Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

e N £ P ti A P 1963 július 14, csCISriaX A vallási szertartások és ünnepek lényege Az ember tehetetlensége a természet elemi erőivel szemben szülte a hitet a szellemek, később pedig az istenek létezésében. Kiala­kultak azok a fogások és műveletek, amelyek segítsé­gével az ember igyekezett a maga oldalára vonni a jó szellemeket, isteneket és fondorlattal eltávolítani a gonoszokat, s eközben ki­alakult a vallási kultusz. Az ősemberek azt tartot­ták, hogy különlegesen egy­más mellé helyezett szavak befolyásolni tudják a szel­lemeket és az isteneket. A továbbiak során a varázs­lók, sámánok, papok kö­nyörgéseket kezdtek mon­dani, melyeket különböző szertartásokkal kísértek. Az imák most is az isten és a szentek kérlelésére szolgál­nak. Az imádkozok vélemé­nye szerint az ima erőre tesz szert, ha megfelelő test­mozdulatokkal kísérve, bi­zonyos számban megismét­lik azt. A leborulás, térdep- lés, a mellverés, a kezek felemelése — mind szintén az ősvallásokból került át a mai vallásokba. Az embe­rek azt hitték, hogy egyes tárgyaknak csodatevő ere­jük van. Fétisekkel, taliz­mánokkal, amulettekkel ag­gatták tele magukat, elké­szítették a szellemek vagy istenek képmásait (bálvá­nyokat) és leborultak előt­tük. Régen azt tartották, hogy a gonosz szellemek ellen a víznek mágikus ereje van. Az ősemberek a tüzet is istenségként imádták. In­nen erednek a „szentelt­vízzel", gyertya-, mécsége­téssel, tömjénezéssel vég­zett szartartások. A szertartások nagyrésze az ember születésével, érett korának elérésével és végül, halálával volt kapcsolatos. Az ősemberek azt tartották, hogy ekkor az embernek különösen meg kell nyernie a jó szellemek támogatását és el kell űzni a gonosz szellemeket. így jött szokás­ba az újszülöttek kereszte­lése, azután az egyházi há­zasság és a temetési szer­tartás, melyek a szovjet em­berek elmaradt részénél még ma is divatban van­nak. Azokban a napokban, me­lyeknek nagy gazdasági je­lentőségük volt, — vadászat vagy halászat, az állatok ki­hajtása a legelőre, vetés kezdete vagy a gabonabe- érés ideje — az ősi vadá­szok, állattenyésztők, föld­művelők közösen imádkoz­tak a szellemekhez és az istenekhez, áldoztak nekik, segítségüket kérték a gaz­daságban, elűzték a gonosz szellemeket, jósoltak. Foko­zatosan meghatározott na­pokon kezdték gyakorolni és évről évre megismételték az imádságokat. így jöttek létre az osztályelőtti társa­dalomban a vallási ürmé­nek. A vallási szertartások és ünnepek régi, termelési, ál­lattenyésztési és földműve­lési tartalma az oszátlytár- sadalomban háttérbe szorult és űj tartalom nyomult elő­térbe. A századok folya­mán a vallás formái és így a vallási kultuszok is vál­toztak. Minthogy azonban maga a rendszer kizsákmá­nyoló maradt, a vallás is, bár új formákat öltött, lé­nyegében mindenkor meg­maradt az urak érdekeit ki­szolgáló ideológiának. Min­den vallásban a szertartások és ünnepek mindenkor a szellemi elnyomás rendkí­vül fontos eszközét jelentet­ték az uralkodóosztály ke­zében, a burzsoázia számá­ra előnyös eszméket ter­jesztettek és oltottak be a tömegekbe, az uraság hatal­mának igazolására és meg­szilárdítására szolgáltak. A császárokat, királyokat, szultánokat, kánokat úgy magasztalták, mint isteni eredetű embereket, mint az „ég fiait“. Azt tanították, hogy az összes földi ' intézményt a „mennyország“ mintájára maga az isten teremtette. A keresztény egyház százával iktatta a „szentek“ sorába a világi és az egyházi arisz­tokrácia képviselőit. A cári Oroszországban a szentek kultusza az önkényuralom céljait szolgálta s az egyház és a papság nagy jövedel­met húzott az „ereklyék“, „csodatevő“ ikonok, „szent források“ után. Milyen alapeszméket ter­jesztenek a vallási ünnep­napokon és a szertartások alkalmával? Elsősorban a hitet a túl- világi életben, azt a