Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-14 / 216. szám
XII. évfolyam, 216. szára ■BHHHMKffilESnBHI ÁRA 50 FILLER 1955 szeptember 14, szerda A nsai süámban : Akiknek a tanításáról nem szabad elfeledkezni (2. old.) Bulganyin elvtárs és Adenauer beszéde (3. oldal) Asszony a talpán (4, oldal) Ceruzajegyzeíek a Mezőgazdasági Kiállításról (5. oldal) Sport (G. oldal) Hírek (6. oldal) \ L.iTOB«Brang'Mi»u»uicia«n«xjMip shhhí mwM !■ wmmsmssnfHMSZmtmKmG&nfmVMm Szélesítsük és emelfttK magasabbra a szabmal Képzettséget Nem elég a legkorszerűbb technikával felszerelt üzem, — szükség van nagyszámú és jól képzett szakmunkásra, akik termelni tudnak ezekben az üzemekben. Nem elég új technikát, új gépeket adni régi üzemeinknek, — tanult munkások is kellenek a legújabb típusú szerszámgépek, modem építőipari gépek kezeléséhez. A szakmai képzettség állandó szélesítésének és magasabb színvonalra emelésének együtt kell járni a technika fejlesztésével. „A technika olyan emberekkel, akfc nem sajátították el, — halott, olyan emberek kesében, akik elsajátították, csodákat tehet és kell is. tennie.“ Erre a sztálini tanításra pártunk nemrég újra felhívta az üzemek vezetőinek és dolgozóinak figyelmét. Annál is inkáb seükség van a nyomatékos figyelmeztetésre, mert számos gazdasági vezetőnk, de nem egy párt- és szakszervezeti funkcionáriusunk lebecsülte eddig a szakmunkásképzés jelentőségét. Erősödi) iparunk és a gyors fejlődés gondjával együtt jár3 nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy a jövőben ne romoljon, hanem tovább javuljon a szakképzett és a képzetlen munkások aránya. Ezért is tulajdonítsunk nagyobb jelentőséget a szakoktatásnak. Az üzemekben vannak rá példák, hogy a szakmailag képzettebb dolgozók könnyebben végzik a feladatokat, magasabb termelési eredményeket érnek el és nem egy esetben az ilyen munkás fontosabb munkakörbe került. A nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál például ma már keresni kell olyan tfoIgoZCt, aki nem tét tie le a szakmai minimum-vizsgát, s nincs olyan műszaki, aki nem tanul tovább. A tanfolyamokon kiváló eredményt elért dolgozókat, mint például Juhász Istvánt, a laboratóriumban fontosabb és magasabb fizetésű beosztásba helyezték. Ennél a vállalatnál hónapról hónapra teljesítik a tervet, növekszik a termelékenység, és csökken az önköltség. De nem állnak meg, hanem újabb szakmai továbbképző tanfolyamokat szerveznek. Gondosan kiválasztják, hogy kit milyen magasabb szakoktatásba vonnak be. Keller Ottó, Szabó Károly, Cservenyák Magdolna és még többen is mérnöki továbbképző levelező oktatáson vesznek részt. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban az előző oktatása évben jó eredménnyel végzett dolgozók közül Terebes Sándor is tapasztalhatta, hogy magabiztosabb, céltudatosabb, könnyebb így a termelés. Szaktudásának növekedése is segített a „szakma kiváló dolgozója“ jelvény elnyerésében. A magasabb szak- képzettség megszerzésével biztosítják a dolgozók a kulturáltabb és gazdaságosabb termelést, s vele a jólét növelését. láagyon fontos, hogy elsősorban a termelés szervezői, irányítói a műszakiak szakmai továbbképzését ne hanyagolják el egyetlen üzemben sem. De legalább ilyen: fontos a szakmunkás-brigádok továbbképzése. A 6-os [Számú Mélyépítő Vállalatnál és a Megyei Építőipari’ Vállalatnál is van rá példa, hogy a szakmailag képzett brigádokkal kevesebb a baj. és könnyebb a termelés. A dolgozónak egyéni érdeke is, hegy továbbképezze magát a szakmában. A technikai minimum megszerzése arra ösztönzi a munkásokat, hogy tanuljanak, és hogy emeljék műszaki színvonalukat. Ugyanakkor pedig arra kötelezik a vállalatok igazgatóit, hogy messzemenően gondoskodjanak a munkások szaktudásának teljes kihasználásáról. Ügy szemezzék meg a termelést, hogy a képzett dolgozó valóban tudásának megfelelő munkát végezhessen. Elsősorban az igazgatók felelősek a szakmai tanfolyamok és vizsgák megszervezéséért. Nagy munka vár szakszervezeteinkre is, úgy a tanfolyamok szervezésében, a dolgozók közötti felvilágosító munkában, mint a tanfolyamok ellenőrzésében. Ellenőrizniük kell azt is, hogy azok a munkások, akik letették a vizsgát, valóban a szakképzettségüknek megfelelő munkát és bért kapjanak. Szenteljenek nagy figyelmet ennek a kérdésnek pártszervezeteink is. A kommunisták mutassanak példát a tömegeknek, a magasabb műszaki színvonalért vívott harcban, mely nagy kitartást, állhatatosságot követel meg. Sohase tévesszük szem elől végső célunkat: a kommunista társadalmat, amelyben megszűnik a különbség szellemi és fizikai munkás között, amelyben a munkás képzettsége eléri a mérnökök és technikusok színvonalát. Amikor ma a munkásosztály műszaki színvonalának emeléséért küzdünk, ehhez a célhoz*is közelebb jutunk, A szántás vetés hírei Az idei bő terméshozamok elérésében az időjárás mellett igen nagy szerepe van a tavaly ősszel időben és jól végzett szántásnak, magkiválasztásnak é; vetésnek. Dolgozóink — különösen a termelőszövetkezetek tagsága — tanultak ebből és me- gyeszerte hozzákezdtek az érzi szántásvetéshez, hegy a ránk következő esztendőben is magas terméshozamok elérésével segítsék dolgozó népünk jobb ellátását. A kemecsei járásban például eddig 400 holdon végezték el az őszi vetőszántást. Hatvan holdon rozsot és 85 holdon őszi árpát vetettek. A járás több termelő- szövetkezete élenjár ennek a fontos mezőgazdasági munkának a végzésében. A vasmegyeri Micsurin TSZ például már teljesítette őszi árpa vetéstervét — 30 holdat vetett. Az egyénileg művelt paraszti gazdaságoknak több, mint egy negyedrésze teljesítette vetéstervét — 287 hold tervezett vetésből 65 holdat már bevetettek. A vásárcsnaményi járásban még nagyobb igyekezettel végzik ezeket a munkákat. Eddig 2200 holdon elvégezték a vetőszántást. A mátészalkai járásban a bíborherét vetik igen nagy lendülettel. A járás területén eddig több mint 150 hold földbe vetettek bfberherét. A baktalórántházi járásban a termelő- szövetkezetek végzik a legserényebben az őszi szántás-vetést. Az őri Petőfi TSZ 10 holdon őszi árpát vetett, a leveleki Alkotmány TSZ 15 holdon, az apagyi Rákosi 30, a magyi Béke 46, a petneházi Szabad Föld 38, az-ófehártói Szabadság 15 és az őri Petőfi TSZ 30 holdon elvégezte az őszi vetőszántást. Silózási versenyhíradó be. Ilyen tsz-ek például a! kéri Űj Élet. Az előkészüle- hooászi Petőfi, a kántorjá- teket ezek a tsz-ek is meg- nosi Szabadság, a számos-1 tették. Megkezdődön az almcszüret az ibrányi Rákóczi lermelaszövelkezeüsen A silózási versenyben megyénk Járásai közül a mátészalkai a jobbak között van jelenleg. Különösen a kocsordi termelőszövetkezetek járnak elől jó példával, ahol a Táncsics TSZ a tervezett évi 300 köbméter silótakarmánya helyett már 500 köbmétert silózott. — Az Üj Élet TSZ 200 köbméter helyett eddig már 210 köbméter silótakarmányt készített. Az ököritófülpösi Szabad Föld TSZ ugyancsak teljesítette már 200 köbméteres évi tervét. Ezekben a tsz-ekben a jó eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy az idősebb tsz- tagokkal válvetve a fiatalok is lelkesen harcoltak a megyei felhívás nyomán az állatállomány jó áttelelteté- sének biztosításáért. A mátészalkai járásban azonban vannak olyan termelőszövetkezetek is. ahol még semmit sem silóztak , Az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága I nagy gonddal "kezelte az idén gyümölcsösét. Semmi fáradságot nem sajnáltak arra, hogy az gazdag termést hozzon. Most elérkezett az az idő, amikor munkájuk itt is gazdagon fizet. Sok ezer forint jövedelme lesz a tagságnak bőséges gyümölcstermése után. így nyilvánvaló, hogy a tsz. tag- j sága mind jobban él és j gazdagodik. Csupán ez év- ! ben fejezte be új ház épf- j tásét Bem Gyula, if jú Gs- rák József és Kis János. — Batta Béla pedig nyári konyhát és pincét akar épí- ! teni. E héten a cukcrrépasze- dést is megkezdik .a termelőszövetkezetben. Ez is bőven fizeti meg a ráfordított munkát: 200 mázsás holdanként! átlagra számítanak. Megvan annak tehát az oka, hogy a közelmúltban miért választotta családjával együtt a nagyüzemi gazdálkodás útját Gy. Kovács János volt ötholdas dolgozó paraszt: a könnyebb és jobb megélhetésért. De ezért lépett be a termelőszövetkezetbe Nagyidai Mihály 7 holdas és Gé.gény György 4 és fél holdas dolgozó paraszt is családjával együtt. Szedik fi körtét az ibrányi Vörös Csillag TSZ-hen Ónodi József és Juhász Mihály, az ibrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagja. Nemrég léptek a közös gazdálkodás útjára, de a munkából örömmel kiveszik részüket. Hegy jól érzik magukat a nagy családban, erről fényképünk is tanúskodik A két szélen álló üj belépő együtt örül a többiekkel a gazdag körteszüretnek, (Hammel József feiv.) Szántain, szántani, szántani ! Háromszor is kevés hangsúlyozni ezekben a napokban, hogy mennyire sürgető és fontos dolog a ke- nyérgabona időben való elvetése és ehhez a jó magágy előkészítése. Szeptember végére föld, be kell kerülnie a rozsnak, az őszi árpának, nem sokkal később a búzának is. Ha most néhány napon belül nem fejezzük be a vetőszántást, akkor nem jut idő a. szántás ülepedésére, a gyommagvak kikelésére és irtására, vagy pedig későbben kell vetnünk. Mindkét esetben kevesebb lesz a termés. Ha a vetőszántás alfája a gyorsaság, akkor ómegája a jó minőség. Nem lehet merev szabályként kimondani, hogy milyen mélységben forgassuk meg a talajt. A helyi tapasztalatok adnak itt elsősorban hasznos útmutatást. Más és más mély-’ séget kíván a talaj kötöttségi állapota, hogy volt-e előzetesen tarlóhántás, kalászos, vagy kapás-e az elő- vetemény stb. Nagyon fontos, hogy mezőgazdászaink valóban a ..talaj doktorai“ legyenek. A helyi tapasztalattal ösz- sáevetve úgy alkalmazzák a tudomány megállapításait, hogy a legjobb magágyat készítsék elő a kenyérmagvak csírázásához, őrön, Vaján beigazolódott, hogy az idei 14 mázsás rozstermésnek az időbeni vetőszántás és a jó minőségű talajelőkészítés voltak a legdöntőbb előfeltételei. A „tárcsával-e, vagy ekével“ jelszó alatt folyó vita még most sincsen eldöntve. Mindkét irányzatnak vannak hívei, akik saját tapasztalatukra hivatkoznak. Éppen ezért nem törhetünk pálcát egyik tábor nézete fölött sem, hanem csupán azt javasolhatjuk, hogy e téren a helyi tapasztalatnak biztosítsák az elsőséget. Ép-, pen a további tapasztalatok szerzése érdekében fontos, hogy ilyen irányú kísérletet lehetőleg mindenütt állítsanak be mezőgazdászaink. Különösen gépállomásaink döntő szerepét és felelősségét kell hangsúlyoznunk. Gépei, szakemberei révén tőlük függ elsősorban,! hogy a zömmel most folyó vetőszántások minél előbb vetésre készen várják a1 magot. Elsőrendű feladatuk; a jövő évi kombájnaratás előkészítése érdekében az, hogy már most azok a traktorosok végezzék a tala jmunkákat, akik j övőre ott fognak kombájnnal, aratőgéppel aratni. Gyorsan és jól készítsük el tehát a magágyat, hogy idejében vethessünk, hogy jövőre még több kenyér jusson a dolgozók asztalára,
