennyi vi­zet adjunk? Megetetett kiló abraktakarmány megemész­téséhez 5—6 liter ivóvízre van szüksége a hízónak. Amellett,' hogy gondos-v kódunk az állatok bőséges alommal ellátott fekhelyé­ről, elengedhetetlenül fon-. tos, hogy a hízókat kor és' súlyuk szerint falkásítsuk, külön csoportokban etes­sük. Ez azért szükséges, hogy idősebb és erősebb állatok el ne verjék a vá­lyútól a fiatalabbakat és a gyengébbeket. A nyíregy­házi Dózsa TSZ-ben az el­mondottak szerint, korsze­rűen hizlalják időről-időre a sertéseket. Ebben az év-’ ben már a vidám vásár előtt 40 darab kövér ser­tést i adott el a Uz. és 100 ezer forintnál többet ka­pott érte. Most 14 darab 90 kilós, 60 darab 50 kilós, 33 darab 40 kilós hízója van a tsz-nek. A hízók takar-, mányozásához felhasználják a zöld lucerna etetése mel­lett a közeli laktanyából kapott konyhahulladékot is.. Nem ez a helyzet a leve-, leki Alkotmány TSZ-ben. Itt a 28 koca szaporulatát minden évben eladják azért, mert mint mondják — ak-‘ kor fizetnek érte legna­gyobb árat. Csak annyi ser ­tést hizlalnak, ami az al-> lammal szembeni kötele-' zettség teljesítéséhez ele­gendő. 416 holdon gazdál­kodnak és csak 11 }>jzó-! juk van — ezek 70—170 kilósak lehetnek. Egy he­lyen, egy ■ csapatban tart­ják valamennyit. Etetés­kor az erősebb többet eszik, a gyengébb kevesebbet. — Nem különb a helyzet Nyírjákón a Beke TSZ- ben sem. Ott meg a kocák, kanok egész éven át együtt vannak. A kocák egy-két, hét megszakítással egyen­ként fialnak. Ennek követ­keztében a tsz. a malaco­kat nem tudja helyesen ne­velni, mert ennyi malac egyetlen embernek nem ad annyi munkát, ami más munkákban jut egy-egy tsz-tagra. Senki sincsen a malacok mellett. A fiatal állatok gondozatlanok. Vannak olyan termelő- szövetkezetek is, ahol vá­lasztás után a tagság szét­osztatja a malacokat, pe­dig több jövedelmet jelen-, ter.ének azok a tagságnak, ha közösen hizlalnák meg és értékesítenék. A párt és a kormány le­hetővé tette termelőszövet­kezeteink részére, hogy' a kihelyezett agronómusokon: mezőgazdászokon és kör­zeti agronómusokon ke­resztül a szaktudás lejus­son hozzájuk még a leg­távolabbi kis faluba is. —■ Használják ki a megadott lehetőségeket, vegyék igény­be a szakemberek segítsé­gét a sertéshizlaláshoz csak úgy, mint más egyebhez. A szakemberek pedig adják tudásuk legjavát, keressék folyton azokat a lehetősé­geket, amelyeken keresztül olcsóbban, többet és jobbat termelhetnek terme lusso- kvetjif&etejnk, ■* A vendégek először a ka­csatelepet látogatták meg. A város szélén még áz el­múlt* évben is kihaszná­latlanul nyújtózkodott az emberek bosszantására a mocsaras „lápvilág“. A tsz. dolgozói a tavasszal mun­kához láttak, s rövid időn belül takaros kis kacsa­úsztatót létesítettek belőle. Gondosan körülkerítették, majd ólat építettek. Az állatok eltartása nagyon ke­vésbe kerül, mivel a két kis íóbaft. * táplálék nagyre-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents