Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-27 / 201. szám
,1355 augusztus 21, szcmbat N e P L A P cí tekmjú Jegyzetek a nyíregyházi ünnepi vásárról ff orca néni teknöt in- dúlt venni. Siet is odafelé, ahol a teknővájá- kat látja, hogy jó teknöt kapjon, ki ne válogassák előtte. Végigmegy a teknőváják ^ előtt. Alig van három négy. Sokkal kevesebb, mint más kor. És nem is nagyon ki- nalgatják. Akkor áll csak meg, ami kor másodjára ért egy sár gacipős férfi elé. — Tessék, tessék... jó teknők — mondja az ember és a kezébe nyom egyet. Borca néni nézi, forgatja, klem a régi ez hiába, mert nem a régiek már a cigányok sem. Gyárba, üzembe járnák dolgozni és nem a teknővájásból élnek, mint azelőtt. Borca néni leteszi a tsk- not, szinte ledobja, hogy csak úgy kong. — El ne hasítsa mán lelkem ... — mondja aggódó hangon a férfi és nyomban fel is veszi. Nézi, vizsgál- gatja ő is. — Oszt miért nem jó e? — Vastag. Lusta vöt kivájni ... — Az nem nyüvik el. a még vazstag ... Borca néni rá se hallgat, ekkor már egy másik teknő van a kezében. De az sem tetszik neki valami nagyon. Hol vannak a régi jó tek- nők? Ezt persze csak úgy gondolja. Tudni, nem tudja milyenek voltak a régiek, mert neki soha se volt meg új teknője. Abban dagasztott eddig, ami az anyja után maradt. Egy hasadt, foltozott, egérrágott végű teknőbe. jX/t egnézi most, megválo- gatja mit vesz meg. Forgatja a kezében és elégedetlenül csóválja a fejét. — Az se jó mi? .. . asz- szonyság? — kérdi a cigány. — Nem bizony! Rosszat meg nem veszek. Nekem teknyő kell! — Mír rossz ez a teknő mondja meg? A királyné is elsüthetne, dagaszthatna ebbe... — dicséri a férfi a teknöt. — Nézze meg — mondja Borca néni és elkapja a kezéből a teknöt. — Atal látni rajta olyan vékony ... Elkaparom egy félesztendő alatt, kilyukad! — Ugyan asszonyság, a mai világban nem süt maga annyi kalácsot, hogy ez el- nyűjön. Borca néni nagyot néz. Mit mondott ez az ember? Hát mit gondol, hogy kicsoda ö? — Idefigyeljen hájjá! — kiált rá a teknővájóra — hát mit gondol maga, hogy olyan ágrulszakadt, esett vagyok én?... Ide hallgasson jó ember — és megfogja a cigány kabátját — huszonöt mázsa terményt vitt haza az én uram a minap is a tsz-ből. De csak előleg volt. A nyakamban is itt van nekem háromezer forint... úgy nézzék rám! Hát látott maga ennyi pízt csak a szemivei is, mi? fi” nnél aztán az embe-L/ rünknek sem kell több. — Hát maga mit gondol, azért hogy én teknöt árulok, nekem nincs, vagy én büdösféreggel élek, otthun... E/z csak zsebpiz nekem asz- szonyság, bizony úgy, mer dógozok én ... yyárba, nagy gyárba. Olyan gépen, ami mellett maga megszédülne, A .szakma kiváló dolgozója Véget értek a küzdelmek esz MTSB minősítő sakkversenyén Novak Mihály sztahanovista gépkocsivezető, az 53-as Autóbuszközlekedási Vállalat dolgozója 35 éve vezet gépkocsit. Az alkotmányi munkaversenyben elnyerte a szakma kiváló dolgozója jelvényt. Az ófehértói Szabadság TSZ elegeudő silótakarmányt készít a télre Augusztus 25-én nagy sürgés-forgás volt a tsz. központi irodája előtt. Ve- rejtékes arcú, átizzadt ingű emberek leli zsákokat cipeltek a bejárat előtt sorakozó szekerekre. Már-már azt hittem, hogy véletlen- ségből a magtárhoz tévedtem, de a —■ Szabadság TSZ irodája — felirat végképpen meggyőzött. Mégis csak jó helyen járok. — Nem fért a magtárba — mondta mosolyogva a felém forduló Imru István elnök. Innen meg egy-kettőre hazahordják a tagok. Hiszen az övék. Ez az előleg. — Az idén jól fizetett a gabona. — Nincs panaszunk a többire sem. Dicsérte a kukoricát, burgonyát és főleg a kertészetüket, amely nem öntözéses, hanem csak száraz kertészet, mégis már 30.000 forintot hozott eddig, pedig csak ezután jön a „vastagja”. Majd az állattenyésztésre terelődött a szó. — Állattenyésztésünk fejlesztés alatt van. Megértettük a párt szavát — folytatta Imru elvtárs, miközben tekintete hol a rakodókon, hol az. ajtónyiláson át látható mázsa nyelvén ugrált. Tavaly 5 lehenünk volt, az idén már 11 van, jövőre még több lesz, mert van utánpótlás. Legelőnk, takarmányunk van elegendő, a tagság szorgalmában sincs hiány, így hát nincs akadálya a fejlődésnek. — Siló van-e elegendő? — Jelenleg 120 köbméter van készen, 100 köbméter nyári tervünkkel szemben. December 1-ig lesz 400 köbméter körül. (Évi terv 300 köbméter.) Amit eddig készítettünk, az őszi takarmánykeverékekből áll: szö- szósbükköny rozzsal és őszi borsó őszi árpával. 15 holdat vetettünk, de ebből mintegy 4 holdat zölden etettünk fel. A többit másod vetésből: borsóscsalamá- dé’oól és édescirokból, ku- koricaszárból és nyers répaszeletből, továbbá a kertészet hulladékaiból készítjük. A múlt évi nagyon jól sikerült. Egész télen ít kitartott, még maradt .s 70 köbméter, amit átadtunk az állatforgalmi vállalatnak 1500 mázsa istállótrágyáért. Az idén nem igen marad, mert nőtt az állatállományunk. — Milyen állatokkal etették? — Szarvasmarhával és juhokkal. Igen jó hatással volt a tejtermelésre. Azelőtt 4—5 liter volt a fejési átlag. A silótól és némi abraktól megkétszereződött. (Tavaly abrakban elég szűkén álltak, most árpa, kukorica, korpa bővebben lesz.) A tehenek 25—30 kilót kaptak naponta és darabonként, a juhok pedig 2 kilót és 25—30 deka kompaktot. Eleinte a tagság is idegenkedett a silótól, de a tavalyi tapasztalatok mindenkit meggyőztek arról, hogy igen olcsó és ,ió takarmány, amelyet kár volna nélkülözni. A fiatalok hogy vettek részt a silózásban? — A megyei felhívást mi is olvastuk és meg is beszéltük. Sajnos, kevés fiatalságunk van, de ők lelkesen kivették részüket ebbői a munkából. Szatmári Sándor etette a silótöltőt, Kertész Veronka és Kertész István pedig a kezére dolgoztak. Vállalták, hogy a további silózási munkában sem maradnak el. így biztos, hogy a tsz- oen nem lesz hiba a siló- takarmány körül. Elvégre elsősorban a tsz-tagok látják hasznát. (Za) Megszerezzük az első helyet « kenyérgyárak versenyében Olvastam a Néplapban a nyíregyházi Sütőipari Vállalat II. negyedévi munkájáról írt beszámolót. Részt- vettem a vállalat' élüzem ünnepségén. Bár vállalatunk, a mátészalkai Sütőipari Vállalat alulmaradt a versenyben, örülünk annak, hogy versenytársunk él- uzem lett. A IX. negyedévben mi is szép eredményeket ■ értünk oi. Liszt felhasználásunkat félszázalékkal, fűtőanyag felhasználásunkat pedig 10 százalékkal csökkentettük, 254 mázsa lisztet és 2200 mázsa fűtőanyagot takarítottunk meg. Nyereségesen dolgoztunk, de mégsem teljesítettünk minden élüzem teltételt, A nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál jobb a munkaszervezés mint r:á lünk és több szakmunkás dolgozik, ami arra int minket, hogy szervezzük meg jobban a munkát és nagyobb gondot fordítsunk a szakmai továbbképzésre. A vállalat dolgozóival együtt igyekezni fogunk a hibákat kijavítani. Tovább folytatjuk a versenyt, és a III. negyedévben jobb eredményt igyekszünk el- őrhi, mint a nyíregyházi Sütőipari Vállalat. Megakarjuk szerezni az első helyet a kenyérgyárak versenyében. Papp Lajos igazgató Mátészalka. Az utolsó forduló kiemelkedő játszmája a Ku- szi—Filep mérkőzés volt. Ez a játék végül is kemény küzdelem után döntetlen eredményt hozott. Jgyanigy végződött a Kre- csák—Kaszner és a Hódi— Tiszai játszma is. Kovács .sgyőzte Nemest, Kiss Ernő ’edig Bökönyit. Brilla-Bán- falvi megverte Ármost. Ezzel a 11 napig tartó érdekes verseny végetéx*t. Az első helyet 10 és fél ponttal Brilla-Bánfalvi Sándor, a Nyíregyházi Vörös Meteor versenyzője nyerte, második Kuszi 8, harmadik dr. Fiiep (Miskolc) 7 és fél ponttal. Bebizonyosodott a verseny során, hogy megyénkben igen élénk a sakkélet és versenyzőink szép, színvonalas játékra képesek. Egyre inkább számolni kell a vidéki tehetségek előretörésével is. A verreny végén kiosztották a díjakat. * A városi üzemi labdarúgó bajnokságban a Finommechanikai Vállalat csapata 14 ponttal vezet, 1 ponttal utánuk következik a Vendéglátó, majd 12 ponttal a Lakatosüzem, együttese. Negyedik a Sertéstenyésztő Vállalat, ötödik a Statisztikai Hivatal. A hátsó csoportban foglalt helyet a Megyevill, a Bel-' sped, a Nyomda es az. AMG csapata. * Versenyt rendezett a Nyíregyházi Spartacus Sportkör, a szövetkezeti és kis- .páros dolgozok labdarugói, és sakkozói részére. A házi bajnokság célja: minél több dolgozóval megkedveltetni a módszeres sportolást. — Soportolóink örömmel is vettek részt a versenyben, és némelyik együttes igen ló eredményt ért el, A labdarúgók közül a Faipari KTSZ együttese tűnt ki, 8 mérkőzésből csupán egyetlen pontot vesztettek, ez-' után az Építőipari, majd a Ruházati Szövetkezet labdarúgói következnek. Véget ért a sakkbajnoksag is, amelyben Borss és Pátla szaktársak szerezték meg a két csoport első helyét. Jól szerepelt még Sállá, Demeter, Dérczi és Rácz szaktárs is. Maibaum László. Ä három győztes Egy vidám délután A Bessenyei-téren kerékpározni tanulnak a legifjabbak Néni rég jól sikerült kerékpáros versenyt rendeztek Nyíregyházán a megyei Spartakiád döntői során. A 10 km-es távon Soproni Szabó Ilonka a biri posta dolgozója szerezte meg az első helyet. Mintegy 20 percet maga mögött hagyía versenytársait, második Bodán Mária (Nyírbátor), harmadik Vámos Katalin (Kisvárda) volt. Képünk az első három helyezettről készült. > Többször adtunk már hírt ,i Nyíregyházi Törekvés kiváló tornászairól. A fiatal tornászok már többwi- -enyen szereztek megbecsülést városunknak. Legtöbb szeren igen jó teljesit- ■lényt nyújt Horányi Ferenc. Felvételünk lóugrás közben mutatja be a kiváló tornászt. Hammel Józsei. * A Tiszavasvári Traktor csapatban Kovács István _'dzü, mint játékos is szerepelt, emiatt megóvtak két mérkőzésüket. A fegyelmi bizottság helyt adott a Nyíregyházi Kinizsi és Mátészalkai Törekvés óvásának, így a tiszavasvári együttestől 4 pontot elvetKérjük sportlevezelőin- ket, hogy vasárnapi mérkőzése! "i irt tudósításaikat még vasárnap este, de legkésőbb hétfőn adják postára, mert a késve beérkezett írásokat nincs módunkban közölni. Annál szívesebben vesszük, ha a sportkörök munkájáról, általában a falu sportjáról írnak színes aeszámolót. Karolják fel a sportlevelezők az atlétika, az úszás, és a röplabda ügyét is, s ne szorítkozzanak csupán labdarúgómérkőzések" tudósítására. Ilyen írásokat hétközben is szíve-' sen veszünk és közöljük lapunkban. s 5 I hájjá! Ezt a beteg vejem csinálta, én csak árulom. j Azt hiszi, hogy csak maga j valaki? Ügy nézze meg ezt a teknöt, hogy ez nem mu- I szájból készült... Olyan I finom a fája, akár a hegedű — dicsérte a cigány és J a teknő végét a kőhöz ütö- gette. — Egy barna ötvenesnél alább nem adom, akárhogy is kéri... Borca néni nem akart tovább vitázni, mert már így is álltak körülöttük, annyit azért mégis mondott: — Hát van magának istene ennyit kérni érte? A férfi felkapta a teknöt, forgatta, mutogatta, hogy nézzék meg ez az, amiért ő egy ötvenest kér. Az emberek nevettek. Erre leeresztette a teknöt a kezéből. — De fösvény az asszonyság ... hát ha olyan sok píze lián, mér sajnálja azt j az öt forintot? — Én sajnálom? Én? De maga ... ha csak zsebpénznek kell, akkor adja ide j negyvenötért és viszem. A cigányember megva- vakarta a tarkóját. Valahogy visszafelé sült el ez a dolog. — Tuggya mit asszonyság? ... Mivel magának is van, nekem is van, felezzük meg az öt forintot... ne mondja, hogy annyira krajcárrágó vagyok ... Na, asszonyság? Borca néni gondolkozott egy ideig. Aztán felcsapta a fejét, kiegyenesedett. — Hát legyen ... nem bánom ... Megvette a teknöt, mert hát mit csináljon, ha kell a teknő. (—ó. G-.)
