Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-26 / 200. szám

NÉP CS P Í955 angnsztus 26, péntek *> Több húst és zsírt PÁBTÉPlTÉS ____________■_ Alkotó pártszervezet a tiszaadongi Alkotmány TSZ-ben Egy párt szerve »et első napjai A nagy történelmi fordu­lat augusztus 20-án követ­kezett be a kis tiszaparti faluban. Alkotmányunk születésnapjának hatodik évfordulóját ünnepelte a falu népe, amikor 19 dol­gozó paraszt hosszú vívódá­sok után, új születésnapra ült össze a tanácsházán: Alkotmány néven megala­kították a községben elő­ször, az első termelőszövet­kezetet. Az Alkotmány TSZ létrejöttére nemcsak az új tsz.7 tagjai voltak kíván­csiak, hanem a község egyé­nileg dolgozó gazdái közül nagyon sokan. Nem restell­tek ott állni órák hosszat a tanácsház udvarán, a kivi­lágított ablakok alatt. A termelőszövetkezet újdon­sült tagjai nemcsak sza­vakban adtak kifejezést örömüknek, hanem még azon éjszakán ittak is rá egyet. Nagy volt a boldog­ság. Az ellenségnek ez per­sze nem tetszett. Ette a lúg a nyakát Csatáry Endre volt 100 holdas kuláknak, meg hasonszőrű cimborái­nak Lévai György és K. Gerő Ferenc kulákoknak. Nyilván ezektől származott az a rémhír, hogy a tanács vb. elnöke meg a tanács- titkár 20—20 ezer forintot kaptak, mert megalakítot­ták a termelőszövetkezetet. Az is szájról-szájra járt vasárnap a faluban, hogy a nevezetes éjszakán már eb­ből a pénzből fizették az áldomást a község vezetői a termelőszövetkezet tagjai­nak. Alig alakult meg tehát a termelőszövetkezet Tisza- adonyban, az ellenség máris megkezdte aljas munkáját, izgatását, uszítását a terme­lőszövetkezet ellen, Miért is kellett már most megalakítani a pártsxervexetet ? Biró Gáborné elvtársnő koránlotta a dolgot és fel­szólalásában elmendta, hogy csak akkor kellene a párt- szervezet, ha már közösen dolgoznának a szövetkezet tagjai. A kommunisták hosszas tanácskozása ered­ményre vezetett. A párt- szervezet nyolc tagja egy­mást győzte meg arról, hogy helyesen cselekedtek. — A pártszervezet lesz a szövetkezetünk lendítő ke­reke. Mi, kommunisták va­gyunk arra hivatottak, hogy erősítsük már most a ter­melőszövetkezetet — érvelt Héver Béla elvtárs. — Az agitációs munkát meg kell javítani — véle­kedett Rácz Bertalan, a szövetkezet újdonsült párt­titkára. — Hogy az egész tagságot a szövetkezet fej­lesztése mellett felsorakoz­tassuk, mozgásba hozzuk, arra van szükség, hogy a pártszervezet élő, eleven munkát végezzen. Valóban a pártszervezet mozgékony, éber munkájá­ra nagy szükség van most. A iermclösxöeetkexet kommunista tagjainak mindenről tudnia kell, ami a faluban történik Figyelni a kívülálló dol­gozó parasztok hangulatát, vélekedését, s azokra gyor­san reagálni. A legfonto­sabb feladat most az, hogy minden kommunista váljon agitátorrá, szervezze a. ter­melőszövetkezetekbe az egyénileg dolgozó paraszto­kat. Ugyanakkor egy pilla­natra sem szabad megfeled­kezni az ellenségről. Ez a kettős, egymástól elválaszt­hatatlan feladat a legfonto­sabb most. Tiszaadonyban az ellenség nem alszik. Bár megalakult a termelőszövet­kezet, az ellenség mégis megpróbál olyan hangokat terjeszteni a faluban, hogy ez nem igaz, nem alakult semmi, csak kitalálták. Ez­zel a kulákoknak és bará­taiknak az a célja, hogy el­tereljék a dolgozó parasztok gondolkodását a szövetke­zésről, „megnyugvó“ hangu­latot kialakítani, miután már látják, hogy a tsz. lé­tezik s ők veszve vannak. Míg a község egyes veze­tőit azzal igyekeznek be­mocskolni a falu dolgozói előtt, hogy becstelen, meg­vesztegethető embereknek tüntetik fel, addig a terme­lőszövetkezet ellen úgy ági. tálnak, hogy igyekszenek megfélemlíteni, félrevezetni a dolgozó parasztokat azzal a régi elavult csaj kémcsö­vei, hogy most már az asz- szonyoknak még a fejre- való kendőjét ’s, a belépni szándékozóknak, a szemé­lyi tulajdonát képező evő­kanáltól kezdve a bútoro­kig, mindent be kell vinni a termelőszövetkezetbe. A pártszervezet helyesen cselekedett, amikor első ha­tározatában Kimondotta: a legfontosabb feladat az el­lenség leleplezése s ugyan­ekkor a dolgozó parasztok felvilágosítása a termelő­szövetkezeti gazdálkodás előnyéről, felsőbbrendűségé­ről. Igaza volt Varjú György el'.'íársnak, aki azt •avasrl- ta hogy alaposan meg Kei! szervezni az agitációs mun­kát. A helyes határozatot tett követre. Több kommu­nista, olyanok, mint Papp Béla elvtárs és a termelő- szövetkezet pártank ív üli tagjai, mint Baksa Sándor, kisgyűléseket tartottak. Éj­szakába nyúló beszélgetése­ken ismertették az egyéni­leg dolgozó parasztokkal a termelőszövetkezet terveit és leleplezték az ellenség hangját. A jő szervező, a felvilágosító munka nem is maradt eredménytelenül. Rácz Bertalan elvtárs es­ténként többször beszélge­tett Hodászi Pál középpa­raszttal, Bodnár Zsigmond kisparaszttal, valamint bátyjaival Jánossal és Pál­lal. Ezek közül Rácz János, hallgatva öccse szavára, be is lépett a termelőszövetke­zetbe. De a többiek is gon­dolkodnak. Bodnár Zsig­mond el is mondta, hogy ő sem akar az utolsó belépők között lenni. Csak azt látná már, hogy tevékenykednek is a termelőszövetkezetiek. S bizony erre sokan vár­nak a községben. A terme­lőszövetkezet tagjainak most arra kell törekednie, hogy munkához lássanak. Megkezdjék a tervbe vett építkezések megvalósítását. Eredményes ax a hare, amelyet a termelősxöretkexet kommunistái folytatnak Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint Kozma Mi­hály szegényparaszt esete. Héver Béla elvtárs Kozma Mihállyal beszélgetett, aki még a napokban is Csatáry Endre kulák földjén dolgo­zott. Bebizonyította neki. hogyan zsákmányolja őt ki a kulák. Megmagyarázta, hogy miért lesz jobb, ha be­lép a termelőszövetkezetbe. Kozma Mihály értve a jó- akartú szóból, megértette, hogy ott a helye a termelő- szövetkezetben. Az ilyen Kozma Mihályokat kell fel­világosítani, akik hallgat­nak a párt szavára. Nagy szükség van Tiszaadonyban arra, hogy a pártszervezet az új termelőszövetkezet tagjai ne feledkezzenek meg a szegényparasztokról, aki­ket még most is igyekeznek a kulákok becsapni, ki­zsákmányolni. Ezeket a dol­gozókat ki kell vonni a kulákok befolyása alól és bebizonyítani nekik, hogy jobb a termelőszövetkezet­ben. Eredményes harcot vívnak a dolgozó parasztok felvilágosításáért, megnye­réséért az Alkotmány TSZ kommunistái, tagjai. De se­gítsen a járási pártbizott­ság, a járási tanács, a gép­állomás is! Közös erővel a termelőszövetkezet munká­ra kész tagjaival nem két­séges, nagy eredményeket érnek el itt Tiszaadonyban is s a következő napokban sok egyénileg dolgozó pa­raszt választja a felemelke­dés útját, az Alkotmány TSZ-ben. Farkas Kálmán. Harmincnyolc és félezer liter tejjel teljesítették túl tervüket a barabási állami gaxdaság tehenésxei A barabási állami gaz­daság állattenyésztői 107 fe­jős tehenet gondoznak. El­határozták, hogy túlteljesí­tik fejési és szaporulati ter­vüket és maradékta’anul végrehajtják a Miniszterta­nács korábban megjelent határozatát. Már az év ele­jén megkezdték szorgalmas munkájukat, hogy az első féléves eredményük is bi­zonyítéka legyen adott sza­vuknak. Élénk verseny ala­kult ki Kelemen Béla, Kári József és Ábrány Károly tehenészek között. Ellen­őrizték egymás istállóinak tisztaságát, az etetés, fejés pontos idejét, és a felhasz­nált takarmányok minősé­gét. A gondos munka nyo­mán napról-napra n5tf az eredmény. Az első fél év alatt négy egész öl tized li­terről 10 és fél liter tejre emelkedett az istállók át­laga. Tervüket 38.500 liter tejjel túlteljesítették, s ez­zel túlszárnyalták éves ter­ven felüli vállalásukat. A gazdaság tehenészei nem elégedtek meg ezzel az eredménnyel. Elhatározták, hogy országos helyezést ér­nek el még ebben az év­ben az állami gazdaságok tehenészeinek versenyében, ígéretet tettek, hogy az év végéig tehenenként átlago­san 3.000 liter tejet fejnek ki, s a tej önköltségi árát 220 fillérre csökkentik. A barabási tehenészek máris megközelítették ezt az eredményt. Eddig mintegy 102.000 forint önköltségi ér­téket takarítottak meg. Je­lenleg 248 fillérbe kerül a gazdaságnak egy liter tej előállítása. Kié lesz a „legjobb dohányfonó brigád“ vándorzászlaja a íermentálógyárban ? Cifra Jenő művezető mű­szakjában sok új munkás dolgozik. Sokszor el kell nekik mondani, hogy a do­hányfonást hogyan végez­hetik könnyebben és gyor­sabban. A tervteljesítés és a dolgozók keresete függ a jó munkától. Gyakran meg­kérdezik művezetőjüket a dolgozók: hogy mi a titka a magas teljesítményszázalék elérésének? — Elsősorban a techno­lógia pontos betartására ügyeljetek — mondja a művezető a lányoknak. — Gondosan készítsétek elő a munkát. Egyszerre lehető­leg mindig egyfajta, egy minőségű dohánylevelet ké­szítsetek a fonáshoz, no, meg kéznél legyen megfe­lelő mennyiségű léc is,' amire a dohánycsomókat J felfonjátok. A többi márj csak a ti ügyességeteken múlik, azon, hogy milyen1 ügyesen fon a fonó, és azon is, hogy az adogatok gyor­san fonják csomóba és ad­ják kezébe a fonónak a do­hányleveleket. Még sokan vannak olya-* nők, akik nem teljesítik a normát. Cifra Jenő műszak­jában különösen nagy gon­dot kell fordítani arra, hogy a dohányíonó brigádok jól szervezett munkával, a munkaidő jó kihasználásá­val teljesíték normájukat, hiszen versenyben vannak Jeszenszki János és Juhász József műszakjával. A Jeszenszki-műszakban Lipcsei Ilona és Gebei Er­zsébet fonóbrigádja dolgo­zik a legjobban. Ebben a műszakban mindenki telje­síti a normát. Juhász Jó­zsef műszakjában Palsák Györgyné tűnik ki legjobb teljesítményével. Már csak két brigád van, — névsze- rint Perger Mária és Kos- tyál Júlia brigádja, — akik norma alatt teljesítenek. Az üzemi bizottság gon­doskodott róla, hogy Cifra Jenő műszakjában is min­den dolgozó teljesítse na­ponta a normát. Kiszélesí­tették a műszakban a mun­kamódszer-átadási mozgal­mat. Amióta híre terjedt, hogy az üzemi bizottság és a vál­lalat vezetősége vándor­zászlót fog adni a dekádon­ként legjobb eredményt el­ért dohányfonó brigádnak, élénkült a versenymozga­cssz országnak! (Villámriport a sertéshizlalási szerződések kötéséről a baktai járásban) L Dél van és rekkenő me­leg, amikor gépkocsink megáll a baktaiórántházi tanács épülete előtt. Vajon találok-e valakit ebédid 5- ben? Felesleges az aggo­dalmam:: Bagoly elvtárs, a íbagronómus egy halom kimutatás közt turkálva éppen telefonjelentését fe­jezi be a vetőmagigénylé­sekről. Előzékenyen hellyel kí­nál, de látom a szemében bujkáló riadalmat, hogy el­rabolom az ebédidejét. Sietek megnyugtatni: — Nem tartom vissza so­káig. Csupán a szerződés- kötésekre vagyok kíváncsi. — A téeszeknél megy. Hiszen ismerik már az elő­nyeit. A nyírmadai Dózsa például 20, a besenyődi Szikra pedig 15 darab sül­dőre kötött szerződést. Ed­dig 7 tsz. összesen 87 dara­bot szerződött le. — Hát az egyéniek? — Azoknál is megy. Ép­pen az előbb hallottam, hogy Nyírkércsen most kö­töttek. 2. Nyírkércsen a tanácsnál kapom Kecskés Miklóst, aki felvilágosít, hogy a hét elején kötött Bodnár Mik­lós 4 holdas egy süldőre és Horváth János 9 holdas dolgozó paraszt 2 süldőre szerződést. A daraoonkint járó 400 forint előleget is rövidesen megkapják. Az­után Agócs Józsi bácsi, éppen ott áll kapuja előtt. Bodnár Miklós bácsi ab­ban a vertfalú házban, az öreg Horváth bácsi pedig amott a kultúrház udvarán lakik. Ramocsaházán már jobban megy. Ott már 41 sertésre és 31 bikára van szerződés. 3. Bodnáréknál kihalt a ház, a szomszédok nem tudják mikor jönnek haza. Hor­váth Jánoshoz térek be. Csak a rövidlátó Horváth néni van otthon. Vastag szemüvege mögül hallgata­gon pislog rám, de amikor mondom, ki vagyok, miben járok, megered a nyelve és le akar ültetni. — Hogyne, lelkem, kö­tött az én uram csillag- fürtre, kenderre, cukorré­pára, még dohányra is. Mert tudja, jó pénzt fizet­nek érte, meg az a beadási kedvezmény is jó. Építe­nénk, látja, ott van mán az anyag is, oszt kell a pénz. — Úgy hallottam ser­tésre is kötöttek ... lom. Az ügyeskezű lányok versenyeznek, hogy egy-egy műszakban ki fűz fel több léc zöld dohányt. Cofra Jenő műszakjában is lelkes a verseny. Varga Ilona brigádja és Balogh Júlia brigádja is túlteljesíti most már a normát. A ver­senyben Varga Ilona bri­gádja rendszeresen 15—20 léc zöld dohány felfonásá­val, 3-5 százalékkal hagyja le Balogh Júlia brigádját. Az augusztus 20—31-i de­kádban még fokozhatják ügyességüket, eredményü­ket, és övék lehet a „leg­jobb dohányfönó brigád“ vándorzászlaja. — Hát persze, kötünk mink mindenre, amire csak lehet, mondom, mer jó az. Horváth néni beszélne, még tán sokat is ebben a sürgető időben, de amire én szeretnék választ kapni, arra azt mondja, hogy csak Jani bácsi tudna felelni, aki pedig nincsen otthon. így hát megyek tovább a szom-* szádba. 4. Agócs Józsefnek kevés földje van, a két holdat is alig éri el. A portája csi­nos, tiszta. Az udvar na­gyobbik fele el van kerít­se a sertéseknek. Ezek az 5 kedvencei, alapja egész gazdaságának. Büszkén mu­togatja a nyolc testvér­hízót, amelyeket 84 nappal ezelőtt fogott nem hizla­lásba, hanem csak javí­tásba. Akkor 30 kilósak és 6 hónaposak voltak. Ebből hármat szerződött le. — Sajnálom, hogy nem többet szerződtem — mond­ja. Kilójáért 20 forintot ad az állam. Az átadás napjára 126 kilósoknak kell lenniök. Több, mint 7.500 forintot kapok értük. Ennyit a mos­tani, s azt hiszem a ké­sőbbi piaci árakon nem fi­zetnek. Hiszen lesz kukori­catermés, már is megy le­fele az ára ... — Hát hiszen szerződhet még a többire is. Fér még azokra hús és zsír. — Szerződnék is örö­mest, de a többi el van már osztva. Egy Józsi fia­mé, most fog leszerelni. —. Kettő Annus lányomé, aki­nek most lesz az esküvője, kettő pedig kell a család­nak. De jövőre újra fogok szerződni, s akkor többre, mint háromra. Nemcsak a jó ára, hanem a takar­mánybeadási kedvezmény miatt is, amiről az új rendelet azt mondja, hogy egyéniek 100—150—180 kiló kedvezményt kapnak a be­adásnál, aszerint, hogy 12& —140—160 .kilós, vagy azon felüli hízót adnak ai szer­ződésre. Igazat adok Agócs Jó­zsefnek. Csupán annyit te­szek még szavaihoz, hogy az állam egyformán sze­reti dolgozó fiait. Azért ad. jó árat a paraszt szerződé-' ses termelvényeiért, hogy jóminőségű ipari és élelme­zési nyersanyaggal lássa él a dolgozókat. Igen fontos az is, hogy ezen az úton megszünteti a spekulációt. Ezért Nyírkércsen is érde­mes több sertéshizlalási szerződést kötni. (Za) Mezőgazdasági kiállítás nyílik Mátészalkán A mátészalkai Járási Ta­nács mezőgazdasági osz­tálya szombaton délután és vasárnap mezőgazdasági kiállítást rendez Mátészal­kán. A kiállításon résztvesz- nek a járás termelőszövet­kezetei, az állami gazdasá­gok, az erdőgazdaság és a gépállomások. Kiállításra kerülnek a tsz-ek, állami gazdaságok mezőgazdasági terményei, állatai, öntözési bemutatót is tartanak. A látogatókat megismer­tetik a négyzetes kukorica-, vetés módszerével és elő­nyeivel. A kiállítás szombaton délben nyílik meg és va­sárnap estig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents