Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

1855 július ?1, csütörtök NÉPLAP & A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet sajtóvisszhangja Moszkva, (TASZSZ) A moszkvai lapok különtudó- sítóik jelentéseit közük a genfi értekezlet munkájá­ról. J. Zsukov és V. Ma- jevszkij, a Pravda tudósítói pozitív tényezőként emlí­tik meg, hogy az értekez­let napirendjének elfoga­dásához mindössze másfél órára volt szükség, míg az előző nemzetközi értekez­leteken néha napokon át tárgyalták a napirend kér­dését. A tudósítók kommentál­ják a genfi értekezletről a külföldi sajtóban napvilá­got látott jelentéseket és ezt Írják: az igazság ked­véért meg kell állapítani, hogy egész sor» amerikai, angol és francia lap szük­ségesnek tartotta tárgyila­gosan tájékoztatni olva­sóit a tárgyalások első napjának eredményeiről. Nem minden lap tűzte ki azonban céljául, hogy tár­gyilagosan világítsa meg a genfi értekezlet menetet. A New-York Herald Tribune például megengedte magá­nak, hogy július 19-én első oldalon a valóságnak egy­általán meg nem felelő ki­jelentést tegyen: „Hárman biztonsági egyezményt ja­vasoltak, de Oroszország elutasította,” A New-York Herald Tribune július 19-i számában megjelent több tudósítás szerzője szánt- szándékkal felfújja azokat a kérdéseket, amelyekre néz­ve a Szovjetunió és az Egyesült Államok nézetei nem egyeznek meg és el­hallgatják azt a tényt, hogy mostanában egész sor olyan kérdés van, ame­lyekre nézve meg lehet te­remteni a kölcsönös meg­értést és a megegyezést. Becs, (TASZSZ.) Vala­mennyi osztrák lap, függet­lenül politikai irányzatától, a főfigyelmet a négy ha­talom kormányfőinek július 18-án Genfben megnyílt értekezletére fordítja. Valamennyi lap röviden összefoglalva a Szovjetunió Minisztertanácsa énükének nyilatkozatát, hangsúlyoz­za: Bulganyin bejelentette, hogy a szovjet kormány el­határozta, leszereli az Ausztriából kivonandó szov­jet csapatokat és felhívta a nyugati hatalmakat, hogy kövessék a példát. Berlin, (TASZSZ.) A né­met - közvélemény figyel­mét teljes egészében le­köti a négy hatalom kor­mányfőinek genfi értekez­lete. Számos nyugatnémet lap — burzsoá és szociál­demokrata újságok hasáb­jain egyre gyakrabban je­lennek meg olyan nyilat­kozatok, amelyek kifeje­zik, hogy a nyugatnémet közvélemény széles körei érdekeltek a genfi értekez­let sikerében. A Süddeutsche Zeitung a következőket írja: „Ha . a genfi értekezlet lehetővé te­szi, hogy a résztvevő ko:- mányok azt mondják né- péiknek: a nemzetközi hely­zetben az enyhülés folya­mata előre halad, akkor ez mindenki számára jó hír, a béke ügye számára pe­dig siker lesz,.. Megenyhült légkörben könnyebb lenne lépésr át­lépésre megoldani néhány nehéz problémát, mint ezt a német kérdéssel kap­csolatban tett moszkvai nyilatkozat már megemlí- tette. A Neue Rheinzeitung úgy véli, hogy bár a tárgyalá­sok során sok nehézség merül fel, az értekezle­tet mégis a megegyezés iránti készség jellemzi. New-Vork, (TASZSZ) Az amerikai lapok részletesen ismertetik és egyes lapok teljes egészében közük Eisenhower, Eden, Faure és Bulganyin nyilatkozatát. A cikkben azt írják, hogy ezek a nyilatkozatok a négy hatalom báketörekvé- seiről tesznek tanúbizony­ságot. Bőven ismertetik azt az ebédet, amelyet Eisenho­wer, az Egyesült Államok elnöke adott a szovjet kül­döttség tiszteletére. Ezzel kapcsolatban a lapok hang­súlyozzák, hogy milyen fontos jelentőségűek a kül­döttségek nem hivatalos érintkezései a tárgyalások idején. A New-York Herald Tri­bune szerkesztőségi cikke szerint a négy hatalom kormányfőinek nyilatkoza­tai azt bizonyítják, hogy valamennyi küldöttség késznek mutatkozik a bé­ke keresésére.” A lap azonban tud túl adja: az, hogy pozitív eredménye­ket lehessen elérni az ér­tekezleten, alapjában a Szovjetunió engedményei­től függ, nem pedig attól, hogy a négy hatalom min­degyike engedményeket te­gyen. A New-York Post szer­kesztőségi cikkében azt Írja, hogy a genfi értekez­let fő kérdése: Németország egyesítésének kérdése. „Az egyesített, katonai téren semlegesített és vi­szonylag leszerelt Németor-, s/.ág gondolata — írja a lap — egészséges gondo­lat, amely megíelel mind Nyugat-, mind Kelet-Euro- pa érdekeinek... A sem­legesítés eszméje annál is vonzóbb, mert szemmel lát­hatólag ez a leszerelés Kulcsa.” A lap, miután kijelenti, bár a nyugat aligha járul hozzá a „hidegháború” ilyen körülmények között való megszüntetéséhez, hangsúlyozza, „ragaszkodni kell ahhoz, hogy „most, amikor a hidegháború” nyilvánvalóan fordulatot vett a tárgyalások irányá­ba, képviselőink (az Egye­sült Államok képviselői) maradjanak ezen az úton és ne folyamodjanak a po­lémiához, provokációkhoz és nyomáshoz, ami miatt a világ ezideig a szakadék szélén állott.” A Párizsi Combat vezér­cikkében megállapítja: Az, hogy Eisenhower fel­vetette a Szovjetunió „csat­lósainak“ problémáját, egy­általán nem volt realista dolog tőle, s Bulganyin ré­széről azonnali reakciót vont maga után. Az ilyen problémák felvetése a hi­degháború megnyilvánulá­sainak egyike, s ennek nincs helye Genfben. Ez az út messzire vezetne, való­jában esetleg Koreába, Dél- Vietnamba, vagy Formó- zába. Lord Russel az angol News Cronícleben: „Ha felismerik, hogy a háború veszedelmét el kell távolítani, akkor szabadabb politikát lehet majd követ­ni gazdasági, főként keres­kedelmi kérdésekben, ami­nek a Szovjetunió nagy fontosságát tulajdonít.“ A három nyugati kormányfő szerdán különtárgyalást folytatott Szerdán reggel Eisenho- [ mány feje különtárgyalást wer amerikai elnök, Eden folytatott. A három kor­angol miniszterelnök és! mányfő a szerda délutáni Edgar Faure, a francia kor-| ülést készítette elő. Gentbe érkezett Harold Stassen Harold Stassen, Eisen­hower elnök leszerelési megbízottja szerdán délelőtt Genfbe érkezett. Stassen csatlakozik az amerikai küldöttséghez, amikor az hozzákezd a leszerelési kér­désben kialakítandó ameri­kai álláspont kidolgozásá­hoz. Eisenhower és Eden reggelije Eisenhower amerikai el­nök szerdán reggelin látta vendégül Eden angol mi­niszterelnököt. A reggelin megvitatták az Egyesült Államokat és Nagy-Brítan- 1 niát közösen érdeklő kérdé­seket. A reggelin részt vett Dulles amerikai és Mac­millan angol külügyminisz­ter is. Genf as értekesiet napimban Genf. A Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítója jelenti: Az értekezletek városá­ban alaposan beköszöntött a nyár. A svájci gárda há­rom tagja hétfőn posztján a rekkenő hőségben nap­szúrást kapott és súlyos ál­lapotban mindhármukat kórházba kellett szállítani. A kánikula csak az esti órákban enyhül, amikor a havasok csúcsairól friss szellő fújdogál. Szerda reg­gelre azonban kellemes meglepetés érte a nyári forróságtól alaposan szen­vedő állandóan mozgó saj­tótudósítókat: megeredt a bőséges eső, vastag füg­gönybe burkolva Genf vá­rosát. A genfiek derűsen fogadták a palota bejáratá­nál elhelyezett diplomati­kusan megfogalmazott fel­írást : csíjával megjelenik az ut­cán, autóját e testörök több gépkocsija veszi körül és útközben a legkisebb ka­nyarodénál is kiugráinak nyitott kocsijuk ajtaja fe­lett, majd ugyanígy foglal­ják el ismét helyüket, mindannyiszor az ajtó igénybevétele nélkül. A „mutatványnak“ mindig nagy közönsége van. A legélénkebb az élet persze a sajtóházban. Nem egy nyugati tudósító tele­fonálta már haza, hogy óriási az érdeklődés Ilji- csovnak, a szovjet küldött­ség szóvivőjének értekez­letei iránt. A londoni Daily Mail munkatársa megírta, hogy amikor hétfőn este ki­osztották a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének közelálló körökkel. Közölte, hogy elmondották neki: Az amerikaiaknak az volt a benyomásuk, hogy a meg­beszélésekből konkrét ered­mények születnek majd és esetleg egyhangú ajánláso­kat tesznek a külügymi­nisztereknek tanácskozá­saik folytatásához. Hozzá­tette ugyancsak az említett forrásra hivatkozva, hogy Dulles közvetlen környe­zetében már kisebb s lelkesedés. Azt mond­ják, az amerikai kül­ügyminiszter ki is fejtette véleményét, hogy meglepe­tést okozott számára az el­nök reagálása „egyes orosz gesztusokra“. Egyes tudósítók keresik az alkalmat, hogy ha csak egyetlen pillanatra, vagy egyetlen szóra is kapcsol3­„A palota megtekintése, ideiglenesen szünetel." A kíváncsiskodó embere­ket természetesen a politi­kai eseményeken kívül más is érdekli és sok anekdota járja már az értekezlettel kapcsolatos dolgokról. így például Genfben igen sokat beszélnek az amerikai el­nök testőrségéről. Főként a ruházatuk tűnt fel. Ezek a G-manek különböző pasz­tellszínű hatalmas karimájú szalmakalapot viselnek és könnyű, nyári öltözetük van. Azt mondják, hogy a nyakig posztóruhába gom- bolkozott fegyveres gárda őrei irigykedve szemlélik őket a népek palotája előtti posztjukon. A G-manek azonban nemcsak az öltöze­tükkel hívták fel magukra a figyelmet,, hanem már- már híressé vált artistamu- tatványaikkal. V alahány-’ szór Eisenhower elnök kc­beszédét, „olyan óriási volt a tülekedés az újságírók között, mintha ezerrubeles bankjegyeket osztogattak volna.“ Amikor a külügyminisz­terek, vagy a kormányfők üléseznek, a tudósítók ter­mészetesen nem a várost járják, hanem együtt ül­nek a sajtóház büféjében és a várakozás perceiben be­szélgetnek. Noha a nyugati újságírók természetesen sa­ját értesüléseikről nem igen mondanak sokat, hogy „ki­zárólagosan“ írhassák meg, mégis sok figyelemreméltó megjegyzést hallani. Igen érdekes volt, amit a France Soir diplomáciai tu­dósítója mondótt el. Ez a tudósító kapcsolatot talált az amerikai küldöttséghez tot találjanak a kormány­főkkel. A Progres De Lyon, Faure francia miniszterel­nök pártjának egyik lapja ugyancsak elküldte tudó­sítóját Genfbe és ez a tu­dósító találkozót is a fran­cia miniszterelnökkel. E ta­lálkozás után elmondotta, hogy Faure véleménye sze­rint „az értekezlet jól in­dult és az első ízelítők jó jelek azokra az eredmé­nyekre nézve, amelyeket az egész világ vár.“ Az egyik amerikai ripor­ter néhány másodpercre megállította Eisenhower el­nököt és megkérdezte tőle, hogyan haladnak a dolgok az értekezleten. Eisenhowei azt válaszolta neki „úgy ér­zem, eddig minden megle­hetősen jól megy“, A kormányfők szerda délutáni ülésén ISiiIganiyisi marsall eiŐterje^zteUe^az áiiaiános biztonsági szerződés tervezetét N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke szerdán Géni­ben ebéden látta vendégül Eden angol és Faure fran­cia miniszterelnököt. A kormányfők szerda délután egy és háromne­gyed óra hosszat tanács­koztak a napirend máso­dik pontjáról, az európai biztonság problémájáról. Az ülést teljes egészében ennek a kérdésnek szentel­ték. Az ülés után újságíró kö­rökben elterjedt értesülé­sek szerint Bulganyin mar­sall előterjesztette az álta­lános biztonsági szerződés tervezetét. A tervezet a szerződés végrehajtására két szakaszt irányoz elő. Eisenhower elnök javas­latára az értekezlet elha­tározta: a külügyminiszte­rek csütörtökön összeülnek, hogy a szerda délutáni ülé­sen kifejtett álláspontok figyelembevételével kidol­gozzák a német kérdés-e és az európai biztonság problémájára vonatkozó ál­talános irányelveket. Eze­ket az elveket a csütörtö­kön délután összeülő kor­mányfők elé terjesztik, majd. Megkezdődött « külügyminiszterek szerdai ülése Genf, (MTI) Mint a Reuter jelenti, a négy nagyhatalom külügyminisz­terei szerdán magyar idő szerint 12 órakor összeül­tek második megbeszélé­sükre. E. Faure francia minissterelnok villásreggelije E. Faure Franciaország miniszterelnöke július 19-én villásreggelit adott a négy­hatalmi kormányfői érte­kezleten részvevő szovjet, amerikai és angol küldött­ség tiszteletére. A villásreggelin részt vett N. A. Bulganyin, a szovjet kormányküldöttség vezető­je, N. Sz. Hruscsov, V, M. Molotov, G. K, Zsukov, A. A. Gromiko a szovjet kor- ' mányküldöttség tagjai. Részt vett még a villás­reggelin A. Eden, az angol küldöttség vezetője, H. Mac­millan, I. Kirkpatrick, Hj Caccia, az angol küldöttség tagjai, továbbá J. F. Dulies. R. Bowie, H. Phleger, az amerikai küldöttség tagjai.; Francia részről A. Pinay, A. Berard és J. Laloy vett részt a villásreggelin. Genfi Az értekezlet megfigyelői körében már most sok szó esik a négyhatalmi kor­mányfői értekezlet után' sorra kerülő külügyminisz- j téri értekezletről. Egyesek szerint — mint ismeretes--] ezt a külügyminiszteri érte-j kezletet New-Yorkban kel­lene megtartani az ENSZ következő ülésszaka ulánJ Mások viszont valószínűbb-] nek tartják, hogy az érte-! kezletre október második felében Genfben kerülj majd sor. Az eddigi két genfi értekezlet ugyanis be-] bizonyította, hogy ez a megoldás technikai szem­pontból nagyon sok eiőny- nyel jár. Faure francia miniszter­hírek elnök egyébként kedden, este fogadta Blankenhornt, Nyugat-Németország NATO megbízottját s a genfi érte­kezlet nyugatnémet megfi­gyelőjét. Az United Press jelentése szerint a német megfigye­lők küldöttsége nyugtalan­ságát fejezte ki amiatt a szívélyesség miatt, amely, az értekezlet során az ameri­kai és a szovjet küldöttek kapcsolatait jellemzi. Eze­ket az érintkezéseket „vá­ratlan bajtársias érzelem­megnyilvánulásoknak“ mi­nősítik. Kedden este az angol kül­döttség vacsorát adott a szovjet küldöttség tisztele­tére. A négy külügyminiszter közös nyilatkozata a szerda délelőtti Genf, (MTI). Genfben szerdán délelőtt a négy külügyminiszter ülést tar­tott, Macmillan angol kül­ügyminiszter elnöklésével. Az ülés után bejelentették, hogy a küldöttségek szóvi­vői délben nem tartanak sajtóértekezletet. A külügyminiszterek az ülés után közös nyilatkoza­tot tettek, amely a követ­kezőket tartalmazza: A szerda délelőtti üjésen a négy külügyminiszter folytatta Németország újra­egyesítése és az európai biztonság kérdésének meg­vitatását. Elhatározták: azt java­solják majd a kormány- j főknek, hogy a délután? megbeszélésekről ülés során a napirend má­sodik pontját, az európai biztonság kérdését vitassák meg. Megfigyelők szerint a kül­ügyminisztereknek ezt a határozatát inkább ked­vező jelnek kell tekinteni, mint kedvezőtlennek. Az tűnik ki ugyanis belőle: a külügyminiszterek arra a véleményre jutottak, hogy helytelen lenne lemondani az előrehaladásról, elakad­va" már az első nehézsé­ge#,- Ezt az akadályt ugyanis meg lehet kerülni, konstruktív módon foly­táéi lehet a tárgyalásokat és a megoldatlan kérdések­re, még mindig vissza lehet térni.

Next

/
Thumbnails
Contents