Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-29 / 255. szám

1855 október 29, »*ombat NÉPLAP a 3gL jg 3tg 1955. október 29, Szombat Zénó Idő járásjelentés. Várható időjárás szombaton es­tig:, felhős idő, több helyen eső, mérsékelt délnyugati- nyúgati szél. A hőmérséklet nyugaton csökken, keie- ten alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szom­bat estig: 13—16 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérsék­let szombaton 10 fok alatt. Ügyeletes orvosi szolgálat: Luther-utca 13. Ügyeletes gyógyszertári szolgálat: Dózsa Gy.-u. 3. V. fi. Molotov nyilatkozata a íren fi értekezleten Hanzelka és Zikmund fiatal csehszlovák, mérnö­kök „Afrika az álmok vi­lágában és a valóságban” című háromkötetes úti­könyve újból megjelent és kapható a Szikra könyves­boltban. A Csehszlovákiá­ban nyomtatott pompás ki­állítású könyv 120 forinlért kapható. * Ma este a SZOT kullúr- h az ban rendezik meg a hagyományos szüreti bárt. * Holnap délelőtt 10 óra­kor a József Attila kultúr- ház bábtermében báb-elő­adás lesz gyermekek ré­szére. Bemutatásra kerül a „Párbaj”, „Szódásüveg és a varázsló”, „Farkas és a róka a lakodalomban” cí­mű bábjáték. * Tegnap délelőtt értekez­letet tartottak a Megyei Tanácson a fémgyűjtő bi­zottság tagjai a november hónapban megtartandó vas- gyűjtő hónap megszerve­zésével kapcsolatosan. * A megyében eddig 10.128 egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt fejezte be tel­jés egészében a kenyérga­bona vetését.-* Az idén a megyében a szamosbecsi Dózsa, a sza- mostatárfalvai Ady, a csá- szárszállási Űj Alkotmány és a nyírgyulaji Petőfi Ter­melőszövetkezetekben épí­tettek új kultúrotthont. * A vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezet burgo­nyabeadási tervét 236 má­zsával túlteljesítette és még ezenkívül a háztáji terüle­ten termelt burgonyáiról is több mint egy vagonnal szállítottak be az allam raktárába a szövetkezet tagjai. A Társadalom és Termé­szettudományi Isrfieretter- jesztő Társulat megyei munkabizottsága már he­tekkel ezelőtt megkezdte az idei ismeretterjesztési terv- javaslat elkészítését. Külön tervet készített az ' állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek, az if­júság és a falusi dolgozók részére. * Nyírgyulajon a november 7-i ünnepi megemlékezés után a kultúrotthon szín­játszói a „Leszámolás” című egyfelvonásos szovjet szín­művet mutatják be. * A burgonyaszedésben a legutóbbi értékelés szerint a fehérgyarmati járás ve­zet 89.5 százalékos ered­ménnyel. * Igen sok termelőszövetke­zetben, mint a demecseri Dimitrov, a nyírgyulaji Pe­tőfi Termelőszövetkezetben megnőtt a könyvbarátok, az olvasók száma. A téli hó­napokra valamennyi szö­vetkezetben gazdag progra­mot dolgoznak ki a tagok kulturális nevelésére. * A Szabolcs-Szatmár me­gyei Terményforgalmi Vál­lalat edlig 712 vagon ku­koricát és 533 vagon nap­raforgót gyűjtött be. * A Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma versenyt indít a gyapjúter­melés fokozása érdekében. A gyapjútermelési verseny­ben részt vehetnek az ál­lami gazdaságok, a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek juhtenyészeíei, juhá­szai és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok. Genf, (TASZSZ). A kormányfők júliusi genfi értekezlete még jobban megszilárdította a népek­nek a tartós és szilárd béke biztosítósára irányuló aka­ratát. A kormányfői érte­kezlet megnyitotta az utat arra is, hogy a továbbiak­ban együttesen megvizsgál­juk és megoldjuk a megér­lelődött nemzetközi problé­mákat a kölcsönös megér­tés és a felek érdekei tisz- teletbentartásának szélie­mében, a népek közötti bé­ke biztosítása feladatainak megfelelően. Egy időben voltak olyan megnyilatkozások, amelyek árnyékot akartak borítani a genfi értekezlet pozitív eredményeire. Ezzel ma is számolni kell. Ez azt bizo­nyítja, hogy nem kevés ne­hézség áll a genfi értekezlet feladatai megvalósításának útjában. Mindaméllett fel­tételezzük, hogy valamen­nyiünket