Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-15 / 165. szám
o> NÉPLAP 1955 július 15, péntek A pártmunka tapasztalataiból Hivatásérzetfel jár Építsünk olcsókban! Az emberek összenéztek. Nagy volt a meglepődés, mert Kiss János elvtárs a nagykállói járási pártbizottság instruktora olyan szakavatottan fogta meg a kaszát, hogy akármelyik jó dolgos paraszt embernek becsületére vált volna. Azt már tudták róla a szakolyi Vörös Sugár TSZ tagjai a falu kommunistái, hogy kiváló pártmunkás, aki fáradságot nem ismer, de arra nem gondoltak, ■ hogy még kaszálni is tud. Nagyot nőtt szemükben az instruktor. Először maga is arra gondolt, hogy elszokott ettől a munkától. De mégsem. Alig várta, hogy kipróbálja a ringó gabonatáblában az éles pengét, melyet több év után most fogott meg újból. Nem csoda, hisz Kiss János munkás volt. Sok évig dolgozott a fővárosban. Itt is nagy örömmel, szívvel-lélekkel végezte munkáját, mint párttitkár a 17-es Autóközlekedési Vállalatnál. Falura küldéséről szóló hírt örömújjongva fogadta. Többet érzett, mint küldetést, kitüntetést. Ideje volt ugyan bőven megszokni a városi levegőt, az ipari munkát, gondolata mélyén mégis ott nyiladozott a vágy, hogy visszatérjen a faluba. Hogyne, hisz faluról, tanyáról került fel annakidején Budapestre. Puszlaterem község közelében a gróf Károlyi uradalomban született. Apjával együtt itt szolgált, mint cseléd. Mikor aztán a családfő elhalt, ő vette át a nyolc testvér gondját, baját. Korán megkóstolta a keserű kenyeret. Emlékszik, amikor elvitték katonának, anyja azt írta, hogy a gróf kirakta őket a szabad ég alá az uradalmi cselédházból. De most nem erre gonKormányunk áldozatkészsége tette lehetővé ezt az egyhetes táborozást a nyíregyházi úttörőház pajtásainak. Harmincegy ragyogó- szemű, életvidám kislány hatalmas bőröndökkel, csomagokkal megrakodva indult útnak három nevelő és Juhász György, az úttörőház igazgatója kíséretében Sárospatakra. A cél: pihenés, üdülés és a körülményekhez képest, a földrajz, történelmi anyagnak természetben való tanulmányozása. Ezt sikerült teljes mértékben elérni. Már maga az út is élmény volt. Különösen az tetszett legjobban, amikor Bodrogha- lásznál drótkötélvezetéses csónakon keltek át a folyón. Délután 5 óra tájban érkeztünk a bodroghalászi szálláshelyünkre, az úttörő állomásra. Szép, tágas helyen kaptunk szállást. Reggel kezdődött az igazi élet. Pár lépésre a szálláshelytől kis hegyipatak csobogott festői környezetben. Távolabb hegykoszorú kéklett, az út mentén kaszára- érett gabonaföldek sárgultak, a haragoszöld tengeri, burgonya és virágzó máktáblák között. Jó, kiadós reggeli után meneteltünk a pataki várhoz, hangos nótaszó kíséretében. Csodálatosan szép kép. Évszázados tölgyek, óriási fenyők között, mint a megtestesült történelem állt előttünk a vár. Combvastagságú indáikról messze- ágazva futotta fel a repdolt Kiss János elvtárs, amikor kezébe vette a kaszát, nem a régi kisemmizett falura, a cselédsorsra, a grófi szérűre, a volt keserű életre. Az új, a viruló a pezsdülő élet kialakításáért, a boldog paraszti életért, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért indult harcba, ezért égett benne a vágy a segítés iránt. Kiváló pártmunkás, öt község instruktora. Szeretik Biriben, ahol napjában felkeresi a Béke és a Táncsics TSZ tagjait. Ismerik Bökönyben, Érpatakon, Geszteréden. Szakolyban is naponta várják és örülnek, 1 amikor megérkezik kerékpárján, ez a fáradságot nem ismerő elvtárs, aki a kény a mohos sziklafalakat. A történelem tanúsága szerint, már az czerkétszá- zas években állott a vár. Szakavatott kísérő vezette a csoportunkat és részletesen magyarázott mindenről. Volt mit magyarázni, volt mit nézni bőven. 3—4 méter vastagságú várfalak, a töréseikkel, a vöröstorony, a hatalmas boltíves termek, ősrégi fegyvereikkel, páncélingekkel, a volt országgyűlési termével, alag- útjaival — csodálatos látvány volt. A Perényi-szárny, a Sub- Rosa terem (a Zrínyi-Fran- gepán összeesküvés helye), a logia, Lorántfy Zsuzsán- na lakosztálya, szobái, termei, a remek intarziás bútorai, a Rákócziak műkincsei, felszerelései, mindmind nemzeti ereklyék. Népünk hősies harcának, — kezdve a tatárjárástól, a török uralomig, a szabadságharcunktól a német elnyomáson keresztül napjainkig — élő, valóságos, kézzelfogható tanújele itt minden. Ez az igazi történelemtanítás! így érti meg a gyermek igazán és így teszi magáévá a tudást. Itt érlelődik igazán a hazaszeretet! Ezt a párjátritkitó mély lelki hatást csak aláhúzta, megerősítette a szintén évszázados ősi kollégium múzeuma, a maga roppant gazdag műkincseivel és a hetvenötezer kötetes könyvtárával. Meglátogattuk a hetvenkét éves — kiváló népmú9 9 9 tanács és a helyi földmú- vesszövetkezet dolgozóiból önkénles aratóbrigádot szervezett, jómagával együtt. Kaszát fogott és örömtől sugárzó arccal vágta a rendet a többiekkel együtt. Olyan jól esett neki most njegfogni a kasza nyelét, s nemcsak abban a tudatban lenni, hogy a mindennapos pártmunkában segíti a pártszervezeteket, nemcsak beszél az új életről az egyénileg dolgozó parasztoknak, nemcsak szóval neveli a tagjelölteket, hanem mint faiura került munkás így is. Szívből tette, tudta, hogy miért. Hivatásérzetével jár. (F. K.) vész címmel kitüntetett — .üzv. Krincsák Bertalanné fazekasmestert. Megnéztük, hogyan festi szabadkézzel a szebbnél-szebb népimotívumokkal díszített cserépedényeit. Láttuk az égetőkemencéket, ahol 1200 fokos hőségben égetik, zománcozzák a csempéket és cserépdísztárgyakat. Átutaztunk Sátoraljaújhelybe. Kimentünk a csehszlovák határra, megmásztuk a Kálvária hegyet. Láttunk vízesést, fenyvest, mély szakadékokat és csodálatosan ápolt szőlőket a hegyoldalakon. Beszéltünk a vulkánokról, a hegyek kialakulásáról, a szél, a víz építő és romboló munkájáról. Megértettük a gyermekekkel azt az évszázadok óta tartó hősies emberfeletti munkát, mely- lyel népünk legyőzve az akadályokat, átalakítja a természetet. Bányakincseket hoz fel a hegyek mélyéből, áthidalja, szabályozza a folyókat és termővé teszi a I hegyoldalakat. Az úttörő pajtások közül legtöbben naplót vezettek, sokan levélben írták le élményeiket, mondanivalóikat. Egy bizonyos, olyan emlékeket hoztak magukkal, amit sohasem tudnak elfelejteni. A pajtások lebarnulva, egészségesen, farkasétvágy- gyal, tapasztalatokkal megrakodva, vidáman tériek haza nevelőikkel együtt. UJLAKY ISTVÁN, a VI, számú iskola nevelője. A% Ofotért a dolgozók szolgálatában Nyíregyházán, a Kossuth téren van az Ofotért Vállalat üzlete. Az arra járók gyakran megállnak a bolt kirakatai előtt, nézegetik a fényképezőgépeket és a kirakatban elhelyezett egyéb árucikkeket. Ilyenkor választják ki előre, amit később meg akarnak vásárolni. Bent a boltban rendszeresen nagy a forgalom. Ki gondolná, hogy a dolgozók nagyrészének van már pénze fényképezőgépre, filmgépre, nagyitóra? Igen nagy népszerűségnek örvend és sokan vásárolják a 148 forintos „Utitárs“ fényképezőgépet és ugyanilyen kelendőségnek örvend a 20—24 forintos napszemüveg is. Malinics István boltvezető nagy szakértelemmel beszél a vevőkkel. Elmagyarázza, melyik gépnek mi az előnye, hogyan kell kezelni, szóval segítségére van a választásban a vevőnek. — Inkább javaslom ezt a 190 forintos Perfekta- gépet, — ha már ennyire van pénze, — mondja az egyik kis úttörőnek, aki harmadmagával jött, a régen kiszemelt fényképezőgépet megvásárolni. Egy férfinek a magyar Momik- ron kis-filmes, távm\rős gépet ajánlja, tokkal együtt 1680 forint. Van ötezer forintos fényképezőgép is. Mindenki olyat vesz, amilyenre pénze van. A Nyírtassi Állami Gazdaságból a főkönyvelő jött el és egy 2800 forintos nagyítót vett, hogy a nemrég alakult fotoszakkör- nek örömet szerezzen vele. Nemrég dr. Geizler nyíregyházi orvos tudományos kutatócélokra vásárolt egy nagyitó gépet A szemközti elárusító asztalnál lányok próbálgatják a színes napszemüvegeket. Melyik lesz jobb? A zöld, vagy a világosabb üvegű? Egy idősebb bácsi az SZTK utalványra kiutalt szemüveget vizsgálgatja. Közelebbről, majd távolabbról olvassa a betűket. Az utalványra a szemüveg értékénélc csak a 15 százalékát fizetik ki. Az új szemüveggel vidáman, megelégedetten hagyja el a boltot. A Magyar Vöröskereszt Országos Központja Kádár Istvánná ökörííófülpösi vöröskeresztes helyi titkári, szülésznőt és Dión András- né kisvárdai Vulkán üzemi vöröskeresztes titkárt, önkéntes ápolónőt a „Vörös- kereszt kiváló dolgozója'' jelvénnyel és oklevéllel tüntette ki. Kádár Istvánná már nem fiatal, de lelkes munkája példakép a fiatalok előtt. A község egészségügyi problémáit jól ismeri és azon fáradozik, hogy a 'vö- .röskeresztes aktívák irányításával minél magasabbra emelkedjen a község dolgozóinak egészségügyi kultúrája, A Néplap csütörtöki számának vezércikkét olvastam, ahhoz szeretnék cikkemben hozzá szólni. A vezércikkben felvetődik, hogy miért épít az építőipar drágán. A cgutóbD ugyanerről a kérdési ől beszéltek a Szabolcsmegyei Állami Építőipari Vállalat pártszervezetének taggyűlésén. A hozzászólásban az egyik hozzászóló megjegyezte, hogy azért építünk drágán, mert lassan építünk. A lassú építésből eredően a határidők elhúzódnak és egyes /általatoknál ezrekre rúg az az összeg, amelyet kötbér címén fizetnek ki, ami lényegesen növeli a vállalatok költségeit. A fentiek mellett azonban sok olyan intézkedés van még, amit nem lehet szó nélkül tűrni. Néhány ilyen hiányosságot szeretnék felvetni, mely véleményem szerint ényegesen növeli az építőipar költségeit. Szabolcs megye területén több idegen építőipari vállalat dolgozik. A 23. sz. építőipari Vallalat es a Betonútépítő Vállalat is. Magyon például debreceni vállalat épít víztornyot, a 3-os mélyépítő pedig Debrecenben. A 23. számú vállalat a Szaooicsmegyei Állami Építőipari Vállalattal szemben építkezik. A Sóstón épülő tanácsi üdülőt a 23. sz. budapesti vállalat építi. Mindezek mellett a Szabolcsmegyéi Állami Építőipari Vállalat elm«gy más megyébe: Szerencs, Sárospatak, Monok környékére dolgozni, holott dolgozhatnának Nyíregyházán is. A megyei vállaiat megalakulásakor azt hittük, hogy mostmár csak a megye területén fog építeni, ez ez azonban nem így van, amit mutatnak a fenti jelek is. Az Építésügyi Minisztérium több esetben hangoztatja, hogy a megyei vállalatok „kis minisztériumok’’ lesznek. Mi viszont nem látunk ezen a téren semmilyen fejlődést, sőt napról-napra jobban húzódnak más megyei vállalatok megyénk területére. Ugyanilyen rossz helyzetben van a 6. sz. Mélyépítő Vállalat is, aki Kazincbarcikán és az ország más részében dolgozik. A szétszórtság következtében népgazdaságunk milliókat fizet ki a dolgozóknak különélési és kiküldetési pótlék címén, útiköltségre és egyéb szállításokra. Itt beszélhetünk a keresztszállításokról is, amik a vállalat központjából történnek a munkahelyekre. Mindezek mellett a munka sem megy úgy, ahogy kelKádár Istvánná a vörös- | keresztes csoportot 1950 óta vezeti és maga köré lelkes vöröskeresztes aktíva hálózatot épített ki, <i-l főt. Aktívái a tisztaságmozgalom keretében vállalták és végrehajtották az útszéli árko- sitást. A cigánytelephez Kádárné javaslatára köves bekötőutat építetett a községi tanács. A tsz-eket egészségügyi felszereléssel látták el és már télen elvégezték az elsősegélynyújtási tanfolyamét. A tanfolyamot végzettek közül készenléti brigádot szervezett a nyári mezőgazdasági munkák egészségügyi ellátására. lene, amit megmutatnak a vállalati tervteljesítések. A megyei vállalat például csak 93 százalékban tudta I. félévi tervét teljesíteni. A másik lényeges hiba az, hogy a 23. sz. vállalat munkái Tiszapolgár, Tiszavas- váriban vannak. Nyíregy-' házára Budapestről járnak le munkások, míg Nyíregyházáról elmennek Szerencs, Monok környékére is dolgozni. Ezek a dolgozók külön élnek családjuktól, ami sok esetben a munka rovására megy, nem beszélve azokról a dolgozókról, akik között ezek miatt családi botrányok származnak. A szétszórtság miatt a vállalat sem tudja ellenőrzését folyamatosan gyakorolni Számtalan melyen tapasz- táljuk, hogy a vállalat központja megrendelés nélkül anyagokat szállít a munkahelyre, mint pl. Tiszavas- váriba a budapesti 23. sz. vállalat. A szervezetlenség nemcsak azoknál a vállalatoknál mutatkozik meg, ahol a vállalatok ká,»pontja más megyében van, hanem megmutatkozik a Szabolcs- megyei Állami Építőipari Vállalat dohányfermentáló építkezésénél is, ahol az építésvezető elmondja, hogy tudta nélkül a vállalat központja a fermentáló épületéhez vasablakokat rendeltetett meg, ő pedig már költségvetés szerint faablakokat épített be sorba. Az üveget megrendelte és le is szállították, s most a sok munkát elölről keit kezdeni, az ablakokat Kiszedni és a vasakat újból elhelyezni. Véleményem szeJ rint lényegesen olcsóbban tudnánk építeni, ha műszaki vezetőink minden erejükkel azon igyekeznének, hegy munkájukat úgy szervezzék, hogy az ne esne kifogás alá. Az Építésügyi Minisztérium minél hamarabb szervezze meg, hogy a megyei vállalatok, — ha már megalakultak, — valamennyien a megye területén dolgozzanak. Csakis így tudnánk az építőipart szervezettebbé tenni és olcsóbban építeni, így szűnnének meg a keresztszállítások és lényegesen nagy összeget tudnánk a kiszállási és különélési pótlék címén kifizetett költségekből is megtakarítani. Ezzel eleget tudnánk tenni pártunk határozatának, miután feladatunknak tűzte ki az önköltség csökkentését, a termelékenység állandó emelkedését és a tervek részletében való teljesítését. Faragó >iéla Építők Szakszervezete megyei TT. elnöke. Az ifjúsági csoport a cséplőgépek mellett elsősegélyszolgálatra van beosztva. Őket is kiképezte Kádárné a téli időszakban. Dión Andrásné a kisvárdai Vulkán vk. titkára, az üzemi orvos, dr. Varga segítőtársa. Az üzemi orvosi szűrési ' vizsgálatokra jó egészségvédelmi felvilágosító munkával szervezte be a dolgozókat. Az elsősegélynyújtó aktívái mindenütt ott vannak, ahol dolgozó társukon segíteni kell. A tagszervezési kampány alatt a másfélszeresére emelte a vöröskeresztes tagok számát és ezeket állandóan foglalkoztatja. Kovács Lajosné , megyei szervező, A Moszkva melletti pavsinci gépgyárban kipróbálták A. M. Sztoljarov új kőfűrészelőgépét. Ezzel-a géppel márvány, mészkő és saválló andezit kőbányákban dolgoznak majd. A gép meghatározott ..agyságú tömböket hasit majd ki a sziklából. A gép vágószerkezetét két villanymotor hajtja és egyszerre öt 100 mm-es lapot tud kivágni. A képen: az új kőfűrészelőgép látható. Egy értékes, vidám táborozás Sárospatakon O. A. Lelkes egészségügyi dolgozókat tüntettek ki
