Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-26 / 200. szám

XII. évfolyam, 200. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955 augusztus 26, péntek A mai számban s Alkotó pártszervezet a tisz aadonyi Alkotmány TSZ-ben (2. oldal) Adjanak nagyobb segítséget a gépállomások terme?" szövetkezeteinknek (3. oldal) Sport (4. oldal) Az új tanév küszöbén Kis magyarok nagy könyvvel a kezükben is­merkednek az ABC-vel és az lxl-el. Öszes hajú, jósá­gos tekintetű tanító figyeli minden mozdulatukat. Min­degyiket, mint saját gyer­mekét, úgy tanítja meg a ceruza megfogására, a ke­zek tartására, s las.c a-las- san, ügyesen indulnak a papíron a serceg'í ccruzahe- gyek, hogy alapját rakják minden tudományok első téglájának, a betűvetésnek. Ha iskoláról, ABC-ről és egyszer egyről hall az em­ber, mindig gyermekkori emlékei jutnak eszébe. Azok az esztendők, amikor még óriásnak látta a taní­tót, sokszor hatalmasabb­nak, mint az anyját, mert az anyai szót néha meg­próbálja a gyerek áthágni, és bizony az egyszer-egy- szer büntetés nélkül is si­kerül, de a tanítói szót — legalább is az első osztá­lyokban — nem nagyon merik megszegni. Ezek az emlékek kavarognak most azokban a szülőkben is, akik meszelővei és egyéb szerszámmal a kezükben önkéntesen tatarozzák az iskolákat, hogy szép fehér falak, tiszta tantermek várják gyermekeiket, akik elfogódottan, néha sirdo- gálva lépik át először a tudomány várának küszö­bét. Megyénkben az iskolák és a nevelők csaknem min­denütt felkészülve várják a tanév megnyitását. Sok helyen már megvoltak a tanévnyitó értekezletek, és megbeszélték, hogy miként kezdjék el szeptember el­sején a munkát. Nevelőink — öregek és fiatalok — e néhány hátra lévő napban újra és újra eltervezik az első órákat, hogyan mond­ják majd az új hallgatók­nak az első szavakat. Tud­ják jól, hogy igen sokat jelent az első óra, a taní­tói és tanári tekintély megteremtésének órája. Megyénkben a szülői munkaközösségek és az ok­tatási állandó bizottságok az elmúlt időszakban, de különösen a legutóbbi tan­évben igen nagy segitséget nyújtottak az iskoláknak és a nevelőknek. Sok he­lyen, így Nyírkércsen, Va­ján és másutt komoly har­cot folytattak a notórius mulasztókkal szemben. De nemcsak ez jellemzi a mun­kájukat, hiszen egész sora van a községeknek, ahol a szülői munkaközösség tag­jai társadalmi úton szállí­tották az állomásról, vagy a közeli községből a tüzelőt az iskola részére. És több község dicsekedhet olyan szülői munkaközösséggel, mint Leveleken van, ahol több, mint 4500 forint ér­tékű társadalmi munkával segítették a szülők az is­kola rendbehozását. A szülői munkaközössé- e munkája azt bizonyít- ía. hogy a társadalom meg- (~--süli a nevelőket, Látja értékes munkájukat és se­gít abban. De ezentúl az a közmegbecsülés, amely kö­rülveszi pedagógusainkat, azt igazolja, hogy nálunk szeretik a tanítókat, taná­rokat, tudják, hogy éle­tünk tanulás nélkül, taní­tók, tanárok nélkül elkép­zelhetetlen. E társadalmi megbecsülést erősítette meg pártunk és államunk azzal, hogy nevelőink — és külö­nösen az id ősebb nevelők — fizetését rendezte, s ez­zel anyagi gondjaikat le­vette vállukról, megterem­tette a nyugodt élet még jobb lehetőségét, s annak a feltételét, hogy tanítóink és tanáraink minden erejüket hivatásuknak áldozhassák. Most a tanévmegnyítós előtt tanáraink, tanítóink jól tudják, hogy rajtuk a sor. Éppen ezért egyre jel­lemzőbb a gondos felkészí­tés. Egyre többen vannak olyanok, — mint Kövesi Béla igazgató, — akik sza­badságuk egyrészét is arra áldozták, hogy egyre több és tor.b ötlettel szertárukat gazdagítsák, újabb és újabb szemléltető eszközt készít­senek. Tanítási rendszerünk a gyakorlati életre neveli gyermekeinket. Ezért szük­séges. hogy pedagógusaink a találékonyságokat, az öt- letességcket az eddigieknél sokkal fokozottabb módon használják. De ezentúl újabb társadalmi gondos­kodásra is szükség van. — (.Vernéink, gépállomásaink, állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink az ófehértói gépállomás segítő példáján tűi necsak a tan­termi felszerelésekét tartsák rendbe, necsak kis lócákat ajándékozzanak óvodáink és iskoláink számára, ha­nem a fizika, vegytan és természetrajz oktatáshoz ad­janak segítséget azzal is, hogy újabb és újabb szem­léltetőeszközöket készítse­nek az iskolák számára. Ez a mpzgalom segíteni fogja gyermekeink tanulását. De pedagógusaink munkássá­gát is. Most, hogy néhány nap múlva megnyitja kapuit minden iskola, az utolsó hé­ten mégegyszer gondolják át pedagógusaink feladatu­kat. A szülői munkaközös­ségek és oktatási állandó bizottságok győződjenek meg arról, hogy az iskola méltóképpen várja növen­dékeit, ha még nincs min­den rendben, segítsenek a nevelőknek, hogy tiszta, jól felszerelt iskola fogadja majd a tanulókat. A követ­kező évben a szülői mun­kaközösségek és oktatási állandó bizottságok erezze­nek nagyobb felelősséget a gyermekek iránt. A peda­gógusokkal egyetemben munkájukkal biztosítsák a még jobb tanulmányi ered­ményt. A pedagógusok pe­dig az iskolából kikerült növendékekre és a DISZ- fiatalokra is gondoljanak ugyanúgy, mint falvaink népművelési munkájára is hogy hivatásukat egész tel­iességében teljesíteni tud- iák és kiérdemeljék a nép­tanító büszke címét. Az idei magas termés az őszi kalászosok vetésének jó előkészítésére figyelmeztet Az őszi munkák idejében való elvégzésével is biztosítjuk a jövő évi bő termést Az idei kalászosaink ter­mése bőséges volt. Búzából elértük a holdanként! 14— 15 mázsás átlagot. Álla­munkkal szembeni kötele­zettségünknek eleget tet­tünk. Bőven jutott kenyér- gabona tagságunknak. Szép a dohányunk is. Magas ter­mésre számítunk. A bur­gonyánknak csodájára jár­hatnak, mert holdanként teremni fog 160 mázsát — homokos földön. A szép eredmények munkánk nyomán születtek. Kemény helytállásunk el­ismeréséül Alkotmányunk napján szép ajándékot kaptunk: egy harmonikát, egy sakk-készletet és 17 darab értékes könyvet. Két termelőszövetkezeti tagunk pedig kormánykitüntetés­ben részesült. Az elért sikerek és jutal­mak még serényebb mun­kára serkentik szövetkeze­tünk egész tagságát. Az őszi betakarításhoz fogtunk. Ed­dig három holdon letörtük a dohányt, körülbelül 4000 póré dohány termett. Eb­ből színdohány 2500 póré. Igyekeztünk a másodve­téssel is. Leszántottunk 90 holdat, ebből 50 holdat be­vetettünk másodvetéssel. Most pedig megkezdjük a rozs vetését. Idejében akar­juk végezni, hogy jövőre is bő termést hordhassunk be. Az idei termés az őszi kalászosok vetésének jó előkészítésére figyelmeztet. Nagy Józsefné Kossuth TSZ, Piricse. Vállalatunknál is igen jól fizettek a kalászosok. Érdemes néhány adatot megemlíteni. Búzából 16.32 mázsa, rozsból 15.46 mázsa, őszi árpából 21.72 mázsa, zabból 16.47 mázsa és bor­sóból 14.75 mázsa átlagter­mést értünk el holdanként. Meg kell azt is említeni, hogy földjeink nagyrészt homokos területen vannak. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás fölény­ben van a kisüzemmel. A vállalatnál dolgozó idősebb emberek azt mondják, hogy ezen a területen soha nem volt ilyen magas termés, de nincsen a környékben az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein sem. Az idei jó termés arra ösztönöz, hogy jó elő­készítéssel magas ter­mést biztosítsunk jövő­re is. zást. Minden telepünkön trágyakezelésre a leghoz2á. értőbb embert állítottuk be, hogy jóminőségű trágyával fokozhassuk a talajerőt. — Nyárvégi trágyázásra kö­rülbelül 120.000 mázsa trá­gyát használunk fel. A tráV gyázási munkákat, a szál­lítást nagyrészt gépekkel végezzük el. Agronómu. saink elhatározták, hogy szeptember 20-ig a rozs, az őszi árpa és őszi ke­verékek földbe kerül­nek. Október 10-re po­ciik elvetjük az őszi búzát. Nagyon szükséges a ve­tési munkákat időben el­végezni, mert a nyírségi homokon a vetés megbok­rosodva, megerősödve telel át kár nélkül. Mi ezért igyekszünk. Gyors, időben végzett vetéssel is biztosí­tani akarjuk a jövőévi ma­gas termést. A BEGYŰJTÉS HÍREI A bakíai járás ax első a kenyérgabona begyűjtési versenyben A Megyei Begyűjtési Hi­vatal augusztus 20-ig bezá­rólag értékelte a megye járásai közt folyó, Alkot­mányunk tiszteletére indult begyűjtési versenyt. A ke­nyérgabonabegyűjtési ver­senyben az alábbi sorrend alakuTc ki: Eisö a baktai járás, má­sodik a kisvárdai járás, harmadik a nagykállói já­Megelőztük Nyírmada dolgozói jú­nius 2-án versenyre szólí­tották fel a baktai és nyír­bátori járás összes közsé­geit. A versenyfelhívást sok község elfogadta. A versenyt valóban a szívén viselte Nyírbátor. A július 2-i értékelés szerint meg is előzte Nyirmadát. Augusztus 23-án a Járási Begyűjtési Hivatal felül­vizsgálta a versenyeredmé­nyeket Nyírmadán. A ma- dai dolgozók a felhívásban annakidején azt vállalták, hogy augusztus 20-ra egész évi sertásbeadási kötele­zettségének a község 88 szá­zalékra eleget tesz. Ezt a vállalást túlteljesítettük: 94.5 százalékra eleget tet­tünk. Nyírbátor viszont csak 62.9 százalékra telje­sítette. Vógcmarhabegyűj- tési tervünk 95 százalékos rás, .negyedik a nyíregyházi járás, ötödik a tiszalöki já­rás, hatodik a nyírbátori járás, hetedik a kemecsei járás, nyolcadik a máté­szalkai járás, kilencedik a vásárcsnaményi járás, tize­dik a csengeri járás, tizen­egyedik a fehérgyarmati járás. Megyei Begyűjtési Hivatal. Nyírbátort teljesítését vállaltuk, de csak 85.2 százalékot telje­sítettünk. Nyírbátor pedig 73.7 százalékot. Tojásbe­adásunkat 75 százalékos teljesítése helyett 87.3 száza­lékra teljesítettük. Nyírbá­tor 76.2 százalékra. Ba­romfibeadásunk 85 száza­lékos teljesítését vállaltuk és csak 67 százalékot telje­sítettünk. Nyírbátor pedig 52.8 százalékot. Tejbeadási kötelezettségünk erre az időszakra eső részének 100 százalékos teljesítését vál­laltuk. Túlteljesítettük, mert már egész évi ter­vünket 7.6 százalék híján teljesítettük. Nyírbátor vi­szont éves tejbeadási kö­telezettségének csak 55.8 százalékra tett eleget. Bíró Bertalan begyűjtési megbízott. A Tiszavasvéri Téglagyár szeptember 20-ra teljesíti III. negyedévi tervet Nemrég kezdte meg a termelést a tiszavasvári új téglaégető kemence. Egy- egy körrel 180 ezer téglát égetnek. Az égetésnél Ju­hász Ferenc téglaégető mester „Duvanov” égetési módszerrel biztosítja a tég­lák jó minőségű kiégését, és minden 1.000 darab tég­la után 40 kiló szenet ta­karít meg. Dolgozó társai is teljesítik a normát. így érték el, hogy augti—tus í?0-ig az esedé­kes évi tervüket 14 száza­lékkal túlteljesítették. To­vább versenyeznek, hogy a III. negyedévi tervet szep­tember 20-ra befejezzék. Oros községben a tegnapi napon mind a termelőszövetkezetiek, mind az egyéni dolgozó parasz­tok a kenyérgabona csépié­i'i't ? :<!v7.T'4k Már készülünk is az elkö­vetkező esztendő Lermés- eredményeinek fokozására. Végezzük a nyári trágyá­Móricz Ferenc, a Nyíregyházi Sertés­tenyésztő és Hizlaló Válla-! lat igazgatója. Mezőgazdasági tanácsadó Silózással biztosítsuk a téli takarmányt Az elmúlt télen mindenki meggyőződhetett arról, hogy milyen nagyszerű takar­mány a siló, az állatállo­mány téli etetésére. Külö. nősen azok a termelőszö­vetkezetek, ahol hamar el­fogyott a szálas takarmány, s majdnem egész télen si­lót etettek állataikkal. Cso­dálkozva láthatták, hogy napról napra gyarapszik az állatok súlya s a tehenek is több tejet adtak. Nem vé­letlen jelenség volt ez, mert a silótakarmány Ka­rotin („A-vitamin“)-ban gaz­dag, étrendi hatása kitűnő és télen is pótolja a lédús fehérjéket is, melyből hús és zsír képződik az állat testében. Ezért volt a nyír- meggyesi Petőfi Termelő- szövetkezetnek állandóan szép sőre marhája, s a silóetetéssel hét literről majdnem tizenhat literre emelkedett a tehenek tej­hozama a tél időszaka alatt alatt. Hasonlóan szép ered­mények születtek a tisza­vasvári Munka Termelő- szövetkezetben is. Az idén ez a szövetkezet hatszáz köbméter silótakarmányt készít. Érthető is, mivel si­lónak fel lehet használni minden növényi marad­ványt, vagy semmibeveszö gyomot. Érdemes elgondol­kodni ezen, hogy mennyi silónak való takarmány megy tönkre évenként egy kis egyéni gazdaságban is. Hiszen jó minőségű silóta­karmányt lehet készíteni a kukorica fattyából, tök-, dinnyeindából, napraforgó tányérjából, répalevélből, burgonyaszárból, vagy ép­pen a paradicsom zöld szá­rából. Nagyszerűen, fel le. hét használni a zöldségker­tek hulladékait, a káposs. tatorzsát és levelet, kara­lábélevelet, savanyú füve­ket, egyszóval minden olyan növényt, amely nem mér­gező hatású az állatállo­mányra. A gondos gazda kaszálja le az árokpartokat, a vadrepce-, csalánbokro­kat is. Semmi olyan nö­vény, amely alkalmas ta­karmányozásra, ne vesszen kárba, mert az állat nagy­szerűen értékesíti s sokszo­rosan meghálálja tejével, húsával. A termelőszövetke­zetek is még nagyobb gon­dot fordítsanak a silótakar­mányok elkészítésére, hogy a silóértékesitési eredmé­nyek mind jobban emel­kedjenek. A gondos elké­szítéshez segítsék a ter­melőszövetkezeteket me­gyénk DISZ-fiataljai. Vál­laljanak védnökséget a siló- készítésért, mert ezzel is elősegítik a Minisztertanács állattenyésztés fellendítésé­ről szóló határozatának megvalósítását. Különösen nagy szerepük van a siló el­készítésénél a községi agro- nómusoknak. Adjanak ta­nácsot, szolgáljanak felvi­lágosítással azoknak, akik silótakarmányt akarnak ké, szíteni állatállományuk jobb téli takarmányozásának megjavításáért. Fontos ez, mert évenként többezer li­ter tejet és több mázsa húst, és egyéb állati ter­mék többletet jelent a dol­gozók élelmiszerrel való jobb ellátásában. Vjlaky Vilmos, a TTIT agrártudományi szakosztályának tagja;

Next

/
Thumbnails
Contents