Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

XII. évfolyam, 186. szám XrA 50 FILLÉR 1955 augusztus 9, kedd A mai számban ?' Rákod Mátyás elvtárs képviselői beszámolója (1—3. oldal) ŰJ élet a Szamos partján (3. oMaD Sport (4, oldal) 269 új termelőszövetkezeti tag Ahogy szaporodnak az elcsépelt mázsák a terme­lőszövetkezetekben, ahogy csövesednek a jól ápolt ku­koricák és sokasodnak a burgonyatövck, és ahogy ezt ismertetik is a termelőszövetkezeti tagok az egyénileg dolgozó parasztokkal, úgy szaporodik hétröl-hétre mindjobban a termelőszövetkezetek létszáma is. Míg a közelmúltban három hét alatt léptek be 320-an a termelőszövetkezetekbe, csupán az elmúlt héten 269 taggal gyarapodtak a termelőszövetkezetek. Július 31-től augusztus 6-ig 200 család 269 tagja 689 hold földdel lépett a szövetkezetekbe, vagy alakított új szö­vetkezetei. A nyírbátori járásban 55, a fehérgyarmatiban 45, a nagykállóiban 33 taggal szaporodott a szövetkezeti tagok száma. Cégénydányádon 40 tag 147 hold földön új szövet­kezetei alakított. Nyirlugoson hét kommunista kezde­ményezésére 24 tag 78 hold földdel szintén új tsz-t szervezett. FALURÓL JELEMTIK 19 mázsa búsa holdanként Szövetkezetünk a székely i kövesút mellett lévő Veres dűlőben 17 holdba vetett a múlt őszön búzát. Az elő­ve temény lucerna, lóhere volt. Két szántást kapott vetés előtt ez a terület. Hol­danként 80 kiló szuperfosz­fátot és 30 kiló pétisót ad­tunk a földnek. Búzavető­magunk Bánkuti volt. Mi­vel keresztsorosan vetettük mind a 17 holdat, egy-egy holdba 125 kiló vetőmagot vetettünk. Tavasszal két­szer boronáltuk és rozsol- tuk a vetésünket. Bebizonyosodott a táblás gazdálkodás előnye. Ke­resztsorosan vetni, géppel szántani-vetni csak nagy táblákon lehet eredménye­sen. így győzött a mi szö­vetkezetünkben is az új agrotechnika. Tomoskovics József, a demecseri Üttörő TSZ elnöke. Schneider József agronómus. Rákosi Mátyás elvtárs képviselői heszámolój a Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tit­kára, mint a XXI. kerület országgyűlési képviselője hétfőn délután beszámolót tartott választói előtt a csepeli sportcsarnokban. A feldíszített sportcsarnok ha­talmas termét zsúfolásig megtöltötték a csepeli dol­gozók, többezren az épület előtti térségen hangszóró­kon hallgatták a beszédet. A gyűlést Gazda Géza Kossuth-díjas, a Hazafias Népfront XXI. kerületi bi­zottságának elnöke nyitot­ta meg. A kerület lakos­sága nevében üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat, akit a gyűlés részvevői me­leg szeretettel, viharos tapssal, hosszantartó, lelkes éljenzéssel fogadtak. Gazda Géza megnyitó szavai után Rákosi Mátyás elvtárs mondott beszédet. Szélesebbre nyíltak a béke kapui Gyorsítsuk meg; a hordást és a cséplést Az utóbbi napokban né­hány cséplőgép kivételével mindenütt megkezdték a cséplést megyénkben. A kötött talajú járásokban is megkezdődött az általános cséplés. A cséplés meggyor­sítását még számos helyen az utóbbi napokban is a hordás akadályozta. A hor­dással való késlekedés azon­ban nemcsak a cséplést hátráltatja, hanem nagy veszteséget is jelenthet a már keresztekben lévő ter­ményben. Köztudomású, hogy a keresztben lévő ga­bona sokkal inkább ki van téve az időjárás szeszélyei­nek, mint a jól megrakott asztagban lévő kévék. A beázott kereszteket szét kell szedni és kalásszal felfelé kúpokba kell állogatni. Így egy-két nap alatt kiszárad a gabona és lehet hordani. Most minden fogatot és szállítóeszközt a gabonahor­dásra kell állítani. A további munka a csép­lés meggyorsítása. Ahol csak mód van rá, két mű­szakban kell csépelni, ahol nem lehetséges, ott is a munkaidő minden percét ki kell használni. Egyes gépállomások, mint például a balkányi, már is szép eredményekkel dics* kedhet. Cséplési tervének a 33.2 százalékát teljesítette. Harminc százaléknál na­gyobb tervteljesítéssel di­csekedhet még az ófehértói, a nyírmadai és a nagykál- lói gépállomás is. Az élen­járó traktorosok majdcsak minden gépállomáson 250— 300 mázsát csépelnek na­ponta. Vegyenek példát tő­lük a többi traktorosok is. a minőségi munkára azon­ban nagyobb gondot fordít­sanak. Több helyről érke­zett panasz, hogy sok szem a kalászban marad. Arra nagyon vigyázzanak a csáp- lőmunkások, hogy a szem­veszteség a megengedett fél százalék alatt maradjon minden esetben. A% alkotmány ünnep tiszteletére indított begyűjtési verseny állása A megyei begyűjtési hi­vatal legutóbbi értékelése alapján az alkotmány ün­nep tiszteletére indított ga­bonabegyűjtési verseny ál­lása járásonként a követ­kező: % 1. tiszalöki 16.3, 2. nagykállói 13.3, 3. baktalórántházi 13.0 4. kisvárdai 10.8, 5. nyírbátori 10.7, 6. kemecsei 7.4, 7. mátészalkai 5.9, 8. nyíregyházi 5.8, 9. csengeri 4.9, 10. vásárosnaményi 4.8, 11. fehérgyarmati 2,6. Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója első részében részletesen elemezte a nemzetközi helyzetet. Is­mertette a Szovjetunió erő­feszítéseit, amelyeket a nemzetközi feszültség eny­hítése érdekében kifejtett. Rámutatott azokra az okokra, amelyek a négy nagyhatalom kormányfői­nek genfi tárgyalásaihoz vezettek. Hangsúlyozta, hogy az értekezlettel az államok között! vi­szonyban új korszak köszöntött be. Ez min­denekelőtt annak kö­szönhető', hogy egyre inkább tért hódít a Szovjetunió által kez­deményezett politika; a vitás kérdéseknek a baráti együttműködés és a tárgyalások utján történő megoldása. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs így folytatta be­szédét: A genfi értekezlet ered­ményei ékesszólóan igazol­ják a Szovjetunió külpoli­tikájának helyességét és azt mutatják, hogy ez az értekezlet pozitív eredmé­nyekkel járt mindnyájunk közös nagy ügye, a béke szempontjából. (Nagy taps.) — Mi valamennyien, a magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, népköztársaságunk kormá­nya, a legnagyobb öröm­mel értesültünk a genfi értekezlet lefolyásáról és eiedményeiről. Mi mind­annyian teljes erővel támogat­juk azokat a törekvé­seket, amelyek arra irányulnak, hogy a genfi értekezlet hatá­rozatai az egyetemes béke és biztonság ér­dekében valóra is vál­janak. És ebben a szándékunkban egyek velünk a földkerek­ség sok százmilliós békére, biztonságra vágyó tömegei. Ez az érzés és ez az elha­tározás tölti el világszerte a náoeket, melyek öröm­mel látják, hogy szélesebb­re nyíltak a béke kapui s a hidegháború o<'héz esztendei után oí. békés kapcsolatok szö­vődhetnek és erősödik az 'rszágok között a békés együttélés tudata. A genfi értekezlet óta el­telt rövid idő alatt egy sor olyan esemény történt, amely mutatja, hogy az értekezlet szelleme erőteljesen érezteti ha­tását. Bulganyin és Hruscsov elv­társakat az angol kormány meghívta Angliába. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína képviselői közös tárgyalóasztalhoz ültek, Csou En-laj elvtárs nyi­latkozata a tajvani kérdés békés rendezéséről, a tá­volkeleti békeegyezmény megkötéséről, melyben az Amerikai Egyesült Államok is részt vennének, vala­mint a tizenegy amerikai kém szabadonbocsátása olyan lépések voltak, ame­lyek kétségkívül hozzájá­rulnak Távol-Keleten a nemzetközi feszültség eny­hüléséhez. A Szovjetunió meghívta a francia minisz­terelnököt és külügyminisz­tert, hogy látogassanak el a Szovjetunióba és a fran­cia államférfiak készséggel fogadták el ezt a meghí­vást. Végül, de nem utolsó sorban a Szovjetunió elha­tározta, hogy az Ausztriá­ban lévő szovjet csapato­kat hazaszállítja és létszá­mukkal csökkenti hadsere­gét. Reméljük, hogy a Szovjetuniónak ez a békés légkör kialakítására irá­nyuló komoly hozzájárulása utánzásra talál azoknál a hatalmaknál is, amelyek­nek csapatai Ausztria te­rületén vannak. Ä Jugoszláviával való viszony normalizálása — Nem kell mondani elv­társak, hogy e fejlemények a magyar népet lelkes örömmel és a hála forró ér­zetével töltik el elsősorban felszabadítónk, a Szovjet­unió iránt, melynek követ­kezetes, szilárd elhatározott békepolitikája kezdi meg­hozni gyümölcseit. Bennünket külön öröm­mel és mcgelcgcd sssel tölt el a szomszédi Ju­goszláviával való vi­szony normalizálása és megjavulása, melynek továbbfejlesztésére és elmélyítésére minden erőfeszítést meg aka­runk tenni. Számunkra nagy jelen­tősége van a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában létrejött kedvező fordulat­nak, melynek folyománya­ként lehetővé vált, hogy a magyar-jugoszláv viszony is megjavuljon és barátivá váljék. Amint már mon­dottam, a magyar dolgozók a szovjet néppel, a népi demokratikus országok dol­gozóival és a testvéri kom­munista és munkáspártok­kal együtt egyhangúlag, őszinte örömmel és mele­gen üdvözölték a Szovjet­unió és Jugoszlávia baráti együttműködését. Mindany- nyian tudatában vagyunk annak, hogy ez az együtt­működés a világbéke javára válik és világszerte megfe­lel a dolgozók érdekeinek, a nemzetközi munkásmozga­lom érdekeinek. A Magyar Dolgozók Pártja Központ: Vezetősége, népköztársasá­gunk kormánya ezért öröm­mel és megelégedéssel üd­vözölte. helyeselte és támo- I gáttá a Szovjetunió és Ju­goszlávia között megváló. sült baráti együttműködést és ebben az örömben oszto­zott az egész magyar dol­gozó nép. És ugyancsak az 5gész dolgozó nép, elsősor­ban a magyar kommunis­ták egységes véleményét és akaratát tolmácsolta Köz­ponti Vezetőségünk határo­zata, amikor leszögezte: „A Magyar Dolgozok Pártja a maga részéről min­den módon teljes erővel azon fog munkálkodni, hogy a béke és a szocializmus ügyének további megszilár­dítása érdekében mielőbb létrejöjjön és elmélyüljön a szívélyes egészséges ba­ráti viszony a Magyar Nép­köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, valamint népeik között.“ (Taps.) — Ma már mindannyiunk számára világos, hogy azok a súrlódások, rendellenessé­gek, vádaskodások, amelyek 1948 után a magyar-jugo­szláv jó viszonyt megron­tották, csak a béke, a szo­cializmus ellenségeinek használtak, s mindkét or­szág alapvető, közös érde­keinek csak ártottak. Ennek az áldatlan helyzetnek a kialakulásában — a ma­gyar-jugoszláv viszony meg­romlásában — jelentékeny szerepet játszott Péter Gá­bornak, az államvédelem volt vezetőjének és bandá­jának ellenséges, provoká­ciós tevékenysége, mellyel megtévesztett bennünket, megrágalmazta a jugoszláv nép vezetőit és ezzel súlyos károkat okozott mindkét országnak. Péter Gábort és cinkosait gaztetteikért a magyar bí­róság már felelősségre von­ta és elítélte. Most, amikor előttünk mindez világos, mindent megteszünk azért, hogy a Magyar Népköztársaság és a J ugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a viszony megjavuljon és barátivá váljék. Több eredményes kölcsönös lépés történt is már ebben az irányban, melynek ked­vező hatása máris jelentke- zik. De országaink közös ér­deke parancsolóan megkö­veteli, hogy fokozzuk e té­ren erőfeszítéseinket, létre­hozzuk és meggyorsítsuk az egészséges, őszinte, baráti együttműködést minden te­rületen. A jugoszláv nép, a jugoszláv elvtársak és Tito elvtárs is nyugodtak lehet­nek afelől, hogy a mi ré­szünkről minden meg fog történni az olyan kölcsönös, egészséges, őszinte baráti viszony helyreállításárai amilyen Magyarország és Jugoszlávia népei között 1948-ig meg volt és ezzel is hozzájárulunk a béke, a szocializmus nagy ügyének erősítéséhez. (Taps.) — A nyugati szomszé­dunk, Ausztria, hála a Szovjetunió kezdeményezé-; sének, újra visszanyerté függetlenségét és önrendel-; kezési jogát. Népi demokra­tikus államunk vezetői azj egész magyar nép érzelmeitj fejezték ki, amikor melegenj üdvözölték az osztrák né­pet függetlenségének és ön­állóságának visszanyerése alkalmából. Meg vagyunk győződve róla, hogy Magyaror­szág és az új szabad, semleges Ausztria vi­szonya a jövőben egész­séges, gyümölcsöző, jó­szomszédi viszony lesz és mi a magunk ré­széről ezen teljes erő­vel fogunk munkál­kodni. E. százmilliók békekövetelése hatalmas erő — Szólnom kell még a június végén Helsinkiben összeült béke-világtalálko­zóról. Akik Helsinkiben je­len voltak, szinte egyhangú­lag megállapították, hogy ez a béketalálkozó szélesebb tömegeket átfogó, minden rétegre kiterjedő és jelen­tősebb volt, mint minden megelőző. Rajta keresztül az egész világ közvéleménye szólalt meg és kifejezte a földkerekség minden jó-j szándékú emberének azj akaratát, azt az eltökéltsé­get, mely szembeszáll az erőszak módszereivel, el­utasítja a háborús uszítást, a katonai tömbök, a fegy-| verkezési hajsza, az atomJ háború politikáját. Ezt fe-, jezte ki a béketalálkozój (Folytatása a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents