Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

3

NÉPLAP

1955 augusztus 9, kard

Rákosi JVIátyás elvtárs képviselői beszámolója

(Folytatás az 1 oldalrólJ

felhívása, amikor 'azt hangoztatta Genf .felé: „Százmilliók ' tekintete" kíséri májd figyelemmel tárgyalásainkat. Ha pedig akad olyan, aki bűnös célból nieg akarja hiúsítani a tárgyalásokat, azt a földkerekség minden népe elítéli.“

— A népek követelése, mint láthatatlan, de'állandó tényező, jelen volt és hozzájárult a genfi tárgyalások sikereihez.

A ■ békemozgalom különböző megnyilvánulásainál, a békeívek aláírásánál és egyebütt hányszor hallottuk azt az ellenvetést, hogy az ilyen kívánságok és óhajok- nem hatnak azokra, akik a harmadik világháborút szeretnék előkészíteni és hogy az egyszerű kisember minden jó szándéka dacára, tehetetlen velük szemben.

A. genfi értekezlet egyik tanulsága, hogy

a százmilliók békeóha- ja és békekövetelése hatalmas erő, amely reális tényezőként hat a világpolitikában.

Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a népek békeakarata „nagy nyomásként“ érvényesült annak érdekében, hogy Genfben „építő jellegű előrehaladást érjünk el“; Minél erősebb a békemozgalom, annál nagyobb lesz a befolyása. A békemozgalom minden hű katonája legyen büszke arra, hogy harcos tagja ennek a hatalmas, az emberiség jövőjét biztosító mozgalomnak és kis, apró munkájával hozzájárul a béke megvédéséhez! (Taps.)

Szólnom kell elvtársak néhány szót arról a csalódásról is, amelyet a genfi értekezlet az itthoni és a nemzetközi reakció köreiben okozott, Például Nyu- gat-Németország militarista köreiben el volt terjedve az a meggyőződés, hogy a genfi értekezlet azt fogja eredményezni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság valamilyen formában beolvad az újra felfegyverzett Nyugat-Németorgzágba. E. körök számára váratlan meglepetés volt az, hogy bár a kormányfők álláspontjai eltértek egymástól, mégis mindannyian arra törekedtek, hogy a kölcsönös. . . megértés szellemé, ben olyan elfogadható megoldást találjanak, mely mindegyik fél érdekeit tekintetbe veszi. Ez történt a német egység kérdésében is, melyet mint Hruscsov elytárs mondotta: „...sem a németek közreműködése nélkül, sem a Német Demokratikus Köztársaság rovására nem lehet megoldani.”

— Ami a magyar reakciót illeti, itthon és külföldön egyaránt abban reménykedtek, hogy a genfi értekezlet megvitatja — és természetesen az ő javukra vitatja meg — a keleteurópai népi demokratikus országok helyzetét, valamint ,,a nemzetközi kommunizmus” kérdését. A Szovjetunió határozott és meggyőző érveinek hatása alatt az értekezlet ettől minder további nélkül eltekintett, mert nem kívánt Kelet-Európa szabad népei belügyeibe beavatkozni. Azok a reakciós körök, amelyék nálunk az utolsó, hetekben azt hirdették, hogy meg kell várni a genfi értekezlet kimenetelét, mert utána ..megfordul a világ”, most nagy elégedetlenséggel és

keserűséggel látják, hogy valóban van fordulat, csak nem olyan, amilyet ők reméltek.

És ha már ennél a kérdésnél tartunk, ne veszítsük szem elől Bulganyin elvtárs megállapítását: „Tudjuk, hogy a genfi értekezlet csupán kezdete völt annak a nagy és nehéz munkának, melynek célja az államok közti igazi bizalom megteremtése és a béke megszilárdítása, Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak olyan erők, melyek kíséletet tesznek majd e cél elérésének megakadályozására. Ez állhatatosságot és kitartást követel a népek közötti békéért folyó harcban.”

V A genfi értekezlet és j-a külügyminisztereknek -adott irányelvek új ösztönzést jelentenek a - népek békeharcában s arra serkentik őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, éberen és kitartóan küzdjenek azért, hogy a Genfben kitűzött feladatok az egye» temes béke és a népek oiz- tonsága érdekében minél előbb meg is valósuljanak.

A békemozgalomnak új szárnyat, új lendületet ad a genfi értekezlet eredménye. Rajta leszünk, hogy a magyar nép, mint eddig, a jövőben Is ott legyen a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harc első soraiban. (Taps.)

A magyar nép és a magyar kormány, a felszabadító Szovjetunióval, á nagy Kínai Népköztársasággal és a baráti népi demokráciák országaival vállvetve, együtt munkálkodik a béke megvédése, a nemzetközi feszültség enyhítése céljából. *A magyar országgyűlés, a béke hatékonyabb védelmére iktatta törvénybe a Varsóban megkötött barátsági,., együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést.

A magyar külpolitika, csak úgy, mint a többi népi demokráciák országaié, minden alkalmat megragadott, hogy hozzájáruljon a béke megerősítéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez

s e téren értünk is el eredményeket. Csak egyet említek közülük. A parlamentek képviselőinek meghívását — függetlenül az illető államok politikai és társadalmi rendszerétől. A genfi értekezlet után, mikor, hála a Szovjetunió fáradhatatlan erőfeszítéseinek, a világ újra szabadabban lélegzik, a magyar népi demokrácia államának külpolitikája még következetesebben és fokozottabban munkálkodik azon, hogy a béke és a népek közötti egyetértés nagy ügyének sikeréhez a maga részéről a lehető legtöbbel hozzájáruljon.

A gazdasági helyzet javulása

— Áttérek most, kedves

elvtársak, a magyar népi demokrácia gazdasági

helyzetére. Az elvtársak ismerik a Központi Vezetőség ezévi március 4-i határozatát, amely kijavította azokat a torzításokat és káros jobboldali hibákat, melyeket elsősorban Nagy Imre képviselt. E jobboldali hibák következtében az ipari termelés a múlt év» ben alapjában véve egyhelyben topogott.

— Az elmúlt fél esztendő alatt — hála azoknak a rendszabályoknak, melyeket a párt és a kormány foganatosítottak — minden téren javulás tapasztalható. A dolgozók jobb teljesítményekkel mutatják meg, hogy helyeslik a márciusi határozatokat. A javulás az ipar terén abban mutatkozik, hogy

1955 első félévében a szocialista ipar termelése 9.5 százalékkal, a minisztériumi iparé pedig 7.7 százalékkal volt nagyobb, mint 1954 első felében.

Ezek a számok azt mutatják, hogy az előző evhez képest iparunk fejlődése 1955 első felében elég kedvezően alakult. A minisztériumi ipar első félévi termelési tervét 104.2 százalékra teljesítette. Ebben a túlteljesítésben szerepet játszik az is, hogy a tervezés kissé óvatos volt és alacsony volt a célkitűzése. Ami az utolsó években ritkán fordult elő, most valamennyi minisztérium teljesítette termelési előirányzatát és terven felül több szenet, villamosenergiát, bauxitot, kőolajat, hengerelt acélt, alumíniumot, benzint, égetett téglát, . fogatos ekét, varrógépet, rádióvevőkészüléket, textilipari termékeket, bőr

lábbelit, sört, szalonnaféléket stb. adott az országnak. 1955 első félévében a szocialista ipar termelékenységi tervét 5.3 százalékkal, az el őző év első felének termelékenységét 6.8 százalékkal haladta túl. A minisztériumi iparban a termelékenység 7.4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

— Bármily kedvezőek első látásra ezek a számok, hozzá kell tennünk, hogy az idei termelékenységi színvonal a múlt évi csökkenés következtében csak kis mértékben haladta meg az 1953 első félévi termelékenységét. Magyarán mondva egy munkás ma alig termel valamivel többet, mint 1953 első felében, pedig közben sokmil- liárd forintnyi beruházás történt: új gépeket állítottak be, új üzemek jöttek létre. Ezek a számok azt mutatják, hogy bár a javulás kétségtelen, de még lassú és amit e téren elértünk, az csak kezdet.

Egy pecre sem szabad elernyedni asoknr.k a törekvéseknek, amelyek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére irányulnak,

ha azt akarjuk, hogy a népgazdaság a tavalyi visszaesés után újra erőteljes fejlődést mutasson és egészséges, szilárd alapja legyen a nepjólét további növekedésének.

—A szocialista ipar 1955 első félévében mintegy másfér milliárd forinttal, a minisztériumi ipar pedig körülbelül egymilllárd kétszázmillió forinttal teljesítette túl a tervét, mindjárt hozzá kell tennem, hogy most a nyár folyamán a -elfutás üteme az év első hónapjaihoz képest lelassult. Különösen nem kielégítő a júliusi termelés menete. Ezárt tehát további, állandó erőfeszítések

szükségesek ahhoz, hogy fokozzuk a termelés ütőmét és így biztosítsuk az ezévi terv egészének teljesítését, sőt lehetőleg jelentős túlteljesítését.

Tovább nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom.

A fontosabb élelmiszerek közül lisztből 22 százalékkal, vajból 6 százalékkal, sajtból 38 százalékkal nagyobb volt az eladás, mint 1954 azonos időszakában. Húsból és egyes hentesárukból azonban, mint az elvtársak tudják, az ellátás nem volt megfelelő. Az első félév folyamán tartós fogyasztási cikkek közül tűzhelyből 27.000 darabbal, kerékpárból 12.000 darabbal edényáruból 41 millió forinttal, bútorból több nimt 100 millió forinttal növelte a kereskedelem az eladást a múlt év első félévéhez képest. Cementből több mint kétszer annyit, téglából és cserépből több mint másfélszer annyit, mészből körübelül 40 százalékkal többet adott el a kereskedelem a lakosság részére, mint tavaly.

— Ezeket az eredményeket a munkafegyelem javulása, a, munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen értük el, melyek mind hozzájárultak a termelékenység növeléséhez. Ugyanakkor azonban meg kell állapítani, hogy a termelés a javulás dacára sem volt ebben az évben minden területen eléggé tervszerű és az ipar egyes fontosabb termék-fajtákból a tervezettnél kevesebbet termelt.

— Mindnyájan megértjük, hogy azok a hibák, amelyek az . 1953 júniusi központi vezetőségi ülés helyes határozatainak eltorzítása és rossz végrehajtása következtében megmutatkoztak, egyik napról a másikra nem küszöböl- hetők ki,

— A magyar dolgozó nép

és benne különösen a magyar munkásosztály, örömmel fogadta a márciusi határozatokat, amelyek a szocialista ipar és benne külön a nehézipar jelentőségét újra előtérbe állították. Különösen az ipari munkásság helyeselte ezeket a határozatokat és a termelés emelésével válaszolt rájuk. Ennek megfelelően a munkások nagy többsége helyesléssel fogadta, hogy azokat a lazaságokat, amelyek a norma, a bérezés, az anyagfelhasználás, a munka- és technológiai fegyelem, a takarékosság stb. területén az utolsó két évben elburjánzottak, fokozatosan felszámoljuk. Természetesen akadnak olyanok is, akik nem nagyon örülnek ezeknek a rendszabályoknak, de a proletáriátus túlnyomó nagy többsége, dolgozó népünk, egészséges továbbfejlődésünk érdekében

szükségesnek tartja, helyesli őket és mint az eddigi tapasztalatok mutatják, fegyelmezetten és megértőén munkálkodik végrehajtásukon. (Taps.)

— Pártunk a szocialista ipar erőteljesebb, gyorsabb növelése és teljesítőképességének fokozása céljából a műszaki fejlesztés problémáit is napirendre tűzte. Azt tapasztaltuk, hogy e kérdés felvetését úgy a munkásság, mint a - műszaki értelmiség a legnagyobb érdeklődéssel és helyesléssel fogadta. Az ipar : műszaki fejlesztésére az

utolsó esztendőkben nem fektettünk elég súlyt, és emiatt elmaradtunk. Most, hogy napirendre tűztük, örömmel látjuk, hogy a dolgozók — köztük a műszaki értelmiség — a legnagyobb megértéssel támogatják és segítik ennek a fontos kérdésnek megoldására irányuló törekvéseinket.

— összefoglalva: az ipar a múlt évi visszaesés után kezd újra felfutni. Nekünk most minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy ez a folyamat tartós legyen és erősödjön, mert a népjólét és a dolgozók életszínvonalának emelése csak abban az esetben valósítható meg, ha évről-évre állandóan emelkedik a

munka termelékeny" lége, csökken a termek ek önköltsége, javul a minőség, javul a műszaki színvonal, a technológiai fegyelem, a mtn- kafegyelem.

Ezek azok a tényezők, amelyek változatlanul szocialista építésünk alapját képezik és amelyek segít légével valósítjuk meg né pünk életszínvonalának állandó emelését. Az év első Me a múlt. évhez képest jól indult. És ebben jelentékeny része volt az ittlévő elvtár- saknak, az RM Művek dolgozóinak is. A kezdet bíztató, fontos, hogy meg ne álljunk és az elért eredményeket erőteljesen fejlesszük tovább. (Nagy aps.)

R mezőgazdaság helyzete

— Rátérek most a mező- gazdaság kérdésére. Megmondom, elvtársak, hogy május végén már attól tartottunk, hogy az idén újra rossz lesz a termés. Áprilisban és májusban, mint az elvtársak emlékeznek rá, szárazság volt. Sok helyen a normális csapadéknak még a fele sem esett le, és ez hátrányosan befolyásolta a növényzet fejlődését. J ú- niusban azonban megkezdődtek az esőzések és a vetések állása országszerte megjavult. Megjavultak a kenyérgabona terméseredményei, és bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, meg lehet állapítani, hogy a kalászosok kivétel nélkül lényegesen jobb termést adnak, mint a múlt esztendő folyamán.

A kapások, a kukorica, burgonya, cukorrépa, minden jel szerint az idén jó termést adnak. Meg kell említeni, hogy kukoricát 150.030 kát. • holddal nagyobb területen vetettek, mint egy évvel ezelőtt, és 15.000 kát. holddal növekedett a ~ rizs vetésterülete is. A zöldség, főzelékfélék vetésterülete is nagyobb, mint tavaly. A múlt. évinél hasonlíthatatlanul jobb a gyümölcstermés és a tavalyinál kedvezőbbek a szőlő terméskilátásai is.

A mezőgazdaságban is megmutatkozott a Központi Vezetőség márciusi határozatainak hatása.

Jobb lett a fegyelem, megnőtt a rend. Egy fejjel megnőttünk — mondották a termelőszövetkezeti tagok a határozat után, és lelkesen álltak munkába.

— Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fej lettebb agrotechnikai módszereket, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kukorica vetésterületének több mint 40 százalékán végeztek négyzetes vetést és mintegy harmincezer kát. holdon hibrid kukoricát vetettek. A kalászosok aratása — kisebb, zabbal bevetett területektől eltekintve — lényegében országszerte befejeződött. Az állami gazdaságok gabonavetésük 33 százalékát kombájnnal, 51 százalékát aratógéppei takarították be, A gépi aratás e gazdaságokban az összes gabonavetésnek 84 százaléka volt, az elmúlt évi 67,2 százalékkal szemben.

— A kombájnok teljesítménye úgy az állami gazdaságokban, mint a termelőszövetkezetekben nem érte el a kitűzött tervet. Ennek elsősorban az újtól való félelem, a maradiság, a régihez való ragaszkodás volt az oka. Nem egy helyen maguk az állami gazdaságok igazgatói vagy párti unk- cionáriusaink akadályozták a kombájnok munkája-, attól félve, hogy ha nem eresztik rá a kaszásokat, vagy az aratógépet a földekre, a kombájn késői érkezik és nagy lesz a ki- pergés miatt a szem veszteség. Ennek a helytelen álláspontnak az lett a következménye, hogy száz és százezer métermázsa kenyérgabona ázik most kint a földeken, amelyet a Kombájn idejekorán learatott és kicsépelt'volna. A kár, ami így a nemzetgazdaságo: éri, össze sem hasonlítható azzal, amely az esetleges, csak feltételezett kipergéstötblet- bői keletkezett volna. Az állami gazdaságok - minisztere ezért helyesen cselekedett, amikor kemény fegyelmi büntetéssel, egyes esetekben elbocsátással sújtotta azokat az állami gazdasági igazgatókat, akik a kombájn használatát helytelenül mellőzték. Hasonlóképpen járunk el azok cal a pártfunkcionárius elvtársakkal szemben, akik a párt utasítása dacára nem segítették elő, hanem .hátráltatták a kombájnok használatát,

A tavalyinál jobb gidi- mölcs- és fozelekt érmés már érezteti hatását a közellatásban is.

Bár a beérés az idén i tavalyihoz képest körülbelül két hetet késett, július végére a zöldség, a gyümölcs . együttes árszínvonala. az előző év július végéhez Viszonyítva, igen jelentős mértékben csőikként és számítani lehet rá, hogy ez a csökkenés augusztusban és az ősszel még tovább folytatódik.

— A megjavult gabona- termésre való tekintettel a kormány elhatározta, hogy a szabadpiacra kerülő gabona egy részét a termelőktől közvetlenül a csépi 5gép- nél szabadpiaci áron i elvásárolja. Ez az ás- a bú iánál készpénzben métermá;sán- kint 240 forint, és különböző kedvezményekké 280 forintot tesz ki. Dolgozó parasztjaink túlnyomó- többsége helyesléssel és megértéssel fogadta ezt a -end- szabályt és szívesen ac ja el ilymódon az államna c felesleges gabonája egy részét. . ■ •

Már említettem, hogy egy területen még nem tudtunk komoly javulást elérni, pz a hús, pontosabban a disznóhús ellátás. A jó 1 kukoricatermés és általában a kapások jó terméskilátá'sa lehetővé teszi, hogy e téren, is javulás álljon be, le hétö(FolytaiAjS a 3- oldalon.)