Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-28 / 202. szám
1955 wigusihis £5, rssárimp 3 NÉPLAP Äs Huiicisiíté & marakkól helyzetről Az interparlamentáris Unió angusztns 26-1 esti ülése Az Humanitében Pierre Courtade a következőket írja: — A marokkói események napfényre hozták azt a jelentős szerepet, amelyet ott a szélsőséges gyarmatosító klikk játszik. E klikk tagjai felfegyverzett bandákba szervezve, rendelkeznek a rendőrség és a katonai káderek. legnagyobb részével s Marokkót saját birtokuknak tekintik. Szemükben csak egy megoldás lehetséges a marokkói kérdésben: az a megoldás, amely teljes biztonságban lehetővé tenné számukra ama kizsákmányolás óriási profitjának élvezését, amely sok év óta az amerikai racket- tsk tevékenységére emlékestet. ■— Ezek a személyek. — folytatja Courtade — Franciaországban hatalmas támogatókkal rendelkeznek. E cinkosságok segítségével a szélsőséges gyarmatosító csoport abban a helyzetben van, hogy szembeszegülhet az anyaország „határozataival“ olyankor, amikor csodálatos módop e határozatok nem felelnek meg teljesen saját felfogásának. Ilyenkor valósággal ultimátumokat intéz a kormányhoz. — Tegnap, amikor úgy látszott, hogy a trónkérdés a rendezés útján van, s amikor Ben Arafa, az alszultán mér hozzájárult a Tangerbe való visszavonuláshoz, kifejtették vele azt a „nagyon határozott akartát, hogy megtartja és továbbra is gyakorolja istentől kapott megbízatását". — A kormány gyengeségét s politikájának logikátlanságát még csak fokozza az a félelem, .hogy mindez nem tetszik majd Washingtonnak., A marokkói francia jelenlét végső fokon úgy tűnik fel, mint annak az „amerikai jelenlétnek1' a garanciája, amely megmutatkozik a tőké gyorsított behatolásában, valamint az immár 500 millió dollár értékben megvalósított katonai támaszpontok létesítésében. Az Interparlamentáris' Unió 44. értekezletének augusztus 26-i esti ülésén tovább folyt a vita a fótit- ( kari beszámoló felett. Robinson angol küldött nagy megelégedéséi fejezte ki afölött, hogy az értekezleten küldöttséggel képviselteti magát a Szovjetunió és ezt a nemzetközi feszültség enyhülését jellemző tényként emelte ki. Sajnálatosnak tartóm, — mutatott rá a továbbiakban a szónok —, hogy a nagy Kínának, a Kínai Népköz- társaság parlamentjének küldöttsége nincs jelen az értekezleten. Kormányom — mondta — már hat évvel ezelőtt elismerte a Kínai Népköztársaságot és nem tudom megérteni, hogyan lehet kétségbevonni a Kínai Nép- köztársaságnak azt a jogát, hogy részt vegyen értekezletünkön és tagja legyen az Interparlamentáris Uniónak, Ez ellentmond uniónk hagyományainak, a kölcsönös megértésre irányuló törekvésnek. Kína iagia kell, hogy .. legyen az Interparlamentáris Uniónak — fejezte. be felszólalását Robinson — több küldött viharos tetszésnyilvánítása mellett. Allicata, Olaszország képviselője ugyancsak több1 tokát hozunk a beszámolók- küldött tapssal kifejezett; kai kapcsolatban, tetszésnyilvánítása mellett] Keszavan India képyiseezeket mondta:' javasolom,! lője javasolta, hogy a Kínai hogy a Kínai Népköztársa-] Népköztársaság parlamenti ság kepyiselőjé foglalja el] csoportját, vegyék fej .az helyét ebbén az ülésterem- j Interparlamentáris Unió- ben, még mielőtt határóza- tagjai sorába. Az amerikai titkos szoigáiat kémeit tartóztatták le Lengyelországban Varsó■ (PAP): A lengyel közbiztonsági hatóságok legutóbb az amerikai titkos szolgálát kémtevékenység céljából' Lengyelországba csempészett két ügynö- ■ két tartóztáttá le. A vizsgálati eljárás lefolytatása után bíróság , elé állítják őket. Szudáni helyzetjelentés Khartum (TASZSZ). Hivatalos khartumi körök szerint a délszudáni helyzet továbbra is feszült. A Torito- ban állomásozó délszudáni hadtest katonai körében augusztus 18-án kitört zendülést még mindig nem sikerűit elfojtani és a lázadók — akiknek számát- a helyi lapok többszáz főre becsülik, — a trópusi erdőkben rejtőzködnek. Totálon kívül Vauban, Bakr E! Gazai tartomány székvárosában is zavargásokra került sor. Malakaiban, Félsö-NUus tartomány székvárosában a szudáni csapatok lefegyverezték a rendőrséget. A rendőrök egy része azonban fegyveresen ellenállt és 45 rendőr a felkelőkhöz csatlakozva, elrejtőzött az erdőkben. Al-Azhari szudáni miniszterelnök felszólította a felkelőket, hogy hagyják abba az ellenállást és tegyék le a fegyvert. A felkelők azonban elutastíották a miniszterelnök felhívását. Az augusztus 25-én Londonból Khartumba érkezett Knox-Helm szudáni fő- kormányzó — aki egyben a szudáni fegyveres erők főparancsnoka is — Knox- Helm felhívta a felkelőket, hogy 24 órán belül tegyék le a fegyvert. Ujefefe §i©vjg| ?s®fítsé|f <s varséi építőknek A Varsó környéki Jelon- kában sok műhelyt létesítettek a varsói kultúrpalota szovjet építői. A korszerűen felszerelt lakatos-, asztalos-, villanyszerelő-műhelyekben készültek a palota különböző felszerelései, berendezései, díszítései. Mint ismeretes a kultúrpalota teljesen elkészült, A szovjet építők most varsói vállalatoknak adják át ezeket a műhelyekét, mégpedig igen kedvező feltételek mellett. Ez a segítség rendkívül értékes, mert hozzájárul a varsói építkezések gépesítési színvonalának további megjavításához. KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL Az alma-atai gyümülcskonzcrv-kombinátban, (Kazah SzSzK) Nelli Krilova színművésznő Maríca áriáját énekli Kálmán Imre „Marka jó” című operettjéből a moszkvai televíziós központ stúdiójában, m E BIET UÄ ZI 8ZE1BL E A nemzetközi helyzetre változatlanul a genfi kormányfői értekezlet nyomja rá bélyegét. Ennek az értekezletnek a jegyében, — „Genf szellemében“ folytak le az elmúlt napokban az atomenergia felhasználásáról' szóló nemzetközi tanácskozások, ettől az értekezlettől nem függetlenül jöttek létre az ugyancsak Genfbén lezajló kínai— amerikai nagyköveti megbeszélések. Genf eredményeként ül össze augusztus 29-én New Yorkban az ENSZ leszerelési albizottsága, s noha október vége még messze van, máris az akkor kezdődő négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet felé fordul a világ tekintete. A genfi kormányfői értekezlet vitathatatlanul a nemietközi helyzet legfontosabb és legégetőbb kérdéseit vétette fel, ha nem is valamenm- t. Ezeknek a kérdéseknek konkrét megoldása alapvetően változtathatja meg az egész világ politikai helyzetét, az egész nemzetközi légkört. E nagy kérdések még nem takarhatják el szemünk elől az egyéb eseményeket. A világ természetszerűen halad tovább, tovább hatnak a gazdasági. és társadalmi élet törvényszerűségei, folyik a népek harca békéjükért, szabadságukért. A Genfoen felvetett problémák között nem szerepel, mint ahogy nem is szerepelhet, a nemzetközi élet valamennyi sokrétű eseménye. Ezek az események azonban befolyásolják egyes országok belső fejlődését és végeredményben . visszahatnak a genfi n.agy kérdésekre. Az ész.akafrikai események, különösen a Marokkóban kialakult helyzet példázzák a fent elmondottakat a legvilágosabban. A MAROKKÓI NÉP NEMZETI HARCA A napokban egy francia jobboldali képviselő, Pierre CLostcrma nn levelet intézett pártjának, a köztársaság szocialista pártnak az elnökéhez és ebben bejelentette kilépését a pártból. Levelében többi' között a következőket irta: „A mi pártunk, egy eset kivételével, solia nem emelte fel szavát a-politikai cdriiiniszt- ráció .és a rendőrség túlkapásai ellen. Nem tiltakozott az ellen,, hogy az európai lázadók meglincselnek ártatlan marokkóiakat, elrabolják, felgyújtják javaikat. Enpek következtében ma Oued Zeniben és Khcniírá- ban asszonyok, öregek és gyermekek .halálát siratják. Pártunk az ön személyén, valamint egyes; minisztereinken keresztül úgy szerepel, mint a hazugság és a titkos érdekek védelmezője. Ez az őrült és logikátlan politika késztette a kormányt arra, hogy behívasson 60.000 emberf. Nem használtak az indokínai és a tuniszi tanulságok? Vajon újabb Dien Bien Phura és más mészárlókra van-e szükség ahhoz, hogy önöknek végre kinyíljék a szemük? ..." Ez a megrázó levél a francia hivatalos politika mély válságáról s ugyanakkor az északafrikai francia uralom alatt élő arab népek nemzeti függetlenségi harcának eddig nem tapasztalt erejű kiszélesedéséről tanúskodik. Marokkóban és Algírban .hetek óta véres összecsapások történnek. Az összecsapásoknak, a tüntetéseknek, a francia katonaság és rendőrség terrorjának eddig több mint 2.000 halálos áldozata van. Mi húzódik meg ezek mögött a véres események mögött s miféle katasztrófa előérzete késztette az említett francia képviselőt levele megírására? Marokkónak, ennek a „protektorátusnak“ nevezett francia gyarmatnak népe nemzeti önállóságot követel. Meg akar, szabadulni a francia gyarmatosítók, bankárok és kiszolgálói kizsákmányolásától. Negyvenhárom évé tart a francia uralom Marokkóban s Marokkó népének' máig sincsen- alkotmánya, se központi kormánya, se ] helyi képviselete. A nemzeti pártok betiltva. A 43 éves francia uralom eredményeként az ipar, a kereskedelem, a pénzügyek teljesen a franciák kezébe kerültek, és a franciák kezén vannak a- legtermékenyebb földek is. Ez ellen az állapot ellen tiltakozik Marokkó népe és ez a tiltakozás ma már olyan fokot ért. el. hogy a francia kormány az elmúlt hetekben jónak látta, hogy bizonyos látszatengedmények megcsillogtatásával megpróbálja a marokkói tömegek mozgalmát. leszerelni. 'Ezt a' célt szolgálta, volna 'Dráhdvel francia fő- h eltartónak ’ az a .terve, hogy Arafa szultán, ez a francia báb kísérelje meg olyan marokkói kormány létrehozását, amelyben a nemzeti körök .képviselői is helyet foglalnának. Hogy a francia kormány tervéi nem a tartós' rendezés vágya sugallta, azt a „reform- tervekkel“ 'egyídőben végrehajtott véres - tefrorintézkedések bizonyítják a legjobban. A marokkói népet s a marokkói nemzeti köröket azonban sem az átlátszó reformtervek nem tévesztel- ' ték meg, sem a halálos sor- tüzek nem késztették visz- szavonulásra. Ben Arafái, a jelenlegi szultánt senki sem tekinti Marokkóban a nemzeti érdekek képviselőjének, s ennek megfelelően a francia gyarmati érdekeltségek szolgálatában álló néhány pasán és- törgsföno- kön kívül nem is hajlandó együttműködni vele senki. Ä nemzeti körök igazi kép-> viselői, s maguk a marok-' kói néptömegek is a franciák által két éve eltávolított Mohammed Ben Jusz- szef szultán visszatérését- követelik. FRANCIAORSZÁG MINDEN JÁTSZMÁJÁT ELVESZÍTHETI Ilyen körülmények között folytak a dél-franciaországi Aix-Les-Bainsben a tárgyalások a francia kormány tagjai és különböző marokkói személyiségek között. Egy dolgot világosan megmutattak: a marokkói kérdés rendezése elképzelhetetlen Ben Arafa és az őt támogató korrupt, feudális pasák és törzsfőnökök további hatalombitorlása mellett. Ha e tárgyalások eredményeként végűi is a marokkói francia érdekeltségek, s az azokat támogató francia képviselők és miniszterek akarata kerekedett felül. Jósolgatási szándék nélkül -mondhatjuk, hogy ezek- ulán Franciaországra, mint nagyhatalomra, súlyos idők várnak. Francia Észak- Afrika népeinek függetlenségi harcát ma már semmiféle csapaterösítésekkel és „megtorló hadjáratokkal ‘ nem lehet többé megfékezni. A profitjukat féltő elvakult gyarmati és pénzügyi érdekeltségek politikájának érvényre jutása robbanásig feszítheti ezt a helyzetet és csak idő kérdése, hogy á robbanás mikor következik be. „Franciaország abban a veszélyben forog, — írja. a Le Monde című párizsi polgári lap —, hogy minden játszmáját elveszítheti.“ Az a kérdés, megértik-e a francia uralkodó körök a Le Monde józan figyelmeztetését?
