Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-14 / 164. szám
1955 július 14, csütörtök NÉPLAP $ Asszonyok baráti találkozója Baktalórántházán vasárnap az MNDSZ rendezésében jól sikerült találkozón vettek részt a járás termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó paraszt asszonyai. A találkozón életükről beszélgettek, kicserélve tapasztalataikat munkájukról, özvegy Jáczku Petemé, a nyirkércsi Győzelem Termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy ötődmagát tartja, de jövedelméből arra is jutott, hogy a télen két disznót vághatott. Az elmúlt évben 404 munkaegységet szerzett, amelyre a kereset gondtalan életet biztosít családjának. A hatvankét éves Nagy- hajú Andrásné, aki a nyír- madai Dózsa TSZ tagja, sajnálkozva beszélt arról, hogy nem most éli azokat az éveit, amikor négy lányát férjhez adta. A lányoknak ma már tudna, — amit akkor nem állt módjában, — bútort biztosítani. De az aratásnál most 1 is az első kasza után megy majd markot szedni. Az egyéni dolgozó paraszt asszonyok közül többek között Nagy Mihálync is felszólalt. Baktalórántházán lakik. Férjével együtt belátták, hogy kisparcellás földjükön nem tudnak eredményesen gazdálkodni. Olyan eredményt nem érnek el, mint a termelőszövetkezet. Ezért férje már aláírta a belépési nyilatkozatot és tagja az előkészítő bizottságnak. Elmondották továbbá a termelőszövetkezeíi asszonyok, hogy egyes szövetkezetekben nem értékelik elég. gé az asszonyok munkáját, s nem vonják be őket a vezetésbe. Hiányolták, hogy az előkészítő bizottságban nincsenek nők, s csak kevés helyen vannak a tsz. vezetőségében is. „Mi az elkövetkező időben azon leszünk — mondották, — hogy az asszonyok minden munkából, a vezetésből is kivegyék részüket.” MNDSZ járási elnöksége, Baktalórántháza. Ä vásárosncsményi d@hányb@váltá eiíogadja q kisváráéi dohánybeváító versenykihívását ! A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata a szövetkezeti kereskedelem előtt álló feladatokról Közeledik augusztus 20, alkotmányunk ünnepe. Nagy a készülődés erre a napra a vásárosnaményi dohánybeváltó vállalatnál. A dolgozók termelési értekezleten vitatták meg azokat a feladatokat, amelyek a vállalat tervtel jesitését, önköltségcsökkentését fogják eredményezni. Harcos akaratuk, tettre- készségük megnyilvánult a termelési értekezleten. Második negyedéves göngyszertervüket 135 százalékra, a zölddo- hányszerzödtetést 105.6 százalékra teljesítették. Vállalták, hogy a harmadik negyedévben megtartják ezt az eredményt. Elfogadták a kisvárdai do- hányebváltó vállalat dolgozóinak versenykihívását. Augusztus 20-ra az előírt tervből 30 százaléA bolgár nemzetgyűlés elnöksége néhány nappal ezelőtt Georgi Dimitrov rendjellel tüntette ki Kon- sztantin Vikentyevics Hruc- ki szovjet állampolgárt, aki most töltötte be 100. életévét. Az aggastyán ifjú éveiben katona volt és résztvett az 1877/1878. évi orosz-török1 háborúban, kot leszerződtetnek, a termésátlagot 7 mázsa 50 kilóra emelik. A hevesi dohányoknál a 8 mázsás, a debreceni és a kapadohányoknál a 12 mázsás mozgalmat betartják. E feladatok megoldásában bizalommal tekint a vállalat vezetősége Horváth Gyula, Megyesi, Katona és a többi körzeti felügy ilők további jó munkája elé. Megyesi Antal vállalta, hogy zölddohányból tartja a hét mázsás szintet. Nagy Andrásné az új normát 30 százalékkal túlteljesíti. A két dohánybeváltó vállalat versenyében a vásá- rosnaményiak azzal is biztosítani akarják az elsőséget, hogy párosversenyben dolgoznak felajánlásaik túlteljesítéséért. Suska Ferenc tudósító. amelynek eredményeképpen Bulgária felszabadult az 500 éves török elnyomás alól. Konsztantin Vikentyevics Hruckl részt,vett a világhírű sipkái csatában, valamint a Pleven környékén dúló elkeseredett harcokban. ■ A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága, végrehajtóbizottsági ülésen tárgyalta a szövetkezeti kereskedelem munkáját és ezzel kapcsolatban a következő határozatokat hozta: A Földművesszövetkezetek Megyei Szövetkezeti Központja biztosítja, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idejére valamennyi fogyasztási körzet megfelelően el legyen látva a legszükségesebb élelmiszerekkel, (körzeti szövetkezetei^ külső községei és 'tanyák is) valamennyi mezőgazdasági termelést elősegítő eszközökkel és fogyasztási cikkekkel. Meg kell tenni az intézkedést az aratási szalonna, pálinka biztosítására, hogy kellő időben a boltokban legyen. Gondoskodni kell a megszervezett mozgó boltok határidőbeni beállításáról és azok bőséges áruval való ellátásáról. Felhívja a végrehajtó bizottság a Földmuvesszó- vetkezetek Megyei Szövetkezeti Központja einökéneK figyelmét a bolthálózat ki- szélesítésére, — a dolgozók szükségleteinek megfelelően, — elsősorban a legkisebb községekben, illetve községektől távoíeső tanyai részeken. El kell érnie a Földmü- vesszövetkezetek Központjának, hogy a földművesszövetkezetek piaci napokon és országos vásár alkalmával helyben pakoljanak ki, úgy, hogy a dolgozók szükségleteit minden áruféleségben ki tudják elégíteni. A Földművesszövetkezetek Megyei Szövetkezeti Központjának Igazgatósága olyan irányban fejlessze a megye földművesszövetke- zeti mozgalmát, hogy mint gazdasági szerv és mint tömegszervezet egyaránt következetes harcot vigyen a tsz-mozgalom további megszilárdításáért és a tsz-ek fejlesztéséért. Minden tevékenységével a mezőgazdasági termelés fokozását segítse elő. A mezőgazdasági termelést elősegítő cikkekben és más egyéb áruféleségekben elsősorban a tsz-ek igényeit kell kielégíteni. A termelőszövetkezetek közelében lévő építőanyag-telepeknek gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek részére szükséges tüzelő és építőanyag mennyiség minden esetben rendelkezésre álljon. A sipkái hős Levél egy gépkocsivezetőhöz Te is tudsz segíteni az aratásban A napokban fölényes kézlegyintéssel intézted el az ' ■ aratást: — ugyan, az a falusiak ügye — mondottad. Nem volt időm akkor veled erről beszélni, mert téged elhivtak, de ez azóta sem enged nyugodni. Ügy gondolom, hogy egy kicsit elmaradtál az időtől. Igaz, valóban a falusiak ügye az aratás, mert hiszen a munka oroszlánrészét most is ők végzik. De nemcsak az ö ügyük, mert ma már a tied is, az enyém és az ország minden becsületes dolgozójáé. Nézzük csak közelebbről, hogy miért a te ügyed is? f' épkocsivezető vagy. egy 3.5 tonnás tehergépkocsit '7 vezetet. És ahogyan hallottam, téged is kirendelnek ebben az időben az aratást segíteni. Ez szükséges is, mert hiszen ma már a mezőgazdaságban is a gépeké a szó, mind nagyobbfokú gépesítést hajtunk ott is végre. Te a gépkocsiddal segíteni fogod az aratást. Tudom, hogy nem szeretsz a. dűlőútra se lemenni a kocsival és most m.ég a tarlóra is rá kell menned. Előre látom még a mozdulatod is. ahogyan erre válaszolsz: inkább a nyakam vágatom, le, minthogy a tarlóra menjek. TVe hamarkodd el ezt a kijelentést, hanem inkább 1 ' ebben az időben legyen vagyon is helyén a fejed. Szedd össze minden szakmai tudásod és mutasd meg, hogy ha, szükséges, még a. tarlón is tudsz vezetni, mégpedig úgy, hogy a kocsidnak semmi baja nem lesz. Nemcsak téged fognak ezért becsülni, hanem rajtad keresztül minden gépkocsivezetőt. De nem ez lesz a legnehezebb munkád ebben az időben. Hanem az, hogy neked ott segítened kell, szakmai tudásod, legjavát kell adnod, mert hiszen neked van tapasztalatod a szállítás megszervezésében, annak lebonyolításában. Menetirány-tervet kell készítened, hogy minél gazdaságosabban, jobban használják ki a gépkocsit, — ezáltal is olcsóbb lesz a kenyerünk. Kereszteket kell majd szállítanod a géphez. Keresd meg a felelős vezetőt és javasold a leggazdaságosabb kocsifordulót. Mutasd meg, hogy hogyan lesz a legkevesebb az üresjárat, hogyan lehet azt megoldani, hogy visszafelé már az elcsépelt terményt is magaddal vihesd. Így tudsz majd jó munkát végezni, megbecsülést szerezni magadnak, társaidnak. És fog nőni kereseted is. Pz egy kis része azoknak a feladatoknak, amik rád várnak ebben az időben. Talán a te gépkocsid lesz az is, amelyiken felvirágozva, daloló fiatalokkal a tetején az első szállítmány búzát viszitek a begyűjtő helyre. Ez a te kenyered magva is. Erre gondolj és rögtön rájössz, hogy az aratás, cséplés nemcsak a falusiak munkája, hanem a tied:, az enyém, az egész országé. Ha visszajöttél, keress majd meg újra és m,ondd el, hogy igazam volt-e. Erre kér öreg barátod, idősebb szaktársad. KÉRY JÓZSEF gépkocsivezető, Nyíregyháza. Zenetörténeti tanulmányok jelennek meg „Fejezetek a zene történetéből” címmel augusztus elején zenetörténeti tanulmányokat jelentet meg a Művelt Nép könyvkiadó. Ez a könyv az első olyan magyarnyelvű zenetörténeti munka, amely marxista szemlélet alapján tárgyalja a zene fejlődésének különböző korszakait napjainkig. HÉJ, ÉG Á TÁLIGA — ígux történet n Manda-bokorból — Nagy pipás az öreg kormos Nagy Zsigmond. Akár reggel, akár este és bár mi közben látja is az ember, a pipa mindig a szájában van. De nem úgy ám, mint sok más embernek, hogy üresen, vagy kialudva. Az övé mindig tele van dohánnyal és mindig füstöl. Szívja is buzgón, mintha valami letűnt régi istent tisztelne vele. Akadnak, akik közelebbről ismerik, ezek azt mondják, hogy még éjszaka is pipára gyújt. Mikor alváshoz készül, szertartásosan odakészíti a pipát. Megcsavarja a kostökzacskó nyakát, a zacskó domború hasán simít egyet a tenyerével és azt mondja: — Tán elég lesz reggelig hehehe..: Az emberek, a tanyaszomszédok — mert kormos Nagy Zsigmond bokorbeli ember, akinek saját tanyája van még most is — megszokták már ezt. Igaz kezdetben, különösen az asszonyok és a menyecskék sokat találgatták az okát. Volt aki azt mondta, hogy unalomból szívja, mások azt állították, hogy nagy fogadást kötött egyszer bent Nyíregyházán a Korona-étteremben, hogy egy éjszaka száz pipa dohányt el tud szívni, anélkül, hogy rosz- szul lenne tőle. Akkor nem sikerült, mert hajnalra megsárgult a szeme- fehérje a sok nikotintól. Elvesztette a borjút, mert az volt a tét. Efeletti bánatában azzal bünteti még ma is magát — mostmár csak szokásból —, hogy szüntelenül szívja azt a kozmás csutorát. Mások azt mondták, hogy asz- szony helyett van nek; a pipa. Ez sokáig igaznak látszott, mert kormos Nagy még ma is legény — vénlegény. Régebben tréfálkoztak is az asszonyok egymálsközt, ha állapotos asszonyt láttak: — Jobb lett volna, ha ennek az ura is inkább pipázik, mint körmös Nagy. Ez is megdőlt, amikor körmös uram házától jajgatva szaladt el egy nyári este a szolgálólány, mert... Szóval mindenki kitalálta, miért. Legbiztosabb őt magát megkérdezni. Ha kérdezik, mindjárt messze néz, valahová az ég aljára és régi időkön elmerengve feleli: — Miért ne pipáljak ;. . hiszen nekem már csak ez az egy örömöm van — Igaza van, csak szívja — mondják neki, de magukban azt gondolják: „Fúlnál már meg tőle“. Rászolgált Nagy Zsigmond arra, hogy ilyet kívánjanak neki. Nem hiába ragasztotta rá a lép a körmös nevet, de valóban körmös volt. Beleváj kált a szegényember húsúba. Azt az ötven holdat, ami. lye volt „körmöké". Kölcsönöket adott, ha kellett öt, hat évre is, meri tudta, hogy túléli a kölcsön- kérőt. Ha aztán a szerencsétlen ember nem tudott fizetni — elvette a fól- decskéjét, egyetlen tehénkéjét is. Ilyenkor csak annyit mondott: — Nem mondhatod, hogy, nem voltam türelmes ... hehe .; Ez az idő elmúlt és körmös Nagy Zsigmondnak nem igen lehetnek ilyen örömei. Csak a pipát tartotta hát meg, de azt aztán szívja, mint azelőtt soha. Földjét — ami ma még megvan belőle — csak úgy tessék-lássék mód műveli. Állatokat sem tart. Nincsen neki csak egy tehene, amit pipafüst mellett maga fej és egy lova. Ezt azonban igen sokra becsüli. Elgondolkozva jár, fel se néz, nem is köszön, köszönést sem fogad, mintha mindig a pipája szortyogására figyelne. vagy elragadná az öröm. hogy az míg bezzeg hibátlanul szelei, füstöl, ég, akár ökröt lehetne mellette sütni. A minap is ment a városba. Tejet, tojást és csirkét vitt a piacra, helyesebben valami távoli rokona lányához, hogy adja el. mert csak jobb az, ha a piacra viszi, mint ha beadja. Haragosnak nem ad az ember, márpedig ő az égvilágon mindenkire haragszik, csak a szomszéd- tanya volt gazdájára nem. A kapu előtt csendített egyet és amikor a lovacska megindult, a szekér oldalához dugta az ostort és szívtik a pipát. Magára bízta a lovat, hagy menjen, ahogy akar. Ráér. Csendes lépésben ért a fordulóhoz. Lustán fordult be a lovacska a város felé vezető útra. Egy vad kutya azonban megdühö- dött a ráérős lassúság lát. tán. Vicsorogva nekiugrott a kerítésnek. A felrettent ló oldalra rántotta a rudat és egy bosszantó faág kiütötte Nagy Zsigmond szájából a pipát. Szerencsére a szekérbe esett, úgyhogy nem kellett le- szállni érte. Rátötött újra és szívta; hogy mihamar füstfarka nőtt a szekérnek. A lován is mintha fogott volna valamit a kutya acsarkodása, egyre gyorsabban ment, majd szaladt és idegesen kezdett hátrafelé pillogni. A szövetkezet földjénél hirtelen megállt, ugrott egyet, újra megindult, aztán megint megállt. Az öreg szívta a pipát, magába roskadva ült és fel nem nézett volna. Pedig lett volna mit látni. Hátul már rózsás farka nőtt a taligának. És a piros tűznyelvek úgy hersegtet- ték a kendőruhát, a tojásos kosarat, a szekér oldalát, mint az abrakot. Mikor a ló vagy ötödjére is megállt, az öreg arra rettent fel, hogy messziről nevetnek. Rá se ügyelt. — Nocsak .;. nocsak::: — rántotta meg a gyeplőt. Ekkor azonban valaki rászólt: — Héj, ég a taliga! Hátra pillantott. Égett az valóban. Ledobta a térdéről a pokrócot — még ilyenkor is hordja, mert reumás a térde — és lassan leszállt. Megfogta a lova száját. Egy ember közeledett hozzá. Messziről kiabált, integetett. Az öreg csúnyán ránézett, mikor odaért. — Lassan héj, mer félős a lovam — morogta. Az ember nagyot nézett. E mán csak a bolond. Néztek egymásra egy pillanatig. Nagy Zsigmond azt várta, hogy ő majd tartja a lovat — az most szelíden állt — az ember meg hagy oltsa a tüzet. Az ember azonban nem. mozdult. Nézett még egy ideig, majd elnevette magát: — Hijj, az istenit.;, ha tudom, hogy maga az, dehogy szólok! Nagyot rikkantott és elszaladt.
