Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

1955 szeptember 18, vasárnap NÉPLAP 3 Mi történt az elmúlt 24 órában a külpolitikában ? IV. A. Bulganyin nyilatkozata Moszkva, (TASZSZ) N. A. Bulganyin bevezetőül a szovjet-finn viszony jelen­tős fejlődéséről beszélt, majd így folytatta: — A Szovjetunió és Finn­ország viszonya az 1943 áp­rilis 6-án megkötött barát­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésen épül fel. E szerződés értelmében mind­két ország az állami szu­verenitás és függetlenség kölcsönös tiszteletben tar­tása, valamint a belügyek- be való be nem avatkozás alapelveitöl vezérelve elha­tározta, hogy az együttmű­ködés és barátság szelle­mében jár el, összhangban az ENSZ alapelveivel. A szóbanforgó szerződésben leszögeztük azt a szándé­kunkat, hogy a legőszintéb­ben résztveszünk minden olyan intézkedésben, amely­nek célja a nemzetközi bé­ke és biztonság fenntartása. Ezen túlmenően, meghatá­rozott* feltételek mellett a kölcsönös segélynyújtást is előirányoztuk. A szerződés azt is előírja, hogy a felek nem vesznek részt olyan koalíciókban, vagy szövet­ségekben, amelyek a felek valamelyike ellen irányul­nak. — Ez a szerződés for­dulópontot jelentett Finnor­szág és a Szovjetunió kap­csolatainak történetében, biztosította a feltételeket a népeink közötti barátság és kölcsönös bizalom kifejlő­déséhez. Ugyanakkor a szovjet-finn szerződés hoz­zájárul Észak-Európa biz­tonságának ' biztosításához is. Ezután N. A. Bulganyin a Szovjetunió és Finnország gazdasági kapcsolatairól, a nemrég létrejött tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dési egyezményről beszélt. A továbbiakban hangsú­lyozva, hogy az utóbbi időkben a nemzetközi hely­zetben bizonyos enyhülés állt be, ezeket mondotta: — Ilyen körülmények között a szovjet kormány számolva Finnország érde­keivel, lehetségesnek tartja azt is,: hogy megvizsgáljuk a Finnország területén lévő szovjet haditengeré­szeti támaszpont megszün­tetésének kérdését. — Mint ismeretes, a Porkkala—Udd haditenge­részeti támaszpontot Finn­ország az 1947 február 10-én megkötött békeszer­ződés értelmében 50 évre bérbeadta a Szovjetunió­nak. Annakidején Lenin­grad biztonsága biztosítá­sának érdekei tették szük­ségessé a támaszpont meg­teremtését a Szovjetunió határainak közvetlen kö­zelségében. Figyelembevéve az országaink között kiala­kult baráti kapcsolatokat és e kapcsolatok további fej­lődésének kedvező kilátá­sait, a szovjet kormány le­hetségesnek tartja, hogy a határidő lejárta előtt le­mondjon az említett terület bérletére vonatkozó jogai­ról, megszüntesse ezt a ka­tonai támaszpontot és ki­vonja onnan csapatait. — Nem kétséges, hegy az idegen területeken lévő ka­tonai támaszpontok meg­szüntetése más hatalmak részéről is fontos lépés len­ne a nemzetközi feszültség további enyhítése, az álla­mok közötti bizalmatlanság kiküszöbölése szempontjá­ból és elősegítené a fegy­verkezési verseny beszün­tetéséhez szükséges felté­telek megteremtését. — A Szovjetunió Finnor­szághoz fűződő viszonyá­ban ugyanúgy, mint más országokkal való kapcsola­taiban is, következetesen a béke, a baráti kapcsolatok megszilárdításának és az. őszinte együttműködésnek a politikáját folytatja. Közlemény a szovjet—finn tárgyalásokról Moszkva, (TASZSZ) An­nak a megállapodásnak ér­telmében, amely szeptem­ber 16-án jött létre K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és J. K. Paasikivi finn köztársasági elnök között szeptember 17-én moszkvai idő szerint 11 órakor a Kremlben foly­tatták a tárgyalásokat a Szovjetunió és Finnország közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésére és erő­sítésére vonatkozó kérdé­sekről. Szovjet részről a követke­zők vettek részt a tárgya­lásokban: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének tagja, M. G. Pervu- hin. a Szovjetunió Minisz­tertanácsa első elnökhelyet­tese, V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminisz­terének helyettese és V. Z. Lebegyev, Helsinki szovjet nagykövet. Finn részről a következők vettek részt a tárgyaláso­kon: U. K. Kekkonen mi­niszterelnök, E. Skog had­ügyminiszter, R. Svento volt külügyminiszter, R. Seppaelac külügyminiszté- riumi államtitkár. A tárgyalásokon N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nyilatkozatot tett, amelyre j U. "K. Kekkonen finn mi­niszterelnök válaszolt. A nyilatkozatok után esz­mecserére került sor. A tárgyalásokat szeptem­ber 19-én délelőtt folytat­ják. Ma délután tartják Egerben a IV. Békekölcsön harmadik sorsolását Ma tartják Egerben, a Pedagóiai Főiskola szabad­téri színpadán a IV. Béke­kölcsön harmadik húzását. Az ünnepélyes sorsolás délután négy órakor Lend- vai Vilmosnak, a Heves Megyei Tanács VB elnöké­nek megnyitó beszédével kezdődik. A sorsolást új módszerrel két óra alatt bonyolítják le. A húzás 1 százezer forintos főnyere­ményt, 10 ötvenezer, húsz huszonötezer, 100 tízezer és 300 ötezer forintos nagy- nyereményt, valamint 3.000 ezer, tizenegyezer ötszáz és 64.069 200 forintos k;snye- reményt juttat majd a sze­rencsés kötvénytulajdono­soknak. A nyeremények kifizeté­sét — a hivatalos nyere­mény jég j’zék megjelenése után — szeptember 20-tól fizetik ki az OTP fiókjai­ban és az ország postahiva­talaiban. Rohocl az új élet útján \s;m/j ikozi szemle R moszkvai tárgyalás eredménye A hét elején befejező­dött szovjet-nyugatnémet tárgyalás fontos állomást jelzett a kormányfői ér­tekezlettől a külügymi­niszterek tanácskozásáig vezető úton. Ez f.z állo­más. jelentős eredményt hozott: a szovjet és a nyu­gatnémet kormánykül­döttség megállapodott a diplomáciai kapcsolatok felvételében. A moszkvai tárgyalások értékelői in­dokoltan mutattak rá ar­ra, hogy a létrejött meg­egyezés beillik abba a légkörbe, amelyet július­ban Genf teremtett meg, sőt bizonyos továbbfej­lesztését jelenti a Géni­ben elért eredményeknek. Alátámasztja ezt az ér­tékelést a német , kérdés helye a nemzetközi kap­csolatokban. Noha szá­mottevők azok a problé­mák, amelyeket a Kelet és a Nyugat országai lé­nyegesen más oldalról kö­zelítettek meg és közelí­tenek . meg ma is, mégis, egyetlen kérdésnél sem csaptak olyan magasra a szenvedélyek, egyetlen problémában sem volt olyan ellentétes a nézőpont, mint ebben a német kérdés­ben. Ez a helyzet megsok­szorozva hatott vissza a Szovjetunió és a Nemét Szövetségi Köztársaság viszonyára. A szovjet­nyugatnémet kapcsolatok rendezése tehát lényege­sen új helyzetet terem­tett. Moszkva és Bonn közvetlen nagykövetváltá­sa lehetővé teszi, hogy a két ország között felme­rülő problémákat nem kerülő úton, más hatal­mak közbenjárásával in tézzék, ami minden bi­zonnyal jótékony hatással lesz az egész német kér­dés megoldására is. R szovjet kormány elvi álláspontja semmit sem változott A moszkvai eredmény több kérdést vet fel, a kommentárok számos vo­natkozását boncolgatják. Az egyik ilyen probléma a Szovjetunió álláspontja a német kérdés megoldá­sában, különös tekintet­tel arra, hogy a külügy­miniszterek tanácskozá­sának ez lesz az egyik leglényegesebb pontja. A moszkvai tárgyalások fél­reérthetetlenné tették, hogy a szovjet kormány elvi álláspontja semmit sem változott. A Szovjet­unió az európai biztonság érdekeiből kiindulva vál­tozatlanul azt tartja, hogy amíg Németország egyik felében továbbra is a mi- litarizmus feltámasztásán fáradoznak, amíg az egyik Németország továbbra is az atlanti szövetség és a nvugateurópai unió tagja, addig veszélyben forog az európai béke és a bizton­ság. .. így tehát a német kérdés megoldásához más­ként hozzáfogni nem le­het, minthogy olyan biz­tonsági rendszer megte­remtésére törekszenek, amelyben eleinte részt- vesz mind a NATO-hoz tartozó Német Szövetségi Köztársaság, mindpédig a; Német Demokratikus; Köztársaság, a varsói szerződés tagállama. E- biztonsági rendszer meg-: teremtése után kerülhet' sor a második lépésre: a két Németország közele­désének révén a német egység megteremtésére. R német probléma kulcskérdés — meg kell oldani Fontos ezt világosan látni, mert a moszkvai tárgyalások még inkább az európai helyzet kulcs­kérdésévé tették a német problémát, még jobban ráirányították a reflek­tort. A Szovjetunió kor­mányküldöttsége a Né­met Szövetségi Köztársa­ság vezető államíérfiaival folytatott tárgyalásai so­rán éppen abból a reális helyzetből indult ki, hogy most nem lehet nem-tu­domást venni a két Né­metország létezéséről és a nagyhatalmak feladata egyengetni az utat a két Németország közeledésé­hez. A moszkvai megál­lapodás, a diplomáciai kapcsolatok felvétele ép­pen ennek a realitás tala­ján álló álláspontnak a gyakorlati megvalósítása, következményeinek levo­nása. A Szovjetunió ezzel a lépésével ismét doku­mentálta, hogy valóban a német egység megvalósí­tására törekszik, nem úgy, mint egyes nyugati körök, amelyek szavakban fenn- köllen a német érdekek védelmezőinek tüntetik fel magukat, gyakorlati tetteikben viszont arra törekszenek, hogy minél távolabb tartsák egymás­tól a Német Demokratikus Köztársaságot és a Né­met Szövetségi Köztársa-:, ságot. Nyilvánvaló, ■ hogy ezzel a politikájukkal fő- akadályozói a német egy­ség megteremtésének. Nyugatnak is számot kell vetni az NDK létezésével Ezekben a körökben a moszkvai eredmény nyug­talanságot is keltett és máris az az igyekezetük, hegy megzavarják a fris­sen létrejöft kapcsolato­kat. Amíg Nyugaton igen sokan reálisan értékelik a szovjet-nyugatnémet dip­lomáciai viszony létrejöt­tét és kedvező előjelnek tekintik éppen az októ­beri genfi külügyminisz­teri értekezlet előtt, má­sok látják, hogy a hideg­háború felelevenítésére szőtt terveiket ez. az ered­mény áthúzza. A józan ítélőképességűek. közétar­tozik az angol Times is, amelyik felveti, hogy „a Szovjetunió igén kedvező helyzetben lesz, amennyi­ben Moszkva iesz az egyetlen jelentős főváros, ahol mindkét német kor­mány külképviseletet tart fenn.” Az angol lap ebből azt a következtetést vonja le, hogy „a nyugati ha­talmaknak is el kell is­merniük az adott ténye­ket", vagyis arra céloz, hogyha igazán akarják a német egységet, előbb- utóbb Nyugatnak is. szá­mot kell vetnie a Német. Demokratikus . Köztársa­ság létezésével. Rágalom és valóság (folytatás az 1. oldalról.) Állattenyésztési tervünk A jövő év végére beállí­tunk 40 darab cornwald anyakocát, 30 darab fejős­tehenet, 10 darab lovat, 150 darab juhot, 1500 da- esyesbaromfit és 100 -alád méhet. Építkezési tervünk A jövő hét folyamán megkezdjük egy 40 férőhe­lyes tchénistálló építését. A jövő év végéig folyama­tosan felépítünk egy 40 fé- íőlielyes sertésfiaztatót, egy 200 férőhelyes juhhodályt. Még az ősz folyamán épí­tünk egy 30 holdas halas­tavat, partjára pedig egy 1500 férőhelyes baromfi- telepet. A falu fiatalságá­nak régi kívánságát telje­sítjük, amikor a termelő- szövetkezetünk DlSZ-szer- vezciének javaslatára kor­szerű sportpályát építünk futball-, röplabda-, futó-, ugrópályával. Gyiimölcsösítés Még az ősz folyamán 10 hold jonathán almát telepí­tünk és jövő év végéig újabb 20 holddal növeljük gyümölcsösünket. A jövő évben 300 000 szál szőlő- vesszőt gyökereztetünk lo- vábbtelepítésre és értékesí­tésre. Felmértük termelőszö­vetkezetünk jelenlegi tag­létszámát és világosan lát­juk, hogy a rendelkezé­sünkre álló erő nem ele­gendő ezeknek a terveknek a megvalósításához. Ezért elhatároztuk, nogy párt- szervezetünk vezetésével az eddiginél sokkal nagyobb erőt fordítunk a még egyé­nileg dolgozó parasztok kö­zötti felvilágosító munkára. Felhívunk a községünkben minden egyes becsületes I dolgozó parasztot, hogy jöj­jön közénk dolgozzanak ve­lünk együtt ezeknek a ter­veknek a megvalósításáért, hogy már az első évben együtt élvezzük a közös munka, a nagyüzemi gaz­dálkodás minden előnyét, gazdag gyümölcsét. A fent ismertetett éves tervünk alapján versenyre ’.ívjuk megyénk valameny- nyi ezévben alakult ter­melőszövetkezetét. Külön párosversenyre hívjuk a cégénydányádi Dózsa Ter­melőszövetkezetet, hogy megmutassuk, ki zárja na­gyobb eredménnyel az első gazdasági évet. Kovács István gápáliomási igazgató Iklódi László főmezögazdász F. Balogh András tsz-elnök Acs Szabó József I párttitkár.. A. valóságtól elrugasz­kodott bizonyos csoportok állásfoglalását tükrözi Suydamnek, az amerikai külügyminisztérium sajtó­titkárának nyilatkozata. — Suydam azt állította, hegy a moszkvai tárgyalás azt jelenti: „a Szovjetunió most szakít csődbejutott németországi politikájá­val” és azt a nem keve­sek által hangoztatott tel­jesen irreális véleményt icjezi ki, hogy a szovjet- nyugatnémet kapcsolatok felvétele lényegében azt jelenti, hogy a Szovjet­unió Nyugátnémetorszá- got „egész Németország képviselőjének” ismeri el. Ezt az okoskodást még az amerikai sajtó sgyrészs, a többi között a Washing­ton Post is elveti. Ez az úgynevezett logika annál is . csodálatra • méltóbb. mert hiszen az egész vi­lágsajtó közölte N. Sz. Hruscsovnak a moszkvai tárgyaláson elhangzott kijelentéseit arról, hogy a Szovjetunió igen nagyra becsüli a Német Demok­ratikus Köztársaság ed­dig elért eredményeit és azt tartja,. hogy a Német Demokratikus Köztársa­ságé a jövő. Cáfolja ezt a TASZSZ útján közzétett nyilatkozat is, amely fél­reérthetetlenül ieszögezi, hogy a szovjet kormány a Német Szövétségi Köz­társaságot annak tekinti, ami a valóságban, vagyis: az egyik Németországnak és az Adenauer-kormány szuveréniítása csupán er­re az egyik Németország­ra terjed ki. Visszaüt ezekre az állításokra az a tény is, hogy éppen ezek­ben a napokban . tárgyal Moszkvában Otto Grote­wohl vezetésvei az NDK kormányküldöttsége, még­pedig olyan minőségben, mint az egyik Németor­szág szuverén kormánya. Mindez természetsze­rűen semmivel sem csök­kenti a szovjet-nyugat­német kapcsolatok rende­zésének jelentőségét. Sőt éppen alátámasztja azt. A szovjet kormány a két; Németországgal fenntar­tott kapcsolataiban teljes mértékben tiszteletben taríja és valóságra váltja a kormányfői értekezlet irányelveit, amelyben egy­öntetűen elismerték a né­met kérdés és az európai biztonság szoros össze­függését és ilyen érte­lemben bízták rá a kül­ügyminiszterekre, hogy keressék a német egység megoldásának . módjait.

Next

/
Thumbnails
Contents