Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

1955 augusztus 30, kedd NÉPLAP Az amerikai mezőgazdasági küldöttség vezetője a Szovjetunióban tett útjáról Max Reimann nyilatkozata Washington, (TASZSZ) Dr. Lambert, a Szovjet­unióból visszatért amerikai mezőgazdasági küldöttség vezetője a nemzeti sajtó­klubban adott villásregge­lin beszédet mondott. Lambert a küldöttségnek a Szovjetunióban tett út­ját „nagyszerűnek” mon­dotta, hozzátette, hogy az amerikaiaknak alkalmuk volt megfigyelni a szovjet mezőgazdaságot. „Láttuk — mondotta, — milyen sike­reket érnek el. Valóban érnek el sikereket. Sok olyat láttunk amiből hasz­nunk lesz, épp úgy, ahogy az Egyesült Államokban járt szovjet küldöttség is sok olyat látott, ami nekik hasznos lesz.” A Minisztertanács rendelete a magán kisiparosok exporttevékenységének előmozdítására A Minisztertanács legutóbbi ülésén rendeletet hozott az olyan magánkisiparosok ré­szére nyújtandó kedvezmé­nyekről, akik exportcikke­ket, illetve importot he­lyettesítő anyagokat állíta­nak elő. A rendelet többek között kimondja, hogy a magán­kisiparosok kizárólag ex­portcikkek valamint impor­tot helyettesítő anyagok, termékek előállításából ere­dő jövedelmeik után — egyéb jövedelmeiktől elkü­lönítve — kedvezményes jövedelemadót fizetnek. Az ilyen tevékenységet folylaló kisiparosok az al­kalmazottak után fizetendő jövedelemadóból ötvenszá­zalékos kedvezményt kap­nak. Lambert jellemezte a szovjet mezőgazdaság struk­túráját és számadatokat idézett a Szovjetunió kol­hozairól és szovhozairól. „A moszkvai egyetem a legnagyszerűbb egyetem, amelyet valaha is láttam a világon” — mondotta a továbbiak során. Kairó, (TASZSZ) Sajtó­jelentések szerint Nasszer egyiptomi miniszterelnök a napokban fogadta Byroade-t az Egyesült Államok egyip­tomi nagykövetét és nyilat­kozatot tett előtte. A nyi­latkozatában elítélte azt a tényt, hogy a NATO had­erőit az északafrikai orszá­gok nemzeti felszabadító mozgalmának elnyomására használják fel. Az Egyip- tian Mail című lap szerint Nasszer e tényt a vala­mennyi arab ellen elköve­tett ellenséges lépésnek minősítette. Hivatalos közlemény sze­rint Nasszer kijelentette Byroadenak, hogy az egyip­tomi kormány a NATO fegyveres erőinek északaf­rikai bevetését úgy tekinti, Az egykori ellenállók ha­talmas tömeg jelenlétében ünnepelték meg a párizsi Montparnasse pályaudvar előtt annak az esemény­nek 11. évfordulóját, hogy Berlin, (TASZSZ) A Freies Volk közölte Rei- mannak, a Német Kommu­nista Párt első titkárának nyilatkozatát. Reimann hangsúlyozta, hogy a szo­ciáldemokrata és kommu­nista, pártonkívüli es ke­reszténydemokrata munká­soknak a parasztokkal és minden békeszerető haza­fival együtt tovább kell hogy az „nem csupán Fran­ciaország részéről ellensé­ges lépés, de ellenséges lé­pés az északatlanti szerző­dés valamennyi részvevő országa részéről is, ame­lyek Franciaország számára megengedték e ténykedé­seket.” A miniszterelnök az ame­rikai nagykövet előtt kife­jezésre juttatta, hogy Egyip­tom riadalommal szemléli a marokkói események ki- * menetelét, valamint a jo­gukért és szabadságukért küzdő fegyvertelen embe­rek ellenei erőszakos tette­ket.” Nasszer megkérte az amerikai nagykövetet, hogy nyilatkozatának tartalmát hozza az amerikai kormány tudomására. Von Choltitz, Gross-Paris parancsnoka kapitulált Lec- lerc tábornok és Rol-Tan- guy ezredes, a párizsi el­lenállás vezetője előtt. harcolniok a németek köl­csönös megértéséért. Németország újraegyesí­tése nem valósítható meg az európai biztonság árán, sem pedig a német nép bé­kés és demokratikus érde­kei ellenére Németország újraegyesítése csakis az európai biztonság szavato­lásának útján, a nyugat­németországi monopolisták és militaristák elleni kö­vetkezetes harcban, a szö­vetségi köztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság közeledésével le­hetséges. A béke fenntar­tásának leghatékonyabb biztosítéka az európai kol­lektív biztonsági rendszer megteremtése. Reimann az össznémet választásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva ezt mondotta: Nem lehet szó szabad össznémet választásokról, ha fennmaradnak a párizsi egyezmények, ha uralmon vannak a militaristák, ha a Német Kommunista Párt betiltásával fenyegetőznek, üldözik a béke és a de­mokrácia híveit, ha tart a fasiszta és militarista egye­sülésekhez tartozó bandi­ták terrorja, fokozódnak a támadások a szakszerveze­tek és a munkások sztrájk­joga ellen, ha uralmon van­nak a politikai hatalmat megvásárló monopóliumok... Ezért most Nyugat-Német- országban meg kell terem­teni a demokratikus körül­ményeket, annak biztosíté­kát, hogy ragaszkodjanak az alkotmány demokratikus elveihez. Ez lesz a két né­met állam közeledésének és Németország demokra­tikus alapon való békés újraegyesítésének belpoliti­kai feltétele. A TASzSz jelentés© Nasszer egyiptomi miniszterelnök nyilatkozatáról Ünnepségek Párizsban az ellenállás győzelmének 11. évfordulója alkalmából ősz hajú és mégis fiatal mozgású. Harminc éves em­bereket megszégyenítene frissességével, eleven gon­dolkodásával. Mindenütt ott van. Most a meszelő asszo­nyokkal beszélget. Egy-két csepp mész is van a nad- j rágján, de ez nem baj, hi­szen hozzáöltőzött a mun­kához. Kezében kalapács, s a tiszta, fehér falra szép sorjában képeket helyez el, hogy a tanterem mennél ha­marabb barátságos, meleg hellyé változzék. Tanító ő, több mint 25 esztendeje már. Baráth Sándornak hív­ják. Ezt a nevet az egész környék jól ismeri. Ma már a fiakat tanítja, régi tanít­ványai szülői értekezletre járnak, de pontosan úgy beszélnek vele, mint 15—20 esztendővel ezelőtt. Szavuk­ból tisztelet, szeretet sugár­zik, és Baráth Sándor a falu legöregebb tanítója ér­demes erre. Huszonöt esztendeje, hogy egy kopott, kinőtt ruhás fia­talember egy papírcsomag­gal és egy utazókosárral ke­zében megérkezett ide. Az akkori református iskola ban helyettesíteni jött, mert megbetegedett az öreg isko­la mester, és 120 gyerek ta­nító nélkül maradt. Baráth Sándor jól emlékszik még. hogy miként is volt ez ak­kor. Sokszor végig-végig gondolja, ha nem is beszél róla, ha nem is mondja el az újaknak, a fiataloknak, mert ma már köréje sereg­lenek azok is, hiszen 12 tan­erős az iskola. Van olyan tanító is, aki az ő keze alatt H I V A $ cseperedett gyermekből if-1 júvá, az ő példáján szerette meg ezt a nemes, nagyszerű1 hivatást. Baráth Sándor egy létra, tetején áll, a térkép szegét üti be a falba. Egy pilla­natra lepillant, rátekint a fiatal tanítólányra, aki kész­ségesen tartja a térképet. Elmosolyodik és elgondolko­dik. — Fiatalság, fiatalság. — Egy picit talán keser­nyés ez, mert megöregedett. Nincs mit sajnálni ugyan a múlton, csak hát az ifjú­ság. — Idekerült, egy pa­raszt család adott lakást számára. Egy kamraszerű kis szobában élt. Hogy is uűlt csak? Börcsök néni, igen — jut eszébe az öreg asszony. És már látja is, gondolatban, amint találkoztak, akkor ré­gen. — Ö kóborolt a falu­ban, nem talált még csak olyan helyet sem, ahol egy meleg levest kapjon. Hálni meg az iskola szenes kamrá­jába egy szalmazsákon hált. Egyszer aztán megszólította az a jóságos nénike, — Kedves fiam! Ügy-e maga az új tanító? —Meg. lepődött ezen és kénysze­rültén felelt. — Igen. — Az öreg asz- szony újra kérdezett. — És hogyan él, hol la­kik, mit eszik? — megdöb­bent a kérdésen. Először arra gondolt, hogy mi köze hozzá, aztán meg majdnem könny szaladt a szemébe, s megjuhászosodott és felelt. — Rosszul, úgy mint má­sok. — Jöjjön el egyszer hoz­zánk, — mondta az öreg asszony, és meleg kékszemé­vel simogatta a fiatal taní­tót. — így kezdődött. El­ment másnap és ott is ra­gadt. A nénike mint fiát, úgy szerette, vagy talán fia helyett szerette, hiszen kö­rülbelül egyidős lehetett halott gyermekével. Reggel felkeltette, meleg tejjel, vagy ami volt, asztalhoz várta, s délben már a kis­kapuban leste, hogy jön-e ebédelni? És ő ment, évekig, mint kedves szülőjét, úgy szerette Börcsök nénit. Amikor eltemették az öreg­asszonyt, mint nagyanyját, úgy siratta. Aztán az em­lékét idézgette, kedves da­lait dudolgatta. Egyszer mikor egy tava­szi estén ugyanezeket a da­lokat hallotta énekelni a kis erdőben, a falusi lányok se­regétől, megállt az úton, s hallgatott, hallgatott. Szí­véig hatolt a dal és mint mágnespatkó a vasszeget vonza, oly gyorsan lopako­dott el az erdőszéléig, ami­kor látta, hogy nemcsak lá­nyok, hanem legények is ül­nek ott, kötzéjük állított. Nem szólt senki hozzá, nem is hagyták abba a dalt és ez olyan jó volt. Talán ek­kor fogant meg a gondolat, hogy kórust kellene csinál­ni, talán ekkor álmodta meg ott állva cs hallgatva, a falu fiataljait, hogy mi­lyen előadást lehetne ren dezni, s nemcsak megal modta, hozzá is fogott. így kezdődött, és . néhán\ év múlva minden ügybei hozzá jöttek. Ha kérvény kellett írni, 6 írta meg, hí panaszt kellett hallgatni, i hallgatta meg, s ha segiten tudott, mindent megtett. D sokszor állt tehetetlenül i jegyzővel és az intézőve szemben. Mert őt, a kis ta nltót, annyiba sem néztél sokszor, mint egy-egy idő sebb parasztot. így volt, d mindez elmúlt. Emlék. Ta Ián akkor, ha Börcsök nén nem szólítja meg ott a kút nál, elment volna. Hiszel már ott tartott, hogy meg szökik, mert nem birta a otthontalanságot. De otthon ra lelt, és magára találi Megtalálta a legszebb, leg nemesebb hivatását. A né szolgálatát. S mindezen ner változtatott az, hogy igaz gató lett, hogy népfront-el nők lett, s az sem, hogy m már a legnagyobbik fia i tanár, és az ő nyomdokai haladva szolgálja a népet. Most ott a létra teteje állva, mindez végigpergel gondolatában. Egy pilla natra a szeme köri/f meleg ség lobban. Az emlékezéi ben megeredtek a könnye is. Persze, az ilyen embei nél nem kifelé folynak könnyek, hanem válahov belülre, mélyre, ott égetnet mint az emlékek. A békekölcsön forintjai segítik a községiéjlesztést A békekölcsönökbe fektetett forintok 50 százalékán val az illetékes város, járás, vagy község tanácsa ren­delkezik. A pénzt a községfejlesztési terv megvalósítá­sára, az illetékes város, járás, vagy község lakói szo- ciális és kulturális életének megjavítására fordítják. Császlón például a befizetett összegből a Petőfi utcán köves gyalogjárdát építettek. Nagyecseden a jegyzett és befizetett összeg egy részét betonjárda épí­tésre fordították. Bátorligeten a kultúrház berendezé­sére fordították az államnak kölcsönadott pénz 50 százalékát. Nyírgelsén a tanyai kultúrház világítását tették lehetővé a visszamaradt pénzből. A szamos- újlakiak világvevő rádiót vásároltak, Nyírparasznyán a tűzoltószertár bővítésére és parkosításra fordították ezt a pénzt, Piricsén pedig a sportpályát kerítik körül. ítéletet hirdetett a megyei bíróság a Kiss-féle bűnbanda ügyében A nyíregyházi megyei bí­róság, mint elsőfokú bün­tetőbíróság kihirdette ítéle­tét a Kiss-féle bűnszövet­kezet ügyében. A bíróság Kiss Józsefet 10 évi bör­tönre, jogainak 10 évi fel­függesztésére, 10.000 forint vagyonelkobzásra, kereske­delmi és ipari szakmából való eltiltásra, Paulik Já- nosnét 3 évi börtönre, 3 évi jogmegvonásra, 3000 forint vagyonelkobzásra, Végvári Miklóst 3 és fél évi bör­tönre, 2 évi jogeltiltásra, 2000 forintnyi vagyonelkob­zásra, Palotai Ferencet 4 és fél évi börtönre, jogainak 5 évre való felfüggesztésé­re, 5000 forintnyi vagyonel­kobzásra, Karsai Andrást 3 évi börtönre, jogainak 4 évre való felfüggesztésére, 3000 forintnyi vagyonelkob­zásra, ifjú Váradi Károlyt 4 és fél évi börtönre, 3000 forint vagyonelkobzásra, jo­gainak gyakorlásától 5 évre való eltiltására, özvegy Ru- bóczki Józsefnét 1 évi 4 hó­napi börtönre, jogainak 2 évre való felfüggesztésére, Papp Klárát 1 évi börtönre, Benke Lászlót másfél évi börtönre, jogainak 2 évre való felfüggesztésére, 3000 forintnyi vagyonelkobzásra, Lelépett a létráról, ki­ment az udvarra, és végig­nézte a már csinosodó iskola minden oldalát. Mint gaz­da, úgy járta körül az épü­letet. Megelégedetten, és boldogan. Majd visszatért a szobájába, s nekifogott egy kis kartonlapra köszöntő szavakat írni. A két fiatal tanítót köszönti, azokat, akik holnap érkeznek. Fölé- hajolt a papírnak, gondol­kodó arcán végigszántott újra, a mosoly. — Fiatal ta­nítók. Had legyen kedvük, had érezzék, hogy haza­jönnek. Felegyenesedett és meg­nézte művét. Kicsit félre­billentette fejét, őszhaja szemébe fittyent. Ecsetes kezével egy kis bizonytalan mozdulatot tett, mintha azt mondaná, — jól van, — mintha azt hallaná, hogy a fiatalok, akik holnap ér­keznek, majd összesúgnak az ő háta mögött, hogy ér­demes a nyomába szegődni, utána menni. S ő pedig majd nem pillant hátra, csak mosolyog, megpedri bajuszát és azt mondja ma­gában, hogy — az ám, ér­demes bizony. Mert leg­szebb hivatás a tanítás. Ez aztán betöltheti ám az em­bert tetőtől talpig. Most egy pontot tett a köszöntő sor végére, mintha arra tenne pontot, hogy ha újra születne, akkor is tanítónak menne. H. SZABÓ JÓZSEF. Kelemen Andrást 2 évi bör­tönre, jogainak 2 évre való felfüggesztésére, 3000 fo­rintnyi vagyonelkobzásra, Kellermann Jánost 4 évi börtönre, jogainak 6 évre való felfüggesztésére és 3000 forint vagyonelkobzásra, Gucsa Józsefet 2 és fél évi börtönre, jogainak 4 évre való felfüggesztésére, 5000 forintnyi vagyonelkobzásra, Peller Kálmánt 1 évi bör­tönre, 3000 forintnyi va­gyonelkobzásra, Gulyás Ele­mért 3 hónapi börtönre 3 évi próbaidős felfüggesztés­sel, Kusnyerik Dánielt 10 hónapi börtönre, 800 fo­rint pénzöbüntetésre, jogai­nak 2 évre való felfüggesz­tésére, Lászlófi Gyulát 8 hónapi börtönre 3 évi pró­baidős felfüggesztéssel, Ko­vács Mihályt 6 hónapi bör­tönre, Belágyi Ferencet 1 év fi hónapi börtönre, 3 évi jogeltiltásra, 2000 forintnyi vagyonelkobzásra, Biró Gyű-' lát másfél évi börtönre, jo­gainak 2 évre való felfüg­gesztésére, 1500 forintnyi vagyonelkobzásra, Ági Gé­zát 2 évi börtönre, jogai­nak 2 évre való felfüggesz­tésére, 1000 forint pénzbün­tetésre, 500 forint vagyoneL kobzásra, Jóvári Jánost 4' hónapi börtönre 3 évi pró­baidős felfüggesztéssel, Man- zák Jánost másfél évi bör­tönre, jogaitól 2 évre való eltiltásra, Malók Gábort 2 és fél évi börtönre, jogainak 3 évre való felfüggesztésére, 2000 forintnyi vagyonelkob­zásra, Varga Lászlót másfél évi börtönre, jogainak 2 év­re való felfüggesztésére, 2000 forintnyi vagyonelkob­zásra, Skriba Zoltánt két és fél évi börtönre, jogainak 2 évre való felfüggesztésére, 2000 forintnyi vagyonelkob­zásra, Csengő Sándort 1 év és 2 hónapi börtönre, Danes Árpádot 1 évi börtönre, jo­gainak 2 évre való felfüg­gesztésre, 500 forintnyi va­gyonelkobzásra, Biró Lajost l évi börtönre, 1000 forint­nyi vagyonelkobzásra ítélte. A megyei bíróság, mint elsőfokú büntetőbíróság Stark Józsefet, Orosz Meny­hértet, Győrfi Istvánt bizo­nyíték hiányában felmen­tette. A védők általában enyhí­tésért folyamodtak. A megyei ügyészség kép­viselője a megyei bíróság ítéletével szemben fellebbe­zést jelentett be súlyosbí­tásért valamennyi vádlott ítélet enyhe volta miatt. A védők és vádlottak ké­résére a bíróság beleegye­zett Paulikné és Skriba ideiglenes szabadlábrahelye- zéséhez az ítélet jogerőre való emelkedéséig. A bíró­ság figyelembe vette azt, hogy Paulikné férje is le van tartoztatva s Paulik- nénak kicsiny gyermeke van, Skribánál pedig beteg­ségét.

Next

/
Thumbnails
Contents