Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-07 / 185. szám
NÉPLAP 1953 augusztus 7, vaeáímip „A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mező- gazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.” Az urak országában Érésen emelkedett ez elárverezett ingatlanok számé „A telekkönyv gazdasági életünk ütőere. Itt futösz- sze az év 365 napján az ingatlanterhelésekre vonatkozó minden adat, amely valóságos grafikonja a gazdasági állapotnak. A statisztika csalhatatlan adatai rávilágítanak az elmúlt esztendőre... A nyíregyházi jársbíróság, mint telekkönyvi hatóság területére vonatkozólag pontosan újévre elkészült a statisztika, amelynek néhány érdekes adatát az alábbiakban közöljük . .. Árverés útján 120 ingatlan kelt el, 220.000 pengő értékben a megelőző évi 78 árveréssel szemben. Az árverések száma 42-vel emelkedett...” (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1938 január 8.) „Szigorú megtorlása Iránt azonnal intézkedjék“ „Tudomásomra jutott, hogy a földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban egyes vidékeken lelketlen izgatásokkal bujtogat- lák a népet. Különösen a földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban bírói tárgyalások alkalmával, de azoktól függetlenül is, az ország egyes részeiben folyik az izgatás oly módon, hogy egyrészt a népet ingyen földek osztogatása lehetőségével ámítják, másrészt a földbirtokos osztály és magántulajdon elleni izgatásokkal igyekeznek a kisebb műveltségű falusi nép alacsony szenvedélyeit felkelteni... A fentvázolt izgatások figyelemmel kísérése és szigorú megakadályozása, illetőleg megtorlása iránt legsürgősebben intézkedjék...” (Rakovszky Iván belügyminiszter, Nyíregyháza országgyűlési képviselője rendelete a főispánnak 1925 őszén.) „A nagyságos úr puskával ás pisztollyal járt..." „A Kölcseyeknek több, mint ezer holdja volt Tu- nyogmatolcson. Ákos nagyságos úr tölgyfabottal, puskával és pisztollyal járt. Rádi István cselédembert egyszer majdnem agyonlőtte, de annak sikerült elmenekülnie a gyalázatos bitang elől. A nagyságos úr nemcsak éhbért fizetett, de még az .aratórészeket is el- lopatta éjszaka.” (Néplap, ,1951 VII. 14.) „A kisemberek kiuzsorázása tovább fog folyni...“ „Fekete Sándor tiszadobi lakos már több éven keresztül bérbe veszi gróf Batthyány Ilona tulajdonát képező és Tiszadob község határában levő úgynevezett Kocsordos mintegy 360 holdat kitevő ingatlant ' és ezen birtoknak legrosszabb földjeit a tiszadobi kisemberek között albérletbe kiadja, a javát pedig ő műveli. Ezt Tiszadob község földművelő népe a múltban is panasz tárgyává tette, azonban mindezideig panasza orvoslásra nem talált. Most is, mint azt, Csenge Dániel tiszadobi lakos állítja,- • fentnevezett újból kibérelte a szóban- forgó birtokot. Sérelmesnek tartják azért, mert a kisemberek kiuzso-ázása tovább fog folyni.” (Jelentés Jékey főispánnak 1939 májusában.) „Mire eljfi a tél, semmi ennivaló, sem ruházat, sem kereset...“ „Alulírott, kéréssel fordulunk a Nagyméltóságú Miniszterelnök Űr jóindulatú kegyeihez, miszerint mi földmunkások, kik napszámból élünk és mint aratómunkás, ki csak kezünkkel keresnénk mindennapi kenyerünket, nem tudtunk munkához jutni. Éppen ezért fordulunk Kegyelmes Ür kegyeihez. Nagy alázattal kérelmezzük a Kegyelmes Urat azon munkásemberek, akik itt vagyunk egész télen, még ősztől fogva semmiféle munkában nem tudtunk elhelyezkedni. Eljő a tavasz, megintcsak munka nélkül vagyunk, eljő a nyár, alig vagyunk képesek négy vagy öt métermázsa vegyesterményt keresni. Ebből, mire eljön az ősz, már nincs mit enni, nincs annak a munkásnak egy betevő falat kenyere, hogy mire eljő a tél, semmi ennivaló, sem ruházat, sem kereset — akkor mire képes az ember? Voltunk a Főszolgabíró Úrnál, voltunk az Alispán Urnái, minden eredmény nélkül. Ezért fordulunk a Nagyméltósá- gos Kegyelmes Ür kegyeihez, méltóztassék mérlegelni helyzetünket, külföldre kérelmezzük magunkat ... Kenézlő, 1839. III. 2. Farkas János, Bodonyi János és 12 társa,” A dolgozók hazájában 16.006 hold gépi múniáB „Mint Mikula Mihály elvtárstól, az Állami Mező- gazadsági Gépüzemek nyíregyházi alközpontjának vezetőjétől értesültünk, február 20-ig több mint 16.000 katasztrális hold földre jegyeztek elő bérssántást az alközpont területéhez tartozó gépállomásokon.” (Magyar Nép, 1949. március 10.) VillemyféitYben § „Ahogy beköszöntött a tavasz, megindul újra a falvak villamositása is. Hétfőn munkába áll a nyíregyházi villanytelep első brigádja, hogy kifeszítse az erőt, világosságot hozó vezetékeket Tiszabezdéd felé. Utána Tiszanagyfalu, Tisza- eszlár, Tiscalök, Búdszent- mihály, Tiszabüd következik s velük együtt Gebe, Hodász, Kántorjánosi, Öpályi.. ” (Magyar Nép 1949. április 10.) Megváltozott az életem Az életem nagy részét két uradalomban töltöttem, mint gazdasági cseléd. Az egyik a 28.000 holdas káptalani birtok volt. Én református vallású voltam, s nyolc évi szolgálat után elzavartak, mert az egyik kanonoknak nem csókoltam kezet, csak „Jó napot”-ot köszöntem. Ezen a papi birtokon nyomorúságos volt az élet. Látástól vakulásig kellett dolgozni, sem ünnepnap, sem vasárnap nem volt. Ha valaki megütött egy jószágot, attól az évi nyolc pengő ángáriát teljesen megvonták. A második szolgálati helyem Demecserben. Elek Mária földbirtokosnál volt. A béremet ez sem akarta sohasem kifizetni, télvíz idején járt volna például két székér gallyfa — sohasem kaptam meg. 1945-ben vége lett a cse- lédi nyomorúságnak. A fel- szabadulás után öt hold földet kaptam, s azóta tehenet, lovat, sertést tudtam beállítani gazdaságomba. Sőt, lakást is építettem. Megváltozott az életem. Most igyekszjm jól dolgozni, hogy minél gazdagabbá tegyem népi demokráciánkat. (Ózsvári Ferenc deme- cseri dolgozó paraszt elbeszélése nyomán 1953 április 4-én.) Nyolcvan forintos munkaegység „A bejárattól jobbra a vajai Kuruc TSZ kiállítását láthattuk. Embermagasságú szabolcsi dohány, jól megtermett, súlyos kalászok hirdették a termelőszövetkezet növénytermesztésében elért eredményeit. Árpából 14 mázsa az átlagtermésük, búzából 11 mázsát takarítanak be egy holdról. A kedvező időjárás mellett — amint a tsz. elnökétől és a va;ai dolgozó parasztoktól hallottuk — főleg a vetésforgó bevezetése, a szervezettebb munka és a gé- oek segítsége növelhette 150 százalékkal a földek átlagtermését. Büszkén mondták a termelőszövetkezet tagjai az elmúlt évben 54 forint volt egy munkaegység értéke, de a mostani . terméskilátások után S9 forintra számítanak. Hasonló volt a nyírjákói Béke TSZ kiállítása is. Az elmúlt években nagy volt még a gépellenes hangulat termelőszövetkezetünkben. Most más a tagok véleménye: „Mindent géppel!” Hatszakaszos vetésforgót rendszeresítettek, sikerült az átlagtermést megkétszerezni.” (Néplap, 1955 augusztus 3.) Miért él fél c* tiszezlöki Szabadság TSZ tagsága ? A mi termelőszövetkezetünk három éve alakult meg. Nehéz volt az első esztendő. De hol van az már? Mert nem dicsekvésképpen, hanem a valóságnak megfelelően említek erre példákat. Holik Mi- láiy tagtársam szorgalmas munkája után az elmúlt évben 9.500 forintos szobabútort vett lányának. Vagy Bársony József elvtárs, aki lányának hétezer forintért vett bútort és több, mint 3090 forintért staffiruhgot. Tagságunk nagy részének rádiója, szép ruhája, bőséges kenyere, háztáji sertése, tehene van. E"'ideig 130 hold kukoricánkat, 30 hold napraforgónkat, 30 hold burgonyánI kát, 16 hold dohányunkat kapáltuk meg elsejére. A | cukor- és takarmányrépát, i valamint a mákot kiegyel- 1 tűk és szintén megkapál- gattuk. 20 hold őszi búzán végeztünk vegyszeres gyomirtást. Most pedig megkezdtük a kukorica és a burgonya második kapálását is. 65 hold négyzetesen vetett kukoricánkat hosszá- ba-keresztbc ekekapázziík. Nem kielégítően fejlődő növényeinket újra fejtrágyáz- mk. — Nem sajnáljuk a fáradságot a rozs pótbeporzásától sem. mert tudjuk, hegy bőven fog ez megtérülni. Koszta Sándor tsz-tag, Tiszalök. (Néplap, 1955. június 8.) Szeptember elsején ünnepélyes külsőségek kozott nyitják meg kapuikat az iskolák Az 1955—56. tanév főfeladatairól az oktatásügyi miniszter utasítást adott ki az általános és középiskolák, valamint a nevelő intézmények pedagógusai számára. Az elkövetkező tanév főfeladatait továbbra is a párt II. kongresszusa, az oktatásügy helyzetéről és feladatairól szóló központi vezetőségi határozat, valamint a Központi Vezetőség márciusi, továbbá az ifjúság közötti munka megjavításáról szóló határozata és a DISZ II. kongresszusának határozatai szabják meg — hangsúlyozza az utasítás. Az új tanévben még eredményesebbé kell tenni az ifjúság világnézeti — politikai nevelését" Az oktatás-nevelés középpontjába továbbra is a ha* zafias nevelést kell állítani. Ifjúságunkban erősíteni keli a proletárinternacionalizmus érzését, a Szovjetunió, a békétábor országainak népei iránti szeretetet. A fő feladatok megoldásának egyik feltétele, hogy minden községben az elő írásnak megfelelő időben és módon írják össze a tanköteleseket. Egész évben nagy gonddal kell foglalkozni i Vili. osztályos tanulók továbbtanulásának kérdésével. Szeptember elsején ünnepélyes külsőségek között nyitják meg kapuikat az iskolák. Az általános iskola összes önálló alsótagozati osztályában — heti egy-egy órában — az oktatás első napjától kézimunkát kell ; tanítani. Az általános isko- j la felső tagozatának tantárgyainál újabb tananyag* csökkentést, tananyag átrendezést hajtanak végre.' Az általános gimnáziumban ugyancsak tananyagcsökkentés révén kevesebb lesz a heti óraszám. A gimnáziumi reáltagozat I—IV, osztályának új óratervében biológiából, kémiából és fizikából gyakorlati órákat vezetnek be, hogy ezzel is emeljék a természettudományi tárgyak tanítási színvonalát. Az utasítás intézkedik api úttörő és a DISZ-szerveze_ tek megerősítéséről, hang- j súlyozza, hogy tartalmában és módszerében javítani kell erősíteni a szülőkkel a i kapcsolatot, . rendszeresen és pontosan tájékoztatni kell őket gyermekeik tanul- j mányi előmeneteléről. A! szülői munkaközösségek új vezetőségét szeptember 11 és 19 között minden áltálé- nos és középiskolában meg kell választani. cAz áj kémjét A dolgozó parasztok jó munkája, és a kedvező időjárás eredményeképpen dús termést arattunk. A nyíregyházi Szamuely téren lévő terményátvevő raktár előtt zsákokkal rakott szekerek állanak. Elől már sor került Figéczki Mihály 6 holdas, Salamon bokori egyénileg dolgozó parasztra. Az átvevő munkásai a vállukon cipelik mázsához a teli zsákokat. Rakita János megvizsgálja a terményt a zsákban, hogy nem üszögös-e. Kattan a mázsa és a munkások az aranysárga magot a magtárba öntik. Pénteken több, mint 250 mázsa terményt vettek át ezen az átvevő helyen. A terményt nagy stráfkocsik hordják a központi magtárba és a malomba. * tEl, A nyíregyházi István malom előtt hosszú szekérsor táboroz. Nagy a sürgés-forgás. Tsz-ek, egyénileg dolgozó parasztok őröltetik a malomban a kenyérnek és kalácsnak valót. Lisztes ruhájú, lisztes arcú munkások kezelik a gépeket, vizsgálják a liszt minőségét. Az új liszt szaga érzik a malomban. A malom vezetői szerint a behozott termények fajsúlya 80—81 között van, ami igen jó mU nőség. A mázsán éppen Korpa János nagykállói dolgozó paraszt terménye van, 232 kg-ot hozott Őrölni. * A nyíregyházi 11. számú (Zsdánov utcai) péküzem* ben Szabolcsi György brigádja süti a legizletesebb kenyeret. A brigádvezetS készíti a kovászt, ügyel- tt tészta kelésére, a kenyér, minőségére. A kemencéből Laczkop- szki János szedi ki hosszúnyelű lapáttal a pt- roshéjú kenyereket, hajsz Jánosné rendelkezik, hogy vigyázva rakják a polcra a kenyeret. Ö adja majd ki a kenyeret szállító dolgozók* nak. Megmondja, hogy me- lyik boltba hány mázsa ke* nyeret vigyenek. * A Kossuth téri kenyér- szaküzlet környékén érezni a zamatos, friss kenyérszagot. Nagy a forgalom: * boltban, de gyorsan megy a kiszolgálás. A vevők egy- egy kétkilós kenyérrel jönnek ki a boltból, viszik az új lisztből sütött kenyeret haza, a család terített asztalára. DERECSKEl ISTVÁN) Gebe község áj neve — Nyirkát« A mátészalkai járásban lévő Gebe község dolgozói kérést juttattak el a megyei tanács végrehajtó bizottságához, amelyben a község nevének megváltoztatását kérték. A megyei tanács helyt adott, ennek a kérésnek és felsőbb szervéhez továbbította. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyta a község dolgozóinak kérését és elrendelte, hogy augusztus 1-től Nyírkáta . legyen a község neve, Z
