Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-14 / 191. szám
NÉPI A 1‘ íböS Mtgvaius 14, vasárnap PÁRTÉPÍTÉS AZ ELSŐ TAGGYŰLÉS Megalakult a pártszervezet a rohodi IIj Ibiét TS'É-hen — Ha már bábáskodtunk az új gyermek megszületésénél, akkor a neveléséről is nekünk kell gondoskodnunk .— magyarázta a járási pártbizottság kiküldöttének Horváth István elvtárs, az Új Élet TSZ egyik alapító tagja, amikor felkereste. — Hová készülsz —kérdezte az, mintha nem is tudná, hogy most fogják megalakítani a pártszervezetet a szövetkezetben. Horváth kezében megállt a szappanos pamacs. Hétfő óta nem borotválkoztam, most illő, hogyez- alkalommal megnyúzzam a képemet — mondta s végigsimította arcának egyik oldalát, melyen a légy is elcsúszott volna, olyan simára borotválta. — No, jó... öt órára ott legyél — válaszolta Sza- niszló elvtárs, a járási kiküldött, s egymásra mosolyogtak. Nem is kellett sokat várni rá. Ács József is befejezte a mészoltást, a szövetkezet elnöke Gábor Miklós elvtárs is igyekezett hazafelé a mezőről, hogy el ne késsen. Gyöngyösi elvtárs a tanács vb. elnöke telefonon értesítette Láng Eleket, aki motorkerékpáron futott be a tanácsházára. Az öreg, nagybajuszé Lőrincz András bácsi is igyekezett, hogy el ne késsen. Már háromnegyed ötkor ott topogott a tanács- házán, várta a gyűlés megkezdését. Együtt ült a kis család a tanácsháza egyik irodájában. Már csak az elnök hiányzott. — Csak rád vártunk. Jó, hogy megérkeztél — szólt hozzá a tanácselnök. — Kezdhetjük •— szólt Gabor elvtárs, az Üj Élet TSZ elnöke. Körülülték az asztalt, de meglepődtek, mert ekkorra már Helmeczi Péter is ott ült mellettük. .Nem szólt semmit. A többiek összenéztek. A szemekből a csodálkozást lehetett kiolvasni. Nem tudták elképzelni, hogy mit akar, hisz még nem lépett be a szövetkezetbe. Igaz ugyan, hogy párttag, de nincs az Űj Életben. Tehát semmi keresnivalója itt. A tanácselnök azonban sejtett valamit, hiszen többször beszélgettek az elmúlt napokban. — Bejössz? — tekintett kérdően Helmeczire. —' Be — válaszolta határozottan. A többiek bámultak. — Csak nem tudom, hogy mit szól majd az aszs.zony — vajúdott hangosan" Helmeczi elvtárs. — Tudod Péter, az én asszonyomnak is hosszúra szabták a nyelvét, s még sem történt semmi, mikor én is bejelentettem, hogy: „most már úgy érezd magad, mint tsz. asszony.” — Zsörtölődött ugyan, de aztán megnyugodott. — Jobb azért, ha az asz- szony is látja azt a nyilatkozatot. — Adjatok csak neki egy üréset, hadd mutassa meg otthon, — mosolygott Láng, mire a többi is elnevette magát, — Nézd, milyen előkelő keresztapád lesz -— szólt közbe tréfásan Horváth elvtárs és a kezébe nyomta a tollat Helmeczinek. Megfogta, rriegsercent kezében és alákanyarította nevét. — No, ügye... így a jó — válaszolta rá a tsz. elnök. — No, most már úgy veszel részt a taggyűlésen, mint az Űj Élet TSZ párt- szervezetének tagja — mutatott felé Láng elvtárs. így szaporodott 10 főre a taggyűlés előtt alig néhány perccel az Új Élet pártszervezetének taglétszáma. Ünnepélyes csend volt a teremben. amikor Szaniszló elvtárs köszöntötte a kommunistákat abból az alkalomból, hogy megalakítják a pártszervezetet. Titkárválasztás következett. Egyhangúlag választották a pártszervezet élére Ács Szabó József elvtársát. Kicsit zavarba volt, amikor szólásra emelkedett. Nem várta ezt a nagy megbízatást. Először akadozva beszélt, de aztán belemelegedett. — Első feladatunk az, hogy a pártszervezet minden tagja agitátor legyen a saját körzetében — .mondotta, s várakozó tekintettel nézett a kis csoportra, mintha a hozzászólásukat várná. — Szóval, fejleszteni kell a szövetkezetét. — Először is.a kommunista egyénileg dolgozókat kell felkeresni. .— szólt közbe Helmeczi elvtárs. Valamennyien helyeselték. Megszületett . az új pártszervezet első határozata. A pártszervezet minden tagja vállaljon két-két dolgozó parasztot, kivel rendszeresen foglalkozik és meggyőzi a termelőszövetkezeti gazdálkodásról. Fel is osztották egymás között, hogy ki melyik dologozó paraszttal fog elbeszélgetni. A pártszervezet tagjai azonban ennyivel nem elégedtek meg. Elmondták, hogy már most lehet olyan hangokat hallani: „Még vagy 5 családot felveszünk és egyelőre elég.” Ezt már most figyelembe kell venni, mert a dolgozó parasztokat ez a hangulat rossz útra vezetheti. Az agitá- ciós munkát úgy szervezik meg, hogy plakátokat rajzolnak, melyekre azoknak a dolgozó parasztoknak a neveit és nyilatkozatát írják fel, akik a termelőszövetkezeti utat választották. A pártszervezet minden tagja megkapja azokat a rendeleteket, amelyek ar- ról szólnak, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak milyen kedvezményeket biztosít a kormány. A termelőszövetkezet pártszervezete a legfontosabb feladatokat szabta meg a szövetkezet vezetői részére. Határozati javaslatban kimondták, hogy az elnök elvtárs augusztus 16-ra, szerdára hívjon ösz- sze közgyűlést. Itt vegyék fel az új belépőket és ismertessék a termelőszövetkezet alapszabályát. De addig is a kommunisták esténként jöjjenek össze a termel Sszövetkezet párton- kívüli tagjaival és alaposan tanulmányozzák a mintaalapszabályzatot, hogy az agitációs muhka közben a belépni szándékozóknak már előre megmagyarázzák az egyes vitás dolgokat. A pártszervezet tagjai arra is felhívták a szövetkezet vezetőinek figyelmét, hogy már időben gondoskodjon arról, hogy megalakítsák az értékelő bizottságot. A közgyűlés feladata lesz megválasztani azokat a tagokat, akik elvégzik a szövetkezet tagjainál a munkaeszközök és az állatállomány értékelését, amelyet. a közös vagyon megalapozására visznek be a termelőszövetkezetbe. Az igaz, hogy még csak a kezdet kezdetén vannak, jóformán az első lépéseket teszi a szövetkezet, dé már a kommunisták olyan terveket szövögettek ezen a taggyűlésen, amely sejteti, hogy a szövetkezeti tagok jólétben fognak élni. Erről beszélt Láng elvtárs is, aki elmondta részletesen saját elképzelését. — Nem szabad megfeledkeznünk a szőlő és a gyümölcs telepítéséről sem. Az állattenyésztést sem hagyjuk ki, mert e nélkül jó gazdálkodást el sem lehet képzelni. Horváth elvtárs a sertéstenyésztés megszervezésére. tett javaslatot. Mindenki hozzájárult a párttagok közül a jó terv elkészítéséhez, amik egyelőre ugyan még csak a fejekben vannak meg, de már megvannak. Derülátón vizsgálta a pártszervezet a jövőt. Gábor Miklós elvtárs a termelőszövetkezet elnöke örömmel beszélt arról, hogy a napokban megállította őt P. Balogh András, a gépállomás agronómusa -és felajánlotta azt, hogy ha valamire szükség van csak forduljanak; a gépállomáshoz. . — Hallottam már olyan hangokat is a faluban — magyarázta Horváth elvtárs, hogy a gémkút mellé tervezzük a libatenyésztést. — Érdekes, hisz erről nem is volt saó tudtommal. Ez bizonyítja azt, hogy az egyénieket is foglalkoztatja a termelőszövetkezet fejlődése. Ügyelni kell cÁ add oiuzaizáíl... Beszélgetés három geszterédi dolgozó paraszttal Ügy volt, hogy négy csép-j lőgép megy Geszterédre: De l a negyedik a balkányi Kos- j suth TSZ-ben maradt, mert időközben így látszott szűk-1 ségesnek. Ehhez is szerző-1 (Jött huszonnyolc ember. A \ szerződés szerint már egy hete dolgozniuk kellett volna, hisz a többi megy. Ezt a huszonnyolc embert tehát eddig 2-3 mázsa búzakereset károsodás érte. Ez hozta őket a tanácsházára. s>yr. Jöttek befelé egyenként, égő szemmel, komolyan. A kis .szoba majdnem megtelt a küldöttséggel. Úgy tűnt, mintha vádolt volna tekintetük, beszédes arcukról látszott, hogy . nagy dolog az. amiben járnak. Sovány termetű, fényes szemű ember lépett előre. — Tessék meghallgatni minket. Érdemtelen voltam a bizalomra. Siettem felvilágosítani, hogy magam is csak! vendég vagyok a geszterédi községi tanácson. Tihor András — így hív- ták a szószólót keserűen rántott egyet- a vállán. I Mindegy az, ki vagyok, csak elmondhassa ami fáj. Hogy nyitva legyen a világ előtti az ő sorsuk könyve. S ez a j világ én voltam akkor. Annyit hallottam a dolog-j ról, hogy a tanácselnök mir\ intézkedett. Ezt közöltem is | velük, hogy megtörténi ró- \ luk a gondoskodás. Valioit műszakban fognak dolgozni a három gép mellett. Egymásra néztek, s láthatólag megnyugodtak. De a váratlan sikeren nem ejti át magát könnyen az ember. Tiber a többiekre vetett pillantást, s egy lépéssel közelebb jött. — Mert ha nem dolgozhatunk a gépnél, nem tudom, mit csinálnánk a' té-1 len. Rám mélységes hatást tett a jelenet. Rosszul éreztem magam a váratlan helyzetben. Valahogy így állhatták' régen a földbirtokos előtt, I könyörögve a kenyérért. Gyűlöletes szereposztás. Haragudtam ezért titokban. — Hát miből élnek máskülönben? Földjük nincs? Bólogattak itt is, ott is. Az egyik fiatal elhúzta a száját. Pataki Mihály szólalt meg, kék munkásruhában, a kályha mellett. — Von is, meg nincs is. — Hogy-hogy? — Nekem van öt hold földem. De jó, ha egyet használhatok belőle. A többi csupa homok, nem terem benne semmi. Csak dolgozik, küszködik vele az ember, most is két holdba vetettem gabonát, de nem várok többet a két holdról négy mázsánál. Végtére elmegy az ember a gyárba, Miskolcra, hétvégén haza, dolgozik a földdel éjjel nappal, s vissza a gyárba. Kék szeme rámfüggesztve. Csendes, szomorú ember. De bennem ágaskodik a szemrehányás, mert hiszen nem jól van ez így. Hétfőn fáradtan ér a gyárba. nem ér a munkája sokat. Hétvégén fáradtan a földre, ott se végez eredménnyel. — Hát ez így nem is megy. Két helyen nem lehet eleget tenni, öt hold föld egész embert kíván. Bólint. Tihor András biccent. De ez csak amolyan siettető biccentés, . mert az ő torkában is forr már a szó, a saját életének a hangja. El azonban arra, hogy az ilyen alaptalan hangokat visszaverjük, hisz a termelőszövetkezet még erről nem hozott semmiféle határozatot. A R pártszervezet tagjai mivel nem jártasak még a termelőszövetkezet ügyeiben, a tervezésben, tehát sok tapasztalatra van szükségük, ezért úgy határoztak, hogy a szerdai közgyűlésre hívja meg a szövetkezet vezetősége Zakor András elvtársat, a las- kodi Vorosilov TSZ elnökét. A Elkészült az első taggyűlési jegyzőkönyv a röhodi Üj Élet TSZ pártszervezetében. Sok helyes határozattal megjelölték azt is, hogy ki miért a felelős.. Nagy á buzgalom, a munkakedv a kommunistákban, azokban az emberekben, akik nemcsak ott voltak a gyermek, a termelő- szövetkezet születésénél, hanem most is ott állnak mellette, vezetik, hogy meg ne botoljon, hogy fejlődjön-,- erősödjön. Farkas Kálmán. Sertés fiaztatás a nyírbogdányi Dózsa Termelőszövetkezetben Balogh József, a nyírbogdányi Dózsa állattenyésztője mindég ott van, ahol a legfontosabb munkák folynak, mint például a sertés- fiaztatók előkészítése, az anyakocák jó etetése, gondozása, a malac gondozása nevelése és így tovább. Irányított fiaztatás folyik a Dózsában. Egy évben kétszer páröztatják a „tőke“ kocákat. Ezek, a hatalmas mangalicák válóban tőkét jelentenek, s hogy a kamat a sivítozó malackák egészséges, szakszerű körülmények között nevelkedjenek, az állattenyésztő megbeszélte a tennivalókat. Nemrégiben történt, alig egy hónapja, utána megindult a munka a farm környékén. A korszerűen épített re- keszes fiaztató 50 kocára van méretezve, a hely bőséges. A tavaszi fiaztatás- náí valami, eddig soha nem tapasztalt betegséget állapított meg a malacoknál Suhajda Károly járási állatorvos és elsősorban ezt kellett kiküszöbölni az őszi fiaztatás során. • Idős Lisóczki József. Kovács Mihály és Plósz József — valamennyien a sertésfarm dolgozói — 15 centiméter mélyen felvágták a fiaztató talaját és új földdel cserélték ki a fertőzésgyanús feltalajt. A repedezett. szennyes mészré- teget lekaparták a falakról, a mennyezetről és sűrű mészte.ijel ismét bemeszelték a fiaztatót, majd Géza- rol-oldatos meszelés következett a legyek és más nyugalmat zavaró rovarok ellen. A kijáratnál klórmeszes víz áll egy kis dézsában, abban mosnak kezet a dolgozók, mielőtt megfognák a malacokat, vagy hozzákezdenének a íiaskocák etetéséhez. Ezzel a sok óvóintézkedéssel úgylátszik, eredményesen védekeztek, azi ismeretlen kórokozó ellen,; mert egyetlen malac sem hullott el, a fiaztatási átlag pedig 6 malacon felül) van, ami szép szám, mivel a kocák közül sok fiatal1 előhasú van. Nagy gonddal végzi az, anyakocák etetését Lisóczki József. Két kilogramm árpadara a napi adag, az abraktakarmányból és annyi friss lucerna, amennyit elfogyasztanak. A sertésgondozó tömören így . foglalja össze a fiaztatás időszaka alatt előforduló tennivalókat: — Pontos etetés, pontos adagok--- kai, tisztaság, csend és nagyfigyelmesség a fialó kocák körül, a malacok helyes elosztása a többmalacos anyakocáktól, a fiatal kevesebbet fialókhoz. Az idős, tapasztalt gondozónak igaza van. Csak ezek a feltételek biztosítják az eredményt és mégis sok helyen még nem így van. H. Z, kell mondani, viselje más is a terhét. Siet. — Nekem három hold van. De ezen a három holdon nem terem semmi, de semmi.' Csupa homok. Én meg rokkant is vagyok, nem bírom úgy a munkát sem. Csapás csapás után ért, elvtárs! Ezerkilencszáz- ötvenhárom szeptemberében meghalt a gyermekem, és megdöglött a lovam. Azóta nem haladok semmire. A hangja is megcsuklik az emlékezéstől. A hirtelen támadt csendben Pataki mozdul. Már őt feszíti a mondanivaló. — Mérhetetlen sok baja van az embernek. Tengernyit lehetne beszélni. De nem. tud többet mondani, csak belebámul a levegőbe. Talán oly egyszerre jöttek elő ezek a bajok, hogy elvették előle a világot. S most vakon keresgél, pedig a zsebében hordja őket, meg a szívében. Idősebb, alacsony kis ember rekedtes hangja csendül, új, mert könnyelmű vidámság lobban belőle. — A parasztnak csak enni legyen mit, a többi semmi! Minden tekintet őt öleli. Erre feláll, mert ott ült eddig az ablak alatt, az állók háta mögött. — Mert olyan a magyar 1 paraszt, hogyha két hétig nem is evett, de azt mondják neki, hogy kap enni, csak még máma tolja odább ezt a hegyet, hát odább tolja! — Magának van földje? Megvakarja a fejét. — Van. Vagy hat darabban. Itt is nehány száz öl, ott is. Tíz kilométert gyaloglók egyiktől a másikig. Heten vagyunk, de csak magam tudok dolgozni. S mind néznek, várják, hogy szólok, vagy összetörök a sok csapás alatt. Nekem ez vetődik a számra: — Nem láttak még eddig kivezető utat? Az öreg, ha jól emlékszem. S. Felföldi Pálnak hívják, elmosolyogja magát. — Dehogynem. Csépelünk. ‘ tiég alább az évi kenyér meglesz. — Ejh, — mosolygok én is. de ez nem valami jól Sikerül —, az idén még csépelnek. Talán jövőre is. De azután? — Csépelni mindig kell. — Persze, kell. De majd csépel a kombájn. Pataki szól, neheztelően, hogy be akarom tán csapni őket. — Ahhoz is kell ember. — Két szalmás. — Két szalmás? Több nem? (Folytatás a 3. oldalon.) se
