Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-17 / 193. szám

1855 augusztus 17, szerda NÉPLAP 3 ^Qäiüd käLßidi Iliinek Montevideo, (TASZSZ.) Mint közük, Soa Paulo oan (Brazília) augusztus 6-án és 7-én megtartották a brazí­liai országos népi munkás- mozgalom értekezletét. Ezt a szervet a hazafias erők hozták létre a küszöbönálló elnökválasztások előkészíté­se során a - dolgozók érde­keinek védelmében. Elhatározták, hogy támo­gatják J. Kubitschek jelölé­sét a köztársasági elnöki és J. Goulart jelölését a köz- társasági alelnöki tisztre. J. Kubitschek a szociálde­mokrata párt, a munkás­párt és a köztársasági párt jelöltje. Az AFP hírügynökség riodejaneiroi tudósítója köz­li, hogy a Brazíliai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága felszólította a bra­zíliai népet, hogy a válasz­tásokon J. Kubitschek köz- társasági elnöki és J. Goulart alelnöki jelölésére adják szavazatukat.-#■ Delhi, (TASZSZ) Az in­diai szabadság és függet­lenség napjának ünnepe alkalmából Nehru indiai miniszterelnök Delhiben be­szédet mondott, amelyben rámutatott a nemzetközi helyzet általános javulá­sára. Beszédének nagy részét Nehru a goai kérdésnek szentelte. Hangsúlyozta, hogy az indiai kormány e kérdés békés megoldására törekszik és nem indít had­műveleteket Goa ellen. — Nehru elítélte a portugál hatóságok részéröl a goai békés ellenállási mozgalom részvevői ellen alkalmazott megtorlásokat, kijelentette, hogy a békés ellenállási mozgalom részvevői elleni fegyverhasználat egyértel­mű a nemzetközi jog meg­sértésével. Stockholm, (TASZSZ.) A Ny Dag jelentése szerint a Svéd Kommunista Párt Központi Bizottsága augusz­tus 13-án Stockholmban tel­jes ülést tartott. Elhq’.ároz- ták, hogy a Svéd Kommunis­ta Párt XVII. kongresszusát december 29-e és 31-e kö­zött Stockholmban* tartják meg. Peking, (TASZSZ) A ja­pán rádió jelentése szerint augusztus 15-én a háború befejezésének 10. évforduló­ja alkalmából megnyílt az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért összehívott nem­zetközi értekezlet tokiói ülésszaka. % Moszkva, (TASZSZ) Li Szán Csu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghata'ma- zott moszkvai nagykövete augusztus 15-én Korea fel­szabadításának 10. évfordu­lóján fogadást adott. A nagy­követ és L. M. Kaganovics, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese beszédet mondott. Dzsakarta, (TASZSZ) Az indonéziai lapok közük az országos néppárt dzsokdzsa- kartai városi szervezetének nyilatkozatát, amely köve­teli, hogy haladéktalanul helyezzék szabadlábra Gon- dokusrcmot, a párt elnö­két. Ha nem helyezik sza­badlábra — mondja a nyi­latkozat — akkor az orszá­gos néppárt, amelynek né­hány tagt a részt vesz az űj kormányban, amelyet Ha- rahap, a masumi párt ve­zetője alakított meg, visz- szahívja minisztereit a kor­mányból. A szovjet fegyveres erők létszámának csökkentéséről hozott határozat franciaországi sajtóvisszhangja Párizs (TASZSZ): A fegy­veres erők létszámának csökkentéséről hozott szov­jet kormányhatározat to­vábbra is a párizsi szemle­írók érdeklődésének köz­pontjában áll. A párizsi saj­tó egyetlen orgánuma sem szánta rá magát arra, hogy elhallgassa a Szovjetunió­nak ezt a lépését, jóllehet egyes burzsoá lapok, köztük a Figaro és az Aurore igyek­szik csökkenteni jelentősé­gét. Az Aurore mindamel­lett beismeri, hogy „a Szov­jetunió bátorító lépést tett“ és hogy a szovjet kormány- határozatot „érdeklődéssel és helyesléssel fogadták a nyugati fővárosokban“. Kétségkívül megállapítha­tó, — fűzi hozzá a lap, — hogy ez az intézkedés köz­vetlen következménye a nemzetközi helyzetben a genfi értekezlet óta bekö­vetkezett javulásnak... Ez kedvező befolyást gyakorol a jövőbeni nemzetközi ta­lálkozókra is.“ A Combat megállapítja, hogy a Szovjetunió határo­zata „csakis a feszültség igazi enyhülése keretében vált lehetővé“. A haladó lapok lelkes he­lyesléssel írnak a szovjet kormányhatározatról. „Minden diplomáciai szakértelem nélkül — írja a Liberation — meg lehet ál­lapítani, hogy az olyan or­szág, amely egyszeriben 640 ezer katonát szerel le, eluta­sítja a háborút. A határo­zat hírének hallatára éppen erre gondoltak a békeszere­tő polgárok százmilliói vi­lágszerte. A szovjet lépés előrehaladást jelent a lesze­relés útján és ennek nyo­mán a feszültség még job­ban enyhül. Mindez öröm­mel tölt el bennünket.“ A Liberation a Szovjet­unió példájának követésére és a francia fegyveres erők csökkentésére szólítja fel Franciaország kormányát. Wiley szenátor „fokozott kapcsolatokat“ követel az amerikai és a szovjet atomtudósok között Washington (MTI): Associated Press Hírügy­nökség ismerteti Alexander Wiley köztársasági párti szenátor nyilatkozatát. A szenátor „fokozott kapcsola­A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság pekingi nagykövetének íogadóestje Cs@u besstéde Peking (Üj Kína): Csoj ír, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság pekingi nagykövete hétfőn este fo­gadást rendezett Korea fel­szabadításának tizedik év­fordulója alkalmából. Csoj ír pohárköszöntője után Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszter- elnöke mondott beszédet. Csou En-laj miniszterel­nök rámutatott arra, hogy az 1954. évi genfi értekezle­ten nem sikerült megálla­podásra jutni Korea békés egyesítésének kérdésében, majd így folytatta: „Az el­múlt esztendőben a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya különféle erőfeszítéseket tett a koreai fegyverszünet megszilárdí­tására és igyekezett a békés egyesítés érdekében kap­csolatokat létesíteni Dél- és Észak-Korea között. A kí­nai nép mindig támogatta a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak és népének ezeket a törekvéseit. Állhatatosan arra az álláspontra helyez­kedtünk, hogy minden kül­földi csapatot ki kell vonni Koreából és az érdekelt or­szágoknak biztosíteniok kell Korea békés fejlődését. Azt javasoltuk, hogy az érdekelt országok tartsanak távolkeleti értekezletet az ázsiai országok széleskörű részvételével a koreai kér­dés békés rendezésének el­érése céljából. Azok, akik őszintén óhajtják Korea bé­kés egyesítését és a távol­keleti feszültség enyhítését, nem helyezkedhetnek szem­be ezzel a javaslatunkkal.“ Csou En-laj miniszterel­nök befejezésül kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy Korea és Kína baráti kapcsolatainak állandó erő­södése egyre nagyobb és ér­tékesebb hozzájárulást je­lent mindkét ország felvi­rágzásához, valamint a Tá­vol-Kelet és az egész világ békéjének biztosításához. Az tokát“ követel a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok tudósai között az atom­erő békés felhasználása te­kintetében. A nemzetközi kapcsolatok kevés más tere nyújt drá­maibb lehetőséget, lényege­sebb ösztönzést, nagyobb al­kalmat ..: a közvetlen és hosszútávlatú kelet—nyu­gati érintkezés sikerére, mint a nukleáris energia békés alkalmazása — mon­dotta a többi között Wiley szenátor. A Német Demokratikus Köztársaság segítséget nyűit az indiai árvízkárosultaknak Berlin, (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa intézkedett az iránt, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságból küldjenek haladéktalanul gyógyszereket, takarókat és ruházati cikkeket az indiai árvízkárosultaknak. Az Összszöveíségi Mezőgazdasági Kiállítás közelében építőgépipari kiállítás nyílt meg. Itt mutatják be az új építőipari gé­peket és az építő-újítók élenjáró munka- módszereit. A képen: Különleges gép bemutatása, amelynek segítségével téglából álló, más­fél tonna súlyú nagy tömbök készíthetők. CÍM t Színdarabok bolyéit ágyuk Az elmúlt év őszén Barcelonában a „Cindad de Barcelona” színház műkedvelő dalosversenyt rendezett. A verseny „győztese” Thomas Salva­dor lett, aki szabadidejé­ben „mellékfoglalkozás­ként” rendőri szolgálatot teljesít* Abban, hogy az első díjat rendőr nyerte el, nincs semmi különös: hi­szen a rendőrnek is lehet jó hangja. A különös eb­ben az ügyben más: a vá­ros egész hivatalos sajtó­ja Salvadort „a titokzatos és sötét alvilág... énekei­nek kiváló előadóművé- sze”-ként jellemezte. Ez a tény nagyon jel­lemző arra a légkörre, amelyet a fasiszta rend­szer a kultúra területén és így többek között a színházi éleiben teremtett. A spanyol színházat a fraacoisták uralomra jutá­sa után közvetlenül a re­akció elkeseredett táma­dásainak tették ki. A színművészetet üres, sem­mitmondó látványossággá, ízléstelen, erkölcstelen művészetié tették, kiirtot­tak belőle minden szociá­lis tartalmat. A francois- ták ehhez minden eszközt felhasználnak. A ?iem kí­vánt színdarabokat be­tiltják, a nekik nem meg­felelő színészeket szám­űzik a színházakból, eme­lik a különadókat stb. Veszélyes korbácsként emelkedik a spanyol szín­házak felé a reakciós cen­zúra. Mint az El Popular, a spanyol politikai emigrán­sok lapja, rámutatott, mindezek után érthető, hogy elégedetlenség ural­kodik a spanyol színészek, írók között a Franco- kükk szíttházpoütikájávcJ kapcsolatban. Tony Leblanc ismert művész és filmszínész ki­jelentette, hogy Spanyol- országban „minden esz­közzel fojtogatják a szín­művészetet és esek után még csodálkoznak, hogy senyved a színházi élet. Csökkenteni kell az adó­kat és a különtsrifikat... Meg kell szüntetni, vagy kevésbé szigorúvá kell tenni a cenzúrát.” Ernesto Wilkes, ismert színdarabíró elkeseredet­ten írta: „Már három éve keresek egy színházat, hogy bemutassam múl­túnkhoz méltó új színda­rabomat. Ezt a színházat a mai napig sem tudtam megtalálni.” A jelenlegi spanyol színház egyre idegenebbé válik a nép számára. A francoisták útmutatásai alapján reakciós, ember­gyűlölő, vagy pedig tar­talmatlan bulvárszíndara­bokat mutatnak be. A spanyol színházi vál­ság másik következménye a színészek közötti egyre növekvő munkanélküliség. Még a francoisía sajtó is kénytelen beismerni, hogy ez a munkanélküliség „fe­nyegető méreteket ölt”. Egyes bértollnokok a fe­lelősséget ezért a színé­szekre hárítják: nagyon sok köztük — úgymond — a képzetlen művész. „Ez az állítás — írja a Mundo Obrero — nemcsak hogy durva megsértése a spa­nyol művészeknek, hanem egyszerűen butaság, mivel művészeink kiváló képes­ségekkel rendelkeznek A spanyol színházi munka- nélküliségnek és válság­nak gyökerei azokban a szociális körülményekben rejlenek, amelyek az or­szágban uralkodnak.” A színház hanyatlását elősegíti az egyre élesedő gazdasági válság is, ame­lyet a francoisía rendszer idézett elő. E rendszernek a célja a fegyverkezési hajsza fokozása és nem a művészet támogatása. A lakosság alacsony élet­színvonala lehetetlenné teszi a spanyol lakosság többségének még a kar­zati jegyek megvásárlá­sát is. A hanyatlás és a bom­lás légkörét Spanyolország művészeiében a fasiszták teremtik. A hős spanyol nép, a haladó értelmiség azonban tovább folytatja nehéz, de nemes harcát az igazságos, realista mű­vészetért. (Szov. Kultúra, jól. 14.) A képen: J. Onopcsenko, a „Vörös pásztor Uk-s-juhier.* fc-— sav­hoz pásztora (Kerszeni terület), az Üsszszövetsági Mezőgazdasági Kiállítá­son bemutatja az aszkanyijai fajtájú kosokat. A kosok súlya eléri a 162 kilogrammot ,az anyajuhoké a 101 kilogrammat. A kosok évi gyapjúho- zama 25.1, az anyajuhoké 12.5 kilogramm. A szovboznak körülbelül 14.000 darab juha van, 100 anyaállat után 117 bárányt neveltek fel. Chicago, (TASZSZ) Az Egyesült Államokban tar­tózkodó mezőgazdasági kül­döttség tagjainak egy cso­portja augusztus 13-án meg. tekintette Illicnis államnak Springfieldben, az állam fővárosában rendezett évi mezőgazdasági kiállítását. A szovjet küldöttség tag­jait a kiállításon Straaton, Illionis állam kormányzója és más hivatalos személyi­ségek fogadták. Springíieldi tartózkodá­suk végén a szovjet kül­döttség tagjai látogatást tettek Lincoln sirjánál.

Next

/
Thumbnails
Contents