Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-27 / 201. szám

4 WÉPtiAP 1955 augusztus 27, szombat Megkezdődik az iskolaév <A képen: Elsőosztályos moszkvai diákok. Moszkvában a közeli években mintegy 300 iskola épül. A szovjet fővárosban nagyméretű előregyártott elemekből építik az iskolák többségét. A képen: Iskolaépítés a Horosevszkoje-úton előregyártott elemekből. Könyvismertetés Harrison t Az élet mégis szép A napokban jelent meg Harrison: „Az élet mégis szép” című regénye. Vajon lehet-e annak szép az élet, aki fiatal évei túlnyomó részét kórházban tölti, aki a hónapokat az egyik Ope­rációtól a másikig számlál­ja, annak, aki, olykor a kórházból kiszabadulván is csak két mankójára tá­maszkodva tudja járni a város utcáit? — erre a kérdésre ad választ Harri­son regényének hőse, Jack Brent. Részvett a spanyol polgárháborúban, súlyosan megrokkant, de betegsége ellenére is komoly művelt­séget szerez, kitűzi maga elé életcélját, széppé és boldoggá tudja tenni éle­tét, Jack Brent — a sú­lyos megpróbáltatásokban is helytálló ifjú jelleme — követendő példa az ifjúság számára. Gondoskodás az öregekről Gál Lajos berkeszi egyénileg dolgozó paraszt ér­deklődött, hogy „mi lesz a szövetkezetben megörege­dett tagokkal?” Ez a kérdés nemcsak Gál Lajost, hanem több dolgozó parasztot is érdekel. Eddig az a hír járta Berkeszen, hogy a szövetkezetben megöregedett, idő­közben munkaképtelenné lett szövetkezeti tagok ma­gukra maradnak, nem törődnek azokkal. Persze ezt az ellenség, a kulákok híresztelték. A kulákok hazug­ságát a berkeszi Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetke­zet könnyű módon megcáfolta. D. Pócsi Lajos bácsi, az elmúlt években becsüle­tesen dolgozott a szövetkezetben. Most azonban — öregségénél fogva —nem bír dolgozni a szövetkezetben. A szövetkezet azonban nem hagyta magára. Gondos­kodtak megélhetőségéről. Most kapott 450 forintot, egy malacot, szalonnát, pálinkát, árpát és megkapja a háztartásához szükséges kenyérgabonát is a szövet­kezettől. Ez a példa mindentől többet beszél az idősek megbecsülése mellett. Az öregekről, közben munka- képtelenné vált szövetkezeti tagokról törvény gon­doskodik. A szövetkezet jövedelmének 2 százalékát szociális alapként tartalékolják, amiből segítik az idősebbeket. A nagyüzemi gazdálkodás nemcsak ma- gasabbrendűségével, hanem közvetlen lehetőségeivel is biztos jövőt, gondtalan életet biztosít a dolgozó pa­rasztoknak. Bátran választhatja Gál Lajos bácsi is a szövetkezeti utat, mert öregségére biztos jövőt bizto­sít a termelőszövetkezet. Harcban a szocialista mezőgazdaságért A megyei tanács ülésén meghatározott feladatokról (3.) A párt és a kormány 1953. decemberi határozata nyomán már vannak szép eredmények. A megyében az elmúlt év tavaszán és őszén 43600 holddal na­gyobb területen végeztünk istállótrágyázást, mint 1953. évben. Ezen belül a terme­lőszövetkezetek 18 százalék­kal nagyobb területet trá­gyáztak meg, mint az elmúlt évben. Legfontosabb takarmánynövényeinkből — például kukoricából — az elmúlt évben 20 százalék­kal volt magasabb a ter­mésátlag, mint 1953. év­ben. Kenyérgabonából vi­szont alacsonyabb volt a termésátlag, mint az az­előtti években és területi­leg is csökkent a kenyér- gabona vetés. Hogy a mezőgazdaság ho­zamát minden területen fo­kozzuk, ehhez elsősorban a gépállomások gazdasági szervező munkájának szín­vonalát kell emelni. Meg kell szilárdítani a munka- fegyelmet, erősíteni kell a szocialista tulajdonhoz való viszonyt. Ha a gépeket nem használjuk ki, alacsony a munka termelékenysége és magas az önköltség. Elmondhatjuk, hogy Ebben az évben gon­doskodni kell arról, hogy elegendő vetőma­got vessenek, és az el­vetendő magot csáváz­zák, nehogy mágegy- szer előálljon sok he­lyen az idei helyzet, mint a baktalóránlházi járás egyes községei­ben, ahol egyes gaz­dák búzájának 50—60 százaléka kőüszög volt. A lehetőség szerint ke­rülni kell, hogy a búzát kalászos után vessék, de ha FIATAL HÁZASOK Moszkva Scserbakov-kerületének anyakönyvi hi­vatalában a házassági bizonyítványok „születési év“ rovatában ilyen számokat láthatunk: 1933, 1934, 1933, 193S, 1937A vőlegények és a menyasszonyok szü­letési évei. Életük legszebb időszakában alapítanak családot ezek a fiatalok. A házassági bizonyítványok sorszáma túllépte a kétezret. Moszkvának 25 kerülete van, s a 25 kerület­ben ebben a félévben többtízezer új család rakott fészket. * A fiatalok többnyire szülői kiséret nélkül, bará­taikkal és elvtársaikkal jönnek az anyakönyvi hiva­talba. A vidám társaság egyszerre nevetéssel, zajjal tölti be a tágas szobát. NiHna Vlagyimirovna Afanaszjeva, a moszkvai Szovjet küldötte és a Szovjet Nők Antifasiszta Bizott­ságának tagja gyengéden átöleli Tatjana Petrinát, a „Vörös Vitéz“ üzem laboránsnőjét, Viktor Konovalov ifjú feleségét és szívből üdvözli öt házasságkötésük alkalmából. — Alkossatok erős családot! — mondja Tatjáná­nak és férjének, Viktornak, a „Molotov“ nyomda dol­gozójának. — Neveljetek fel minél több gyermeket, hogy nagy családotok legyen. Bizony, nekem is tiz gyermekem van! A fiatalok tisztelettel nézegetik Nyina Vlagyimi­rovna kitüntetéseit, a „Hős Anya“ és az „Anyai dicső­ség“ érdemérmeket. Alig hiszik el, hogy ilyen nagy családja van ennek a fiatalos külsejű asszonynak. — Igen, tíz gyermeket neveltem fel. Négy közü­liek már idősebb nálatok. Két unokám is van. Régi, kedves ismerősökként válnak el. A fiata­lok meghívják Nyina Vlagyimirovnát az ünnepi vacso­rára: — Jöjjön el hozzánk, nagyon fogunk örülni! — Három nap különszabadságot kaptatok? — ér­deklődik Nyina Vlagyimirovna. — Igen, természetesen! m Hatalmas csomagot hoznak a hivatali szobába és kirakják az íróasztalra a teáskészletet, boroskászle- tet, vizespoharakat. A „Dunajev“ gyár fiataljai lepték meg ezekkel az ajándékokkal Jurij Sirankov mérnö­köt és feleségét, Eleonora Szkornyakova technikust. Jurij 25 éves, felesége 23. Az ifjú férj főiskolát, Eleo­nora technikumot végzett. Két évvel ezelőtt ismer­kedtek meg a gyárban. Az iratok aláírása után Nagyezsda Zaharöva, az Üzemi komssomolbizottság titkára üdvözli a fiatal párt. — Fogadjátok szívesen tőlünk ezt a készletet. Amint látjátok, tizenkétszemélyes. De nem a vendé­geknek szántuk am, hanem kizárólag családi haszná­latra! Ügy számítsatok! — Mi ez? Talán komszomol-megbizatás? r— kér­dezi tréfásan Jurij. — Inkább üzemi megrendelés! — Remélem, Nágya, nemsokára te is meghívsz bennünket az esküvődre. Mi majd 24 személyes kész­tetett veszünk neked, — felelt a fiatalasszony. t— Rendben van, megegyeztünk! : i; Házasságot kötött Atanasz Afanaszov és Varga Etelka, a moszkvai földrendezőmérnöki főiskola két hallgatója is. A bolgár fiú és a magyar leány Moszk­vában találtak egymásra. Amikor Afanaszov 1950-ben a Szovjetunióba érke­zett. hogy tovább tanuljon, olvasni alig, beszélni pedig egyáltalán nem tudott oroszul. Varga Etelka sem tu­dott sokkal többet. Amikor megismerkedtek, mégis megértették egymást, hiányos orosz tudásuk ellenére is. Afanasz és Etelka parasztszülők gyermekei. Szü­leik termelőszövetkezeti tagok. Moszkvában kötöttek házasságot, s most szovjet házassági bizonyítványuk van. * A fiatal házasok egy idő múlva rendszerint ugyan­abban az anyakönyvi hivatalban jelentik be elsöszülött gyermeküket, ahol házasságot kötöttek. A moszkvai anyakönyvi hivatalokban bejegyzett születések száma túlszárnyalja a házasságkötések számát. Érdekes jelenetnek voltunk szemtanúi: két apa négy újszülöttet jelentett be. — Egyszerre kettőt írjon be! — mondta az első apa a tisztviselőnek. — Az én nevemre is kettőt „könyveljen el“! — tette hozzá a második. Megismerkedtünk a két boldog apával. Pjotr Andrejevics Zaikin egy transzformátorgyár lakatosa. Felesége, Tamara Ivanovna elárusítónó egy készruha- üzletben. Most már két fiuk és egy leányuk van. A második apa, Ivan Vasziljevics Luzan tisztvi­selő. Felesége, Klavgyija Ivanovna éppen egy parkban sétált két kis ikerfiával. Luzernt két iskolásfia is elkísérte az anyakönyvi hivatalba. Amikor a tisztviselőnő búcsúi vett tőlük, megjegyezte: — Jöjjön el majd és jelentsen be még egy kis­lányt is! Az egyik kisfiúnak nyilvánvalóan nagyon meg­tetszett a környezet, mert gyorsan hozzátette: — Okvetlenül eljövünk! a gépállomások a gépi kapálás, a gabonabeta­karítás terén koránt­sem adják meg ter­melőszövetkezeteinknek a megfelelő segítséget. A balkányi gépállomás például 2 százalékra telje­sítette gépikapálási, 42.2 százalékra teljesítette az aratási tervét. Fontos fel­adata van a gépállomások mezőgazdászainak. El kell érni, hogy a termelékeny­ség a multévihez viszo­nyítva 5.7 százalékkal nö­vekedjék, az önköltség pe­dig 2.1 százalékkal csök­kenjen. A megyei tanácsülés be­számolóját tartó Vincze József elvtárs, a Mezőgaz­dasági Igazgatóság igazga­tója ezután a gépállomás! dolgozók szakmai képzésé­ről, a gépállomások soron- lévő feladatairól beszélt. Majd rátért a kenyérga­bona termelés növelésének feladataira. — Elsősorban a ke­nyérgabona termelést kell növelnünk. El kell érni, hogy bősége­sen elláthassuk a várost kenyérrel, s emellett meg­felelő tartalékokkal is ren­delkezzünk. Ez évben már javult a helyzet, a párt és kormány gazdasági intéz­kedései nyomán. Jövőre pedig érvényre kell juttatni a Minisztertanács határo­zatában előírt vetésterüle­tet, amelyet a mezőgazda- sági, tanácsszerveknek ál­landóan ellenőrizniök kell. Mezőgazdászaink legfonto­sabb feladata, hogy a ke­nyérgabona alá jó minő­ségben végezzék el a szántási-vetési és egyéb munkákat. ez mégis így történik, ak- kor holdanként megfelelő mennyiségű istállótrágyát kell kiszórni. A homoki gazdálkodás megjavítása érdekében a főcél a rozs termésátlagá­nak emelése Ezért 1956. évre 28—30 ezer holdra kell növelni a csillagfürt vetés- területét. Termelőszövetkeze­teinknél mintegy 500— 550 holdon kell végez­ni az Egerszegi-féle al- ' talajtrágyázást. Mind­ezek alkalmazásával el kell érni, hogy búzá­ból a jövő évben ter­melőszövetkezeteink 10 —10 és fél mázsás, rozs­ból 8 és fél 9 mázsás holdanként* átlagter­mést takarítsanak be. Az állattenyésztés fejlesz­tésének legfőbb akadálya, hogy mindmáig nem sike­rült szilárd takarmányala­pot biztosítani. Az állatál­lomány fejlődésével nem növekedett a takarmány- növény termőterület és az átlagtermés. Legfontosabb takarmánynövényünk a kukorica vetésterülete tsz-einkben igen alacsony, mindössze 10 és fél száza­léka az ossz szántóterület­nek. 4 és fél százalékkal kell növelni a kukorica, és 5 százalékkal a pillangó­sok vetésterületét. Ezenkí­vül a silónövények vetéste­rületével biztosítjuk az ál­latok takarmányozását, es az állattenyésztés fejleszté­sét, (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents