Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-13 / 163. szám

1955 július 13, szerda NÉPLAP-c-fffiirawryrimin a A Minisztertanács határozata a szarvosmarhotenyésztés fejlesztésének elősegítésére Gép alól lakabeadási kötelezettségüket a nsgifkálléi járás termelőszövetkezetei A Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének június 8-i határozata fontos feladatként jelöli meg az állattenyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, ezen belül a tehénállomány növelését, valamint a hozamok emelé­sét. A Központi Vezetőség határozatának megfelelően a Minisztertanács a szarvas­marhatenyésztés fejleszté­sére, a tenyésztők tenyész­tési kedvének fokozására nagyjelentőségű határozatot hozott. A határozat értelmében az állam tízezer tenyész- érett és tízezer vemhes üsző felnevelésére köt szerződést az állatfor­galmi vállalatokon ke­resztül a termelőkkel. A szerződéssel lekötött üszőkért darabonként három részletben 1500 forint előleget kap a te­nyésztő. Ha az üszőt a nevelési szerződés szerinti minőség­ben adják át, a törzsköny­vezett tehéntől származó üszőért kilogrammonként 11—12 forintos, a nem törzskönyvezett tehéntől származó üszőért 9—11 fo­rintos árat kap a tenyésztő. Ezen túlmenően a hét­hónapos vemhes üsző­ért még ezer forint vemhességi pótlék is jár. Az üszőborjú nevelés elő-1 segítése érdekében — a hat hónapos korban 160 kilo­gramm súlyt elért borjúért az eddig egy éves kor­ban jóváírt 400 forint helyett 600 forint adó- kedvezményt kap a te­nyésztő. Igen kedvező a tenyész­tőkre az ötvenezer mustra­tehén száz kilogrammal va­ló feljavítására köthető szerződés is, amelynél a ráhízlalt súlyért kilo­grammonként 14 forin­tot fizet az állam a ter­melőnek. Ezek a kedvezmények lé­nyegesen elősegítik a szar­vasmarhatenyésztés jöve­delmezőségét, a szarvas­marhatenyésztés fejleszté- j lését és ezáltal dolgozó né-: sén keresztül a szántóföldi j pünk élelmiszerekkel tör- termelés hozamainak növe-iténő bőségesebb ellátását. Az aratással és csépléssel kapcsolatos szaháJvscrtések büntetése A Minisztertanács ren­deletben állapította meg az aratás és cséplés során el­követett szabálysértések büntetését. Eszerint— felté­ve, hogy a cselekmény bűn­tettet nem képez — ezer forintig terjedhető pénzbír­sággal sújtható az, aki a megengedhető szemveszte­ségnél nagyobbat idéz elő, a gabonát engedély nélkül kézierővel, nyomtatással, vagy kalákában csépeli, a nedves gabona cséplésének tilalmát nem tartja meg, vagy üszkös gabonát üszök- mentes gabonával együtt csépel. A szabálysértés miatt büntetendő az is, aki á cséplés előtt beadási köny­vét a cséplőgép felelős ve­zetőjének nem adja át. a gabonát a kombájntól szál­lítójegy nélkül szállítja el, az a termelőszövetkezeti el­nök, aki nem gondoskodik a kombájszérűn tárolt ga­bona éjjeli őrzéséről, to­vábbá a termelőszövetke­zet által kijelölt az a szál­lítási felelős, aki nem látja el a gabonának a kombájnszénlre f'rté.'Ö szállításával, valamint az elcsépelt gabona nyilvántar­tásba vételével kapcsolatos, jogszabályban megállapí­tott kötelezettségeit. Az eljárás a járási tanács végrehajtó bizottsága igaz­gatási osztályának hatás­körébe tartozik. Július 12-én megkezdő­dött a búza aratása Sza- bolcs-Szatmár megyében is. Elsőnek a bökönyi és a balkónyi egyénileg dolgozó parasztok merítettek ka­szát az aranyszínű szabol­csi búzába. Az aratással egy időben a nagykállói járás termelő- szövetkezeteinek szérűjén javában folyik az árpa cséplése is. A járásban ed­dig 3 tsz. fejezte be az ár­pa’ cséplését, de már 5 tsz. teljesítette egész évi takar­mánygabona beadását. A nagykállói Vörös Zászló TSZ mar az első mérlegelést js az átvevő helyre vitte s mire a cséplést befejezi, eleget tesz egész évi be­adási kötelezettségének. A biri Táncsics, a oagykállói Új Élet, a geszterédi Vörös Csillag, az érpataki Alkoi­'rnány TSZ július 12-én tudták le az állammal szembeni takarmánygabona tartozás gondját. Július 13-án Kezdik rryg az árpacséplést a bökónyi és kállósemjéni gazdák -.s. A községi termelési bizott­ságok javaslatára minden szem árpát közös szérűn csépelnek el, hogy időben, a gép alól teljesíthessek beadási kötelezettségüket. Mi törlésit esz elmúlt 24 órcfeau a külpolitikában ? A kanadai külügyminiszter ősszel ellátogat a Szovjetunióba i Az United Press ottawai j tudósítójának jelentése sze- I rint Pearson kanadai kúl- í ügyminiszter bejelentette a 1 képviselőházban, reméli, hogy ez év őszén ellátogat a Szovjetunióba. Ezt megelőzően a kon­Hírek az V. VIT országából — Fonlos csatorna építése kezdődött meg Lengyelor­szágban. Varsó közelében megkezdték a Zeran és Zegrze közötti csatorna épí­tését. A 17 kilométer hosz- szú csatorna összeköti Ze- rant, Varsó kikötőjét a Bug folyóval. A folyami hajózás útja a Bug és Varsó között a csatorna megépítése után 50 kilométerrel rövidül. A zerani kikötő és csatorna építése szerves részét ké­pezi azoknak a nagy vízépí­tési beruházásoknak, ame­lyek az új lengyel ötéves tervben Varsó környékén megindulnak. A tervek sze­rint több vizilépcsőt is léte­sítenek a Visztula és a Bug folyó mentén. Hatalmas kotrógépek vég­zik a földmunkálatokat. A csatorna építésénél 1 millió 700 ezer köbméter földet mozgatnak meg. (Try bun a Ludu, jun. 21.) — Egyre szélesednek a gazdasági kapcsolatok Len­gyelország és India között. A Lengyelországból Indiába irányuló kivitel 1954-ben 15- szörösen nőtt 1953-hoz ké­pest. Az idén előrelátható­lag még négyszeresére emelkedik. Üj-Delhiben október 29- től december 15-ig Nemzet­közi Ipari Vásárt tartanak, amelyen a Lengyel Népköz- társaság is résztvesz. Mint­egy 2.400 négyzetméter te­rületen mutatja be iparának újabb vívmányait, a többi között a „Star 20“-típusú teherautókat, amelyek úgy készültek, hogy jól megáll­ják helyüket a forró égöv alatt is. Az Üj-Delhiben rendezendő vásárnak naey a jelentősége Lengyelország szempontjából, mert itt újabb kereskedelmi kapcso­latokat létesíthet az ázsiai és afrikai országokkal. India elhatározta, hogy 2.500 fedett tehervagont vá­sárol Lengyelországtól. Ér­demes megemlíteni, hogy Lengyelország kapta meg ezt a rendelést, ugyanak­kor, amikor több kapitalis­ta ország is szerette volna megszerezni. zervatívok és a szocialisták képviselőházi tömbjének megbízottai azzal a kérés­sel fordultak a külügymi­niszterhez, hogy mégagy- szer fontolja meg azt a meghívást, amelyet június­ban Molotov szovjet kül­ügyminiszterről San-Fran- ciscóban kapott. Parson kijelentette, hogy közölte az ottawai szovj_. nagykövetseggel, „reméli, talál lehetőséget arra, hogy ősszel ellátogasson a Szov­jetunióba.’’ Kedden utazik a Szovjetunióba az amerikai mezőgazdasági küldöttség A Szovjetunióba készülő amerikai mezőgazdasági küldöttség közölte a sajtó képviselőivel, hogy július 12-én New-Yorkból repülő­géppel Londonoa utazik, majd onnan folytatja útját Moszkvába. A küldöttség július 13-én érkezik a szovjet fővárosba. A Bolgár Távirati Iroda közleménye A Bolgár Távirati Iroda jelenti: Július 6-án a Malkó— Trnovói járás Szlivarevo nevű falujától 500 méterre délkeletre és a Rezvaja fo­lyó partjától 250 méterre portyázó bolgár határőr­járőrt váratlanul puska és géppisztolytüz alá veitekét török területen tartózkodó török katona. Ugyanaznap később há­rom török Katona a Rez­vaja folyó török partjáx'ól tüzelt a bolgár határőr­járőrre. A lövések súlyosan megsebesítenék Pavel Sztoilov Lex őrvezetőt, aki később meg is halt. A török katonák telje­sen indokolatlan lövöldö­zése — hangzik a továb­biakban a BTI közleménye — bolgár területen határ­őrizeti szolgálatot teljesítő járőreinkre, aminek követ­keztében Bulgária egyik határőr fiát meggyilkolták, nem tekinthető egyébnek, mint előre megfontolt cse­lekménynek, amely minde­nekelőtt a Bulgária és Tö­rökország közöl ti kapcso­latok megjavítását és a két ország közötti Kölcsönös bi­zalom megteremtését célzó erőfeszítések ellen irányul. Ez az aljas eljárás két­ségkívül provokáció a nem­zetközi feszültség enyhíté­séért és az államok közötti bizalom megteremtéséért küzdő békeszerető erőkkel szemben. A bolgár közvélemény joggal elvárja, hogy török íéf’áPől határozott .ntézke­L “fltFjC dé^ek történjenek az ilyen felelőtlen, veszélyes cselek­mények megakadályozására és’a- bűnösök felelősségre- vonására. Szíriái parlamenti küldöttség érkezett Moszkvába A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására július ll-én Rafik Bassur képviselöházi alelnok veze­tésével sziriai parlamenti küldöttség érkezett Moszk­vába. M. P. Taraszov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke üdvö­zölte a repülőtéren a Szí­riái parlament küldötteit. Az üdvözlő beszédre Ra­fik Bassur, a küldöttség vezetője válaszolt. A Szovjetunió folyóit tavasztól késő őszig a bárkák, uszályok és tutajok ezrei népesítik be. Tutajok! Milyen rengeteg tömegű fát úsztatnak le a „zöld arany“ e legősibb és. legelterjedtebb szállítóeszközei. Az erdős vidékeken a tutajos mesterség nemzedékről-nemzedékre öröklődik. A tutajozás érdekes, de veszélyes fog­lalkozás, különösen Kárpát-Ukra.jnában. ahol sebesek a folyók. A Fehér Tisza tajtékozva rohan a félel­metes szakadékok közt. Partjai mentén óriási farakások. A télen kitermelt gömb- fatömeget mielőbb le kell úsztatni. Megismerkedünk a tutajosokkal. Veze­tőjük, Mihail Nyikolajevics Koszivszkij magas, sovány, izmos férfi. Túl van az 50-en. de sokkal fiatalabbnak látszik. — Több mint 30 éve tutajozok és még legalább ennyi ideig fogok tutajozni — mondja félig tréfásan, félig komolyan. El is hisszük neki. Koszivszkij munkatársait is jól válo­gatta össze, első segédje Vaszilii Bagn- csuk is, második segédje, Ivan Harbaia is erős, bátor, szívós embereknek látsza­nak. MÉG TÖBB MÁS HIRES TUTAJOS- SAL is megismerkedünk. Itt van a Hu­szár család. Az apa — Szemjon Aleksze- jevics és két fia — Nyikolaj és Ivan. Az első 22 éves, a másik 18. Az öreg Huszár mindössze 47 éves, de már 33 éve úsz­tatja a fát. 14 éves korában kezdte. A szovjet törvények értelmécen tutajozás­sal csak nagykorú férfi foglalkozhat. Szemjon Aiekszejevicsnek ez nem tet­szik és ebből nem is csinál i.itkot. TFUTÁJOSOIK — Nem lesz abból komoly tutajos, aki csak 18 eves korában veszi először kezé­be a kormánylapátot — morogja a baju­sza alatt. A kormánylapát, amely egyben evező is, a tutaj legfontosabb része. Huszárék ügyesen dolgoznak. A gomb- fák felső részét lefűrészelik. hornyoKat vésnek a harántgerendák számára, a tüs­kök alsó részébe harántlyukkat fúrnak, s az így előkészített fatörzseket lecsúsz­tatják a vízre. Aztán megkezdődik o tutaj összeillesz­tése. A gömbfák felső végét bükkía- harántgerenda és csapok segítségével összeerősítik, mégpedig jó erősen, mert minden ütés a tutajnak ezt a részét, — az orrát éri. A tutaj végén a gömbf.ikat az előre kifúrt lyukakon keresztülhúzott drótkötéllel kötik össze. A kész tutaj orrára bükkfaállványt erősítenek. , ebbe helyezik mozgó csapok közé n kormány- lapátot. MÁR ERŐSEN SÖTÉTEDIK, de végig a Fehér Tisza mentén csattognak a fej­szék, a 'kalapácsok. Lassan kígyóinak a fények. Szemjon Alekszejevics Huszár is meggyújtotta a lámpát. Meggyújtotta, de kanócát egészen lecsavarta. Nem azért, mert a petróleummal akar takarékos­kodni. Azt akarja, hogy a fiai megtanul­janak sötétben is dolgozni, úgy. ahogyan valamikor a tutajosok dolgoztak. Leszáll az éj. A hegyek még közelebb húzódnak egymáshoz, egybeolvadnak az erdővel és a havasi legelőkkel. A csilla­gok, mintha nem egyenkint világítaná­nak, kigyulladó máglyaként soktüzű lánggal ragyognak. A fejszék még mindig csattognak. Vég­re elkészül a tutaj. A tutajosok pihenni térnek. De nem viskókban, sötét, füstös sátrakban laknak, mint a szovjet hatalom előtt, hanem me­leg, világos közosszállásokon. Ételüket nem a földön, a nyílt tűzhely mellett fo­gyasztják cl. hanem az étkezdében, a fe­hér terítős asztalok mellett. Nem fenyó- gaílyakon alszanak, hanem matracos, lo- pedős. párnás ágyakban. MÁSNAP REGGEL TfZ ÓRAKOR, miután jó kipihenték magukat, újra megjelennek a folyónál. Tizenegy órakor indítják el az első tutajt. Tíz perc múlva a másikat, majd ismét tíz perc múlva a harmadikat. Az úsztatáshoz azonban legalább egy méterrel meg kell emelni a Fehér Tisza vizét. Ezért a folyó felső folyásánál hat duzzasztógátat létesítettek, s legnagyobb közülük a Keleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Hoverla lábánál épült. Negyed tizenegy. Vaszilij Nyikolajevics Zvarics, az úsztatórészleg parancsnoka megadja a jelet: — Vizet! A tutajosok gumicsizmájuk sarkára sarkantyút erősítenek. Megérkezik az első vízhullám A Fehér Tisza zavarossá válik. Szikláit betakarja a víz. A hullám a tutajig ér. A tutaj megmozdul. Megnyitják a másik zsilipet. A máso­dik hullám még sebesebben ér a tutaj­hoz, a vizen mindenütt rönkök, gerendák, faágak — a tutaj összeillesztésénél kelet­kezett. hulladékok úszkálnak. A HARMADIK HULLÁM már erősen megduzzaszt ja a Fehér Tisza vizét, A tutajt tartó acélkötelsk megfeszülnek, mint a húr, szinte hallani a hangjukat. Elvágni az első tutaj csapját! — adja ki a parancsot Zvarics. Az öreg Huszár és a fiatalabbik fia a kormánylapáthoz ér. A másik fiú elvágja a csapot, amely az acélkötelet tartotta. A kötél mint egy elszakadt húr összecsa­varodik és a partra röpül. A vezető tutaj nagyot lendül előre, de a mögé akasztott tutaj visszatartja, Nyikolaj Huszár át­ugrik a második tutajra, odaszalad annak farához és elvágja a másik csapot is. A tutaj megrázkódik és nekisodródik az árnak. Nyikolaj. már a kormánylapátnál van. Mindhárman erőteljesen eveznek, nem engedik, hogy a vezértutaj a parthoz ütödjék. Az öreg Huszár „kívülről“ is­meri a víz folyását, medrét, örvényeit, a mederben meghúzódó sziklákat, a legve­szélyesebb zátonyokat. A középső kor­mány lapátnál áll,'fiai figyelik a mozdula­tát. Nagyon kell vigyázni. A 110 méter hosszú, 180 köbméter fát úsztató> kettős tutajt úgy sodorja az örvénylő ’ folyó, mint valami rozoga kis csónakot. A víz kezében tartja a tutajosokat, akik ki \ annak szolgáltatva minden szeszélyének, haragjának, jókedvének, (BOCSIN.)

Next

/
Thumbnails
Contents