Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-26 / 252. szám

Oil&QT efiolélánái é^éJÜlfdtk f-4t» XII. évfolyam, 352. szám ÁRA 50 KILLER 1955 október 26, szerda A mai számban : A beadás pontos teljesítése Nysrkátán is törvény! (2. o.) A leszerelés problémájának megoldása nem túr halasztást — a Pravda cikke (3. oldal) Asszonyoknak, lányoknak (4. oldal) A Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség taggyűlésé­ről (5. oldal) Hírek (6. oldal) Zárszámadások elé Gépállomásaink az őszi munkák végzésében Irta: JUHASZ SÁNDOR megyei főagronómns November elsejével ismét lezárul egy gazdasági év, s ahogy közeledünk az év végéhez, termelőszövetkeze­teinket a sürgős őszi munkák mellett egyre inkább á közelgő zárszámadás foglalkoztatja. Munka után a szorgalmas, kérges kezekbe ceruza, papír kerül, ter­vezgetnek a jövedelemről és a termelőszövetkezet to­vábbi fejlődéséről. A zárszámadást előkészítő közgyűlések már min­den termelőszövetkezetben befejeződtek. Bár szám­szerű eredmények még nincsenek, de azt már is meg­állapíthatjuk, hogy ebben a gazdasági évben termelő- szövetkezeteink sokat fejlődtek. Gondosabb, jobb munka, a tudomány és gépi technika fokozottabb behatolása ijyomán a nagyüzemi táblák majdnem minden növényféleségből nagyobb termést adtak, mint a kisparcelták. Rozsból 1.7 q-val, őszi árpából 1.3 mázsával, burgonyából 10—12 q-val, kukoricából sze­mesen 0.9 mázsával termeltek többet. Sőt nem is egy olyan termelőszövetkezetünk van, mint a laskodi Vo- rosilov, ahol rozsból 5.9 q-val, a nyírgyulaji Petőfi TSZ-ben eddig burgonyából 40 q-val termeltek töb­bet holdanként, mint a község egyéni dolgozó pa­rasztjai. Ezek az eredmények a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét hirdetik. Vegyük sorra az előkészítő közgyűlések tapaszta­latait. Szinte kivétel nélkül valamennyi termelőszövet­kezetben igen alaposan megvitatták a közös vagyon növelését, az állattenyésztés — elsősorban a szaivas- marhatenyésztés — fejlesztését és ezzel kapcsolatban a takarmányalap biztosítását, a tartozások rendezését és még egy egész sor fontos kérdést. Ezek a tények mind azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteink boldogulásuk további útját a nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztésében látják és egyre kevesebb azok­nak a száma, akik a holnapot is csak mai szemmel nézik. Az ezévi bő alrtiatcrrnés láttán egyre több ter­melőszövetkezetet foglalkoztatja az a gondolat, hogy olyan és hasonló almatárolót építenek, mint a sza- mosbecsi Dózsa TSZ-ben van. Ebben a szövetkezetben 10 vagon almát tárolnak, hogy a tavaszi hónapokban is megfelelő jövedelmet biztosítsanak a tagoknak. Igen helyes lenne a leszedett alma részére egész kevés ósz- szegű beruházással ideiglene tárolókat is építeni. Számos termelőszövetkezetben, mint a komlódtót- íalusi Két Vadas Testvér TSZ-nél is nagy súlyt for­dítanak a melléküzemágak bővítésére, jövedelmező­ségük további fokozására. A csengeri járásban a ser­téshizlalást karolják fel jobban. Munkaegységenként a háztáji területen termelt kukorica kiegészítésére csupán 10—15 dkg. kukoricát akarnak osztani a kö­zösből, míg a többit sertéshizlalásra fordítják. A csengeri Lenin TSZ-ben például 100 sertést akarnak kihizlalm, melyből a tagságnak a legnehezebb tavaszi hónapokban is tudnak előleget biztosítani. Igen örvendetesek az állattenyésztés és elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére irányuló törek­vések. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését még olyan termelőszövetkezetekben is szükségesnek tartják, mint Berkeszen és Nyírbogdányban, ahol a gyümölcs- termelés a legfontosabb feladat. Az állattenyésztés fejlesztésében a törzsállomány fejlesztése és új törzsek beállítása mellett legfontosabb feladat a hozamok nö­velése. Növelni kell az istállóátlagot, a kocáknál a felnevelt malacok számát. Ennek pedig alapja a jó gondozás és a bőséges takarmányalap. A kellő ta­karmány biztosítását ne csak a jelenlegi állományra, hanem a szaporulatra és az évközben beállítandó állo­mányra is most biztosítsuk. — Ezek mellett a zár­számadások előkészítésénél nagyon fontos az is, hogy az állam iránti kötelezettségüket teljesítsék, tegyenek eleget a gépállomási és egyéb pénzbeli és természet­beni tartozásaiknak. Gondoskodni kell a tsz-szel szem­beni tartozások behajtásáról is. A zárszámadás előkészítésének és a szövetkezeti gazdálkodás további sikerének a kulcsa a tagság be­vonása, véleményének meghallgatása. Különösen sok erőt kell meríteni az elmúlt gazdasági év tapasz1 ala- tából. A növénytermelésben, állattenyésztésben és a kertészetben tovább kell fejleszteni azokat a hasznos módszereket, amelyek a nagyobb eredmények elérésé­nek alapjául szolgáltak, egyben már most harcot kell hirdetni a jövedelmezőség növelésének akadályai ellen. Itt különösen a munkafegyelem további meg­szilárdítása, új korszerűbb módszerek bevezetése, a gépesítés kiszélesítése és a tagság politikai és szakmai tudásának további fejlesztése legyen a legdöntőbb fel­adat. Ezekben a napokban minden erőt a betakarítás, szántás és vetés gyors befejezése érdekében kell moz­gósítani. Látni kell minden tagnak, hogy a jövő évi zárszámadás alapjait most rakjuk le, de egyben azt is, hogy a most folyó munkák gyors befejezésétől függ az ezévi zárszámadási munkák megkezdése is. Traktorosaink megyeszer- te versenyeznek egymással az őszi mezőgazdasági mun­kák — a szántás, vetés, be­takarítás — végzésében, hogy minél kisebb legyen az a késedelem, amellyel a jövő évi kenyeret biztosító mag földbe kerül. Gépállo­mása nk 237 traktorvezető­je, 38 brigád vezetője 54, mezőgazdásza és 28 egyéb dolgozója tett felajánlást c munkák gyors végzésére. A dekádonként beérkező értékelések azt mutatják, hogy a gépállomások dol­gozói közül egyre többen teljesítik őszi idénytervü­ket és éves tervüket. A hétfői jelentések szerint 30 traktorvezető teljesítette őszi idénytervét és 109 trak­torvezető az éves tervét. A VERSENYBEN ELSŐ Török József csaholci trik- toros. (Az ő nevével már találkoztunk a Néplapban.) Az őszi idényben 120 mű­szaknormát teljesített, ez­zel a megye valamennyi traktorvezetőjét megelőzte. Hogyan, milyen mód­szerrel érte el eredményét? Török József termelőszö­vetkezet földjén dolgozik. Szoros kapcsolatot tart' fenn a növénytermesztési brigád vezetőjével, napon­ta megbeszélik a következő napi munkát. A brigádve­zető gondoskodik arról, hogy a szántásra kerülő te­rület szabad legyen, idejé­ben betakarítják róla a növényeket, a csutkát, és ezzel lehetővé teszi, hegy traktor folyamtosan dol­gozzon. PETRIKÁN LAJOS TRAKTOROS A MÁSODIK Ö is a csaholci gépállo­máson traktorvezető. Ko­moly vetélytársa Török Jó­zsefnek. Mind a kelten be­neveztek az ifjúsági vtr- ’ nybe, mind a ke ten el­sők akarnak lenni. Na­gyobb különbség nincsen a teljesítményük közt, csak éppen annyi, ami egyiket elsővé, a másikat közvet­len követőjévé teszi. Patri­kén Lajos 119 műszak­norma teljesítésével a má­sodik helyen halad. A VETÉLKEDÉSBEN HARMADIK Mátyus Gáspár lyukodi traktorvezető. Teljesítmé­nye 115.67 műszaknorma. A negyedik szintén egy csa­holci traktoros, Barna Jó­zsef 110 műszaknonna tel­jesítésével. Ezek a traktorosok az őszi idényben talajmunkát végeznek. TELJESÍTSÉK A MEZŐGAZDÁSZOK FELAJÁNLÁSAIKAT Megyénkben 54 mező­gazdász tett felajánlást az őszi mezőgazdasági mun­kák gyorsabb végzésére. Ez igen jeles kezdeményezés, ami felelősségérzetről és kötelességtudatról tanúsko­dik. A legutóbbi értékelés szerint azt látjuk azonban, hogy a felajánlások telje­sítésében nincsen olyan A fehérgyarmati dolgozó parasztok a vetési terv tel­jesítésével vannak nagyon lemaradva. Szinte hihetet­lenül keveset vetettek ed­dig. Alig 35 százalékra tel­jesítették tervüket. Tanácsülés foglalkozott a lemaradás okával, megbí­rálták a lemaradókat. — előrehaladás, mint amilyet a traktorosoktól tapasztal­hatunk. E hónap 24-ig az. 54 mezőgazdász közül csak 1 teljesítette felajánlását. Nagyobb igyekezetét, több szorgalmat vár dolgozó né­pünk mezőgazdászainktól. Határozatot hoztak arra, hogy október 30-ig a je­lenlegi lemaradás ellenére is végeznek a vetéssel. Jó lenne ebben a község­ben is, — ha követték \ol- na az egyénileg dolgozók a; Győzhetetlen Brigád Ter­melőszövetkezet példáját. Levél Hliva Ferenc elvtársnak Székelybe KEDVES HLIVA ELVTÁRSI Bizonyára emlékszik még arra a kel­lemes szombat délutánra, amelyet együtt töltöttünk a fehérre meszelt kis falucska közepén fekvő 10 holdas gyümölcsösük­ben. Akkor gyönyörű fénnyel égett az őszi nap. A tűzrőlpattant lányok nyári öltözetben szedték a pirosló almát. Látja, olyan szeszélyes ez az ősz, hogy nem le­het eligazodni rajta. Szeszélyeske- dik az emberekkel: egyik percben mele­gen mosolyog a Nap, pazarul szórja arany sugarait, máskor pedig fázósan bújik a szürke felhőkendők mögé, mint a rossz­kedvű asszonyok szoktak. Maguk azonban nem sokat törődtek vele. — Gyors tempóban végezték az őszi munkákat. A tsz. dolgozói burgonya szedéssel, vetéssel foglalkoztak. Amíg az asszonyok, lányok nótázva szüretelték a gyönyörű piros almát, mi körüljártuk a gyümölcsöst. Nem győz­tünk eleget csodálkozni a kerek koro- nájú, megterhelt fák láttán. Mind hajtott derékkal állt, mert nem bírt a termés súlyától kiegyenesedni. Boldogan mesélte Hliva elvtárs, hogy „becsapódtak", három vagon almatermés­re számítottak és itt van ni: 6 vagonnál többet vihet piacra a Békéért Harcoló TSZ. 100 ezer forintnál többet kapnak almáért, nem beszélve arról, mennyi jö­vedelmet hoz a burgonya, répa, amely a gyümölcsösben termett. Hosszú ideig áll­tunk a kupacba rakott almacsomó előtt. Alig két sorról közel három vagon almát szedtek le. Két gondolat nem hagy nyugton az utóbbi időben, ami arra késztet, hogy le­velet írjak Hliva elvtársnak. Az egyik különösen az esős idő be­állta óta foglalkoztat sokat: Az almát helyszűke és láda hiánya miatt a gyümöl­csös szélén egy színbe, szalmával lehiniett földre rakták. Az igaz, hogy meg nem áz­hat, de ha továbbra is így esik, felverheti a víz. Kupacba rakva meg is romolhatj Valamilyen módot kell találni a bizto­sabb tárolásra. Biztosan van a termelő- szövetkezetnek olyan helyisége, ahol jobb helyen lenne a gyümölcs. Ha a tsz-nek nincs, van a községnek. Utána kell nézni. Hliva elvtárs meg tudja oldani ezt a kér­dést, hiszen minden sikerült eddig, amibe belefogott. Azért lett országgyűlési képvi­selő is, mert mindenben derekasan meg­állja a helyét. A másik dolog: a kiosztásra szánt alma majdnem eléri azt a mennyiséget, amelyet eladásra szántak. Jó az, ha a ta­gok részesültek abból a gyümölcsből, ami a kezük nyomán termett! De mit csillái­nak annyi almával? Mindet elfogyasztani nem tudják, hiszen több mázsára rúg egy-egy család részesedése. Jobb lenne, ha bennhagynák ennek is egy részét és úgy adnák el. A tagok jövedelmén nem esne csorba, mivel a végzett munl<a alap­ján osztanák ki a kapott pénzt, vagy ami még jobb lenne, a közös vagyon gyarapí­tására fordítanák. Nem lehetne ezt meg­tenni ilyen formában? Próbálják meg Hliva elvtárs, sokkal jobban járnának. A közös vagyon növekedne, a tsz. erősödne. Annak reményében búcsúzom Hliva. elvtárstól, a tsz. valamennyi dolgozójá- \ tói, hogy megfogadják tanácsomat, amit tiszta szívemből adtam. Elvtársi üdvözlettel: MISKA JÁNOS. ELETEBOL Gyorsítsák meg a szántás-vetést Fehérgyarmaton MEGYÉNK Igyekvő, dolgos emberek a nylrvasvári Vasvári Pál Tér. melószövetkezet tarjai. A többiek közül ts kiemelkedik szor­galmával özv. Ccre Sándorné, aki 17 öves leányával még osak nemrég lépett a szövetkezetbe, naponta résztvesz » munká­ban. Gere Máriát az a vágv is Jó munkára serkenti, hogy várható jó Jövedelméből rövidesen megveheti hiányzó bútorát. Kanda János elvtárs, a nyírbogát! községi tanács elnöke naponta beszél a dolgozó parasztokkal. Különösön érdeklődik a Petőfi Termelőszövetkezet Jó munkája iránt. Sokszor segíti hasznos tanácsokkal a szövetkezeti dolgozókat újabb sikerek elérésére. Képünkön; Bogdán elvtárssal, a szövetkezet elnö­kével cs Dibánczki Ferenccel a soronlévö munkákról beszélget­nek. tHaiamel Józzef f<si\etetni.), r iéi|ééí |fi ■ . ' ͧ |ÉS ^ | Bem? * ll ® m ■ & 13 ......Jmb is mmsm fajt wn unj* 'WIlilRlIllf AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents