Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

NÉPLAP —■ 195a szeptember IS, vasársae JMöduserek a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséért a nugykállói járásban A nagyk^Uói járásban a nyár folyamán harcos, kö­vetkezetes . munka. folyt a termelőszövetkezetek szám. szerű fejlesztéséért. Meg is látszott ennek az eredmé­nye. a járásban új u . -.ck születtek, Balkányban, Gészteréden és Nagykállö- Ban is. Az eredmények lát­tán'megelégedettség öntötte el .mindazokat, akik ebben a munkában resztvettek s a megelégedettség . nyomán ráérés, a mozgalom iránt langyos hangulat, később tespedtség következett. A j nagy lendületnek vége sza. | kadt, s más feladatok kap-1 tak olyan fontosságot, ame-1 lyek pedig jóval a nagy­üzemi gazdálkodás kialakí­tása, a termelőszövetkeze-1 tek fejlesztése mögött van- [ nak. A járási pártbizottság értekezletet hívott egybe, amelyre a járás ve .„i j -.artx- cionáriusait, tanáé\ gcoál]o- mási vezetőket, pedagógu­sokat hívott meg. Az érte­kezlet egyetlen kérdéssel foglalkozott. két tulajdonsága itt érvé­nyesül legeredményesebben. Menyhárt Mihály elvtárs­nak. a járási titkárnak sok. » Értékes világnézeti előadásokat tart a T UT kai keményebben kell eljár­nia egyes esetekben, s he-j lyes irányba indítani a szervezet tagjait. Hiányzik a szervezett munka az ellenséges propaganda leleplezésére Jj, haihatós módszerek a termelőszövetkezeti mozgalomban" címei beáraz elvtárs, a járá­si pártbizottság első titkára átadta tapasztalatait, melye­ket a püspökladányi járás­ban szerzett, Ennek az ér­tekezletnek nagy hatása volt a részvevőkre. Többek kö­rött olyan számadatokkal találkoztak Száraz elvtárs előadásában, amelyek azt bizonyították,. hogy a püs­pökladányi járásban rend­szeresén hetenként 100—150 család lép be a termelőszö­vetkezetekbe. A nádudvari Nagy Sztálin TSZ 70U0 'hét­ezer) holdon gazdálkodik, s általában igen sok nehézsé­get. kell a szövetkezetnek leküzdénie, mert földje- erő­sen szikes. Tehát rosszabb feltételek kialakulásával nagyobb eredményeket ér­nek el, mint a nagykállói járás. Az értekezlet után szer­vezetten, újult erővel lát­tak munkához a mozgalom harcosai. Első feladatként kitűzték • Egyétlen funkcionárius sem lehet a járásban, aki a gyakorlattal, nem bizonylt­ja hűségét pártunkhoz, kor­mányunkhoz. Még számottevő azoknak a tanácsi, pártbizottsági és egyéb állami szervek dolgo­zóinak száma, akik saját földdel rendelkeznek. Mi­lyen példamutatás ez a já­rás egyéni dolgozó paraszt­jai előtt? — vetették fel a kérdést. Joggal helyezked­nek várakozó álláspontra azok a dolgozó parasztok Kjillósemjénben, akik Elek Zoltán tanácselnökhelyettes példamutatását várják, s ugyancsak Egri Péterét, a földművesszövetkezet elnö­két. Élek Zoltán nemes-- \t hogy azzal nem mutat pél­dát, hogy földjével termelő- szövetkezetbe lép, hanem I mereven elzárkózik a gon­dolatától is. Ez s az ilyen funkcionáriusoknak meg­győzését tűzték ki célul a fáradhatatlan népnevelők. Amint dolgozik a széles népnevelő gárda, s minden1 üzemi, vállalati, hivatali dolgozó mellett egy-egy termelőszövetkezeti tag in­dul úgyszólván minden este az egyénileg dolgozó parasz­tokhoz, dolgozik az ellenség is. Munkáját burkoltan cse- lekszi, de hogy van, ez megállapítható egyes dolgo­zó parasztok megnyilvánu­lásából. Mert mi más vezet­hetné Sándor Péteri, D. Nagy Miklós., amikor úe ■ nyilvánulnak meg, hogy nem bíznak a termelőszö­vetkezetek eredményeiben? Hiszen napnál világosabb példák igazolják a téeszek fölényét. Itt csak az ellen­séges hang, a kulákok és egyéb elemek irigy, rossz­indulatú rágalmaira; lír á­sát figyelhetjük meg. Le kell leplezni és a dolgozók elé tárni ezeket a rágalma­kat. S mint ahogy röplapo­kat bocsájt ki a járási párt- bizottság, amelyeken az új belépőket; és a még gondol­kozókat sorolja fel, hogy a belépetteket népszerűsítse, s a gondolkozókban clhatá-| rozássá érlelje szándékukat.| ugyanúgy röplapokat lehet­ne kibocsájlani az ellensé­ges hírverés megsemmisítő-; sére. A Természettudományi és Ismerettei'jeszlő Társulat fi­lozófia-pedagógiai szakosz­tálya értékes előadássoroza­tot tervez ez évben, A köz­ponti helyiségben szeptem­ber harm dik péntekjén ,,Mi a filozófia haszna és je­lentősége a tudomány szá­mára?“ címmel, központi előadó tart előadást. Októ­ber harmadik péntekjén ..Tudomány és filozófia a világ anyagiságáról“ cím­mel lesz előadás. November­ben ..Anyag és szellem“, de­cemberben ..Megismerhetö-e a világ?“ címmel lesz elő­adás. Januárban .,A tudo­mány és a vallás össze­egyeztetésére irányuló ha­mis törekvések“-ről tart elő­adást Balogh Elemér. Az üzemekben, munkahe­lyeken rendszeresen, össze­függő jellegű előadás-soro­zatokat rendez a TTIT. így például a nyíregyházi és vi­déki üzemekben „Mi a vi­lágnézet szerepe az ember gyakorlati munkájában?“, „Van-e határa a világnak?“,. „Teremtés, vagy fejlődés...“, ..Csodák a tudomány fényé­ben“. „Kőbaitálól az atom- máglyáig“. Költözik o Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Lelkes, személyes agitáció igen jó fegyver Éppen ezért folyik szer­vezetten a népnevelők csa. ládlátostása. S hogy ennek j a legközvetlenebb agitáció- nak milyen hatása van, azt | bizonyítja az új n^tyktllói téesz, a Rákóczi Termelő- szövetkezet gyors, rohamos fejlődése. Alig két hete ala­kult meg, s már is har­minchat tagja van. De ezek az új tagok minden este, minden- alkalmat megragad­va látogatják az egyéniekét, építik saját jövőjüket. , Pénteken bizottság tekin­tette meg és műszakilag át­vette a közel hét és fél mil­lió forint beruházással' épí­tett Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat új üzemét. A bizottságban az új vállalat tervezői, a mező- gazdasági igazgatóság beru­házási osztályának küldöt­tei, a kivitelező vállalatok szakemberei, a tűzoltóság és egészségügyi szervek kül­döttei, valamint a Gépjaví­tó Tröszt főmérnöke és még Ä falunak — a falu forintjaiból fc’ffü/, szépül Tiszavasvári A szemléltető agitáció De. megindultak a peda­gógusok is, hogy a már gyakorlattá vált képszerű agitációs . munkát tovább fejlesszék. A községekben igen sok plakát hirdeti a termelőszövetkezetek ered­ményét, a tagok jövedel­mét, *a közös gazdálkodás gazdagságát. Összehasonlító táblákon bizonyítják be, hogy jobb a közös út, meg­élhetésben. is könnyebbsé­get nyújt. Most újabb, szí­nesebb, újszerűbb plakátok készítésén fáradoznak. Ne legyen egyetlen pont sem a községekben, ahol az egyéni dolgozó parasztok ne találkozzanak a termelőszö­vetkezetek eredményeivel! Megkezdte munkáját még fokozottabban, mint eddig a kultúrház folo-szakköre is. Eddig is rendszeresen cserélték a legforgalma­sabb ponton felállított üve­ges vitrinben fényképes híradójukat. Ezen a tablón jelenleg a Béke Termelő- szövetkezet új belépőinek fényképe, s a téesz korsze­rű épületeinek, gazdag ál­latállományának képei van­nak. Az új belépők között Nagy István 8 holdas dol­gozó paraszt mosolygós ar­ca, a téesz elnöke mellett, s a kép alatt nyilatkozata: „Itt a helyem." ■ A hangos híradó szerkesztősége . Űj belépők hangja száll tova a községben, a hangos híradó közvetítésében, A belépő dolgozó paraszt han­gos szóval mondja el dolgo­zó .társaiknak, s mindazok­nak. ’ akik a nagyforgalmú helyen megfordulnak, ho­zván és miért lépett be a szövetkezetbe, s milyen ter­vei, céljai vannak a továb­biakban. Sok felől érkezik az'anyag a hangos híradó szerkesztőségébe. Küldik a népnevelők, akik személyes élményeiket mondják el. Küld a tanács, és $z állami szervek. Ez azonban még nerp ; rendszeres, s vannak nápok,-. amikor nehéz a hír­adónak új. friss anyagot su­gározni. Jobban meg kell értetni az elvtársakkal, hogy ennek az agitációs formá­nak igen nagy jelentősége van, s egy pillanatra sem szabad erről megfeledkezni. Ugyancsak meg kell értenie a kultúrház íoto-szakköré- nek is, hogy a fényképes hívadókat számszerűleg is növelni kell, s ha erre anyagi eszközök nem álla­nak rendelkezésére, nem ok a visszalorpanásra. Nem nagy összegekről van szó, ezek előteremtésére meg van a mód, csak segítséget kell kérni hozzá a járási ta­nácstól. S a fényképezés munkájába be kell vonni a DISZ-szervezet mozgékony tagjait. Nem ad kellő segítséget a DISZ-szervezet A kallói járásban nem ad kellő segítséget a DISZ- szervczc.t a téesz mozgalom fejlesztéséhez. Nem érti meg maga a járási DISZ- bizöttság sem, hogy jelen­leg nincs fontosabb feladat, mint a nagyüzemi gazdálko­dás . megteremtése minél szélesebb körben, mint a termelőszövetkezetek fej­lesztése. Igen sok és fontos feladat vár pedig a fiata­lokra. Ezek közül talán a1 legfontosabb: az egyénileg dolgozó paiaszt ifjúságot y közös útra vezetni, példa; mutatni az idősebbeknek. Részt venni az agitációs és propaganda munkában, kü­lönösen azokon a helyeken, ahol mozgékonyságra, talá­lékonyságra van szükség, mert hiszen a fiatalok eme Tiszavasvári, a Büd- szentmihály és Tiszabüd egyesítésével keletkezett nagyközség csak egy Sza- bolcs-Szatmár megye 246 községe közül. Mégis: hí­ven tükrözi a megye vala­mennyi falujának fejlő­dését. A minap tanács­ülés volt Tisza vasváriban, amclj’en éppen a község- fejlesztés dolgai voltak napirenden. A falu népé­nek képviselői örömmel állapították meg, hogy a község sok mindennel gazdagodott, csupán ebben az esztendőben. Száz év alatt sem építettek azelőtt Büdszentmihályon és Ti- szabüdön annyit, mint a felszabadulás Utáni tíz esztendőben. Az új épületekben, új járdákban, kutakban, min­den létesítményben benne van Tiszavasvári lakóinák szorgalmas igyekezete. lel­kes akarata. Az adópré- miumokból és a jegyzett békekölcsön-összegek ott‘- maradó 25 százalékából egész sor olyan létesít­ménnyel gazdagodott eb­ben az évben a falu. ame­lyeknek nagy hasznát lát­ja a község minden lakó­ja. A RÉGEN SÁR­TENGERBE RULLADÚ UTCÁK helyén ma jó kövesutak, betonjárdák vannak. Csu­pán ebben az esztendőben teljesen végigbctonozlák a Vasvári Pál utcát. A Kos­suth és a Kabay János Utcákon az állomás epü­egyházertíői vasútállomá­sig most építik az új be­tonjárdát. A Vörösmarty utcában, a Bánság utcán, a Tompa Mihály utcán, a Csokonai utcán, a Ber­csényi, Bocskai és Gycni Géza utcákon mindenütt, közjárda készül. A Belső- majorban most építenek egy 420 méteres beton­járdát. Egykor sok baj . volt a v.1 is. Most ió és bő­vizű kutak szolgálják ki a tiszavasváriakat. Ebben az évben a Tolbuchin és a Temető utcákban két ku­tat építettek és új kút ké­szült a Dózsa-telepcn is. A kikövezett utcák to­vábbi szépítésére, a köz­ség fásítására is gondol­tak a faluban. Két holdon csemetekertet létesítettek. Itt nevelik a fiatal fákat a tiszavasvári községfás'- tás céljaira. A tanácsülés azt' is örömmel vette f számba, hogy. az idén készült el a község új hangos híradója is. Nyolc hangszóró tu­datja a község lakóival a fontos közleményeket és szórakoztatja őket szép muzsikával. Ugyancsak az idén 10.000 forint jutott a tiszavasvári iskolásoknak sprotfelszerelésre. A NEGYEDIK NEGYEDÉVBEN újabb 80.000 forintot for­dítanak községfejlesztésre Tiszavasváriban. 15,000 fo­rintból rendbehozzák a községi orvosi lakást, to­vább folytatják a jó dák építését — és még sok- mindenre futja- a 80 000 forintból. A felsorolt, sok létesít­mény jórészt a község la­kóinak forintjaitól épült, azokból az összegekből, amelyeket a békekölcsön- jegyzéskor kifizettek 'köt­vényeikért. — Ti—- ■ ­..... hogy a jegyzett összegek 25 százaléka mindenütt, visszamaradt a községek­ben, hogy a falufejlesztést szolgálja. A tiszavasváriak szívesen jegyeztek béke­kölcsönt és most a vissza­maradt 25 százalék fel- használásából, a sók hasz­nos létesítményből is lát­ják: érdemes volt kölcsönt jegyezni. A most vissza­maradó 50 százalék, még nagyobb lehetőséget ad majd a község építésére, szépítésére. .Nem messze _.úk felépült a Tiszaló.si rtemü. a falu határában folyik a dús termést nö­velő víz, a Keleti Főcsa­torna. Az ö forintjaikból, az ö hasznukra épült, számos szakember vett részt. Az üzem ’ 'kéményéből bodor füst szállt fel, — jól működött a kazán. A víz­csapokat, a szellőző beren­dezéseket, az elektromos műveket és berendezéseket is kipróbálták. Az új üze­met alkalmasnak találták árra, hogy megkezdődjön benne a termelő munka. Kozák Lajos főmérnök,, s a többi szakemberrel egyet-, értésben kijelentette, hogy nemcsak Magyarországon', hanem Közép-Európában sincs még ilyen korszerű mezőgazdasági gépjavító, mint a most épített nyíregy­házi. Annak a reményének is kifejezést adott, hogy a mezőgazdasági gépek • sza­lagszer ü javítási módszerei­vel,, vált-.árt új mezőgazdá­sági- kisgépek sz ilagrerid- szerű gyártásával, — tehát a nagyüzemben nagyüzemi termelési módszerekkel a vállalat a SZOT elnökségé­nek és a Minisztertanács vándorzászlajának többszöri elnyerése után a kormány Vörös Zászlaját is el fogja nyerni. A vállalat • megkezdte a költözködést az előre elké­szített ütemterv ' szerint, melynek betartása biztosít­ja, hogy a tervteljesítésben nem lesz. kiesés. Az eddigi tervek szerint október 1-re befejezik az átköltözést és a vállalat régi üzemhelyi­ségében' a Finommechani­kai Vállalat fog működni, Újítási díjakból Pannonia motorkerékpár Húsznál is több újítása van Beregszászi József niunkaérdefn renddel ki­tüntetett kőbányavezet >- nek. A sok újítás a nyír­egyházi Útfenntartó Vál­lalat tárcáit kőbányájában segíti a dolgozók munká­ját. Az újító főleg a fizi­kai munka gépesítésével szeret. foglalkozni, örül annak, ha egy-egy újításá­val megkönnyítheti a bá­nyában dolgozó munkások termelését. Persze, ő is jól járt az újításokkal. Nem­rég egy Csepel Pannónia- motorkerékpárt vásárolt az összegyűjtött újítási dí­jakból. Beregszászit az utóbbi hónapokban az foglalkoz­tatta, hegy -hogyan lehet­ne gépesítéssel megkony- nyíteni és . meggyorsítani a zúzott kőanyag vagonok­ba rakását. A nehéz fizi­kai munk'a mellett költsé­ges is, volt a vagonoktól több méterről hordáini és úgy ' vagonba rakatni a követ. Sokat töprengett, amíg kigondolta az ötletet. Azt már csak csiszolgatni, tökéletesítgetni kellett! Helyét és helyzetéi könnyen változtatható ka­parókaros gépet szerkesz­tett. A kaparókarok 10 mé­ter körzetből a szállítósza­lagra kaparják a zúzott követ, s a transzportőrről a vagonba hullik a kő. Tíz dolgozó munkáját takarít­ja meg ez a gép, melyet már kipróbáltak. Négyper­cenként egy 10 tonnás vasúti kocsit raknak tele zúzott kővel. Szakemberek is nagyjelentőségűnek tart­ják a találmányt, mely Beregszászi Józsefnek es az egész dolgozó népünk­nek hasznára van. U A •ír hogy az új járdákkal, új kutakkal együtt javukat szolgálja. ÉS TEGYÜK HOZZÁ MINDEHHEZ: a szeszélyes szerencse is sokszor meglátogatta Ti- szavasvártt- a békekölcsön­sorsolások idején. Csak néhány, példát említsünk: Kovács István, a Petőfi Termelőszövetkezet tagja 50.000 forintot nyert. Űj házat Vásárolt! “ Sándor András háromholdas gaz­da a Báthory utcából, ugyancsak 5000 forintos j nyereménynek örvendez- hetett. És még százan ésj százan nyertek kisebb összegeket Tiszavasvári­ban. A minapi tanácsülés —. amelyen á. községfcjlesz- tés dolgait tárgyalták — örömmel, ünnepélyesen foglalta hát jeg> iöxöny- vébe: valóban a haza ja­vára, a magunk hasznára jegyeztünk békekölcsönt! i

Next

/
Thumbnails
Contents