Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

NÉPLAP 1955 augusztus 28, vasárhap Hírek a nagykállói járás termelősxövetkexeteinek életéből Készülünk az őszi vetésre A nagykállói járás vala­mennyi termel ószövetke­zete lelkesen készül az őszi mezőgazdasági munkák gyors végzésére. Különös­képpen az őszi vetés elvég­zésére. A felkészülést tsz- közgyűlésen beszélték meg. Főfeladatként a kiváló mi­nőségű vetőmag biztosítását jelölték meg. Ennek érde­kében a nagykállói tsz-ek például központi készlet­ből rendeltek 200 mázsa búzát, 150 mázsa rozsot. Ezen kívül a nagykállói Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézettel 200 mázsa rozs vetőmagot cserélnek. Ezzel a mennyiséggel a termel ószövetkezetek évi vetőmagszükséglete bizto­sítva van, mert emellett már az elmúlt évben is foglalkoztak minőségi sza­porítással. A «eávázás teljes végre­hajtásához a tsz-ek időben biztosították a csávázó­szert. Az Űj Alkotmány Termelőszövetkezet például 300 mázsa búza vetőmag csávázásához szükséges «zert rendelt. Meg is kapta. A talajelőkészítés terén * jó munkát végeztek és vegeznek. A korán leke­rülő vetemények — mint például a bükköny, a bor­só, a mák — területén tarlóhántást végeztek. — Szükség szerint boronálták és az ősziárpa vetéséhez megkezdték a vetőszántást. Az Üj Alkotmány 50, a Vörös Zászló 30, a Rákosi Termelőszövetkezet 20 hol­don végzett vetőszántást. Az őszi kalászosokat a vetésforgónak e célra kije­lölt tábláiba vetik, tekintet­tel a talajerő fenntartásá­ra és az előveteményre. — Ahol a talaj erőbeni álla­pota megkívánta, az őszi kalászosok alá — aratás után — érett istállótrágyát szórtak és 12—14 centi­méter mélyen leszántották. Az őszi vetésekhez bizto­sították a műtrágyát. Több tsz. már meg is kapta. (A járás tsz-ei összesen 17 va­gon műtrágyát rendeltek.) A tagság úgy határozott, hogy az őszi kalászosok alá holdanként alaptrágya­ként 80 kiló szuperfoszfá­tot, 20 kiló kálisót — vető­szántással a talajba bele­dolgozva — ezen kívül 20 kiló pétisót adnak. A szövetkezeti tagság községünk valamennyi tsz-ében vállalta, hogy az őszi árpát szeptember 20-ig, a rozsot október 5-re, a búzát október 25-re el­vetik, « Forró Sándor Nagykálló. A nagykállói járás terme­lőszövetkezeteinek tagsága már ismeri a silózott takar­mányok hasznát, azok álla­tokkal való etetésének elő­nyösségét. Az elmúlt esz­tendőben silózási tervüket 135 százalékra teljesítették. Az idén azonban sajnos, nem megy elég lendülete­sen a silókészítés. A szo­katlan tavaszi időjárás miatt, gyengén fejlődtek a silótakarmányok. Több he­lyen a silónak vetett őszi takarmánykeverékeket lele­geltették és most nem tud­nak mit silózni. A járásban eddig két tsz., a balkányi Kossuth, az ér­pataki Alkotmány Termelő­Igy szervezik a munkát a nagykállói gépállomáson szövetkezet már teljesítette tavaszi és nyári silózási ter­vét. A többi szövetkezet­ben, például a nagykállói Vörös , Zászlóban, a Dózsá­ban, az Üj Életben nem teljesítették tervüket. Von­tatottan folyik ez a munka. Sem a vezetőség, sem a tag­ság nem fordít rá olyan nagy gondot, mint kellene- A nyári silózás határideje szeptember 30. Ha ezek a szövetkezetek igyekeznek — és igyekezni fognak, hiszen állatállományuk takarmá­nyozása szükségessé teszi — a mulasztást még pótolhat­ják, silózási tervüknek száz, vagy még több szá­zalékban eleget tehetnek. Tsz-látogatók az érpataki Alkotmány Termelő- szövetkezetben Júniusban több bökönyi és geszterédi egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt meglátogatta az érpataki Alkotmány Termelőszövet­kezetet. Volt is mit látniok az egyéni dolgozó parasz­toknak, meg is állapították, hogy a vetések, a kalászo­sok, a kapások sokkal szeb­ben fejlődtek, nagyobb ter­mést ígérők, mint az övék. Különösen a termelőszövet­kezet hatvan holdas gyü­mölcsöse ragadta meg a lá­togatók figyelmét. Olyan szép Jonathán almát láthat­tak, amelyhez hasonló ke­Kultúrmunkások segítik a tsz-mozgalmat Nagykállóban az elmúlt •hetekben nagy átalakulás [volt. Megnövekedtek a ter- I melőszövetkezetek. Ebben a nagy munkában a nagy­kállói kultúrmunkások is részt vettek; | „ ,; . Milyen módszereket al­kalmaztak? A községben hangoshír­adó áll a kultúrmunkások rendelkezésére. A nagykál- lóiak reggel és délután ál­landó közvetítést és hír- szolgálatot szerveztek, A híranyag általában az az­napi tsz-fejlesztési eredmé­nyeket tartalmazta. A köz­vetítésekben magnetofon­szalagról több újonnan be­lépő parasztot szólaltattak meg. Ezek az új termelő­szövetkezeti tagok elmon­dották, miért lesznek szö­vetkezeti tagok, dolgozó társaikat is felszólították, hogy kpvessék őket. Ez a munka nagyban segítette az új belépők népszerűsíté­sét. Ugyanezt a célt szolgálta az állandó friss plakátok készítése. Mit tartalmaztak ezek a plakátok? A Vörös Zászló TSZ és a többi tsz-ek eredményeit, fejlő­dését. Részletekre és évek­re bontva. De volt olyan plakát is, amely egyetlen termelőszövetkezeti tag gaz­dagodását mutatta be. Eze­ket a plakátokat általában a pártbizottság útmutatása nyomán a pedagógusok ké­szítették. A kultúrház fotó-szakköre képes híradókat állított össze a termelőszövetkeze­tek munkájáról, eredmé­ryeiről, külön táblán kö­zölték az űj belépők fény­képeit is. A nagykállói kulturosok- nak komoly terveik van­nak. Többek között az Üj Élet Termelőszövetkezetről néprajzi monográfiát akar­nak készíteni. Mai éle­tünk s a termelőszövetke­zetek életének ilyen irá­nyú feldolgozása a parasz­tok élete megváltozásának bemutatása nagy cél, mél­tó egy ilyen nagymultú együtteshez. Kérjenek eh­hez a munkához elvi se­gítséget a pártbizottságtól. vés van a járásban. A láto­gatók alig tudtak betelni a látottakkal. A látogatás után elmúlt egy kis idő és egy napon az a hír érkezett, hogy a bö­könyi dolgozó parasztok termelőszövetkezetet alakí­tottak. A szövetkezetnek | Üj Élet nevet adtak. Tizen- j két család fogott össze és 160 hold földön meg is kezdte már a gazdálkodást. Közösen vetették el a má­sodvetést és most e napok­ban hozzá kezdenek egy istálló építéséhez. Szüksé­gük lesz arra rövidesen. A geszterédi parasztok sem felejtették el a látotta­kat. Elhatározták, hogy ők is alakítanak termelőszövet­kezetet. A legelsők, a kez­deményezők azok közül ke­rültek ki, akik már több­ször látogattak meg terme­lőszövetkezetét, látták az érpataki Alkotmány TSZ-t is. Ezeknek az embereknek legtöbb része kommunista. A megalakult tsz-nek Hala­dás nevet adták. Amikor Lencz József, a nagykállói gépállomás igaz­gatója megkapta a 10 napos jelentést foagronómusától, azonnal belemélyedt, mert ez a jelentés volt a tükre a nagy és apró ötletek, elgon­dolások sikerének. Ez a je­lentés mérleg is volt, egyik serpenyőjében ott volt az egész gépállomás, Tőry Emil főagronómustól kezd­ve Mészáros Sándorig, vá- lamennyi gazdász, a íőgé- pésztől kezdve Bogár János traktoristáig, minden mű­szaki dolgozó. A másik ser­penyő zsúfolva hatalmas kazlakkal, de olyan kazlak­kal, amilyenek nem min­den esztendőben domborod­nak a nyírségi cséplőszérű­kön. Éves tervük: tizenkétezer százhuszonöt tonna termény elcséplése... Augusztus 30-a körül végeznek a cséplési terv teljesítésével. Az igaz­gató, aki a mérleg szárát tartotta kezében, elégedet­ten látta, hogy a gépállo­más felé billent a mérleg. Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy az időjárás augusztus első felében nem kedvezett a cséplésre. Ho­gyan hozzák be az időjárás okozta kiesést? Érdemes néhány szerve- i zési módszert, néhány ügyes munkafogást, munka­társítást megtanulni a nagykállói gépállomás ve­zetőitől és a „százkezű“, mozgékony főagronómustól, Tőry Emiltől. Amikor fel­térképezték cséplési körze­tüket, a gépeket a körzet peremén, szélén helyezték el és a gépektől láthatatlan fonalak futottak a központ­ba, amelyeken mozgatták és egyre, egyre befelé húzták a kint dolgozó gépeket, Hogy miért a szélekén kezdtek? Ügyes magyaráza­tot adott ró Tőry Emil. — Kezdetben minden trakto­ros frissebb, jobban bírja á központtól levő távoliét ne­hézségeit, a saját szerelést.. A gépek alkatrészei akkor még frissen javítottak, te­hát kevesebb hiba adódhat, amiért meg kell állani,vagy' éppen segítségükre sietni a központból. Nincs üres-járat a vontatásoknál, minden út hazafelé vezet. Az, hogy 30-án befejezik a cséplést, még egy eljárás­nak köszönhető. A kazlakat mindig ferdén metszve, fe­lülről lefelé kezdik meg, s így mindig kicsi a megbon­tott felület. Amikor jött az eső, csak ezt a ferde, meg­bontott részt kell behajazni, befedni. Eső után a befe­dett részt kiszabadítva, azonnal tovább lehet csé­pelni, nincs késlekedés. A nagykállói gépállomás eddig még első a megyé­ben, remélhetőleg ezt a he­lyét meg is tartja. Uj belépők a tsz-ek be Az elmúlt héten is több eddig egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt választotta a nagyüzemi gazdálkodást. A nagykállói Dózsa, a Rá­kosi, a kállósemjéni Üj Élet Termelőszövetkezetbe is több dolgozó paraszt be­lépett. A kállósemjéni Üj Élet-ben augusztus húszadi­kán ünnepélyes közgyűlés volt. A közgyűlésen négy egyéni dolgozó paraszt kö­zül három már ott a gyű­lésen kérte, vegyék fel a szövetkezetbe. Ezek között van Bíró József né három gyermekes dolgozó paraszt­asszony, valamint Kovács István és Bányász József egyéni dolgozó paraszt. A tagság a közgyűlésen szövetkezeti tagnak felvette mind a három jelentkezőt. KEDVES JÓSKÁM! Tegnap, hogy kint voltam Geszteréden, láttalak. Köze­lebbről nem ismerlek, nézd, lehet hogy nem is Jóskának hívnak. De mégis tudom, hogy ki vagy. Boldog, nyu­godt jövő előtt álló fiatal vagy, mint annyi sok más, szerte a hazában. Nincse­nek olyan gondjaid, mint még apádnak voltak, aki éppen Tomorinak, a kulálc- nak, vagy más birtokosnak volt a cselédje, s még az is elkeseredett gondot jelen­tett, hcfljy csupasz kenyeret adjon neked, ha kérsz. Te erre már nem emlékezel, hi­szen életed javarészét, tíz esztendejét már ebben a vi­lágban élted. Más, egészen más jövő áll előtted, s ha napjaidba bajok is vegyül­nek, ezek nem hasonlítha­tók édesapád ifjúkori bajai­hoz. Az iskolában is tanultad, s többet olvasol, mint édes­anyád, te jobban látod azo­kat a célokat, melyeket ma­gunk elé tűztünk, hogy egy­re jobb körülmények között dolgozzunk, jobban ruház- kodjunk, egészségesebbek, gondtalanabbak legyünk, boldogabb legyen az éle­tünk, mint apáinké, anyáin­ké volt. Jóska, te már többet ta­nultál, mint édesapád, ö csak három elemit végzett, mert nagyapád nem enged­te többet iskolába. Dolgoz­ni kellett apádnak, pedig akkor még a meséket sze­rette, s úgy vágyott egy szép meséskönyv után. Tíz éves volt, de meg kellett keresnie a maga kenyerét. — Te elvégezted a nyolc osztályt, s lehet, hogy arra gondolsz, folytatod a tanulást, mert szereted a gépeket. Szereted, nemcsak azért, mert szépek, mert olyan erősek, hogy köny- nyebb lett a munka ma már falun. Szereted azért is, mert látod, hogy ez az egyik útja a te jövőd bizto­sításának is, mely egyre igényesebb. Csak a gép fog­ja tudni ezt az igényt kielé­gíteni, a gép, mely olcsón, és többet termel, mint az emberi munka. S te már csak mosolyogsz az időseb­bek félelmén, hogy a gép majd elveszi a munkát. De kérdezd csak meg nagyapá­dat, hogy mennyi volt a munkaideje a birtokosnál? Hogy volt-e kedve újságot böngészni, ha netán vasár­nap délután nem aludt, hogy az egész heti éjszaká­zást kipihenje? Igen, te már nagyjából is­mered a nagyüzemi gazdál­kodás előnyét, megértéssel olvasod az újságban népünk nagy terveit, s te már örülsz azoknak az eredményeknek, melyeket egy-egy termelő- szövetkezet megalakulása jelent. S összenézel édes­apáddal, aki téged már kezd embernek tartani, s ha nem is fogadja el mindig a sza­vadat, de gondolkodik raj­ta. Mert édesapád idősebb ember, nehezen törődik az újhoz, s kicsit megrémül a mi életünk tempójától. Hisz annyi esemény tölti ki a mi napjainkat! Üj gépek, új termelési eljárások. Azelőtt még kézzel szórták a búza­magot, aztán a gép kereszt- sorosán vetette. Most már meg kombájn arat. Válto- zott-e az aratás abban a negyven évben, amit apád a felszabadulás előtt leélt? Nem. Évről évre megfog­ták a kaszát, s legfeljebb csak az változott, hogy egy- c kevesebbet fizettek érte. S most pedig megalakult Geszteréden a második ter­melőszövetkezet is. Te ismét csak összenéztél édesapád­dal, szemedben a várakozás ragyogása. De édesapád ez egyszer elkapja tekintetét, s lehajtja a fejét. S a te hc- vülő szivedben megdöbbent kérdés fakad: Te nem akarsz belépni, edesapam? Azután mér azt is tudod, hogy miért. Mert édesanyád, akit te annyira szerelsz, nem akarja. Az apád már tudja, hogy ott volna a he­lye, mert ö még jól emléke­zik a kommencióra, s eszébe jutnak a rettenetes téli na­pok. És látja azt is, hogy bár most, hogy saját földje van, sokat javult az élet, (csak téged néz, s emlékszik önmagára) de az igazi ja­vulás csak akkor állna be, ha belépne a Haladásba. De az édesanyád. Ö, sze­gény, aki annyi nélkülözés után biztosat kapott a ke­zébe, a földet, görcsösen ra­gaszkodik hozzá, mert ez jelenti számára csak a ke­nyeret. S talán elhiszi föld­féltésében az irigyek rossz­indulatú pletykálkodását is, hogy vége lesz a jó .életnek, ha mindenki belép a terme­lőszövetkezetbe. Jóska! Állj édesanyád elé. Nézz féltő szemébe, s kérdezd meg tőle, szeret-e téged? Kérdezd meg tőle, hogy akarja-e, hogy a te életed egyre csak szebb legyen, hogy ne állj meg azon a he­lyen, ahol vagy, hanem, menj, menj a többiekkel 2 Teljesítsék a tsz-ek a silózási tervet azon az úton, amelyet né­pünk, államunk akar, ame­lyet az a párt jelölt meg, amely kenyeret adott édes­anyád kezébe, azt a földet, amelyhez most oly görcsö­sen ragaszkodik? Kérdezd meg tőle hogy adta e volna a földet, ha most el akarná venni tőle? Állj édesanyád elé, s ne szemrehányással, ehhez nincs is jogod, hanem igaz szeretettel magyarázd meg neki, hogy te jobban érted már az új életünk szavát, magyarázd meg neki, hogy néhány szűkös hold földje helyett, egész birtokot kap, olyan birtokot, ahol nincse­nek cselédek, csak birtoko­sok. nincsenek olyan gon­dok sem, amelyek még van­nak a kevés föld mellett. Es magyarázd meg neki, hogy hogyan tágul majd a határ, a jövő, egy olyan élet felé. amelyet ő még nem ismer, s nehezen tud elképzelni. Állj édesanyád elé, te kedves, tanulnivágyó Jóska, s szólj fiatal szived egész szeretetével, és kérd meg azt az asszonyt, aki rád ál­dozta az életét, hogy féltő szeretetével ne gátlója, ha­nem továbbra is segítője legyen a te sorsodnak. Csókold meg és kérd, s majd az anyai szív megta­lálja a helyes utat. Ügy-e, megteszed, Jóska? S1PKAY BARNA,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents