Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-06 / 184. szám

Xil. évfolyam, 184. szám ARA •>() FILL KR 1955'augusztus 6, szombat A mai számban : Fegyverrel a szabadságért (2. oldal) A VIT ötödik napja (3. oldal) A nyíregyházi járási tanács pártszervezetének mun- kajáról (4. oldal) Mi az atomenergia? (4. oldal) A brigád győzni akar (5. oldal) Nyíri Pajkos (6. oldal) 110 mázsa burgonyái egy holdról A burgonyáról azt szoktuk mondani, hogy második kenyerünk. Ügyszólván naponta asztalunkra kerül. A burgonyát magas terméshozammal hazánkban né­hány megyében termeljük. Ezek közé a megyék közé tartozik Szabolcs is. A nyíregyházi járás pedig megyénxben a legelső, az itt termelt burgonya' országos hírű. Járásunk párt- és állami vezetői előtt ezért egyik legnagyobb feladat a bur­gonya termésátlagának fokozása. A Köz­ponti Vezetőség 1953 december 23-án a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott hatá­rozatában feladatul tűzte elénk ezt is. Pártbizottságunk határozatot hozott arra, hogy az 1954—55-ös esztendőben emel­jük a burgonya terméshozamát. Végre­hajtó bizottságunk a termelőszövetkeze­tek, a gépállomások és az állami gazda­ságok pártszervezeteinek vezetőségi tag­jaival már tavaly, aratás idején meg­beszélte a feladatokat, hogy a burgonya földje minden munkát idejében meg­kapjon. A fáradozás nem volt hiába­való: termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink idei terméshozama eléri a 110—115 mázsát. A bedőbokori Szabad Nép TSZ tagsága 120 mázsás holdan­ként! termést vár harminc holdas bur­gonyatáblájáról. Ezt a magas termést azzal érték el, hogy a tavalyi. kalászos után nyári trágyázást végeztek. Le is szántották, ősszel pedig elvégezték a mélyszántást. Tavasszal kiszórtak hol­danként 80 kiló szuperfoszfátot és azt másfél héttel a vetés előtt a földbe tár­csázták. A vetést a gépállomás burgo­nyaültető gépével végezték, a kétszeri kapálást, a kétszeri töltögetést szintén gépre bízták. Járásunkban minden szövetkezet ma­gas burgonyatermést akar. Ezért csat­lakozott 25 termelőszövetkezetünk a csá­szárszállási Üj Alkotmány TSZ-nek a 100 mázsás burgonyatermés elérésére tett versenyfelhívásához. Az a meggyő­ződésünk, hogy szövetkezeteink — még a gyengébbek is — elérik, sőt túl is szárnyalhatják a vállalt termésátlago­kat. Termelőszövetkezeteink burgonyater­mése az idén 25—30 mázsával felül­múlja a legjobban gazdálkodó egyéni dolgozó parasztok földjének burgonya- termését, mert bármennyire is értenek a burgonyatermeszíésnez — gondolunk itt a rakamazi, a vcncsellői és az újfe­hértói egyéni termelőkre — tudásukat, hozzáértésüket nem tudják kellően hasz­nosítani a kis parcellácskán, a kisüzemi gazdálkodás korlátjai úr.iukat állják a terméshozam emelésében is. A kis par­cellán nem lehet a korszerű gépeket jól kihasználni, a kis parcella jövedelméből nem lehet mindazt megadni a földnek, ami elengedhetetlenül szükséges a bő­séges terméshez. Az egyéni dolgozó pa­raszt éppen földje kicsinysége miatt gyakran kényszerül arra, hogy burgonya után burgonyát vessen. Ez aztán meg­bosszulja magát. Termelőszövetkezeteink földjein viszont minden körülmények között biztosítani lehet a helyes vetés­forgót. Érthető, hogy egyénileg dolgozó parasztjaink idei burgonyaterméshozama sem lesz magasabb 90—95 mázsás hol­danként! átlagnál. Ezt az átlagot ugyan még lehet emelni, de a kisüzemi terme­lés sohasem biztosíthat olyan belátha­tatlan nagy lehetőségeket, mint a szö­vetkezeti gazdálkodás. Hogy csak egy példát mondjunk, az újfehértói Vörös Csillag TSZ tagsága 140 mázsás holdan­ként átlagtermést vár burgonyából. Ez meg is lesz. Azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek ilyen szép termést várnak, a leg­nagyobb mezőgazdasági munkák idején sem engedik elgyomosodni burgonya- földjüket. Az állami gépállomás gép­jeivel négyszer kapálták meg burgonyá­jukat. Az előttünk álló feladatok egyike, hogy a rendelkezésre álló korszerű gépeket jól kihasználjuk minden területen. Saj­nos, egyes tsz-ekben találkozhatunk el­lenállással. Például az újfehértói Vörös Csillag TSZ — amely most 140 mázsás holdankénti átlagtermést vár — egyik gyűlésén a tagság jó része állást foglalt a gépi kapálás ellen. A párttitkár, Fe­kete János elvtárs és néhány kommu­nista tartott csak ki a gépi munka mel­lett. A tagságot nem is lehetett egyköny- nyen meggyőzni. Másnap a párttitkár, az agronómus és a gépállomás vezető gazdásza papíron bizonyította be a tag­ságnak, hogy aki a gépi kapálás ellen van, az a magasabb terméshozam ellen van. Ma már a tagság örül annak, hogy géppel kapáltatott. Vannak azonban oiyan tsz-ek, amelyeknek a tagsága még ma sem szívesen látja a gépi kapát. Ilyen például a gávai Dózsa, a rakamazi Szikra tagsága. Ezekben a szövetkeze­tekben igen komoly politikai felvilágo­sító munkát kell végeznie a pártszerve­zetnek és a járási párt-végrehajtóbizott­ságnak. A kótaji Vörös Október tagsága — bár kezdet-kezdetén ők sem fogad­ták a gépi munkát másként — ma már szereti a gépeket, a gépi kapálást. Bur­gonyájuk nagy részét géppel kapáltat- ták — négyszer. A kiváló gépi munka és a tudományos módszerek felhaszná­lásával elért magas termésátlagok pél­daként világítsanak minden olyan szö­vetkezetben, ahol a gépi kapálást ellen­zik. Pártbizottságunk látja, hogy tsz-eink burgonyatermésének betakarítása nem lesz kis feladat. Ezért már most meg­beszéljük a pártszervezetek vezetőségé­vel, a kihelyezett gazdászokkal a vető­mag céljára hagyandó táblák kijelölé­sét, az egészségtelen tövek elvtávolítá­sának munkáját és azt: hogyan, milyen politikai felvilágosító munkával ser­kentsék a szövetkezet tagságát e mun­kák és a betakarítás időre való elvégzésére. Ezt a munkát segítsék a tanácsok, a termelési bizottságok és a községi agronómusok. Gépállomásaink pedig fordítsanak gondot arra, hogy a burgonyaszedő-gépek időben legyenek kijavítva és az ország második ke­nyerének betakarítását győzelmesen el­végezzük. Fodor András járási titkár. Három hét alatt *220 aj tag* a s*övetke*ctekbeii A Központi Vezetőség márciusi határozata óta vált termelőszövetkezeti községgé Tiszaszalka, Vá- mosoroszi, Csaholc, Turrí- cse, Kisnamény és Bereg- surány. Elmondhatjuk, hogy a növekedés állandó volt. Az utóbbi hetekben pedig, amióta látják a termelőszö­vetkezetek cséplési ered­ményeit az egyénileg dol­gozó parasztok és maguk a termelőszövetkezeti tagok is beszélnek erről, szinte ugrásszerűen megnöveke­dett a termelőszövetkeze­tekbe lépő dolgozó parasz­tok száma. A legutóbbi három hét alatt 320 dolgozó parasztot vettek fel a termelőszövet­kezetekbe. Ez idő alatt 10 új termelőszövetke­zet alakult, mégpedig Szabolcsbákán, Mezőla- dányban, Nyírteleken, Bal- sán, Érpatakon, Bökönyben, Nyírbcgáton, Nyírlugoson, Tiszadobon és Cégénydá- nyádon. 8—10 olyan előké­szítő bizottság van a me­gyében, amely a következő napokban termelőszövetke­zetté alakul és emellett Csütörtök, azaz augusztus 4.-e emlékezetes dátum lesz jónéhány dolgozó paraszt életében. Tegnapelőtt hatá­rozta el 12 család 19 tag­ja, hogy új termelőszövet­kezetet alakít. A 12 család 69 hold földet adott ösz- sze. A tsz. alakítását kezdeményező 7 kommu­nista megalakította a párt- szervezetet is. Elnöküknek Gaál József 14 holdas középparasztot választották. Gaál József éveken keresztül a szerző­déses növények községi termelési felelőse volt, így bizonyosodott meg arról az egész falu, hogy a föld­művelésben mester. Ezért választotta meg a 19 tagú termelőszövetkezet is elnö­kének. Számos tekintélyes középparaszt lépett az új igen megnőtt az érdeklődés a már meglévő termelőszö­vetkezetek iránt. is. szövetkezetbe. Többek kö­zött Flugyik János 16 hol­das és ifjú Maxim József 10 holdas dolgozó paraszt. Már az első közgyűlésen arról beszéltek, hogy a ve­tőmagot és a takarmányt minden kölcsön nélkül, sa­ját erőből bizt'osítják. Szó volt közös tarlóhántásról és másodvetésről is. Több olyan dolgozó paraszt van, akik csak arra vártak, hogy megalakuljon a szövetkezet és a közeli napokban ők is tagjai lesznek. így nyilat­kozott Nagy János 6 hol­das és Jarobik András 22 holdas középparaszt is. — Tegnapelőtt megalakult az új szövetkezet, most már látják, kik lettek a vezető­ségben, megvan hát a mód, hogy ők és számtalan tár­suk is a szövetkezés út­jára lépjen. Nyíriugos új termelőszövetkezete A FALVAKBÓL JELENTIK A legjobb növénytermelők késsülnek a mezőgazdasági kiállításra A helyi kiállítások mel­lett egyre lázasabb készülő­dés folyik az Országos Me­zőgazdasági Kiállításra is. A megyei és járási tömeg­szervezetek ülést tartottak a közelmúltban, amelyen megbeszélték a kiállítás propagálását és a kiállítási jegyek szétosztását. Megyénkből azonban nem­csak látogatók lesznek ezen a nagyszerű kiállításon, ha­nem kiállítók is. A híres szabolcsi burgonyát a Bal­kányi Állami Gazdaság, a besztereci Üj Barázda TSZ és Sebők Miklós baktaló- rántházi egyénileg dolgozó paraszt mutatja be ország­világ előtt. Dohánnyal a ti- szalöki Szabadság TSZ, Ga- rai József sóstóhegyi és Szabó Sándorné felsősimái dolgozó paraszt készül. A négyzetesen vetett kukorica termését a szamostatárfalví Ady és az ököritófülpösi Haladó Termelőszövetkezet állítja ki. Megyénk egyik híressége, hogy a legjobb magkender itt terem. Mag­kendert visz a kiállításra a besztereci Üj Barázda, a ti- borszállási Petőfi TSZ és Fodor István gégényi egyé­nileg dolgozó paraszt, ószi- árpával, cukorrépával és még egyéb növényekkel is ott találjuk majd a szabol­csi termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasz­tokat. Érdemes szántó földön is öntözni Vasárnap jól sikerült ön­tözési bemutató volt az ib- rányi Alkotmány Termelő- szövetkezetben, melyet a Debreceni Öntözési és! Talajjavítési Vállalat irá-J nyitott. — Itt gyűltek! össze a környékbeli tér- j melöszövetkezetek és egyé­ni gazdák, hogy tapasztala-] tot szerezzenek a korszerű öntözésről. Először a kukoJ rica és a dohány öntözését nézték meg. A kukoricát takarmánynak kaszált szö­szösbükköny .után vetették és már a címerét hányja. Jó közepes termést lehet ebből a másodvetésből vár­ni. A későbben ültetett ön­tözött dohány utolérte a korait. A másodszorra má­jus közepén vetett cukor- j répa is olyan dús, hogvj nem marad el az első vetés-1 bői sikerült korai répák] mögött. Ezeken a területeken sá­vos, csörgedeztető módszer­rel végzik az öntözést. Igen nagy elismerést váltott ki a konyhakertészet is a láto­gatókból. Hiszen eddig mar csak paprikából, amit 3 holdon termelnek, több mint 20.000 forintot kaptak: Az ibrányi Alkotmány Termelőszövetkezet példája bizonyítja, hogy érdemes a szántóföldön is öntözni, ne folyjon kihasználatlanul a I-ónyai csatorna vize sem a Tiszába: Karácson István főagronómus. Felhívás a népfront-bizottsági tagokhoz, a dolgozó parasztokhoz Én, K. Kovács Imre, ez év tavaszán hosszú gondol­kodás után beléptem a ti- szadobi Táncsics Termelő- szövetkezetbe. Dolgozó pa­raszttársaim! Ti jól ismer­tek engem. Tudjátok, hogy minden cselekedetemet meg szoktam fontolni. Áp­rilisban is sok gondolkodás után döntöttem arról, hogy belépek a termelőszövetke­zetbe. Most a négyhónapi közös munka tapasztalata alapján kijelentem, hogy el­határozásom nem bántam meg, hanem inkább azt bá­nom, hogy előbb nem tet­tem ezt. Kötelességem­nek érzem, hogy felhívja­lak benneteket, lépjetek be a termel őezövetkezelbe. Népfront-bizottságban lé­vő egyénileg dolgozó pa­raszttársaim! Elsőnek tihoz­zátok szólok, benneteket hívlak a tsz-tagok táborába. Hívom B. Porkoláb Imre, Szabó László, KisS Dániel, id. Hurcsik Jánosné, Mé­száros Sándor, Handa Fe­renc, Koleszár György gaz­datársaimat, akikkel együtt intézzük ügyeinket a Ha­zafias Népfrontban. Gazdatársaim! Én több hónap tapasztalata alapján arra kérlek benneteket, ne tétovázzatok. Lépjetek mi­nél előbb a szövetkezeti gazdálkodás útjára. K. Kovács Imre a tiszadobi népfront­bizottság elnöke. A gabonabegyűjtési verseny hírei A megyei begyűjtési hí- ] vatal legutóbb kiadott je-1 lentése szerint a községek alkotmányi versenye a ga­bonabegyűjtés terén a kö­vetkezőképpen alakult. A nagy községek verse-] nyében első Tiszavasvári. második Nagykálló. A közepes községek kö-j zott első Nyírbogdány, má-j sodik Fényeslitke. A kis községek versenyé-1 ben első Besenyőd, második' Eperjeske. A legjobb termelőszövet-! kezetek: A nagy szövetkezetek ver-] senyében első a tiszadobi Táncsics, második a tisza-1 vasvári Munka TSZ. A közepes nagyságú szö­vetkezetek versenyében első a tiszavasvári Űj Élet,] második a sényői Kossuth TSZ. A kisebb területű szövet-; kezetek versenyében elő' az aranyosapáti Keleti, má-j sodik a leveleki II. Kong­resszus. Az alkotmányi verseny- ] ben 220 község, 256 termelő- ] szövetkezet és 7378 egyéni-1 leg dolgozó paraszt vesz részt. A egyénileg dolgozó parasztok Is követik a ter­melőszövetkezetek példáját, azonnal a cséplőgép aló’ tesznek eleget beadási kö­telezettségüknek. Pátrohán K. Szabó József 6 holdas dolgozó paraszt 763 kilót adott el szerződésre. Ko­vács Ambrus 13 holdas ter­melő pedig 24 mázsa ke­nyérgabonát adott át szer­ződésre. Mindkét termelő a kapás terményeken kívül minden beadási kötelezett­ségét teljesítette egész évre.

Next

/
Thumbnails
Contents