egyöntetűleg az az óhaj hat át, hogy meg­szilárdítsuk a kormányfői értekezlet már eddig elért eredményeit és ezék alap­ján dolgozzunk tovább. i A genfi értekezlet óta el­telt idő alatt a Szovjetunió kormánya egész sor újabb intézkedést tett, hogy előse-! gítse a nemzetközi feszült-! ség további enyhülését. Ezeket az intézkedéseket1 világszerte helyeslés fo- gadta. Mindenekelőtt rá kell mutatni arra a határozatra, amelynek értelmében hat-] szóznegyvenezer fővel csők-1 kenteitek a szovjet’fegyve-' rés erőket. A Szovjetuniói ezzel a gyakorlatban mu­tatta meg, hogy kész tevé­kenyen előmozdítani a fegy­verkezési verseny beszünte­tését és hogy a nemzetközi feszültség további enyhíté­sére törekszik. Ismeretes az is, hogy Lengyelország. Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Bulgária és Albánia kormánya szintén csökkentette fegyveres erőit. A Szovjetunió nemrég ha­tározatot hozott, amelynek értelmében határidő előtt lemondott a Finnország te- rületné fekvő Porkkala— UDD-i haditengerészeti tá­maszpontról. A Szovjet­uniónak nincs többé egyet­len katonai támaszpontja sem határain túl. A Szovjetunió a genfi ér­tekezletet követő időszak­ban diplomáciai kapcsolato-j kát teremtett a Német Szö-j vetségi Köztársasággal. ] Megkötötték és életbelépett | a Szovjetunió és a Német j Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződés. Az a tény, hogy a Szovjetuniónak normális, kapcsolatai vannak a Né-1 metország területén lévő; mindkét állammal, kétség-! telenül elősegíti majd Eu- [ rópa középpontjában a nemzetközi feszültség eny­hülését és kedvező befolyást] gyakorol a német kérdés1 rendezésére. A szovjet kormány, mind-' ezen lépések megtételénél, valamint a Szovjetuniónak! mind a Kelet, — mind a Nyugat államaival való kapcsolatai és együttműkö-, dése kiterjesztésében, abból indul ki, hogy a nemzet-j közi életben a szavakat tét-; tekkel kell alátámasztani,] nem lehet megállni a még meg nem oldott kérdések] előtt, hanem lépésről-lépés- j re kell előre haladni, meg-j teremtve a feltételeket a más, még nehezebb kérdé­sek megoldása felé. A Szovjetunió intézkedé-, sei njilvánvalóvá tették azt a tényt, hogy a nemzetközi ■ feszültség további enyhíté­sének megvannak a nagy és'' még ki nem használt; lehetőségei, figyelembevéve ] természetesén, hogy min­den állam — ás elsősorban] a nagyhatalmak Genf szel-] lemében fognak cseleked­ni. Sajnos, e lehetőségeket, távolról sem használja ki mindenki. A kormányfők a követke­ző kérdések megvitatásával bíztak meg bennünket: 1. Az európai biztonság és Németország. 2. A leszerelés. 3. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesz­tése. Az európai biztonság és Németország kérdésének íöntos jelentőségét a négy hatalom kormányfői egy­hangúlag megállapították. A szovjet kormány java- j solta, hogy kössünk általá­nos európai biztonsági szer­ződést minden. érdekelt európai államnak és az Amerikai Egyesült Álla- ] moknak a részvételével. A kormányfők elhatározták, hogy az általunk benyújtott j szerződéstervezetet a kül­ügyminiszterek elé terjesz-] tik megvitatás végett. E i A Mezőgazdasági Könyvvásár elé — Október 29-től november 13-ig — A felszabadulás óta el­telt tíz év alatt különös és számunkra mégis természe­tes változások történtek a dolgozó parasztság életé­ben. Többek között az egyik legdöntőbb ilyen vál­tozás, dolgozó parasztsá­gunk kulturális színvonalá­nak emelése. Miben nyilvá­nul ez meg. Először is ab­ban, hogy az olvasás teret hódított. A könyv frontot tört át, a tudatlanság frontját. Ma már nem rit­kaság, ha egy paraszt em­ber egy tél folyamán 15—20 regényt elolvas. Nem rit­kaság olyan könyviárláto- gató, akinek három . olvasó­jegye is van. mert olyan kapós a könyv, hogy sok­szor menni kell utána az egyik könyvtárból a má­sikba'. Ez jellemzővé vált falvainkban. Éppen ezért ma már nem csodálkozunk azon, ha mezőgazdasági könyvvásárt rendeznek a falvakban» A könyv dolgozó paraszt­jaink gondolkodásmódjának megváltoztatásával belátha­tatlan eredményeket hoz. Csak a könyvterjesztő vál­lalat okos munkáján mú­lik, hogy milyen eredmé­nye lesz e könyvvásárnak. Csak nem szabad sajnálni a fáradságot. Nem úgy kell számolni, . hogy eladtak egyik helyen 5—6 drága könyvet., egy másik sátor­nál pedig 25—30 olcsó könyvet, s mégis, mert az első esetben több volt az anyagi bevétel, tehát az a könyvterjesztő -óbban dol­gozott. Ne a pénz, hanem a könyvek darabszáma le­gyen a kulcsa az arány­mértéknek. Milyerí könyveket visz­nek most falura? Elsősor­ban a -mezőgazdasági szak­könyveket kell említenünk. Hogy mennyire szükséges ez, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az utóbbi könyvhéten igen nagy. mennyiségben kelt el falun az ilyen könyv, sőt az igényeket ki sem tudták elégíteni. És ezentúl gya­korlatban is jól iái ható ezeknek a haszna. Egyre több almatermelő, méhész, s nem utolsó sorban az agronómusok keresik az ilyen szakkönyveket és azok tanácsai alapján igye­keznek munkájukat vé­gezni. A politikai könyvek is nagyszámban fogynak, hi­szen tudjuk nagyon jól, hogy a pártoktatás ebben, az évben szinte egyedül álló érdeklődés mellett in­dult. Egyre jobban közele­dik az az időszak, amikor rnár szégyen lesz nem ta­nulni. Amikor már az ál­landó olvasás, a legíiala- labbtól a legöregebbig jel­lemzővé válik falun is. S utoljára, de nem utolsó sorban a szépirodalmi könyvekről kell beszélni. Az olcsó könyvtár sorozat szinte diadalútba hódította meg az egész országot. — Nincsen falu, nincsen tsz. ahol ne ismernék, ne sze­retnék a sok más szépiro­dalmi könyv mellett ezt a nagyszerű könyvsorozatot. A szépirodalmi könyvek' íróink szépérzékét, ízlését, széleslátását viszik falura. Megyénkben minden köz­ségben és csaknem,minden termelőszövetkezetben lesz mezőgazdasági könyvvásár. E könyvvásárnak az a leg­nagyobb és iegújabb vív­mánya, hogy a rsz-ekbe el­viszi a könyvet, s ott a helyszínen, a szövetkezet irodájában, vagy más he­lyiségében a'dja a tagság kezébe. Fontos dolog ez. hiszen minden eladott könyv újabb katonája új eleiünknek. Akár politikai, akár szakmai, akár szép- irodalmi legyen -s' az, tu­dást szélesít, ismére.eket gazdagít és szórakoztat is. kérdés megvitatása során a szovjet küldöttség kifejti majd az említett javaslatok indokolásául szolgáló elgon­dolásait. Mindamellett már ma meg kell mondani, hogy a katonai csoportosulások je­lentik a fő akadályt az európai biztonság biztosí­tásának útjában. E csopor­tosulások megalakítása az északatlanti tömbbel kez­dődött. Ezek a Csoportosu­lások szembeállítanak egyes országokat más országokkal és szítják a fegyverkezési versenyt. Ezek a csoporto­sulások fokozzák egy újabb háború veszélyét: A Szov­jetunió a katonai csoporto­sulások megszüntetését ki­váltja. Ha valamilyen meg­gondolás miatt ez nem hajt­ható végre azonnal, akkor ja­vasoljuk, hogy történjék ez fokozatosan, de már most készítsék elő az utat az összes katonai tömbök és csoportosulások megszünte­tésére. Éppen az európai bizton­ság kérdésével összefüggés­ben — ez az európai népek szempontjából fő kérdés — kell megvizsgálnunk az e kérdésnek alárendelt né­met kérdést is. A Szovjet­unió híve volt és marad an­nak, hogy a német kérdést az európai biztonság érde­keivel összhangban rendez­zék és Németország egységét békeszerető és demokrati­kus alapokon állítsák hely­re. Abból indulunk ki, hogy a német kérdés megoldásá­nál megbízható biztosítékot kell teremteni arra, hogy nem születik újjá a német militarizmus és nem fogja fenyegetni az európai, né­pek békéjét és nyugalmát. Most. amikor a párizsi egyezmények alapján gya­korlatilag már folyik a nyu­gati hatalmak katonai cso­portosulásaiba felvett Nyu_ gat-NémetorsZág remilitari- zálása, új akadályok gör­dültek a német kérdés meg­oldása elé. A kialakult kö­rülmények között csak fo­kozatosan lehet elérni a szükséges megoldást úgy, hogy Európában enyhítjük a nemzetközi feszültséget, megbízható kollektív biz­tonsági rendszert létesí­tünk. Németország két ré­sze között közeledést és együttműködést teremtünk. Az utóbbi időben arról beszélnek, hogy szakaszon­ként kell megvalósítani mind az európai biztonság biztosítását, mind a német kérdés megoldását. Ezt a gondolatot nem kell eluta­sítani, ha ez az európai biztonság igazi biztosításá­nak és Németország békés és demokratikus alapokon történő újraegyesítésének feladatait szolgálja. E cé­loknak azonban nem felel­nék meg a német kérdés olyan megoldása, hogy Né­metország szakaszonkénti egyesítésének orvé alatt egész Németországban sza-i 'faszonként támasztanák fel a militarizmust. Nem lehet hozzájárulni a német mili-' tarízmusnak sem egyszerre, sem szakaszonként történő feltámasztásához. Másrészt a. jelenlegi vi­szonyok között, amikor két különböző társadalmi rend­szerű német állam van. nem lehet a német kérdés megoldását Németország egyik vagy másik része ér­dekeinek rovására, a Né­met Demokratikus Köztár­saság dolgozói szociális vív­mányainak rovására, — amely vívmányok óriási je­lentőségűek az egész német nép számára — megoldani. Teljesen irreális volna, meg­kísérelni Németország egye­sítésének megvalósítását Németország két részének mechanikus összeolvasztása útján. Ennek során* feltétlenül abból kell kiindulnunk, hogy a német kérdés megol­dása mindenekelőtt maguk­nak a németeknek az ügye. A mi feladatunk, hogy se­gítsük őket ebben, nem pe­dig, hogy rájuk kénysze­resük egyik, vagy másik tervünket.. Értekezletünk igen fon­tos kérdése, — amelynek pozitív megoldását minden nép várja, a leszerelés kér­désé. Elmondhatjuk, hogy a le­szerelés egész sor fontos kérdésben — a fegyverzet és a fegyveres erők színvo­nalának, az atomfegyver el­tiltása rendjének és idő­pontjának, az ide vonatko­zó nemzetközi ellenőrzés néhány fontos vonásának kérdésében — már jelen­tős mértékű egyetértés jött létre a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország között. A leszerelés problémája gyakorlati lépések megtéte­lét követeli, döntést köve­tel. A szovjet küldöttség hajlandó tekintetbe venni mindazokat a javaslatokat, amelyek elősegítik a fegy­verkezési verseny megszün­tetését, amelyek előreviszik a leszerelés kérdései. A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy a mostani érte­kezleten megvitatásra kerül a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kérdése is, mert az ilyen kapcsolatok elő­mozdítják a nemzetközi együttműködést és a jobb kölcsönös megértést. Mi tudjuk, hogy a Nyu­gat és Kelet közötti kap­csolatok fejlesztése akkor lesz sikeres, ha szilárd gaz-'. ríasági alapja lesz és a nem­zetközi kereskedelem aka­dálytalan fejlődésére fog támaszkodni. Ezt ma olyan tények akadályozzák, mint a nemzetközi kereskede­lemben tapasztalható hátrá­nyos megkülönböztetések, a normális hitelviszonyok megbontása és egyéb a nemzetközi együttműködést akadályozó mesterséges in­tézkedések. Kívánatos volna megegye­zésre jutni a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését cél­zó intézkedésekről a kul­túra. a tudomány, a tech­nika területén is. továbbá az idegenforgalom fejlesz- lését célzó intézkedésekről és egyúttal az ipari, a me­zőgazdasági és kereskedelmi tapasztalatok kicseréléséről. Ügy tűnik nekünk, hogy az ilyen nemzetközi kapcsola­tok fejlesztése terén nagy lehetőségek vannak. Befejezésül engedjék meg, hogy kifejezzem azt a re­ményemet. hogy értekezle­tünk a kölcsönös megértés­re irányuló törekvésnek é? az együttműködésre való készségnek ugyanabban a szellemben folyik majd le, mint amely a genfi kor­mányfői értekezleten ural­kodott. s amely a nemzet­közi feszültség enyhítésé-, nek és a béke megszilárdí­tásának ügyét szolgálta. Ezen az úton elérjük, majd a népeink vágyainak meg­felelő kedvező eredménye­ket. * V. M. Molotov nyilatko­zata előtt a szovjet kül­döttség nevében teljes egé­szében csatlakozott ahhoz a javaslathoz, hogy küldje­nek . Eisenhower elnöknek: üzentet és ebben kívánja­nak neki mielőbbi gyó­gyulást.

Next

/
Thumbnails
Contents