Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-06 / 184. szám

NÉPLAP 1955 augusztus 6. szombat PÍRTÉPÍTÉS A Megyei Építőipari Vállalat kommunistáinak gyűléséről Csütörtökön este párt­taggyűlés volt a Megyei Építőipari Vállalatnál. Haj- zer Menyhért elvtárs, párt­titkár mondotta el az üze­mi pártvezetőség beszámo­lóját. A nemzetközi hely­zetben beállt változásokról beszélt, majd a vállalat munkájával és a pártszer­vezet feladataival foglalko­zott. A VÁLLALAT ADÖS MARADT AZ ELSŐ FÉL­ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉ­VEL. A pártvezetőség vizs­gálta, hogy ml az oka az elmaradásnak, és hogy hol milyen intézkedésekre van szükség. A lemaradást az anyaghiányból eredő terv- szerűtlenség, pazarlások, továbbá a munkafegyelem lazulása és a munkaver­seny elhanyagolása okozta. A beszámoló rámutatott ar­ra, hogy nem elég, ha a dolgozókat felajánlások te­vésére ösztönzik, hanem to­vábbra is törődni kell ve­lük, segíteni kell őket fel­ajánlásuk teljesítésében. Elsősroban a munka jobb megszervezésével, a mű­szaki feltételek biztosítá­sával, valamint a verseny rendszeres értékelésével kell lelkesíteni a dolgozó­kat. A pártvezetőség java­solta, hogy a dolgozók szakmai tudásának tovább fokozása érdekében a vál­lalat vezetősége az üzemi szakszervezettel együtt, a műszakiak és munkások ré­szére szervezzen szakmai továbbképző tanfolyamot. Az üzemi bizottság bizto­sítsa, hogy a dolgozók sza­badidejükben szakmai könyveket olvassanak. 135 IGAZOLATLANUL MULASZTOTT MUNKA­NAP volt az első félévben Ez is akadályozta a tervtel- jesítést. Hiba, hogy a mun­kahely vezetői gyakran el­tűrik a munkafegyelem lazulását, nem vonják fe­lelősségre az igazolatlan mulasztókat. Gyurján András elvtárs elmondotta, hogy a tarcali munkahelyen Dobránszki művezető milyen megalku­vó a fegyelmezetlen mun­kásokkal szemben. Ezen a munkahelyen a Szücs-bri- gád hétfőn csak délben je­lentkezik munkára, és minden szombaton távol van a munkából, — a mű­vezető mégis igazolja ne­kik a heti 53 ledolgozott munkaórát. A pártvezetőség a gazda­sági vezetésnek segítve, el akarja érni, hogy a mű­vezetők a münkahely szi- lárdkezű gazdái legyenek. Nem tűrik ' meg a Dob­ránszki művezető rossz pél-' dájához hasonló cselekede­teket a jövőben. Felelős­ségre vonják a fegyelme­zetlen munkást és azt is, aki szemet húny a fegyel­mezetlenség felett. Az első félévi terv- és tényszámok összehasonlítá­sából kitűnik, hogy a vál­lalat munkája sokat javult a második negyedévben. Az anyagköltségeket 1 száza­lékkai, a gépköltségeket 1.7 százalékkal csökkentették. Viszont még mindig tapasz­talható egyes munkahelye­ken A PAZARLÁS. A vál­lalat szerencsi munkahe- lyén 15 ezer tégla, a csen­ged építkezésen pedig 160 mázsa 300-as cement ment tönkre hanyag kezelés miatt. A vállalatnál 2303 mázsa többletszén van tá­rolva. A szén porlik, veszít kalóriájából. Salamon elv­társ is felsorolt néhány példát, ami azt mutatja, hogy sok javítani való van még a vállalat takarékos­sági munkájában. A sze­rencsi munkahelyen és a nyíregyházi kisállomási ki­rakodónál is ömlesztik a téglát. Egy-egy szállításnál több köbméter törmelék­téglát számolnak el. A fű­szer- és textilraktár épít­kezésénél egész téglákat látni a szemétgödörben. — Sok dolgozó részére lehetne házat építeni abból az épü­letanyagból, ami, a hanyag munka következtében tönk­remegy a vállaltnál. Borbás Endre elvtárs a pártvezetőség beszámolójá­val egyetértve elmondotta, hogy nagy veszteséget oko­zott a vállalat félévi terv­teljesítésében a rendkívül magas fuvarköltség. Közel 700 ezer forintot tesz ki az olyan kifizetett fuvarkölt­ség, amit a munkahelyeken igazoltak, de a valóságban senki nem végezte el a fu­varozást. A veszteség kü­lönösen a rakodási súly be nem tartásából ered. A pártvezetőség a vállalat ve­zetőségével együtt rendet fog teremteni ezen a té­ren. A SZAKMAI TOVÁBB­KÉPZÉSRŐL ÉS A TECH­NOLÓGIA KORSZERŰSÍ­TÉSÉRŐL is sok szó esett a taggyűlésen. A pártveze­tőség javasolta vizsgálják meg a vállalatnál a mű- szintterveket, kutassák fel a lehetőségeket a gépesí­tés területén,, valamint az előregyártott épületidomok szélesebbkörű alkalmazásá­ban. Javasolta a pártveze­tőség, hogy alkalmazzák szélesebb körben a korsze­rű technikát, a legfejlet­tebb műszaki eljárásokat, fokozzák a kézi munka gé­pesítését. A, pártvezetőség ja vasalta, hogy szervezzék újjá a műszintterv bizott­ságot, készítsenek javasla­tot a technika fejlesztésére, a gazdaságosabb munka­végzésre. A műszakiak tér- jesszék javaslatukat majd a termelési értekezlet elé. Kérjék a dolgozók .segítsé­gét és javaslatát a terme­lékenység növelését és az önköltségcsökkentést . szol­gáló jobb munkában. Se­gítsék a munkásokat. az újítások, ésszerűsítések és alkotó kezdeményezések ki­bontakoztatásában és al­kalmazásában. A kezdemé­nyezésekben, az új beve­zetésében járjanak elől jó példával a kommunisták. MÉG MINDIG SOKAN NEM TELJESÍTIK A NORMÁT. A vállalatnál a dolgozók 33 százaléka nem teljesíti a normát. Ez . is megmutatja, hogy a mű­szakiaknak és az üzemi szakszervezetnek jobban kell segíteniük az ilyen munkásoknak. Serényi Já­nos üb. elnök elismerte, hogy nem kielégítő az üze­mi szakszervezet, verseny­szervező munkája; Elsősor­ban a verseny nyilvánossá­gán, a dolgozók felajánlá­sának értékelésén fognak javítani. A központban dolgozó elvtársak már ko­rábban védnökséget vállal­tak egy-egy munkahely munkája felett. A taggyű­lésen világosan láthatták, hogy többet keli törődniük a munkaheteken dolgozók versenyével. ’ A munkások többsége gyorsabb, ol­csóbb és jobb munkát akar végezni, hiszen tudják, hogy ez az életszínvonal tovább emelésének útja. MEGSZERVEZIK AZ ALKOTMÁNYI MŰSZA­KOT. Vancsisin elvtárs kőműves , brigádvezető hoz­zászólása is bebizonyította a taggyűlésen, hoy a dolgo­zókban él a versenyszellem. Elmondotta Vancsisin -elv- társ, hogy . a Kertészeti Technikum építkezése, — ahol - dolgozik — befejezés­hez közeledik. A határidő szeptember 1. Ha késnek a befejezéssel, naponta 1000 forint kötbért kell fizetni. -Vancsisin elvtárs társaival megbeszélte, hogy az épít­kezésen a kőműves mun­kákat augusztus 18-ra be­fejezik. Felhívással fordult a brigádvezetőkhöz, és a vállalat vezetőségéhez, hogy augusztus 10-től 20-ig szervezzenek alkotmányi műszakot. Ebben a mű­szakban minden műszaki és munkás tudása legjavát adja. ő is egyetértett az­zal,-hogy a munkások közül sokan szívesen vennének részt olyan tanfolyamokon, ahol továbbképezhetnék ma­gukat a szakmában. A pártvezetőség beszá­molója termékeny vitát in- dított el. Hiányzott azon­ban a pártvezetőség beszá­molójából, hogy nem di­csértek meg senkit, pedig szép számmal , vannak jól dolgozó kommunisták és pártonkívüliek a vállalat­nál. A dicséret ösztönző erő a további jó munkára. Téglási elvtárs. hangsú­lyozta: az üzemi pártszer­vezet a pártmunka, a felvi­lágosító munka megjavítá­sával, a rendszeres ellen­őrzéssel nagyobb segítséget adhat a gazdasági vezetés­nek, még eredményesebb munkát végezhet. A taggyűlésen azt is - el­határozták, hogy meg fog­ják vizsgálni, miért marad­tak távol egyes kommunis­ták a taggyűlésről. Szükség is van rá, hogy minden kommunista részt vegyen a vállalat politikai és gazda­sági munkáját vitató tag­gyűléseken, és segítse mun­kájával, hegy a válla­lat a harmadik negyedév­ben- törleszthssse adósá­gait, túlteljesíthesse tervét. O. A. Vasárnap járási VIT-béketalálkoiá lesz Baktolóránthózán A DISZ baktalórántházi járási bizottsága a járás ifjúsága részére VIT-béke- találkozót rendez. Ma, szombaton este a sportpá­lyán a fiatalok tábortüzet rendeznek. Még ezen. az es­tén felkeresik az aratási­ban, cséplésben és a be­adás teljesítésében élenjáró dolgozó parasztokat és fiatalokat, s éjjeli zenével köszöntik őket példamu­tató munkájukért. Az ünnepség másnap folytatódik. Délelőtt 10 óra­kor a sportpályán ifjúsági gyűlés lesz, amelyen Tóth Margit elvtársnő, járási DISZ-titkár mond ünnepi beszédet. A délutáni órák­ban kerül majd sor a szí­nes sport és kultúrműsorra, Több futballcsapat és a já­rás legjobb kultúrcsoport- jai szórakoztatják a fiata­lokat. Ebből az alkalomból rendezik meg a VIT jel­vényszerző versenyt is. A1 szabadtéren bemutatott né­pi táncok után a kultúr- házban VIT-bál lesz. Az ünnepség ideje alatt aí földművesszövetkezet bü-í féje gondoskodik élelemről és hűsítő italokról. Hogyan kell tüzelni iszcipszéimel ? Tegnap délután Nyíregy­házán a IV. számú általá­nos iskolában a Tüzép Vál­lalat tüzelési módszer-be­mutatót rendezett. A meg­jelent vendégek előtt Be- lánszki István és Bálint Elek előadók ismertették a pécsi és a lengyel iszap­szénnel való helyes tüze­lést. Az iszapszénnel való tüzelés hazánk nyugati ré­szén már mondhatnánk meghonosodott, és hozzáte­hetjük, hogy igen jó ered­ménnyel. Az iszapszénnek 3700 kalória tartalma van, ami fölér egy jóminőségű szén kalóriatartalmával. Az iszapszenet használat előtt legalább egy nappal meg kell locsolni, fgy a szén mint sűrű pép kerül a tűzhelybe. Ezt a pépszerű' iszapot azonban a tökéletes égés biztosítása vegett több kisebb adagban kell a tűzre helyezni. Égés köz­ben egy kicsit meg kell piszkálni a tüzet, ami fo­kozza a hőfokot. Az égés minőségéhez vi-< szenyítva az iszapszén ára olcsó. A pécsi iszapszén kistelepi mázsánkénti ára 21 forint 60 fillér, míg a lengyel iszap mázsája nagytelepi áron 29 forint 30 fillér. A bemutató végén a je-t, lenlévő vendégeknek a Tü-(. zép 5 kilogrammos iszap-* csomagokat osztott ki, hogy; otthon mindenki saját tűz­helyén próbálja ki az iszapszénnel való tüzelést,1 Három hónap alatt 100 csecsemő látta meg a napvilágot a tissalöki szülőotthonban Három hónappal ezelőtt, május elsején avatták fel Tiszátokon Szabolcs-Szatmár megye harmadik. szü-< lőotthonát. Az^clső napokban még tapasztalható volt némi idegenkedés, de a szülőotthon alkalmazottainak és főként Orvosának magatartása és áldozatkész mun- kája nyomán hamar népszerű lett s egyre többen ke­resték fel. Most kedves esemény helye volt a szülő­otthon. Megszületett a századik gyermek. A boldog anya Kulcsár Imréné tiszalöki asszony, akinek férje Kazincbarcikán dolgozik, egészséges fiúgyermeknek adott életet. — Az OTP nyíregyházi fiókiníézeíében 1/ ülönösen elseje után nagy a forgalom az OTP nyíregyházi fiókinté­Fegyverrel a ssa lm ásásért Igaz partiztt!it§rténet (5) Az egész napot a lö­vészárokban töltötték. A nyomasztó tétlenség úgy nehezedett a partizánokra, mint nyáron a rekkenő for­róság. Izgalommal várták a pillanatot, amikor megérke­zik a járőr. Vajon össze­mérhetik-e erőiket? Ez a gondolat foglalkoztatta a harcosokat. Az egykedvű­ség leküzdését, a harci kedv fokozását a golyóbecsapó­dások segítették. Az est ugyancsak köddel érkezett. Mint a rétestészta, úgy nyúlt el, terebélyesedett a lövészárkok, az állások fölé. Az éber partizán sze­meket is próbára tette. Fo­kozódott az izgalom. A jár­őrök még nem érkeztek meg. Biztos a sötétedést vár­ták, hogy az est leple alatt, fedezve magukat, indulja­nak vissza. Marczi hirtelen kiáltást hallott. —■ Állj! Ki vagy! — Napréd (előre). A harcosok egyr. ás után ereszkedtek a lövészárok-', ba. Arcukon, öltözetükön látszott a fáradtság. Csavar­ni lehetett a vizet ruhájuk­ból. A parancsnoki bunker­ba mentek. A partizánok izgatottan várták az ered­ményt. A felcsigázott ide­gek játéka volt ez. Végre a parancsnok tudatta. Em- bertől-emberhez futott végig a hír. — Az erdőben rejtőző el­lenség ereje a miénknek kétszeresé. Elkevered "Hsén nem mu­tatkozott. Üjább tájékozta­tások következtek: — Háromszáz méter mély­ségben húzódtak meg az erdőben — súgta Marczi fülébe Lázics. — Mire várunk? Támad­juk meg őket — erősködött a magyar fiú. — Pssssz — intette a tü- relmetlenkedőt a partizán tiszt. — Nem indulhatunk harc­ba — adta tovább a pa­rancsnokság utasítását. Nyomasztó csend. A pa­rancsnokság gondolkodott. Marczi nyugtalanul várta az újabb híreket. — Még egyszer szemügyre kell venni az ellenstég ere­jét, hogy a harci tervet ki­dolgozhassuk. — Járőr indul? — mu­latta, kérdezve Marczi há­ziastól. Az igenlően intett. —- Jelentkezem én. is — mulatott magára. Lázics bólintott. A pa­rancsnokság újabb hírt kö­zölt. — Hajnali három árak?r megerősített járőr indul út­nak — adta tovább Lázics Albertnek. — Megyek! — súgta ba­rátjának. — Tudasd a pa­rancsnoksággal. Ólomlábakon járt az idő. A parancsnoki bunkerba, be­érkező hírekből kitűnt, hogy sok a jelentkező. Nehéz volt a válogatás. A sűrű köd úgy foszlado­zott, mint a kalács. Az ezüst hold utat tört magá­nak és rávetette fényét a lövészárkokra. Mindenki fe­szülten várta a hajnali hár- I mat. Albert egymás után szívta a cigarettákat. Izgult, ! hogy vajon most kijelölik-e ! őt is, vagy nem. I Az indulás előtt félórával I futótűzként szállt szájról- ' szájra a hír, míg végül Al­berthoz is eljutott. | — Te is mész — hajolt oda a magyar fiúhoz Lá­zics. — A parancsnok nyu­galomra és elővigyázatos­ságra intett. Nagyon vigyázz magádra, azt üzeni. — Ki jön még? — kíván­csiskodott. — A szlovák fiú is ott lesz veled. Marczi Albertnek heve­sebben dobogott a szíve, amikor elindult a hosszú futóárok középpontja felé, r.liol a többiek már várták. Búcsúzóul megcsókolta Lá­zicsőt. — Légy bátor. — suttogta Lázics. Az bólintott és mosolyog­va háziasra nézett. A zömök bátórtekintetű szlovák fiúval összekerül­tek. Vele együtt hagyták el a lövészárkot. Egymást fe­dezve indullak él az erdő felé. Kopasz, zúzmarával teli fák úgy meredtek rá­juk, mint a villanypóznák. Sehol semmi. Némaság. Marczi megállt. Hallgató­zott. Mintha mozgást hal­lott volna. Fülelt. A fák ágairól le-lepoty- tyanó megolvadt hóréteg té­vesztette meg. Óvatosan ment a fák között tovább előre. Feszülten figyelve, mint a sas, előre szegezett tekin­tettel haladt. Már jó 80 mé­terre járhatott benn az er­dőben, és még semmi. Eszébe jutott, hogy az el­lenség háromszáz méter mélységben rejtőzött él. Hisz erről tudatták őket az előző járőr jelentései alapján. Nyugodtabb lett. De egy­szer csak zörgést hall kö­zelről. Kiáltás hangzik. — Halt! Géppisztolyához kapott. Késő. Valaki elkapta hátul­ról a nyakát., kezét hátra­csavarták., Megkötözték. Géppisztolya a hóba esett. FARKAS KÁLMÁN. zetében. Sokan hoznak ta­karékbetétet, másoknak csa­ládiházépítési kölcsönt fo­lyósítanak. Egyéb hitel­ügyek intézése mellett még forgalmasabbá teszi a helyi, séget, hogy megkezdték az Ötödik Békekölcsön kötvé­nyeinek kiosztását. A betét-kivét osztályon egy férfi kérdezősködik, hogy milyen feltételek mel­lett helyezhetné el megta­karított pénzét. — Lehet nyereménybetét­könyvbe tenni a pénzt. Ne­gyedévenként van a sorso­lás. A kihúzott számú be­tétkönyv az átlagos betét­összeg 50—100, vagy 200 százalékát nyeri — mondja Sima Tamásné betétszám­fejtő. — De lehet kamatozó takarékbetétet is váltani. A szemközti asztal mel­lett Gerencsér Edit intézi a csekkszámlaügyeket Szám­fejti a vállalatok rendelke­zésére álló pénzösszegből a különböző munkákért, vagy szociális juttatásként ki­utalt pénzösszeget. A hitelügyi csoportnál Megyeri Sándor az építési kölcsönök folyósítását in­tézi. A pénztárablaknál pe­dig Szebenyi András pénz­táros számolja ki a kiutalt pénzösszegeket. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents