Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-13 / 163. szám
XXI. évfolyam, 163. szám ARA SO KILLER 1955 július 13, szerda A mai számban : Egy pártmunkás hétköznapjaiból (2. oldal) A Minisztertanács határozata a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére (3. oldal) Tudósítás egy nagy műtétről (4. oldal) Újra otthon (5. oldal) Bírósági hír (6. oldal) A dolgozó nép érdekében a spekulánsok ellen 147 vagon gabona gyorsbeadására kötöttek szerződést az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek A Terményforgalmi Vállalat megyénk allami gazdaságaival és termelőszövetkezeteivel gyors gabona- szállítási szerződést köt. Ez azt i?lenti, hogy e hó 20-ig a kötelezettséget vállalt állami gazdaságok és termelőszövetkezetek leszállítják a szerződésben előírt meny- nyiséget. A Balkányi Állami Gazdaság vezeíői vállalták, hogy 20-ig 1200 mázsa búzát és 3100 mázsa rozsot adnak át. A Hodászi Állami Gazdaság 1050 mázsával járul hozzá néhány napon belül az ország kenyérellátáshoz. A ti szavasvári, nagymezői, kemecsei, nyírbogdányi és még számos állami gazdaság kötött gyors beadási szerződést. Az állami gazdasagok példáját követve a termelő- szövetkezetek egy része ,s azon iparkodik, hogy minél előbb kenyórnekvalót adjon az ország dolgozói számára. Többek között szerződést kötöttek a laskodi Vorosilov, a szabolcsbákai Rózsa Ferenc, a nagyká!- lói Oj Alkotmány és a nyírbátori Vörös Csillag. Összesen 147 vagon kenyér- gabonára és 41 vagon takarmánygabonára kötöttek szerződést eddig az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Egy nap alatt hét család lépett Tiszaszalkán a termelőszövetkezetekbe A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság jelentette, hogy hétfőn a tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezetbe 5 család lépett be. A be. lépők: Pandula Lajos 6 holdas, Komáromi Gázérté 4 holdas, Sebestyén Imrévé 4 holdas, Kajcsa József 12 holdas és Tar Pálné 8 holdas dolgozó parasztok. A Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezetbe pedig Alexa János 3 holdas és Balázsi Sándor 7 holdas dolgozó parasztot vették fel. Az ilyen nagyszámú belépésnek oka az is, hogy a dolgozó parasztok ebben az esztendőben újra látják, a termelőszövetkezet földjein 2-3 mázsával már a kalászosokból is több terem, de emellett mind a két termelőszövetkezet tagjai megkezdték a felvilágosító munkájukat a dolgozó pa. rasztok között. Bátran hirdetik eredményeiket az egész falu előtt. Mind a két termelőszövetkezetnek meg van az adottsága, hogy rövidesen számos új belépő kövesse a hétfőn belépetteket. 27 taggal új termelőszövetkezet alakult Nyírbogáton Hétfőn este a nyírbogán István-tanya lakói egy részének életében nagy fordulat állt be. Hónapok óta készülődnek már, hiszen még áprilisban megalakult az előkészítő bizottság, de tényleges termelőszövetkezetté csak mostanra érett. Három hónapi állandó felvilágosító munkával elérték, hogy a kezdeményező kilenc tag 27-re szaporodott, a noldjaik száma pedig 32. A 27 tag 11 családból tevődik. Elnöküknek az előkészítő bizottság elnökét, Garai Gyula 12 holdas volt középparasztot választották. Az új szövetkezet a Béke nevet vette fel. Aratás után gazoló kapálást végzünk Az volt a számításunk, hogy aratásig minden kapás növényünk legalább a háromszori kapálást megkapja. Sajnos, az utóbbi hetek esős időjárása miatt a napraforgónk és a kukoricánk csak a kétszeri kapálást kapta meg. A cukorrépánk, takarmányrépánk és a dohányunk ugyan háromszori kapálásban részesült, de a sok esőzés miatt a kapálás minőségével nem dicsekedhetünk. Most, ha jó idő lesz, azonnal megkezdjük az aratást, mert a beérett kenyérmagot egy percig sem hagyhatjuk talpon. Az aratás befejezése után azonban újra előkerülnek a kapák és megkezdjük a gazoló kapálást. Id. Lengyel Pál Turistvándi, Rákóczi TSZ. A nyíregyházi tanácstagok jól őrködnek a város Érthetően nagy érdeklődést váltott ki falun és városon egyaránt az a minisztertanácsi határozat, amely a napokban jelent meg a gabonafelesleg kötelező állami felvásárlásáról. Erről heszélnek szerte a megyében a dolgozó parasztok. Az ellenség pedig a maga módján sokhelyütt megpróbálta félremagya. rázni a határozat célját. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok többsége azonban megérti és örömmel fogadta a határozatot. * Elmentünk a nyíregyházi városi tanácshoz és megtudtuk, hogy a tanács dolgozói, a tanács tagjai elhatározták: minden dolgozó paraszttal megisme:- tetik ezt az új határozatot. A begyűjtési hivatal dolgozói a tanács vezetőivel és a városi tanács párt- szervezetének vezetőivel együtt beszélték meg, hírneve felett hogy összevont értekezleten beszélik meg a határozattal kapcsolatos tennivalókat. Nem kis feladatot kell megoldaniok az aratás, cséplés, begyűjtés időszakában a tanácstagoknak és a begyűjtési dolgozóknak. Nyíregyházához 54 tanyabokor tartozik, s ezeken a szétszórt településeken természetesen nehezebb felvilágosító munkát végezni. Mégis minden dolgozó paraszthoz eljut a kisgyűlési előadó, a népnevelő, mert a húsz cséplőgép körzetéhez húsz tanácsi dolgozót, a városi tanács legjobb kommunistáit jelölték ki felvilágosító, agitációs munkára. Kisgyűléseket tartanak az állandó bizottsági tagok, a begyűjtési megbízottak és a begyűjtési hivatal dolgozói is. Már ismertették körzetük lakóival a Minisztertanács határozatát Gerliczki András rókabokori, Turcsán alsóba- duri, Simkó János antal- bokori tanácstagok, akik arra hívták fel a gazdák figyelmét, hogy már a cséplőgéptől vigyék el a begyüjtöhelyre felesleges terményükből a kötelező felvásárlási mennyiséget is. A kisgyűlések holnaptól rendszeresen folynak a legkisebb tanyán is. Az előadók elmondják: nagy szükség volt erre a határozatra, Nyíregyházán is tág teret nyert a terményspekuláció. Az állandó bizottság, a tanács tagjai számítást csinálnak minden dolgozó parasztnál, s elmondják, az egész ország fejlődése, az ő jólétük érdekében született a Minisztertanács határozata, amely az állami szerveket bízza meg a felesleges gabona egyrészének kötelező felvásárlásával. Arról is beszélnek, hogy a törvényesség betartása mindenki kötelessége és a legszigorúbban járnak el az ellen, aki az ellenség szavára hallgatva, nem teljesíti kötelességét. Nyíregyháza Város évek óta élenjár az aratásban, cséplésben s a gabonabegyűjtés versenyében. A tanácstagok, a tanácsi dolgozók, az állandó bizottság tagjai nem akarják, hogy ebben az évben csorbát szenvedjen a város hírneve. Néhány nap.ia jelent meg a Minisztertanács rendeiete a kenyérgabonafelesleg egy részének kötelező állami felvásárlásáról. A rendelet a dolgozó nép érdekét szolgálja a kizsákmányolok, a spekulánsok ellen. Ezért okozott biztonságot, megnyugvást a dolgozók körében és felhorkanást, elégedetlenséget az ellenséges berkekben. A rendeletet számos helyen tanácsülésen, vagy állandobizottsági ülésen beszélték meg a dolgozó parasztok és megindult a kisgyűlések tartása. Sényön a tanácsülésen sok dolgozó paraszt elmondotta, hogy helyesli a rendeletet. H. Magyar János elmondotta, hogy az országot a mezőgazdasági termelőknek kell ellátni gabonából is, nem pedig küllőidről behozni. Virág István dolgozó paraszt felszólalásában ismertette, hogy tavaly is 16 mázsa gabonát adott el a Terményforgalmi Vállalatnak, az idén is minden feleslegét oda adja, sokkal k dvezőbb feltételek mellett. Nyírbátorban, ahol először zajosan indult az értekezlet, hiszen jónéhányan csak az ellenség szájából ismerték a rendeletet, végül egyhangú tetszésnyilvánítással ért véget. Elmondották a dolgozó parasztok, hogy nem kell messzire menni, csak a nyírbátori sertéspiacra, már is megláthatja mindenki, hogy a kupecek még a piacon is nyíltan szórják a kenyérgabonát a sertések elé. Ugyanakkor államunk drága pénzért hozza be külföldről a ke- nyérnekvalót. Ez a tetszésnyilvánítás a dolgozó parasztság részéről és a rendelet spekulációt korlátozó éle nyilván más hangokat szül a nép ellenségeiben. A kulá- kok, a spekulánsok felzúdulása is mindig fokmérője egy-egy rendeletnek, hogy mennyire talált az a célba. A jelenlegi rendelkezést vizsgálva megállapíthatjuk, hogy helyes intézkedés volt. Nagyon veszedelmes dolog volna azonban így leszűkíteni a rendelet hatását és csak örülni, tétlenül nézni, hogy az ellenség miként rúg-kapál. A kulákok, a spekulánsok próbálják a veszett fejszéjüknek legalább a nyelét megkaparintani. Ha már nem spekulálhatnak, szeretnék a dolgozó parasztságot szembeállítani a rendelettel. A rágalmazó, bomlasztó suttogásaikat már is elindították. Mátészalkán, Nyírbátorban, de több helyen is arról fecsegnek, hogy a begyűjtési törvényt nem tartjuk be, megszüntetjük a szabadpiacot és így tovább. Mi az igazság? A begyűjtésről szóló törvénynek egyetlen betűje sem változott meg. Arról van szó csupán, hogy az ország hazai termésből való ellátása érdekében, valamint a spekulánsok, a munka nélkül jövedelemszerzők megfékezése céljából az állam a termelők gabonafeleslegének egy részét igen kedvező feltételek melletf megvásárolja. A vendelet világosan megmondja, hogy kötelező felvásárlást csak a vetőmag, az állami kötelezettségek teljesítése és a háztartási szükséglet figyelembe vétele után szabad a felesleg egy részére előírni. Köztudomású, hogy az elmúlt évben alacsonyabb termésátlagok voltak, mint az idén mutatkozik, mégis közvetlenül csépléskor 200 forint körül mozgott egy mázsa gabona szabadpiaci ára. Most az állam a rozsért 220, a búzáért 240 forint alapárat fizet. Ezen felül minden mázsa átadott kenyérgaoona után 20 kiló korpát kap a termelő állami áron és 30 forint műtrágyavásárlási kedvezményt, vagy ugyanilyen értékű mélyszántási díjkedvezményt kap. A termelőszövetkezetek 35 forint vásárlási kedvezményt kapnak, s nemcsak műtrágyára és mélyszántásra, hanem épülelanyagra is. Ha valaki a 240 forinton felüli kedvezményeket nem veszi igénybe, akkor a korpa helyett 20, ugyanígy a műtrágya és a szántási kedvezmény helyett szintén 20 forint készpénzt kap. Az alapáron felüli kedvezményeket figyelembevéve mintegy 100 forinttal többért adhatja el a termelő a kenyérgabonáját, mint a múlt évben ilyenkor a szabadpiacon kapott érte. Jól jár tehát a dolgozó parasztság és ugyanakkor jól jár az egész dolgozó nép, mert nem kell draga pénzért külföldről behozni a kenyérgabonát, ami a inult évben is megtermett, csak a spekulánsok elrejtaget- ték és feletették az állatokkal. Arról is beszéljenek a népnevelők, hogy a rendkívül kedvező kötelező felvásárlás mellett sincs gabonamonopólium, mert a fölöslegnek csak egy részét vásárolja meg az állam és a község tervteljesítése után a fölöslegükkel szabadon rendelkeznek a termelők. A rendelkezés célja világos és kedvező mind a munkásosz’tály, mind a dolgozó parasztság, egyszóval az egész dolgozó nép számára. Mégis, mivel az ország kenyeréről és egy űj felvásárlási formáról van szó, igen szívós felvilágosító munkát kell végezni a pártszervezeteknek és a tánácsoknak. Számos előnyön túl meg kell magyarázni, hogy a szabad felvásárlási előírás hasonlóan kötelező, mint a beadás, a nem teljesítése ugyanolyan következményekkel jár. A napokban Csikós János elvtárs, a mátészalkai járási tanács elnöke helyesen állapította meg a feladatukat, amikor elmondotta, hogy ez a felvásárlás nem lebecsülendő munka, ezért olyan jól elő kel! készíteni nemcsak adminisztrációs téren és politikailag, hanem úgy is, hogy a cséplés előtt valamennyi állatbeadási hátralékot behajtanak. Több erejük jut igy a gabona csatára. A mátészalkai járásban minden cséplőgépnél esténként kisgyűlést tartanak majd azok számára, akikhez másnap megy a gép. így azok már előre tájékozódnak feladataikról. Papp elvtárs, a csengeri járási tanács elnöke is hasonlóan nyilatkozott, amikor elmondotta, hogy a legjobb népnevelőket küldik a cséplőgéphez, A siker kulcsa, mint minden más nagy munkáiéi, most is a pártszervezetek, a kommunisták kezében van. Nincs szebb feladat, mint a mindennapi kenyérért, az ország dolgozóinak jobb létéért csatába indulni. Felvilágosító, lelkesítő kommunista szóra, de emellett példamutató tettekre van most szükség a gabonas2érükön, hogy győztesen vívjuk mce a kenyércsatát.