taní­tást, amely szerint nem a földi életben rejlik az em­ber igazi boldogsága, ha­nem abban, hogy a „meny- nyei“ boldog életre türel­mesen várakozik és végül elnyeri azt. Azt az eszmét, hogy isten határozza meg az egész em­beri életet. A hívők tuda­tában kifejlesztik a passzi­vitást, a bizalmatlanságot saját erejük iránt, a vak alárendelést, az „isten aka­ratának", a „végzetnek“, a „sorsnak", megbénítják az energiát, beoltják az aka­rathiányt. Már az ember megkeresz- lelésének szertartásából az tűnik ki, mintha az ember születésének első pillanatá­tól kezdve bűnöktől lenne beszennyezve, és hogy az emberek minden boldogta­lansága, nyomora és jog- fosztottsága az „eredendő bűnből“ következik. Ki- njdlalkoztatják, hogy ..meg­keresztelik az isten szolgá­ját“, keresztet vetnek rá, annak jelképét, hogy az embernek egész életén át türelmesen kell „a maga keresztjét“ viselnie. Az egyházi házasság a nőnek, mint „nem teljes­értékű" lénynek felfogását honosítja meg. „Az asszony pedig félje az ő urát“ — parancsolja az egyház a nőnek a házasságkötés al­kalmával. A vallásos temetési szer­tartások a földi élet „mú­landóságának", „hiúságá­nak", hiábavalóságának gondolatát keltik, azt a gon­dolatot, hogy van lélek, túl- világi élet, pokol és menny­ország. A szenvedést, az önmeg­tartóztatást hirdetve, a val­lás mindenkor igazolta a kapitalista rendszert, amely az erőszakon és a rabláson, a dolgozók és azok létszük­ségleteinek teljes semmibe­vevésén alapul. Az egyház mindenkor „isten akaratá­nak“, „sorsnak“ nyilvání­totta a nép nehéz életét és minden szerencsétlenségét. Azt tartja a vallás, hogy minden rossznak maga az ember, az ember „bűnössé­ge“ az oka. Az osztálytársa­dalomban „bűn“ mindaz, ami megszegi a kWsáVmá- nyolók által el"írt törvénye­ket és erkölcsöt. Sok vallási szertartásnak at a feladata, hogy a dolgozók energiáját az osztályharcról a saját bű­neik elleni harcra terelje át. Az ' osztálybéke hirdetése nagy helyet foglal el a val­lási ünnepekben. Húsvétkor ezt hirdetik: „öleljük meg egymást és bocsássunk meg azoknak, akik bennünket gyűlölnek.“ Karácsonykor pedig: „Dicsőség mennyek­ben az istennek és béke a földön az embereknek, s jó­akarat.“ Azt állítják, hogy az isten előtt nincsenek sem gazdagok, sem pedig szegé­nyek és a gazdagság — „is­ten ajándéka“. Az egyház évszázadokon át azzal tömte az emberek fejét, hogy az éhínség, az aszály, a rossz termés — mindez „isten akarata“, — „büntetés a bűnökért“ és mindenkor azt tanította, hogy istentől, a „szentektől“ kell kegyet várni, ki kell imádkozni ezeket a kegye­ket. A falusiak évszázado­kon át mondták a fohászo­kat, ámde ez egy grammal sem volt képes növelni a termést, vagy megölni akár­csak egyetlen egy mezőgaz­dasági kártevőt. Népünk történetében örökre letűntek ezek az idők: a cári zsarnokság, a teljes jogfosztottság, a rab­szolga-függőség a kizsák- mányolóktól, a műveletlen- ség, tudatlanság. Ámde a múlt nem hal el egyszerűen, hanem harcol fennmaradásáért; csőké vé­nyei, az évszázadok folya­mán meggyökerezett erköl­csök és szokások nem tűn­tek el teljesen. Még ma is vannak, akik tartják a val­lási ünnepeket. Ilyenkor egyesek mulatnak, mások vendégségbe mennek. s nem végzik el a rájuk bízott munkát. A szovjet embereknek minden lehetőségük meg­van arra, hogy kulturáltan, vidáman, a társadalom és a maguk hasznára pihenhes­senek munka után. Harcot kell folytatnunk a „kimo­sott, kitisztított életért — mondja Makarenko, — mindaz ellen, ami elavult, káros benne“. Mi az új élet hívei, azok­nak az új, vidám, szép és diadalmas ünnepeknek a hívei vagyunk, amelyek se­gítségünkre vannak az élet­ben, a munkában, a harc­ban, melyek a bátor, élénk és életvidám, magabiztos új ember nevelését, a nép bol­dogulása harcosának neve­lését szolgálják, azét az em­berét, aki kész minden ne­hézséget leküzdeni a kom­munizmushoz vezető úton. A vallási csökevények el­len, az egészséges szovjet életért vívott harc — a kul- túrmunkások megtisztelő és nemes feladata. (Uzkov cikkéből.) 1955. júliusait, csütörtök, Örs Időjárás. Várható időjárás csütörtök estig: változó felhőzet, több helyen délutáni zápor, zivatar. Gyenge szél. (A zivatarok folyamán néhány élénkebb széllö­késsel.) A mérsékelten meleg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 16—19 fok, legmagasabb nappali hőmérséklet csü­törtökön: 25—28 fok közh Ügyeletes orvosi szolgálat: Luther utca 13. ügyeletes gyógyszertári szolgálat: Dózsa Gy. út. 3. Mozik műsora: Béke (délelőtt): Az első szó, (dél­után): Üldözés. Gorkij: Üldözés. Kert-mozi: A világ­bajnok. * A nyári idényben leg­jobb eredményt elért ara- lógépvezeíök közölt első helyen Nyíri Tibor, a de- mecseri gépállomás dolgo­zója van, aki 4 nap alatt 295 holdat aratott le. á* Az országban a filmszín­házak három aj színes szov­jet filmet mutatnak be a közeljövőben. Az egyik „Hajnal a Nyeman felett’, azt a harcot ábrázolja, amelyet a litván parasztok a kolhozmazgalom sikeré­ért vívtak.' A „Tigrisszelí­dítő” című színes fiimvíg- játék egy nagy cirkusz együttesének vidám életéről szól. A „megtalált kincs” ifjúsági film 'esz. Pekingből Varsóba uta­zott. A kínai ifjúságot a varsói VIT-en a művész­együttes tagjait is beleszá­mítva, 700 fiatal képviseli. * A varsói VXT ideje alatt megrendezésre kerülő nem­zetközi művészeti versenye­ken a román ifjúság mű­vészegyütteseinek 300 fiatal tagja vesz részt. A magán­énekeseken és táncosokon kívül népi énekkar, népi zenekar, szimfonikus zene­kar mutatja be tudását a VIT résztvevőinek. Az égerszögi Szabadság cseppkőbarlangot július 24-én nyitják meg a nagy­közönség részére. Pataki Béla “4 éves al­kalmi munkás többszörösen büntetett előéletű vádlottat társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett lopás bűn­tette miatt 1 évi és 6 hó­napi börtönbüntetésre ítél­te a baktalorántházi járás- bíróság, mert a gencsháti állami gazdaságból két zsák kukoricát ellopott. ■fr A Világifjúsági Találko­zón résztvevő kínai fiata­lok első csoportja kedden * Százharminchat vagonnal több édesség készül az Idén a Budapesti Cukorárugyár- ban. A gyár dolgozói ma- gukszerkesztetíe gépek se­gítségével növelik a terme­lékenységet. * A traktorosok nyári idényversenyében Kiss Ká­roly, a fehérgyarmati gép­állomás traktorosa vezet 47.27 százalékos műszak- norma teljesítménnyel. Venni i$, Eladni K Cse- Ä vélni H ? Hirdessen a Néplapban! Apróhirdetések Iker gyermekkocsi eladó. Dimitrov u. 16 &z. Július 9-én vasút környékén egv házhoz két süldőt behaj­tottam megőrzés végett. Kérem értesítsenek Tóth Sándor Ha.i- dútéerlávS. Kossuth u. 156 ez. ..MARIKA“ Héczeiné hö-erv- tödrász daueroz. ha.iat-fect ti.i .*1 járással garanciával Kiss E. utca 19 Rigó u. 58. sTámú ház el­adó. Azonnal beköltözhető. Több mint kétszáz parasztfiatal állt rajthoz a kisvárdai járási spartakiádon Nagy érdeklődés és szer­vezettség jellemezte a kis­várdai járás megrendezett spartakiádját. A versenyre a gimnázium sporttelepén került sor, ahol több mint 200 parasztfiatal vetélke­dett az egyes számokban. Süveges Lajos nyerte a száz méteres versenyt. A szabolcsbákai fiatal 12 mp-es időt futott. Második Galambos Miklós. Ugyan­csak Süveges bizonyult leg­jobbnak a 400 méteresben is. De nem ez volt az utolsó jó eredménye a kivaló sza­bolcsbákai versenyzőnek. Első helyet ért el távolug­rásban. — Ezer méteren ajaki versenyző, Páczeit Sándor győzött. A magas­ugrást pedig a tiszakanyári Lipcsei Ferenc nyerte. Súlylökésben Kovács Illés (Ajak) szerezte meg az első helyet 903 centiméterrel. Második Süveges 875, har­madik Angyalosi Sándor (Anarcs) 844 centiméter. Jó eredmények születtek a lányok versenyében is. A száz métert Csüllög Anna nyerte. A szabolcsbákai fu­tó ideje 15 másodperc, má­sodik Háda Erzsébet (Ti- szakanyár), harmadik Ko­cák Brigitta (Anarcs). — 500 méteren: 1. Danes Má­ria, 2. Danes Borbála (Tor­nyospálca). Csüllög Anna nyerte a női magasugrást 130 centiméterrel. Takács Magdolna (Anarcs) szerezte meg távolugrásban az első helyet. A 20 kilométeres kerékpáros versenyt Ta- rapcsák Miklós (Kékese) nyerte, míg nők közül 10 kilométeres távon Vámos Katalin győzött. Csapatversenyben az anar- csi sportolók szerezték meg az első helyet, megelőzve Tiszakanyár, Szabolcsbáka, Tornyospálca, Ajak és Kékese versenyzőit. — Meg kell említeni, hogy a jól sikerült verseny még komolyabb eredményeket hozhatott volna, ha azon megjelennek Pap, Nyírká­rász, Dögé, Fényeslitke és Szabolcsveresmart fiataljai is, hisz közöttük is akad­nak jóképességű verseny­zők. Lendületes támadójátékkal a Hajdúk nyerte a visszavágó mérkőzést Split. A Budapesten 6:0 arányú Bp. Vörös Lobogó győzelemmel végződött Bp. Vörös Lobogó—Hajdúk (Split) labdarúgó Közép­európai Kupa mérkőzés visszavágóját szerdán dél­után játszották le Splitben. A mérkőzésre rekkenő hő­ségben 15.000 néző előtt ke­rült sor. Hajdúk (Split)—Bp. Vörös Lobogó' 3:2 (0:0) Vezette: Pieri (olasz). Góllövők: Matosics, Vu- kas, Vidosevics, illetve Hi­degkúti és Sándor. A mérkőzés mindvégig élvezetes, szép játékot ho­zott. Lendületesebb, erő­teljesebb támadó játéká­val a Hajdúk megérdemel­ten nyerte a mérkőzést, bár 2:l-es Bp. Vörös Lobogó vezetés után sokáig úgy né­zett ki, hogy a magyar együttes otthonában is le tudja győzni a jugoszláv bajnokcsapatot. A Bp. Vö­rös Lobogó játékosain ez­úttal a fáradság volt látha­tó, s jobb eredmény eléré­sére ez alkalommal nem voltak képesek. A két mérkőzés 8:3-as összesített gólaránya' alap­ján a Bp. Vörös Lobogó jutott tovább az elődöntőbe, ahol a Bp. Honvéddal mér­kőzik majd a döntőbe ju­tásért. Előzetes letartóztatásba helyezték a Kiskereskedelmi Vállalat vezetőit A Kiss-féle bűnüggyel kapcsolatban a megyei ügyészség kedden előzetes letartóztatásba helyezte Végvári Miklóst, a Kiske­reskedelmi Vállalat igaz­gatóját, Csengő Sándort, a vállalat főkönyvelőjét és Danes Árpádot, a vállalat volt raktárosát, boltkezelőt. Ügyükben a. nyomozás fo­lyik. A letaróztatás a nyo­Tájék a 2 éves Mezőgazdasági (Sző­lészeti) Szakiskolába való jelentkezésről: Az új tanév 1955 szeutembe­Szabolcs-Szatmári NÉPLAP Szerkeszti: a szerkesztőbizott­ság. — Felelős kiadó: MOP Jzabolos-Szaimár Megyei Bizott­sága. — Szerkesztőség: Nyír. egyháza. Dózsa György o 5 ti Telefon: 11-70. 11-71 11-75. — Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov u 1. Telefon: 30-00.— Terjesztik■ a Megyei Poetahiva- al tlirlaposztálya és a tairlao- kézbesítő postahivatalok. Elő­fizetőét noetahivatalokná! és kézbesítőknél Havi előfizetési díj 11 forint znbolos-Szatmár Megyei Nyom. lainari Vállalat Nyíregyháza ' Felelős vezető: Szilágyi József mozás érdekében történt s a nyomozás eredményeként az ügyészség vagy pótvád­iratot nyújt be, vagy sza­badlábra helyezi az előze­tes letartóztatásba kerülte- Ket. Egyébként a Kiss-féle bűnperben a tanúk kihall­gatása ma reggel folytató­dik. « z t a t ó rében nyílik1 meg. Jelentkezé­seket augusztus hó 16-ig kell eljuttatni az iskola igazgató­ságához. Az iskolára jelentkezhetnek: elsősorban TSZ. vagy állami gazdasági dolgozók, vagy azok gyermkei (fiú. leány), azonkí­vül egyéni dolgozó parasztok, vagy azok gyermeked. akik a 17. évet betöltötték, 28 évnél nem idősebbek és az általános iskola 8 osztályát elvégezték, idősebbeknél a 6 elemi iskola végzettjéé elegendő. Az iskolában a tanítás ép az ellátás ingyenes, a tanulók 30—50 Ft zsebpénzt. kannak havonta. Érdeklődőknek az Igazgató­ság részletes ,,Tájékoztatót" küld. Mezőgazdasági (Szőlészeti) Szakiskola Igazgatósága. Balatonfüred (Blalatwi- aráosV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents