Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-26 / 252. szám
NÉPLAP 1955 október 26, szerda A beadás pontos teljesítése Nyírkátán is törvény! I. Miért maradt le a község a begyűjtésben ? A felszabadulás után gyors ütemben haladt előre a nyirkátai dolgozók megkönnyebbített, egy egész világot változott élete. Az erre vonatkozó bizonyítékok tagadhatatlanok, minden ékes szónál többet mondanak. Nézzük csak. A felszadulás előtt: csak körjegyzősége van orvos, gyógyszertár nincs, 5 tanítója volt, évente 2-3 új lakás épült, a falu többsége földtelen, villany nincs, 3 rádiót tudtak a faluban,' moziról csak hírből hallottak, középiskollás parasztdalai nincs, 9 kerékpár volt, sportról nem is beszélhettek, hídmérleg nincs. Végtelen sorokban lehetne ezt így írni, hogy a múlt és jelen közötti összehasonlítás a nyirkátai dolgozók jobb helyzetéről, emberségesebb sorsáról tanúskodjon. Ez persze így jó és helyes. De az már nem kívánatos rossz, hogy ez A NAGY MEGELÉGEDÉS SÚLYOS KÖTELESSÉGMULASZTÁST SZÜLT. Különösen a múlt év elején olyasforma nézet kezdett uralkodóvá válni a községben: jól megy itt úgyis minden, minek pontosan teljesíteni a beadást? Mert lámcsak, annyi sokféle segítséget ad az állam, úgy halad, fejlődik itt az élet, hogy ilyesmiről a másik világban álmodni sem lehetett. Az utóbbi megállapítás helyes. De az előbbi olyan helytelen, szűklátókörűségre valló nézet, amely súlyos hibákat, mulasztásokat szül a nép államával szembeni kötelességek teljesítésének rovására. Miben mutatkozott ez itt meg? Abban, hogy a beadás teljesítésére előírt minden cikkféleség majdnem mindegyikéből maradt fenn beadatlan hátralék az elmúlt évben. Súly szerint ilyen sorrendben: sertés 129 q. vágómarha 47 q, baromfi 7‘q 81 kg, tojás, 7 q 75 kg, burgonya 367 és napraforgó 13.34 mázsa, tej 359 liter. Súlyosbította a helyzetet, hogy maga a tanács sem foglalkozott e nagyfokú lemaradás felszámolásával Munkájából hiányzott a rendszeresség és a kellő erély. S hogy ez így lehetett, ahhoz hozzájárult az. hogy a tanácstagság egy része, — habár a kisebbik része — a hátralékosok között volt. A pártszervezetnek, a kommunistáknak is feltétlen lett volna tennivaló. Ehelyett azonban ..átsiklottak“ e dolog felett azzal: van begyűjtési megbízott, ezé ez a munka. És nyilvánvaló, hogy a dolgok ilyen állásából azonnal kitűnik: a járási illetékes szervek sem sokat törődtek Nyirkaiéval. Azaz, mégis csak felébredtek. EGYMÁST VÁLTOGATTÁK A BEGYŰJTÉSI MEGBÍZOTTAK A járásnál egy-kettőre megfogalmazták a „szükséges“ jelszót: fel kell számolni Nyírkátán a begyűjtési hiányosságokat! A járási tanács ezt úgy vállalta a maga részéről, hogy értekezleteken „kihozták“ a nyirkátai tanácselnököt, la MA: önálló község, orvosa, gyógyszertára, védőnője van, 14 jól képzett pedagógus tanít, több mint 120 új lakás van, 2000 hold a dolgozók kezén, utcákban, házakban villany ég, 63 rádió a dolgozók asztalán, rendszeres mozielőadások vannak, 40 középiskolás parasztfiatal, 220 darab kerékpár van, szép sportpálya épült, hídmérleg van. nácstitkárt. A járási begyűjtési hivatal pedig azonnal „operatívan“ látott munkához: új begyűjtési megbízottat neveztek ki Nyírkátára. Sarka Béla, mint begyűjtési megbízott 1954 tavaszán került a községbe. De alig néhány hét telt el, amikor úgy beszéltek róla: ideiglenesen van az itt. Nem akar az begyűjtéssel foglalkozni. Csak addig vállalta el. amíg átteheti lábát a postához. És valóban így lett. Pár hónap múlva postatiszti kiképzésre került Nyíregyházára. Onnan Nemsokára a mátészalkai II. számú postán nyert elhelyezést. Sarka Béla után Kosztyu Miklós következett, ö nem akart postatiszt lenni. Vi-j szont „rossz“ ember sem.| Mert ő községbeli és nem szerez magának „haragosokat“. Hanem Kosztyu már így számolt: „Valameddig szedem a fizetést; addig is jó lesz“. így is tett. S amikor félre állt. minden úgy volt a begyűjtés vonalán, mint azelőtt. No, majd Biró Kálmán1 Az már volt tűzoltó, meg az állatforgalmi alkalmazottja is. Az rendet csinál. Kár volt a bizalomért. Nem sokára kiderült, hogy Biró Kálmán sokkal jobban szereti a józarmatú kátai bort, mint a begyűjtéssel való „fáradozást“. És valóban, hat hónapi „szolgálattevés“ után ezzel a megállapítással lett elbocsátva. TÉVES NÉZET A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGBAN A községi tanács végrehajtó bizottsága hosszú hónapokon keresztül egyáltalán nem törődött a begyűjtés kérdésével. Az a téves nézet tartotta magát a végrehajtó bizottságban, hogy a begyűjtés csak az arra beosztott fizetéses alkalmazottak feladata. Hosszú ideig nem is vizsgálta nem ellenőrizte a végrehajtó bizottság a begyűjtési csoport munkáját, nem vonta felelősségre a mulasztásokat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából rendezett propaganda előadások A Megyei Pártbizottság az alábbi helyekre küld előadót: Szamoskér október 29, Gombás Lajos Gyűrtelek október 29, Nagyturcsik György Fábiánliáza október 29, Endréd; Endre Szakoly október 29, Balabán Sándor Geszteréd október 29, Unatenszki Pál Porcsalma október 31, Orosz Ferenc Tyúkod október 31, Szigetvári Lajos Ura október 31. Szokolai Sándor Vámcsoroszi november 2, Varga Sándor 'Csáíiolc november 2, Vári Lajos Turricse november 2. Szatmári Gábor Búj november 2, Antal Pál Tiszabercel november 2, Papp Júlia Ibrány november 2. Szécsén István Balkáry november 2, Balogh Bertalan Nyírbátor november 2, Fekszi István Nyírlugos november 2, Kocsis László Encsenes november 2, Orosz Mihály Kemecse november 2, Nagy Sándor Nagyhalász november 2, Kolonai Béla Demecser november 2, Szabó Miklós Vaja november 2, Dr. Moskovits Károly Nyírmada november 2, Bálint Lajos Levelek november 2. Kovács Sándor Tarpa november 3, Fábián Lajos Gulács november 3, Licsák Mária Vásárosnamény november 3, Koncz Károly A Központi előadói iroda az alábbi helyekre küld előadót: Csenger november 3, Győré József belügymin. h. Mátészalka nov. 3, Cseterki Lajos SZOT titkár. Baktalórántháza, nov. 3, Kerekes György Megyénk növényolaj ipari vállalatai december 15-re teljesítik export tervüket Minden évben nagymeny- nyiségű napraforgómagot dolgoznak lel megyénk növényolajipari vállalatai. A magasabb termelékenység érdekében az idén mintegy 400 ezer forintot fordítottak korszerűsítésre ezen üzemeknél. A Nyírségi Növényolajipari Vállalatnál például a szállítás gépesítésével évente 80 ezer munkaórát takarítanak meg. Korszerűsítették az üzemben a hajalóberendezést és egy nagykapacitású gőzkazán üzembeállításával meggyorsították a magszárítást. A nyírbátori üzemben bevezették a Szkipin szovjet rendszerű olajkinyerő eljárást, mely gazdaságosabbá teszi a termelést és jelentősen javítja a minőséget. A műszaki fejlesztés segíti a növényolajipari vállalatok dolgozóit a munkában. Most az üzemek dolgozói November 7 tiszteletére felajánlást tettek, hogy 15 nappal előbb és legalább 1.100 tonnával túlteljesítik 1955. évi export tervüket. A NAGY OKTÓBER ÖRÖKSÉGÉ A szovjet szociálist« rendszer — az egyéniség felvirágzásának alapja A Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjai óta az új világ felépítésének, az embereknek, az új világ felépítőinek problémája vált a legégetőbb gyakorlati kérdéssé. A polgári ideológusok szerte az egész világon ábrándnak vették egy olyan társadalom felépítését, amely a társadalmi tulajdonon, a munka öntudatos, elvtársias fegyelmén épül fel. Véleményük szerint az ember, aki állítólag természeténél fogva a magántulajdon híve, egoista, es saját szűkkörű, egyéni érdekét mindennél többre tartja, nem képes a maga jószántából dolgozni, csak a korbács, csak az éhség fenyegetése alatt. Lenin és Sztálin leleplezték a burzsoázia bölcselkedéseit. A szovjet nép harca élén álló kommunista párt abból indult ki. hogy a kapitalisták és földesurak igájából a történelem folyamán elsőízben felszabadult nép,— mely birtokába jutott az alko‘ó lehetőségek minden szükséges feltételének — kimeríthetetlen erejű. Lenin kinevette azokat, akik azt vélték, hogv a szocializmust csak a régi társadalom mocskától immár megtisztult enb°rek tuöiák felépíteni. Bebizonyította bogy lehetséges, de szükséges is. hogy a szocializmust olyan munkások kezei építsék fel, akik még nem szabadultak meg a régi-. ■ a kizsákmányoló társadalom által beléiük oltott szokásoktól, de készek erre a rabszolgaság és elnyomás rendszere ellen táplált gyűlöletüknél fogva, ama harci iskola eredményeképpen, amelyet a kapitalizmus idején jártak végig. Egyedül a forradalmi gyakorlati átalakító tevékenységben egyedül a régi, elhaló, a szocialista átépítés előtt álló társadalom elleni hosszú harcban szabadulhat meg az ember a kapitalizmus szennyétől és változhat át új emberré. „Az erők a harc folyamatában — mondotta Lenin — a forradalom növekedésének arányában nőnek.'’ A marxizmus azt tanítja, hogy az egyén tényleges lelki gazdagsága teljes egészében tényleges viszonyainak gazdagságától függ. S az természetes is. Ahogy nem tudja kifejleszteni zenei hallását olyan ember, akinek soha sincsen módjában zenét hallgatni, vagy zenével foglalkozni, eppen így nem tud kifejlődni az olyan ember sem, akit megfosztottak attól a lehetőségtől, hogy életét önállóan és alkotóan rendezze be. Egyéniségének lelki gazdagságáról, ilyen körülmények között persze szó sem lehet. Jurij Kunsegcns A kolhozelnök Cyors, mint a nvari élszaka, hajnalba kél s már nézi a csépién. Míg köves úton vágtat a lova, o menetközben ad parancsot. Ha elaludt orv pillanatra, már zörgetnek az ajtaján. Szól a kocsis: — A parton áll az eeész ménes. S egy másik hang, szól: — Kérdésem van. nem süt a hold. sötét van, hogy kaszáljunk? Még nem is válaszomat erre, jönnek » fiúk nagylármázva. próbálj felelni nvinuenegv „miért' rr' Elalszik ú]ra. de csizmás láb dong. ti ívják a telefon hoz. A kerületi pártbizolisag kérdi: — Aratnak-e a foivo mellett? — — Aratnak hát! — szólnvugtatóan és siet a mezőre .. Ott áll az ifjú kolhozelnök, ügyesen dob kévére kévé!. S a boglyák közt magasba úszó n?o mosolyog rá ég,i ösvényéről. S éjt nappallá tesz. de mosolyogva néz a kolhozelnök ts k napra, s új parasztok jönne:; a falukból hogy örömmel köszöntsek a hajnalt. FOOOR ANDRÁS fordítása. ítluri Kowegens tuvai költő» Tuva autonóm terület a §20y. jetun lóban.) Az Októberi Forradalom történelmi jelentősége éppen abban áll, hogy átadta a politikai hatalmat és a termelőeszközöket a munkások és a parasztok kezébe, s ezzel módot nyújtott arra, hogy az emberek milliói hozzálássanak az új társadalmi rendszer ónálló és alkotó felépítéséhez: felruházta a dolgozó embert a valóságos viszonyok gazdagságával. ami azelőtt elképzelhetetlen volt. A forradalom megvalósítása után maguk a munkások és a parasztok lettek az élet uraivá és alkotóivá. — Maguk építik, tervezik és szervezik meg a szocialista gazdaságot, lendítik előre a technikai gondolatot, tökéletesítik a termelést, keresnek utakat, és módot a munka termelékenységének emelésére: életérdekük a lehető leggyorsabb előrehaladás. Érdekük kivált a szűk látókörű és a világban egymagában álló embernek a létért folyó elkeseredett küzdelméből. A dolgozó öntudata odáig emelkedem, hogy megértette a nép, az állam érdekeit, amelyek forrásai az ember egyéni sikereinek is. Rendkívül kibővültek a dolgozó emberek életfunkciói. Már nem egyszerű végrehajtók többé, nemegy- I szerű dolgozó mechanizmusok, mint amilyenek a ka- nitalizmusban voltak, hanem gardák, vezérek, szer. vezők. társadalmi tényezők. Csupán az alkotó, önálló élet egvenesití ki az emberi és törli le róla azokat a vonásokat, amelyeket elkerülhetetlenül beléjevésett a rabszolgatartó rendszer: á megfélemlítettséget, c.-ügge- dést, saját erőiben való hitellenségét stb. Az állami élet, a szocialista közgazdaság, a kultúra, a hadsereg elsőrangú vezetőinek 'és szervezőinek tíz- és százezrei váltak ki a felszabadult munkások és parasztok soraiból. Országunkban a szocializmus építésének történelmi tapasztalata összetörtté azt a régi, ostoba, barbár, alávaló és szégyenletes előítéletet, hogy az államot kormányozni, a szocialista társadalom szervező építését irányítani csakis az úgynevezett felső osztályok, csakis a gazdagok vagy azok tudják, akik kijárták a gazdag osztályok iskoláját. A világ első szocialista államának, e történelmi tapasztalata lelkesíti az egész földkerekség dolgozó tömegeit és megerősíti bennük képességeikbe vetett hitüket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista állam felépítésének folyamata tehát a Szovjetunióban olyan társadalmi viszonyokat teremtett, rme- lyék a marxizmus néző- xmtjából az egyedül lehetséges reális feltételeit nyújt- iák az egyéniség lelki gazdagsága növekedésének, az ember megszabadulásának az ósdi, kizsákmányoló társadalom minden ocsmányságából és szennyéből, és az új ember, a szocialista ember felnevelésének. (M. M, Rozén iá!) •» Érthetőbben mondva: nem szerzett érvényt a törvényesség betartásának. Az pedig egyenesen fokozta e helytelen nézet létezését, hogy a járási begyűjtési hivatal egyetlen esetben sem kérdezte meg a községi tanácsot, a végrehajtó bizottságot a kinevezett begyűjtési megbízottakat illetően. így történhetett meg aztán, hogy a községben szinte kivétel nélkül számon tartották, amit a felszabadult nép állama adott, amivel szebb és könnyebb lett életük, de hogy mindezért tenni is kell, viszonozni kell arról mindjobban megfeledkeztek. Arról, hogy a beadás pontos teljesítése Nyírkátán is törvény! így történhetett, hogy a begyűjtésben Nyírkáta nem csak a mátészalkai járás hanem az egész megye szégyene lett. A. B
