Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-13 / 163. szám

*» NÉP LAP 1955 július 13, szerda PÁRTÉPÍTÉS Egy pártmunkás hétköznapjai Besenyőd lakóinál maka- csabb, keményebb embere­ket nehezen lehet találni. Az idősek között sok az írástudatlan, nehezen fo­gadják az újat, könnyen le­szegik a fejüket. A terme­lőszövetkezetben a tagság­nak nem erős oldala a munkafegyelem, gyakori az egymásközötti civakoöás. — Nehezen értik meg az alap­szabály egyes követelmé­nyeit, Kívülesett ez a köz­ség az érdeklődés körén, nem sokat foglalkoztak a dolgozó parasztokkal azok, akiknek foglalkozni kellett volna. De tettrekészségük van, azt bizonyítja a Szikra TSZ eddigi eredménye, a saját erőből ültetett gyü­mölcsös és a többi. S van itt az embereknek egy mér­hetetlen jó tulajdonságuk, ami pedig látszólag ellen­kezik az eddig elmondottak­kal: szeretnek tanulni, csak akadjon, akitől tanulhat­nak. Erre a nehéz és a körül­ményektől függően áldoza­tos feladatra vállalkozott Tolnai Sándor, a baktaló- rántházi járási pártbizott­ság másodtitkára. S hogy ez a feladat mennyire sokrétű és önfeláldozó munkát kö­vetel, azt könnyebben meg­értjük, ha figyelembevesz- szük az eddig elmondotta­kat. * Naponta 14 kilométert ke­rékpározni Baktalóránthá- záról — mert ott lakik Tol­nai elvtárs — Besenyődbe, ügy, hogy annak egyik fe­lét éjfél körül, — többízben éjfél után, — másik felet, korán reggel, ki sem pihen­ten kell megtenni, egyfríá3 gában sem könnyű feladát. Pedig nap mint nap így cse- lekszik Tolnai Sándor azért?, hogy segítségére legyen minden percben azoknak, akik tőle várják ezt a se­gítséget: a besenyödi Szikra Termelőszövetkezetnek, s a község többi dolgozó pa­rasztjának.- Vállalta ezt a munkát könnyű lélekkel, csak úgy, mint azt a meg­bízatást, amellyel Nyíregy­házáról falura, Baktalóránl- házára küldte a párt. A mi életünk hősei a csen­des munkásemberek, ilyen Tolnai elvtárs is. Nem bő­ven ömlő szópatakokban (szükség szerint természete­sen előadásokat is tart), ha­nem gyakorlati munkával áll a tagok mellé. Attól kezdve, hogy az öreg Tar Mihály kezéből kivette a kapát, s megmutatta neki, hogy milyen mélyen kell a földbe vágni, addig, hogy népnevelő esti tanfolyamo­kat tartott, résztvesz a ter­melőszövetkezet minden szervezési és gazdasági munkájában. Foglalkozása eredetileg asztalos. Hosszú éveket töltött már mint pos­tai alkalmazott, mozgóposta kezelő, s most mégis oly szaktudást árul el tanácsai­val, mint kevés ember Be­senyődön. Tanácsain túl, ha a szükség úgv kívánja, ha­tározottsággal, vagy szigor­ral lép fel a maradi, vagy káros felfogassal szemben A múlt évben a termelő- szövetkezet lucernája el­rothadt. mivel a szövetke­zet akkori vezetősége nem tudta a tagságot a lucerna lekaszálására mozgósítani. Az a helytelen felfogás kí­vánt érvényrejutni, hogy a tsz-tagoknak jár a harmadá­ban való aratás. Az idén, amikor kellő idejét érte a lucerna, Tolnai elvtárs fi­gyelmeztette a tagságot, hogy le kell vágni. Húzódo- zás volt észlelhető, tehát nyilván a múlt évi helyte­len felfogás burjánzott is­mét a tagok között. Tolnai elvtárs nem habozott, ha­nem beszélt az elnökkel és az két aratógépet rendelt a gépállomásról, melyek aztán a lucernát rendre levágták. Ugyancsak ilyen felfogás volt az „egyenlősdi“. Nem számít, hogy kinek meny­nyi munkaegysége van, egy­formán részesedjenek a ja­vakból. Éppen ezért egyes tagok, akik az idén keve­sebb munkaegységet szerez­tek, nem akarták elvinni a kisebb mennyiségű lucerná­jukat. öt-hat boglya kinn­maradt a földön. Gyorsan be a közösbe, — intézkedett Tolnai elvtárs, majd jönnek érte, ha szükségük lesz rá, hadd nőjön az új a leka­szált területen. # A legnagyobb feladatok egyike a munka helyes szer­vezése. (S ez hiányzott Be­senyődön.) Most, amikor a tavaszi munkák utolérték a nagy nyáriakat, amikor a növényápolás is sürget, de már az aratásnak is mennie kell, nyugtalan éjszakákat töltenek a gazdasági veze­tők. Számolgattak a Szikra Termelőszövetkezetben is, hogy vajon elég lesz-e az egy aratógép, amely jönni fog, hogy a szerződött 130 holdon learasson? Marad még azonkívül egy híján száz hold, azon meg mennyi idő alatt végez a „beállított“ húsz aratópár? — Hej! Levágjuk, még gép se kell! — zúgott a tag­ság a gép ellen. Az árpa is, hogy a kaszá­lógép levágta, majdnem ott maradt a földön, amint a gép kidobta, mert azt mond­ta a tagság, hogy szedje össze, aki vágta. — Én pedig azt mondom, hogy nem lesz elég. — így kezdte Tolnai elvtárs. — Százharminc hold egy ara­tógépnek legalább nyolc napi munka. A húsz kaszás mindegyik párjára öt hold jut. Az öt nap. ez még csak megjárná. De vannak itt dűlt részek is. Meg, ha kü­lönösen egy kis eső is köz­be jön, elhúzódik tovább az aratás, a teljes érést elérő kalászokból peregni fog a szem, nagy lesz a szemvesz­teség. Ha késünk, az utolsó napokban minden tíz má­zsa rozsból egy mázsa a madaraké lesz. Nem sza­bad úgy számolnunk, hogy már a terv rosszul készüli Most minden erőt az ara­tásra kell fordítani, hogy gyorsan, a szemveszteség lehető csökkentésével aras­sunk. Késő lesz már akkor törni a fejünket, ha a baj megvan! Nehezen értik meg, mint azt is, hogy az árpa aratása után a tarlót szántsák fel, s ültessenek bele. A népne­velőknek tartott első elő­adáson megmagyarázta Tol­nai elvtárs ennek a jelentő­ségét. S a makacs emberek mégis hajlottak a szóra, mert látták, hogy igaz. Kü­lönösen, hogy a népnevelők munkába álltak. Már más­nap estig tizenkét hold be volt ültetve nyári burgonyá­val, amelyből kitűnő vető­gumót nyernek majd. Az esti előadáson büszkén szá­moltak be munkájukról a népnevelők. (Az őszi árpa helye 30 holdon mind be van ültetve már.) # Amikor elváltam Tolnai elvtárstól, ezekkel a problé­mákkal foglalkozott. Szeme alja árkos volt, tekintete fáradt, hiszen sokat dolgo­zik és keveset pihen, de szüntelenül az aratással foglalkozott. — Hiszen lehet, hogy hol­nap már megkezdjük. Csü­törtökön, legkésőbb pénte­ken, ha az idő engedi, álta­lános aratás lesz már. Ügy kell készülnünk, hogy meg­lepetés ne érhessen bennün­ket. Csak nemrég kezdte meg munkáját Besenyődön Tol­nai Sándor, de r.z eredmény máris mutatkozik. Az idő­szerű gazdasági munkát szervezett munkacsapatok látják el, s idejében. Mind­inkább erős népnevelögárda veszi körül, akik nemcsak a feladatok megoldására mozgósítanak, hanem min­den alkalmat megragadnak arra. hogy politikai nevelő­munkát végezzenek. így magyarázzák meg az aratás gyors elvégzésének, s a szemveszteség csökkenté­sének jelentőségét is. Bár — talán tavasszal még maguk sem hittek benne, — ma már szív\ el-lélekkel népszerűsí­tik a gépeket. Ma már ritkán fordul elő húzódozás, mind egysége­sebb lesz a szövetkezet tag­sága, s a falu népe. Nagy szó ez Besenyődön, a ma­kacs emberek hazájában, s egy egyszerű pártmunkás dolgos hétköznapjait dicséri. A pártmunka tapasztalataiból Túlzott buzgalom Az új párloktalási év sikere nagymértékben a propagandisták munkájá­tól függ. A marxizmus- leninizmus tudományát tanítani nem csak nagy megtiszteltetést jelent, hanem fokozott felelőssé­get is. A politikai iskola vezetőjén múlik az ifjú káderek nevelése, taní­tása, további fejlődése. A párt propagandistái nem csak tanítók, hanem ne­velők is, akik a kommu­nista ember jellemvoná­sait igyekeznek kialakí­tani hallgatóikban. Ez nem jelent könnyű fel­adatot a szeminárium­vezetők számára. A párt III. kongresszusának ha­tározata kimondja: „...fo­kozottabban szükséges, hogy a párt minden tag­ja í'-ltetlenül megszerez­ze az eszmei politikai felkészültségének azt a fokát, mely munkaköre jő ellátásához szükséges, mely Képessé teszi őt ar­ra. hogy új kérdések fel­vetésénél gyorsan, helye­sen tájékozódjék, s meg­felelően tudjon határoz­ni.”, Nem kétséges, hogy ennek valóraváltása azt követeli meg a párt pro­pagandistáitól, hogy a pártoktatásban résztvevő párttagokat és pártonkí- vülieket önálló, éleslátású, határozott, a munkában példamutató emberekké neveljék, A párt azt vár­ja a propagandistáktól, hogy erejük teljével mun­kálkodjanak hallgatóik kommunista szellemben való nevelésén, hogy ala­posan elsajátítsák a marx- izmus-leninizmus alapjait. Ebben a szép és meg­tisztelő munkában na­gyon sokat segíthetnek a pártbizottságok és párt- szervezetek legkiválóbb propagandistái. A keme- csei járási pártbizottság minden vezető tagja örömmel vesz részt az új oktatási év sikeres mun­kájában. A legjobb prj- pagandistákat biztosítot­ta azokra a helyekre, ahol a legnagyobb szük­ség van rájuk. Nagy An­tal elvtárs, a párt és tö­megszervezetek osztályá­nak vezetője örömmel vállalta, hogy ebben az oktatási évben a DISZ Petőfi iskola II. évfolya­mát vezető propagandis­tákat tanítsa. Vince And­rás elvtárs, járási MSZT titkár, maga kérte, hogy a nagyhalászi I. Megyei Tanácskozás TSZ-ben vé­gezzen propagandista munkát. Dohai Károly elvtárs, a Nyírbogdányi Állami Gazdaság föagro- nómusa a nyírturai Vö­rös Hajnalban, Kertész Jenő elvtárs, a járási ta­nács kereskedelmi osztá­lyának dolgozója a sé- nyöi Kossuth TSZ-ben vezet ebben az oktatási évben politikai iskolát. A párt csak annyit vár el a propagandistáktól, amennyi erejükből telik. Szilágyi István elvtárs, a járási pártbizottság má­sodtitkára azonban ennél többet vállalt. Két poli­tikai szemináriumot ve­zetni és még emellett ta- lanul is, az túl sok. ö ezt akarta vállalni. Minden propagandistá­nak szüksége van a to­vábbtanulásra. Ez nem kétséges. Nagyon helyes, hogy Szilágyi elvtárs a filczófiában akarja magát továbbképezni. Ez kitartó tanulást követel. Emellett politikai iskolát vezet a tiszateleki Béke TSZ-ben. Az itt tanuló elvtársak segítése, nevelése nagy felkészültséget követel meg, úgyannyira, hogy mindezek felett még po­litikai gazdasági tanfo­lyam vezetését is vállalni túságosan igénybevenné. Elismerésre méltó az, hogy Szilágyi elvlárs nagy buzgalommal készül az új pártoktalási évre, de viszont nem szabad túl­zásba esni. <F. K.) Gyűjtsük a papír­hulladékot Az ország papírigénye év­ről évre növekszik. Köztudo. mású. hogy a papír alapanya­gának jelentős részét külföldi országokból importáljuk. Ezért is elsőrendű feladatunk, hogy össtze^yű.itsük a papírhulladé­kokat. hogy hazai nyersanya­gokkal fedezzük a papíripar fokozódó szükségletét. Kulturális fejlődésünk fon- tce eszköze a papír. TJ.isás:. könyv, folyóirat és ecryéb nyomtatványok évről évre emelkedő ezükséale'.einek biz­tosításáról van szó Kicsinek látszó de nacy.ie- lentőséeü feladat. hoev iro­dákban. vállalatoknál ,és lakó­területeken gondosan össze- gvűjtsük a használhatatlan pa­pírt és azt kisebb mennyiség esetén adjuk át a, MÉH Válla­latnak. nagyobb mennyiség ecetében értesítemk a vállalatot a. papírhulladék átvételéről. Köszönöm tanító elvtórs... Tf'gyszerű, de nagyon ■*-' kedves levelet hozott a napokban a posta. Len­gyel Zoltán, a nyirmadai általános iskola nevelője küldte, hozzám, mert — mint a levelében is írta — úgy gondolom, hogy ez nem­csak nekem szól. A rövid, néhány soros levél írója Máté Vilmos, többgyermekes családapa, nyirmadai vasutas. Gyer­meke jár az iskolába és ő maga is részt vett vizsgá­kon és ebből az alkalom­ból írta a levelet. íme, a le­vél egy része: • • / i römmcl tapasztaltam az elmúlt tanév ösz- szefoglalója alkalmából, hogy a nyirmadai pedagó­gusok fáradságot nem is­merve, a legnagyobb oda­adással végezték egész éven A Vöröskereszt szép hivatása A Magyar Vöröskereszt előtt, mint egészségügyi tömegszervezet előtt szá­mos olyan feladat áll, amelyeket lakóterületen és üzemekben a közegész­ségügy terén végre kell hajtania. Munkánkban szem előtt kell tartani azokat az intézkedéseket, amelyeket a egészségügyi szervek a betegségek meg­előzésére és a közegész­ségügy megjavítására hoz­nak. Államunk biztosítja a népbetegségek elleni küzdelemben az ingyenes gyógykezelést. (A nemi­betegségekben lévőknél a kúrák biztosítását, tbc-s betegeknél a szanatóriumi kezeléseket.) Ezt megelő­zően a tbc gondozási kör. a bőr- és nemibeteg in­tézet szűrővizsgálatokat tart, hogy felkeressék azo­kat a rejtett fertőzötte­ket, akikről jelenleg még nem tudnak. A rákbeteg­ség is eléggé el van ter­jedve. Éppen ezért szük­séges a szűrővizsgálato­kon való részvétel. Külö­nösen azoknál a nőknél, akik 35. életévüket betöl­tötték. A szűrővizsgálatok edigi megtartása igazol­ta, hogy számos olyan be­teggel találkozott az or­vos, aki betegségéről nem tudott. Nyíregyháza dolgozói egyre nagyobb igényt tar-, tanak a szakelőadások megtartására és azokon szívesen vesznek részt. Az elmúlt két hónap alatt nyolc előadást tartottak szakorvosaink a rák- és nemibetegságekről. A MÁV bérházban Dollinál doktor tartott előadást. A jelen­lévők ígéretet tettek, hogy egészségük biztosítása é - dekében részt vesznek a szűrővizsgálaton. Nemcsak a lakóterülete­ken, hanem üzemekben is szervezzük az előadá­sokat. Biztosítani fogjuk, hogy az üzemi dolgozók szervezetten vegyenek részt a szűrővizsgálatokon Ebben a munkában a Vö­röskereszt feladata ismer­tetni ezek jelentőségét. A városi Vöröskereszt­nek számos aktivistája vé­gez felvilágosító munkát a lakóterületeken. Mun­kájuk jobb végzése érde­kében szeptembertől tan­folyamokon vesznek részt. A Légón belül működő egészségügyi beosztottak részére is biztosítjuk a továbbképzést. Ezek az egészségügyiek nemcsak azért vesznek részt a Ki­képzésen, hogy vé­gighallgassák az előadá­sokat, hanem azért, hogy gyakorlatban alkalmazzák a tanultakat. Ennek szép jelei vannak. Az Ér-patak partján, az Örökösföld I. szakaszon, a MÁV bér­ház környékén fásítási mozgalmat indítottak el, ugyancsak az utcákat is parkosítani fogják. Ez nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb por lesz az ut­cákon, hanem azt is. hogy kevesebb olyan ember lesz, aki szemgyulladást kap. Szervezetünk rövid időn belül létrehozza az egész­ségügyi állomásokat termelőszövetkezetekben. Ehhez minden tsz. részé­re biztosítja a mentőtás­kákat, különösen nagy munkák idejére. Az ara­tás ideje alatt és a csép­lőgépeknél egészségügyi szolgálatot adunk, s el­látjuk a helyszínen a sé­rülteket. Az ifjúsági vö­röskeresztesek biztosítják az ivóvízellátást. A Vöröskereszt sokrétű feladatot old meg: tanít az egészségügyi ismere­tekre, elősegíti a népbe­tegségek elleni küzdel­met, a modern orvostudo­mány segítségére siet az önkéntes véradók szerve­zésével. A feladatok végrehajtá­sával a Vöröskereszt, mint egészségügyi tömegszerve­zet betölti szép hivatását, amellyel pártunk és kor­mányzatunk megbízta: javítja a dolgozó nép egészségvédelmét. át a rájuk háruló felelősség- teljes munkát. A vizsgákon láttam a nevelői lelkiisme­retesség legszebb gyümöl­csét megérve, ami a tanu­lók — köztük az én gyer­mekem — alapos és biz­tos tudásában nyilvánult meg. A magam részéről hála" mat és köszönetemet feje­zem ki valamennyi pedagó­gus munkájáért. Kérem a tanító elvtársakat, hogy a következő esztendőben is hasonló szép eredményeket érjenek el. Kívánok ehhez a nagyszerű munkához to­vábbra is sikereket, jó egészséget.“ Amikor ezt a kedves, a pedagógusok munká­ját elismerő levelet elolvas­tam, arra gondoltam, hogy ez a levél nemcsak Nyírma- a i iának, az ott dolgozó peda­gógusoknak szól. A jól végzett munka elismerése ez minden tanító, tanár, ne­velő számára az ország sok más iskolájában is, akik nagy többsége oly sok sze­retettel és gondossággal ne­veli évről évre a gyerme­keket. ALBERT ANTAL oktatási osztályvezető, Baklalórántháza. Kétszáz hold majoránnát termelnek az idén az ország­ban. Különösen a bácskai és a Somogy megyei parasz­tok termesztik nagyobb mennyiségben a disznóölés­kor használt, kellemes illa­tú fűszert, amely e hónap végére érik be. * Huszonöt és fél mázsas árpatermést takarítottak be a soroksári tangazdaság Petényi Józsefné. földjeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents