Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-31 / 204. szám
NÉPLAP 1955 aaraszta* 31, sserda R panaszok intézésére hozott határozatot a megyei tanáos végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta a panaszok íntézé- ■ sét. Megállapította, hogy a dolgozók bejelentésének intézése terén javulás tapasztalható, melyet bizonyít aiais, hogy kevesebb a felsőbb szervekhez -irt panaszok száma. Nagyobb bizalommal fordulnak a dolgozók panaszuk elintézése végett a helyi tanácsokhoz, illetve tanácstagokhoz. Hiányosság, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai több helyen nem vizsgálják meg az egyes helyekről tömegesen érkezett panaszok okait, azok megszüntetéséről h atárid on belül, vagy egyáltalán nem gondoskodnak. Sok helyen egyáltalán nem vagy csak részben hasznosítják a terv- készítésnél és a községpolitikai tervek összeállításánál az előző évben tett közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, A megyei tanács végrehajtó bizottsága az említettek alapján a következő határozatot hozta. A járási tanácsok vb. elnökei szervezzék meg az 1954, évi I. tv-ben biztosított panaszjog tudatosítását. Gondoskodjanak a megyei tanács április 27-én hozott határozatában foglaltak alapján a lakosságot érintő jogszabályok ismertetéséről. Ugyancsak gondoskodjanak arról, hogy minthogy a panaszok zöme pénzügyi, begyűjtési és mezőgazda- sági vonatkozású — a fogadónapok alkalmával az adóügyi megbízott, a begyűjtési megbízott, vagy a mezőgazadsági előadó szükséges mértékben rendelkezésre álljon. A helyi vb. úgy készüljön fel a fogadóóra tartására, hogy a helyben elintézhet 5 panaszok valóban elintézést nyerjenek. 2. A megyei tanács vb. szakosztályainak vezetői gondoskodjanak arról, hogy az osztály kiküldöttjei kiszállásaik alkalmával a panaszok és bejelentések ha- táridőbeni intézését, a törvényesség betartását, kivizsgálásuk és intézkedésük tartalmát az alsóbb szakosztályoknál ellenőrizzék és adjanak ezirányú munkájukhoz több segítséget. 3. A végrehajtó bizottság felhívja a járási tanács vb. elnökeinek a figyelmét, hogy a panaszok alapját képező okokat behatóan vizsgálják és azok megszüntetéséről, továbbá a közérdekű bejelentések és javaslatok hasznosításáról gondoskodjanak. Soltész Istvánné. Segítsék az édesanyák az iskola munkáját Újra megnyílnak az iskolák kapui holnap, Újra megkezdődik egy tanév. Ezen a napon minden szülő, minden édesanya gondol arra, hogyan segíti gyermekét, hogy még jobb bizonyítványa legyen mint tavaly, milyen segítséget ad az iskola munkájához? — Ezért szeretném néhány sorban felhívni a szülők, elsősorban az édesanyák figyelmét (hiszen ők foglalkoznak legtöbbet a gyermekkel) milyen fonros feladat áll előttünk ebben a tanévben. Azt tűztük célul magunk elé, hogy továbbra is erősítsük a tanulmányi színvonalat, szilárd tárgyi tudást követelünk, hazafiság- ra, munkára és kulturált magatartásra nevelj ük a gyermekeket. A szilárd tárgyi tudásnak az egyik legfontosabb feltétele, hogy a gyermek az iskolában tanultakat elmélyítse. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha biztosit ja az édesanya a tanulási lehetőséget. Minden szülőnek érdeke, hogy gyermeke már az általános iskolában megszerezze azt a szilárd alapot, amelyre a középiskolában vagy a munkahelyén építeni tud. Éppen ezért a tanév beindításával arra kérjük a szülőket, hogy gyermekeik számára odahaza egy nyugodt tanulósarkot biztosítsanak. A tanulósarkot maga a gyermek tartsa rendbe, rakja el füzeteit, könyveit. Ezzel rendre, munkára is neveljük őket. A másik fontos tényezője a tanuló felkészülési lehetőségének az elkészített heti terv szerinti munka és időbeosztás. A heti terv a gyermeknek egész napi elfoglaltságát, tervszerű beosztással írja elő. Ezzel megszokja a gyermek a pontosságot, a rendet, a fegyelmet. Itt a szülőknek az a feladatuk, hogy ellenőrizzék, gyermekük mennyiben valósítja meg a heti tervben előírtakat? Szocialista rendszerünk egyik alapfeltétele a munkához való jó viszony. Az iskola nemcsak oktat, hanem nevel is. Az említett módon segíthetik a szülők a nevelj munkát. Azonban az oktató munka mellett igen nagy részük van a nevelésnek helyes irányban való megvalósításában. A szülő elsősorban példával neveljen. A gyermek észreveszi a családban folyó beszédmodort, munkához való viszonyukat, a lakás egész rendjét, s az egész élete ehhez igazodik. Az iskola igyekszik kiváló, kulturált magatar- tású embereket nevelni, de ezt csak úgy tudja elérni, ha minden segítséget megad hozzá a szülői ház. Ha az iskola nevel és a családi háznak odahaza ellenkező a nevelése, akkor a családi ház nem segít, hanem rombol. — Az iskolának az a terve, hogy a szülőkkel havonta egyszer nevelési kérdésekről vita-délutánokat tart. Minden iskola elkészíti házi rendjét, amely bizonyos nevelési elveket támaszt alá. Ezt minden iskola ismertetni fogja a szülőkéi, s hozzá minden iskola ragaszkodni is fog. Ezért kérjük a szülőket és különösen az édesanyákat, hogy ehhez adjanak nagy segítséget. Bízunk abban, hogy ha közösen összefogunk, az 1955/56. iskolai fanév még nagyobb eredményeket hoz. Hertelendy Sándomé V. sz. iskola igazgatója. Mit, hogyan tegyünk el télire ? Paprikalekvár. 2 kg. érett, piros paradicsompaprikát, 1 kg. érett paradicsomot jól felfőzünk. Atpasszíroz- zuk szitán, azután sűrű lekvárrá főzzük. Ha kész, egy késhegynyi szalicilt közékeverünk. Apró kis üvegekbe rakjuk forrón és száraz dunsztba tesszük. Húsok, levesek színesítésére használjuk. Forrázottan eltett gyümölcsök. Bármilyen gyümölcsöt készíthetünk így. Szirupja 1.25 kg. cukor, 1 és fél liter víz, egy esa-* pott kávéskanál szalicil.. Hámozott vagy magvait gyümlöccsel telerakunk egy 4—5 literes üveget, A forró szirupot lassan ráöntjük, száraz dunsztba tesszük 24 órára. Másnap felbontjuk, a levét leöntjük, ismét felforraljuk, s forrón a gyümölcsre Öntjük. Üjra lekötjük, így eltesz- szük. Kifőzni nem kell. Részletekben fogyasztható, nem romlik el, ami visszamarad az üvegben. Százezrek szeme előtt A Néplap elintézte Kifizették Tamás Ödön munkabérét Az üzletek, vállalatok táblái, a figyelmeztető feliratok, a falragaszok százezrek szeme előtt vannak. Százezreket tanítanak — jól vagy rosszul — a magyar nyelvre. A címfestőknek, a plakátszerkesztőknek bizony ügyelni kell a helyesírásra, a magyar nyelv szabályaira. A legtöbb hibát talán a névelők elhagyásával követik el. Néhány hónappal ezelőtt, amikor a tavasz kivirágzott, szóvátettük a parkok kis tábláinak felírását: „Fűre lépni tilos!" Szóvátettük, mert így, névelő nélkül, más értelme van a tilalomnak. Azt jelenti, hogy mindenkor, mindenütt tilos fűre lépni. Pedig a tábla festője nem akarta megtiltani a futballpályák, legelők gyepének taposását. Elgondolkoztató ez a táblafelirat is: „Mérték utáni ruhák szabósága.“ Németes ez a kifejezés. A magyar ember nem mérték után, hanem mérték szerint készíttet ruhát, cipőt. A felirat persze így is furcsa volna: „Mérték szerinti ruhák szabósága." így viszont már elfogadható: „Rendelt ruhák szabósága." A helyesírás szabályai ellen is sokan vétenek. A kisipari termelőszövetkezetek — valószínűleg központi utasításra — külön írják nevüket. így: termelő szövetkezet. A Finommechanikai Vállalat nevében van ez a szó: „nyíregyházai“. Helyesen: nyíregyházi. A Rákóczi utca 4. szám alatt több tábla hirdeti a földművesszövetkezet áruházát. Balkéz felől így: „földmívesszövet- kezet"; jobbról pedig: földművesszövetkezet. Talán a balkéz nem tudja, mit csinál a jobb? Korábban említettük a népbüfé tábláját. Még egy hiba van a feliraton. A két f betű. Nem hibáztatunk érte senkit, mert a régi helyesírás valóban így követelte. Az ütött-kopott táblát azonban most kicserélik. Reméljük: az új helyesírást is figyelembe veszik, s ezt a példát követi majd a gyorsbüfé és a sok táncmulatság, amelyek meghívói most is „büffé"-t hirdetnek, sőt néha eredeti francia helyesírással „buffet“-ként jelennek meg a meghívón. . Ezzel ellentétben olykor találkozunk erőszakos magyarosítási törekvésekkel is, amelyek üldöznek olyan szavakat, mint a cigaretta, a ceruza, a telefon. „7 A távbeszélő kifejezés már kezd meghonosodni, azon- y~ ban a fület sérti a szivarka, az irón szó, nem is be- . szélve a biztonsági gyártóról. (Ezzel a kifejezéssel „tisztelik meg" egyes felíratok a gyufát.) Ezeknek a szavaknak magyar hangzásuk van, mégsincs értelme használatuknak, mert a köznyelv nem fogadta b.e őket. Hasonló ügybuzgósággal a tintát íróviznek, a rádiót pedig magabeszélőnek, — esetleg német mintára „körszikrának" — lehetne nevezni, csak eppen senki sem értené meg. Ikzi „Kérem a Szerkesztőséget legyen segítségemre, hogy a kisvárdai könyvtár részére végzett munkám után megkapjam a jogos munkabért” — így kezdte levelét Tamás Ödön könyvkötő, Klsvárda, Malinovszkij-út 41. szám alatti lakos. Már többször sürgette az ösz- szeg kifizetését, azonban eredménytelenül. Szerkesztőségünk a bejelentésről értesítette a Megyei Könyvtárat, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy intézkedtek és Tamás Ödön megkapta munkabérét, ügye elintézést nyert. Megvan a jultgomolya ára Kiss Lajos, a tiszavas- vári VIT Termelőszövetkezet elnöke személyesen kereste fel szerkesztőségünket, hogy elmondja panaszát: „A termelőszövetkezet beadási kötelezettségének teljesítésébe juhgomolyát szállított a Tejipari Vállalatnak és 17 kilogramm gomolya árát nem kapták meg. Véleménye szerint jogosan követeli az összeget, hiszen ők beadták az árut a vállalatnak és minőségi panasz nem volt ellene. Közbenjárásunkra a Tejipari Vállalat intézkedett és a következő választ küldte. „A tiszavasvári VIT Termelőszövetkezet 17 kilogramm juhgomolyáját tévedésből más termelőszövetkezetnek vételezte be az ürem. Augusztus havi elszámoláskor az összeget a termelőszövetkezet javára írják. Fischer, igazgató.” A nyíregyházi IV, számú iskola pedagógusai felkészültek az új tanévre A IV. számú iskolát minta iskolának mondják Nyíregyházán. Nemcsak azért, mert a legnagyobb, — 1300 gyermek jár ide, központi helyen van, — hanem mert olyan nevelői munka folyik benne, ami példakép a többi iskolák előtt is. Agárdi József elvtárs az igazgatója 1952 óta. — Nagy szigorral és nagy szeretettel vezeti az iskolát. Arra törekszik a nevelő testülettel közösen, hogy évről-évre jobb eredményeket érjenek el. Hogy ez így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az iskolából középiskolába került pajtások tanulmányi eredménye. — Általában minden pajtás tartja azt a szintet középiskolákban, amit az általános iskolában elért. Az első negyedévkor előfordul egy egész, vagy fél jegy csúszás, de félévre, év végére már a „régi” jó jeggyel büszkélkedhetnek. Az elmúlt tanévben az iskola tanulmányi átlaga 3.34 volt. Az idén az a tervük, hogy 3.5-re emelik. Az iskola eddig elért eredményeit és hiányosságait is Lemérte Agárdi igazgató elvtárs. MINDEN TANTÁRGY TANÍTÁSÁNÁL, módszerénél vannak javítani valók. De hiszen ez így helyes, hogy egyre többre, egyre jobbra törekedjenek. Az elmúlt évben — és ez általános jelenség — különösen a magyar nyelvtan tanításánál voltak hiányosságok. A helyesírással és a külalakkal nem akartak megbarátkozni a gyerekek. S mert alsó osztályban nem kaptak megfelelő alapot, a felső tagozatban nehezebb volt a dolguk. Ezért nagy gondot fordítanak ebben az évben az írás helyes alapjainak megteremtésére, — amely a felsőtagozat munkáját is segíti. Tollbamondásokat tartanak, — meghatározott szöveget, meghatározott időre írnak a gyerekek. A nevelők figyelembe veszik és osztályozzák, milyen gyorséin készülnek el a feladattal és milyen a dolgozat külalakja. Milyen gondot fordított a pajtás a betűk egyformaságára. Ezt a munkát folytatják a felső tagozatban úgy, hogy az egyes tárgyak szaktanárai, ha dolgozatot iratnak, nemcsak szakszempontból figyelik azt, hanem helyesírás és küisőalak szerint is. Ka helyesírási hiba van benne, rendetlen a dolgozat, egy jeggyel rosszabb osztályzatot kap a pajtás. MÁSIK FONTOS TANTÁRGY A SZÄMTAN. Ez az, amit a legkevésbé szeretnek a gyerekek. (Persze kivétel van.) Gyaaoriati példákat készítenek az iskola alsótagozati és számtanszakos nevelői. Figye- lembevéve a gyermek életkorát, érdeklődési körét, így teszik érdekesebbé, így viszik közelebb az élethez ezt a száraz, elvont tantárgyat. A történelem, irodalom órákon a hazafiságra nevelést tűzték célul a nevelők. Tervbevették, hogy helységkutatást végeznek a gyermekekkel. Brigádokba osztva gyűjtik az anyagot, s közösen dolgozzák majd fel. Megismerkednek a megye nagyobb történelmi nevezetességeivel. Elmennek Kisarba, ahol. Petőfi a „Tisza” című költeményét írta. Szabolcsban a földvárat csodálják meg, Kisvárdán a vár története felől érdeklődnek majd. Sok-sok tervük van még. Azonban kell néhány szót szólnunk még a pajtások tervéről is. Ebben a tanévben, a jövő tavasszal, ünnepük az úttörőmozgalom létrejöttének 10 éves évfordulóját. Az első napoktól kezdve készülnek erre az alkalomra. Azzal kezdődik a nagy munka, hogy szocialista megőrzésre átveszik osztályukat. Vigyáznak a falak, bútorok épségére. ígéretet tesznek, hogy nemcsak vigyáznak rá, hanem gyarapítják is azt. Elősegítik a fegyelem továbbjavuiását is. Kiadták új jelszavukat is, „arccal a tanyák felé” címmel. Patronálják a tanyai iskolákat, különböző szemléltető eszközöket készítenek a tanyai pajtások részére a szakkörökön, hogy ők is könnyebben sajátíthassák el a tananyagot. A nevelők a tanyai nevelőknek adnak szakmai és módszertani segítséget. RAGYOG AZ ISKOLA A TISZTASÁGTÓL. Mintha mondanák a vén falak, hogy „gyertek gyerekek — szeretettel várunk benneteket.” És ezt a szeretetet. amelyet dolgozó népünk ad nektek, úgy háláljátok meg, hogy becsületesen végzitek egyetlen munkátokat, a tanulást. Ha szeretitek nevelőiteket, tisztelettel veszítek körül szüléiteket és a felnőtteket, akik a ti boldogulásaitokért fáradoznak. Szépek a IV. számú iskola tervei, a megvalósításhoz eredményes kitartó munkát kívánunk. Sz. M. €•
