Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-27 / 201. szám

,1355 augusztus 21, szcmbat N e P L A P cí tekmjú Jegyzetek a nyíregyházi ünnepi vásárról ff orca néni teknöt in- dúlt venni. Siet is odafelé, ahol a teknővájá- kat látja, hogy jó teknöt kapjon, ki ne válogassák előtte. Végigmegy a teknőváják ^ előtt. Alig van három négy. Sokkal kevesebb, mint más kor. És nem is nagyon ki- nalgatják. Akkor áll csak meg, ami kor másodjára ért egy sár gacipős férfi elé. — Tessék, tessék... jó teknők — mondja az ember és a kezébe nyom egyet. Borca néni nézi, forgatja, klem a régi ez hiába, mert nem a régiek már a cigá­nyok sem. Gyárba, üzembe járnák dolgozni és nem a teknővájásból élnek, mint azelőtt. Borca néni leteszi a tsk- not, szinte ledobja, hogy csak úgy kong. — El ne hasítsa mán lel­kem ... — mondja aggódó hangon a férfi és nyomban fel is veszi. Nézi, vizsgál- gatja ő is. — Oszt miért nem jó e? — Vastag. Lusta vöt ki­vájni ... — Az nem nyüvik el. a még vazstag ... Borca néni rá se hallgat, ekkor már egy másik teknő van a kezében. De az sem tetszik neki valami nagyon. Hol vannak a régi jó tek- nők? Ezt persze csak úgy gondolja. Tudni, nem tudja milyenek voltak a régiek, mert neki soha se volt meg új teknője. Abban dagasz­tott eddig, ami az anyja után maradt. Egy hasadt, foltozott, egérrágott végű teknőbe. jX/t egnézi most, megválo- gatja mit vesz meg. Forgatja a kezében és elé­gedetlenül csóválja a fejét. — Az se jó mi? .. . asz- szonyság? — kérdi a ci­gány. — Nem bizony! Rosszat meg nem veszek. Nekem teknyő kell! — Mír rossz ez a teknő mondja meg? A királyné is elsüthetne, dagaszthatna ebbe... — dicséri a férfi a teknöt. — Nézze meg — mondja Borca néni és elkapja a ke­zéből a teknöt. — Atal lát­ni rajta olyan vékony ... Elkaparom egy félesztendő alatt, kilyukad! — Ugyan asszonyság, a mai világban nem süt maga annyi kalácsot, hogy ez el- nyűjön. Borca néni nagyot néz. Mit mondott ez az ember? Hát mit gondol, hogy ki­csoda ö? — Idefigyeljen hájjá! — kiált rá a teknővájóra — hát mit gondol maga, hogy olyan ágrulszakadt, esett vagyok én?... Ide hallgas­son jó ember — és megfogja a cigány kabátját — hu­szonöt mázsa terményt vitt haza az én uram a minap is a tsz-ből. De csak előleg volt. A nyakamban is itt van nekem háromezer fo­rint... úgy nézzék rám! Hát látott maga ennyi pízt csak a szemivei is, mi? fi” nnél aztán az embe­-L/ rünknek sem kell több. — Hát maga mit gondol, azért hogy én teknöt áru­lok, nekem nincs, vagy én büdösféreggel élek, otthun... E/z csak zsebpiz nekem asz- szonyság, bizony úgy, mer dógozok én ... yyárba, nagy gyárba. Olyan gépen, ami mellett maga megszédülne, A .szakma kiváló dolgozója Véget értek a küzdelmek esz MTSB minősítő sakkversenyén Novak Mihály sztahano­vista gépkocsivezető, az 53-as Autóbuszközlekedási Vállalat dolgozója 35 éve vezet gépkocsit. Az alkot­mányi munkaversenyben elnyerte a szakma kiváló dolgozója jelvényt. Az ófehértói Szabadság TSZ elegeudő silótakarmányt készít a télre Augusztus 25-én nagy sürgés-forgás volt a tsz. központi irodája előtt. Ve- rejtékes arcú, átizzadt ingű emberek leli zsákokat ci­peltek a bejárat előtt sora­kozó szekerekre. Már-már azt hittem, hogy véletlen- ségből a magtárhoz téved­tem, de a —■ Szabadság TSZ irodája — felirat vég­képpen meggyőzött. Mégis csak jó helyen járok. — Nem fért a magtárba — mondta mosolyogva a felém forduló Imru István elnök. Innen meg egy-ket­tőre hazahordják a tagok. Hiszen az övék. Ez az elő­leg. — Az idén jól fizetett a gabona. — Nincs panaszunk a többire sem. Dicsérte a ku­koricát, burgonyát és fő­leg a kertészetüket, amely nem öntözéses, hanem csak száraz kertészet, mégis már 30.000 forintot hozott eddig, pedig csak ezután jön a „vastagja”. Majd az állattenyésztésre terelődött a szó. — Állattenyésztésünk fej­lesztés alatt van. Megértet­tük a párt szavát — foly­tatta Imru elvtárs, miköz­ben tekintete hol a rako­dókon, hol az. ajtónyiláson át látható mázsa nyelvén ugrált. Tavaly 5 lehenünk volt, az idén már 11 van, jövőre még több lesz, mert van utánpótlás. Legelőnk, takarmányunk van elegen­dő, a tagság szorgalmában sincs hiány, így hát nincs akadálya a fejlődésnek. — Siló van-e elegendő? — Jelenleg 120 köbméter van készen, 100 köbméter nyári tervünkkel szemben. December 1-ig lesz 400 köb­méter körül. (Évi terv 300 köbméter.) Amit eddig ké­szítettünk, az őszi takar­mánykeverékekből áll: szö- szósbükköny rozzsal és őszi borsó őszi árpával. 15 hol­dat vetettünk, de ebből mintegy 4 holdat zölden etettünk fel. A többit má­sod vetésből: borsóscsalamá- dé’oól és édescirokból, ku- koricaszárból és nyers ré­paszeletből, továbbá a ker­tészet hulladékaiból készít­jük. A múlt évi nagyon jól sikerült. Egész télen ít ki­tartott, még maradt .s 70 köbméter, amit átadtunk az állatforgalmi vállalatnak 1500 mázsa istállótrágyáért. Az idén nem igen marad, mert nőtt az állatállomá­nyunk. — Milyen állatokkal etet­ték? — Szarvasmarhával és juhokkal. Igen jó hatással volt a tejtermelésre. Az­előtt 4—5 liter volt a fejési átlag. A silótól és némi ab­raktól megkétszereződött. (Tavaly abrakban elég szű­kén álltak, most árpa, ku­korica, korpa bővebben lesz.) A tehenek 25—30 kilót kaptak naponta és dara­bonként, a juhok pedig 2 kilót és 25—30 deka kom­paktot. Eleinte a tagság is idegenkedett a silótól, de a tavalyi tapasztalatok mindenkit meggyőztek ar­ról, hogy igen olcsó és ,ió takarmány, amelyet kár volna nélkülözni. A fiatalok hogy vettek részt a silózásban? — A megyei felhívást mi is olvastuk és meg is be­széltük. Sajnos, kevés fia­talságunk van, de ők lelke­sen kivették részüket ebbői a munkából. Szatmári Sán­dor etette a silótöltőt, Ker­tész Veronka és Kertész István pedig a kezére dol­goztak. Vállalták, hogy a további silózási munkában sem maradnak el. így biztos, hogy a tsz- oen nem lesz hiba a siló- takarmány körül. Elvégre elsősorban a tsz-tagok lát­ják hasznát. (Za) Megszerezzük az első helyet « kenyérgyárak versenyében Olvastam a Néplapban a nyíregyházi Sütőipari Vál­lalat II. negyedévi munká­járól írt beszámolót. Részt- vettem a vállalat' élüzem ünnepségén. Bár vállala­tunk, a mátészalkai Sütő­ipari Vállalat alulmaradt a versenyben, örülünk annak, hogy versenytársunk él- uzem lett. A IX. negyedévben mi is szép eredményeket ■ értünk oi. Liszt felhasználásunkat félszázalékkal, fűtőanyag felhasználásunkat pedig 10 százalékkal csökkentettük, 254 mázsa lisztet és 2200 mázsa fűtőanyagot takarí­tottunk meg. Nyereségesen dolgoztunk, de mégsem tel­jesítettünk minden élüzem teltételt, A nyíregyházi Sü­tőipari Vállalatnál jobb a munkaszervezés mint r:á lünk és több szakmunkás dolgozik, ami arra int min­ket, hogy szervezzük meg jobban a munkát és na­gyobb gondot fordítsunk a szakmai továbbképzésre. A vállalat dolgozóival együtt igyekezni fogunk a hibá­kat kijavítani. Tovább folytatjuk a versenyt, és a III. negyedévben jobb eredményt igyekszünk el- őrhi, mint a nyíregyházi Sütőipari Vállalat. Meg­akarjuk szerezni az első helyet a kenyérgyárak ver­senyében. Papp Lajos igazgató Mátészalka. Az utolsó forduló ki­emelkedő játszmája a Ku- szi—Filep mérkőzés volt. Ez a játék végül is ke­mény küzdelem után dön­tetlen eredményt hozott. Jgyanigy végződött a Kre- csák—Kaszner és a Hódi— Tiszai játszma is. Kovács .sgyőzte Nemest, Kiss Ernő ’edig Bökönyit. Brilla-Bán- falvi megverte Ármost. Ezzel a 11 napig tartó érdekes verseny végetéx*t. Az első helyet 10 és fél ponttal Brilla-Bánfalvi Sán­dor, a Nyíregyházi Vörös Meteor versenyzője nyerte, második Kuszi 8, harma­dik dr. Fiiep (Miskolc) 7 és fél ponttal. Bebizonyoso­dott a verseny során, hogy megyénkben igen élénk a sakkélet és versenyzőink szép, színvonalas játékra képesek. Egyre inkább szá­molni kell a vidéki tehet­ségek előretörésével is. A verreny végén kiosztották a díjakat. * A városi üzemi labda­rúgó bajnokságban a Fi­nommechanikai Vállalat csapata 14 ponttal vezet, 1 ponttal utánuk következik a Vendéglátó, majd 12 ponttal a Lakatosüzem, együttese. Negyedik a Ser­téstenyésztő Vállalat, ötö­dik a Statisztikai Hivatal. A hátsó csoportban foglalt helyet a Megyevill, a Bel-' sped, a Nyomda es az. AMG csapata. * Versenyt rendezett a Nyír­egyházi Spartacus Sport­kör, a szövetkezeti és kis- .páros dolgozok labdarugói, és sakkozói részére. A házi bajnokság célja: minél több dolgozóval megkedveltetni a módszeres sportolást. — Soportolóink örömmel is vettek részt a versenyben, és némelyik együttes igen ló eredményt ért el, A lab­darúgók közül a Faipari KTSZ együttese tűnt ki, 8 mérkőzésből csupán egyet­len pontot vesztettek, ez-' után az Építőipari, majd a Ruházati Szövetkezet lab­darúgói következnek. Vé­get ért a sakkbajnoksag is, amelyben Borss és Pátla szaktársak szerezték meg a két csoport első helyét. Jól szerepelt még Sállá, De­meter, Dérczi és Rácz szaktárs is. Maibaum László. Ä három győztes Egy vidám délután A Bessenyei-téren kerékpározni tanulnak a legifjabbak Néni rég jól sikerült kerékpáros versenyt rendez­tek Nyíregyházán a megyei Spartakiád döntői során. A 10 km-es távon Soproni Szabó Ilonka a biri posta dolgozója szerezte meg az első helyet. Mintegy 20 percet maga mögött hagyía versenytársait, második Bodán Mária (Nyírbátor), harmadik Vámos Katalin (Kisvárda) volt. Képünk az első három helyezettről készült. > Többször adtunk már hírt ,i Nyíregyházi Törekvés kiváló tornászairól. A fia­tal tornászok már többwi- -enyen szereztek megbecsü­lést városunknak. Legtöbb szeren igen jó teljesit- ■lényt nyújt Horányi Fe­renc. Felvételünk lóugrás közben mutatja be a ki­váló tornászt. Hammel Józsei. * A Tiszavasvári Traktor csapatban Kovács István _'dzü, mint játékos is sze­repelt, emiatt megóvtak két mérkőzésüket. A fe­gyelmi bizottság helyt adott a Nyíregyházi Kinizsi és Mátészalkai Törekvés óvá­sának, így a tiszavasvári együttestől 4 pontot elvet­Kérjük sportlevezelőin- ket, hogy vasárnapi mérkő­zése! "i irt tudósításaikat még vasárnap este, de leg­később hétfőn adják postá­ra, mert a késve beérkezett írásokat nincs módunkban közölni. Annál szívesebben vesszük, ha a sportkörök munkájáról, általában a falu sportjáról írnak színes aeszámolót. Karolják fel a sportlevelezők az atlétika, az úszás, és a röplabda ügyét is, s ne szorítkozza­nak csupán labdarúgómér­kőzések" tudósítására. Ilyen írásokat hétközben is szíve-' sen veszünk és közöljük lapunkban. s 5 I hájjá! Ezt a beteg vejem csinálta, én csak árulom. j Azt hiszi, hogy csak maga j valaki? Ügy nézze meg ezt a teknöt, hogy ez nem mu- I szájból készült... Olyan I finom a fája, akár a hege­dű — dicsérte a cigány és J a teknő végét a kőhöz ütö- gette. — Egy barna ötvenes­nél alább nem adom, akárhogy is kéri... Borca néni nem akart to­vább vitázni, mert már így is álltak körülöttük, annyit azért mégis mondott: — Hát van magának is­tene ennyit kérni érte? A férfi felkapta a teknöt, forgatta, mutogatta, hogy nézzék meg ez az, amiért ő egy ötvenest kér. Az embe­rek nevettek. Erre leeresz­tette a teknöt a kezéből. — De fösvény az asszony­ság ... hát ha olyan sok píze lián, mér sajnálja azt j az öt forintot? — Én sajnálom? Én? De maga ... ha csak zsebpénz­nek kell, akkor adja ide j negyvenötért és viszem. A cigányember megva- vakarta a tarkóját. Valahogy visszafelé sült el ez a dolog. — Tuggya mit asszony­ság? ... Mivel magának is van, nekem is van, felezzük meg az öt forintot... ne mondja, hogy annyira kraj­cárrágó vagyok ... Na, asszonyság? Borca néni gondolkozott egy ideig. Aztán felcsapta a fejét, kiegyenesedett. — Hát legyen ... nem bá­nom ... Megvette a teknöt, mert hát mit csináljon, ha kell a teknő. (—ó. G-.)

Next

/
Thumbnails
Contents